ÉS ELJÁRÁSI JOGOSULTSÁGOK B OROS Anita *
3. A közigazgatási eljárási alapelvek az uniós közigazgatási eljárásjogban
3.1. Svéd tanulmány a megfelelő ügyintézés kérdésköréről
Ahogyan az előzőekben említettük a Parlament állásfoglalása kapcsán, a Bíróság ítélkezési gyakorlatában szilárd eljárási elveket dolgozott ki, amelyek az uniós ügyekben lefolytatott tagállami eljárásokra vonatkoznak, és amelyek analógia alapján a közvetlen uniós igazgatásra is alkalmazandók. Ebből követ-kezően számos olyan kutatásra sor került az elmúlt időszakban, amely a tagál-lamok jogában megjelenő közigazgatási eljárási alapelvekkel és eljárási alap-jogokkal foglalkozott. Tették ezt azért is, mert az uniós közigazgatási eljárási alapelvek elsődlegesen a tagállami hagyományokból eredeztethetők.
A svéd kormány megbízásából a svéd Államigazgatási Hivatal 2005-ben egy kutatást folytatott a megfelelő ügyintézéshez való jog egyes részjogosítványai-nak az Európai Unió tagállamaiban történő érvényesülése tárgyában.7
A svéd Államigazgatási Hivatal kiválasztotta a legfontosabb, a megfelelő ügyintézés alapelvéhez kapcsolódó jogot és kötelezettséget és azokból egy 12
7 Ld. http://www.statskontoret.se/upload/Publikationer/2005/200504.pdf. [letöltve: 2015. 04. 01.]
Közigazgatási eljárásjog Európában… 39
kérdésből álló kérdőívet készített. A kérdőívet az EU-ban működő valamennyi svéd nagykövetségnek eljuttatták.
A kutatás célja annak vizsgálata volt, hogy milyen módon és mértékben ke-rültek beépítésre a megfelelő ügyintézés alapelvei jogilag kötelező érvényű jog-szabályokba az EU tagállamaiban.
A jogszerűség, diszkrimináció tilalma, arányosság alapelve szinte minden tagállamban alkotmányos szinten biztosítva van. A jogszerűség követelménye néhol nem csak alkotmányos alapelvként, hanem a közigazgatási eljárási törvé-nyek szintjén is megjelenik.
Ahogyan említettük, a diszkrimináció tilalmának alapelve szinte minden tagállam alkotmányában biztosított. Eltérőek a tagállamok a tekintetben, hogy milyen mélységben szabályozzák az alkotmányaik azt a kérdést, hogy milyen alapon történő diszkrimináció számít tilosnak. Igen részletes ebből a szempont-ból Ausztria vagy Szlovénia alkotmánya, ugyanakkor igen szűkszavú a fi nn al-kotmány, amely egyszerűen csak arról rendelkezik, hogy a törvény előtt min-denki egyenlő. A diszkrimináció tilalma a közigazgatási eljárási törvények szintjén is megjelenik, például Magyarország és Lettország esetében.
A svéd tanulmány tanúsága szerint az arányosság alapelve nem olyan széles-körűen elterjedt alkotmányos alapelvként, mint az előző két doktrína és inkább a nemzeti esetjogban mondható általánosan elfogadott tételnek.
Kiemeli ugyanakkor a tanulmány azt is, hogy tagállami szinten ezek az alap-elvek általában nem pontosan kidolgozottak, inkább a bíróságok esetjoga tölti ki azokat a joggyakorlatban is alkalmazható tartalommal.
A részrehajlás nélküli (pártatlan) és tisztességes ügyintézéshez való jog néhol alkotmányos szabályozás szintjén is megjelenik. Különböznek ugyanak-kor a tagállami szabályok az ügyintézők kizárásának szabályozása tekinteté-ben. A legtöbb esetben jogszabály határozza meg a kizárás alapjait, azonban a szabályozás részletezettsége igen eltérő. Kevésbé részletező például a szlovák és a lett jogszabály, azonban számos tagállam az általánosnál szűkebb értelme-zést az esetjogra bízza.
Az ésszerű határidőn belüli döntéshozatal alapelve szintén számos ország-ban megfogalmazódik, mind alkotmányjogi, mind pedig közigazgatási eljárás-jogi szinten. Az alapelv tartalmi megfogalmazásában azonban lényeges különb-ségeket véltek felfedezi a svéd kutatók: Lettországban például ez a jog nincs kifejezetten szabályozva törvényi szinten, hanem az esetjogból származik, míg a például a fi nn alkotmány indokolatlan késedelem nélküli ügyintézést ír elő.
Az ésszerű határidőn belül történő ügyintézéshez való jog leginkább a határ-idők szabályozottságának kérdését veti fel, hiszen vannak olyan tagállamok is,
BOROS Anita 40
ahol a határidők meghatározása nem olyan konzekvens, mint a magyar köz-igazgatási eljárási törvény. Általános határidő helyett néhány tagállam, például Finnország, vagy Spanyolország közigazgatási eljárási törvénye azt mondja ki, hogy kérésre a hatóságnak a döntés várható becsült idejéről tájékoztatnia kell az ügyfelet. A meghallgatáshoz való jog – nem meglepő módon – széles körben elismert általános alapelv. Szinte minden tagállamban valamilyen módon az al-kotmányból eredeztethető, még akkor is, ha ritkán van ilyen konkrétan megfo-galmazva. Általában más törvényekben, leggyakrabban az ügyintézési eljárási törvényben kerül részletesen szabályozásra.
Az iratokba való betekintés és a dokumentumokhoz való hozzáférés általá-nosan elterjedt jog az EU tagországokban, ha nem is alkotmányos jogként, de egyéb jogszabályokban rögzítve. A különbség az egyes tagállamok között inkább abban ragadható meg, hogy milyen mélységben biztosított az iratbetekintési jog, pontosan ki számára és gyakorlati szempontból hogyan realizálