S ÁNTHA György – K LEINHEINCZ Gábor – K ARSAI Adrienn – B IELIK Zsolt *
4. A kormányzati IKT kapacitások 2014 őszén
A 2014. tavaszi felméréshez hasonlóan, kutatásunk során 2014 őszén is kizáró-lag a kormányzati IKT funkciók ellátása szempontjából lényeges kormányza-ti szervezetekkel foglalkoztunk. A magyar e-közigazgatás kiépítése és működ-tetése szempontjából releváns szervezeti egységek számba vételéhez ismételten meg kellett vizsgálni a minisztériumok szervezeti és működési szabályzatait.
A feladat elvégzése azért jelentett nagy kihívást, mert a kormányzati
struktú-14 ht t p:// w w w. m nb. hu / Ro ot / D ok u m e nt u mt a r/ M N B/A _ jeg y b a n k / k t-f u n kc io/
Elemzes_a_2015_evi_kktgvetesrol_szolo_torvenyjavaslatrol.pdf
15 Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 1.§-a ér-telmében 2014-ben az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege 17 135 149,5 millió forint volt.
16 http://tudman.wordpress.com/2009/03/09/az-informatikai-koltsegek-csokkentese/.
A magyar e-közigazgatás erőforrástérképe 123
ra a 2014. áprilisi országgyűlési választásokat követően június hónapban lénye-gesen megváltozott.
A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. tör-vény, valamint a 2014. június 6-án hatályba lépett ún. kormányzati statútum-rendelet17 értelmében a korábbi munkamegosztás 2014 nyarán jelentős mérték-ben módosult. Az e-közigazgatásért is felelős Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) helyét a lényegesen szűkebb hatáskörű Igazságügyi Minisztérium (IM) vette át, mely a közigazgatás-fejlesztéssel és az elektroni-kus közigazgatás koordinációjával kapcsolatos feladatokat a korábbiakhoz ké-pest óriásivá nőtt Miniszterelnökségnek, illetőleg a Belügyminisztériumnak adta át. A változások eredményeit az alábbi a 2. sz. mellékletben szemléltetjük.
Az fenti – nagyobb felbontásban 2. sz. mellékletként csatolt – ábrán látha-tó, hogy a legtöbb szürke kör és négyzet az első, második és harmadik osz-lopban csoportosul, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi kormányzati struktú-rában a kormányzati IKT funkciók tekintetében a legrelevánsabb szerve-zetté a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vált. A három minisztérium IKT szerepkörének növekedése abból is fakad, hogy azok az országos hatáskörű szervek és gazdasági társasá-gok, melyek a választások előtt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartoztak – a Magyar Államkincstár, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével – átkerültek a Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium alá. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi szervei közül megtartot-ta a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézetet, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget. Ugyanakkor érdemes ki-emelni, hogy a fentebb említett három minisztériumon kívül létszám tekinte-tében a Nemzetgazdasági Minisztérium megőrizte a választások előtti pozí-cióját az egyéb országos hatáskörű szerveinek köszönhetően. A minisztériu-mok közül is kiemelkedik a Miniszterelnökség, amely a kormányzati IKT ha-táskörök koordinációját látja el. A Miniszterelnökségen belül megjelennek az infokommunikációs technológiai tervezésekkel, kialakításokkal, koordináció-val, üzemeltetéssel és mindezek megvalósításának ellenőrzésével kapcsolatos feladatok.
– A Miniszterelnökségen belül az infokommunikációs feladatok össze-hangolásáért felelős helyettes államtitkár felel a kormányzati informa-tikával és e-közigazgatással kapcsolatos politika egységes
megvalósí-17 Ld. a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet.
SÁNTHA Gy. ‒ KLEINHEINCZ G. ‒ KARSAI A. ‒ BIELIK Zs.
124
tásának biztosításával és összehangolásával kapcsolatos feladatokért, valamint a kormányzati informatikai feladatok összkormányzati ko-ordinációjáért. A helyettes államtitkárnak egyetértési joga van egy-részt az informatikai és e-közigazgatási tartalmú és érintettségű szak-politikák kialakításában, másrészt a stratégiák (különös tekintettel a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiára és a Digitális Nemzet Fejlesztési Programra), és az infokommunikációval, információs társa-dalommal, innovációval, és a szélessávú infrastruktúrával összefüggő programok előterjesztésében és végrehajtásában. További koordina-tív szerepében a helyettes államtitkár összehangolja a minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok, közigazgatási szervek, állami vagy részben állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok informati-kai infrastruktúra-fejlesztési (szoftver, hardver, hálózati eszközök, te-lekommunikációs szolgáltatások) stratégiáit, és fejlesztési, beszerzé-si terveit, továbbá közreműködik a 2014-2020 tervezébeszerzé-si időszakban megvalósuló, informatikai tárgyú operatív programokkal kapcsolatos feladatok összehangolásában, a vonatkozó akciótervek előzetes véle-ményezésében, valamint az informatikai tárgyú projektek előrehala-dásának nyomon követésében.
– A kormányablakokért felelős helyettes államtitkár ellátja a kormány-ablakok fi zikai és informatikai kialakításának koordinációját.
– A területi közigazgatás irányításáért felelős helyettes államtitkár alá tartozó szervezeti egységek ellátják a kormányhivatalok üzemeltetésé-vel kapcsolatos feladatokat. Ezen belül is kiemelendő a kormányhiva-talok tevékenységét támogató informatikai infrastruktúrák kialakítá-sának koordinálásában való közreműködésük.
A minisztériumok közül a Belügyminisztérium kapott különösen jelentős kormányzati IKT funkciókat.
– A közigazgatási államtitkár gyakorolja a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának alapítói, irányítási, valamint felügyeleti feladatait és hatásköreit.
– A Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára irányítja egyfelől a minisztériumi szervezeti egységek és a Belügyminisztérium alá rendelt szervek IKT tevékenységét, melyen belül különösen fontos hatáskör a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. szak-mai felügyelete. Az informatikai helyettes államtitkár emellett fel-ügyeli az információs társadalom és az e-közigazgatás fejlesztésére vonatkozó stratégiák kidolgozását, továbbá az uniós támogatásokból
A magyar e-közigazgatás erőforrástérképe 125
megvalósuló informatikai fejlesztéseket. A helyettes államtitkár – va-lamint az alatta működő szervezeti egységek – látják el a minisztéri-um informatikai szolgáltatásainak működtetésével és üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat; a közigazgatási informatikai stratégia megva-lósítását biztosító fejlesztési programokkal, valamint a releváns uniós operatív programokkal és akciótervekkel kapcsolatos szakmai tervező feladatokat és az összkormányzati szintű közigazgatási informatikai alkalmazások és nyilvántartások összehangolásával összefüggő igaz-gatásszervezési feladatokat. Ugyancsak a BM informatikai helyettes államtitkára tesz javaslatot az elektronikus közszolgáltatások fejlesz-tésének irányaira, mely által a közigazgatási informatikai fejlesztési és tervezési hatáskörök jelenleg megoszlanak a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség között.
– Az önkormányzati helyettes államtitkár alárendelt szervezeti egysége-in keresztül ellátja az önkormányzatok és egysége-intézményeik egysége-információs rendszereinek fejlesztését, üzemeltetését, vizsgálja a különböző rend-szerek összekapcsolhatóságának lehetőségeit.
A harmadik IKT szempontból jelentős kormányzati szerv továbbra is a lé-nyegesen megnyirbált kormányzati IKT hatáskörökkel rendelkező Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
– Az NFM infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős állam-titkára felelős az informatikai és az elektronikus információbiztonsági ágazatok fejlesztéséért és szabályozásának előkészítéséért; az ágazatok informatikai koordinációjáért és a digitális nemzet megteremtéséhez szükséges stratégiai, motivációs és szabályozói keretrendszer kialakítá-sáért. Ugyancsak az NFM államtitkára felelős az infokommunikációval kapcsolatos szabályozásért és az ehhez szükséges kormányzati dönté-sek előkészítéséért; valamint az elektronikus információbiztonsággal kapcsolatos hatósági feladatok végrehajtásáért.
A kormányzati szerkezetátalakítások után is fontos maradt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerepe, melynek elnöke közvetlenül gondoskodik a hír-közlést, a médiaszolgáltatásokat, az informatikaszabályozást, valamint a pos-tai és a mozgóképszakmai igazgatást érintő jogszabályok megalkotásának vagy módosításának kezdeményezéséről. Emellett a Hatóságnak lényeges ellenőrző szerepe van egyes állami rendszereinek védelmi képességeivel kapcsolatban.
– A Biztonsági Igazgatóság ellátja az Országos Informatikai és Hírközlési Főügyelet (OIHF) felügyeletét és szakmai irányítását, működteti a Védelmi Célú Adatnyilvántartó és Informatikai Rendszert (VAIR) és
SÁNTHA Gy. ‒ KLEINHEINCZ G. ‒ KARSAI A. ‒ BIELIK Zs.
126
végzi a működtetéséhez kapcsolódó rejtjelezési tevékenységet.
– A Gazdasági Igazgatóságon dolgozzák ki és tartják karban az NMHH Informatikai Stratégiáját, illetve itt készülnek a Hatóság informatikai szolgáltatásaival kapcsolatos tervek.
– A Szabályozási Igazgatóság feladata az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások piacával kapcsolatos hazai és nemzetkö-zi szabályozás elemzése, a ‘felhő-alapú’ informatikai szolgáltatások hírközlési vonatkozásainak szabályozására javaslatok tétele. Ehhez kapcsolódóan az Igazgatóság részt vesz az elektronikus aláírással, az elektronikus kormányzattal és az információs társadalommal össze-függő szolgáltatásokhoz használt informatikai eszközökre és rendsze-rekre vonatkozó nemzetközi és hazai szabványosítási tevékenységben, illetve a szabványok kidolgozásában.
– A Főigazgatóság fi gyelemmel kíséri az infokommunikációs szolgál-tatások fejlődését, rendszerezését és ezek alapján kialakítja és har-monizálja az elektronikus hírközlési szolgáltatások meghatározása-it és besorolását, valamint vezeti az Európai Frekvencia Információs Rendszer (EFIS) központi adatbázisát.
– Végezetül a Hatóság biztosítja a Kormány független IKT tanács-adószerveként működő Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) működési feltételeit a Hatóság egyik főosztályaként működő NHIT Irodán keresztül.
A kormányzati IKT tevékenység tekintetében a négy legjelentősebb tárca a szakapparátus 90%-ával rendelkezett. Ugyanez a magas arány a költségvetési rá-fordításokban is tükröződött, mivel az Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet együttesen az összes kormányzati IKT ráfordítás 87%-át tette ki.
A kormányzati IKT feladatok ellátása érdekében évente mozgósított erőfor-rásokat, valamint ezek személyi, dologi és fejlesztési költségvetési következ-ményeit a tavaszi felméréshez hasonlóan, az alábbi táblázatban foglaljuk össze.
Személyi jellegű
k iadások Dologi kiadások Fejlesztési célú
kiadások Összesen:
31 Mrd Ft 65 Mrd Ft 40 Mrd Ft 136 Mrd Ft
4. Ábra: kormányzati IKT jellegű feladatok becsült erőforrásigénye (2014)
A fentiek alapján úgy véljük, hogy a kormányzati szintű közvetlen IKT kiadá-sok Magyarországon napjainkban 130 és 140 Mrd Ft között lehetnek, ami a
A magyar e-közigazgatás erőforrástérképe 127
3918 Mrd Ft összegű kormányzati kiadásoknak18 mintegy 3,6%-a, illetőleg az államháztartás teljes kiadási fő összegének mintegy 0,8%-a.
5. Összegzés
A választások előtti és utáni IKT kapacitások tekintetében történt változások is-mertetésével látható a magyar kormányzati infokommunikációs funkciók gya-korlása terén egy hangsúlyeltolódás, melynek során a korábban központi szere-pet betöltő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyett a Miniszterelnökséghez és a Belügyminisztériumhoz ke-rült a legtöbb IKT releváns feladat- és hatáskör. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság mind a választások előtt, mind a választások utáni időszakban meg-őrizte feladat- és hatásköreit. A kormányzati kiadások tekintetében ez a válto-zás kevésbé vált érzékelhetővé, ugyanis létszám és erőforrás ráfordítás tekin-tetében összkormányzati szinten hasonlóak adatok mind a választások előtt, mind a választások után. Ennek értelmében a magyar e-közigazgatás erőfor-rásháttere több mint 100 szervezetben, mintegy 5-600 főben és cca. 140 Mrd Ft-ban határozható meg. Ilyen módon a magyarországi közvetlen e-közigazga-tási ráfordítások a Kormány alatti igazgae-közigazga-tási struktúrában nem tekinthetők ki-magaslónak, sőt, azok az elmúlt években valahol az elvárható szint alsó tar-tományában mozogtak. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az erőforrások rendel-kezésre biztosítása éves szinten nem volt folyamatos, akkor kijelenthető, hogy 2014-ig egyáltalán nem beszélhettünk túlfi nanszírozásról.
18 ht t p:// w w w. m nb. hu / Ro ot / D ok u m e nt u mt a r/ M N B/A _ jeg y b a n k / k t-f u n kc io/
Elemzes_a_2015_evi_kktgvetesrol_szolo_torvenyjavaslatrol.pdf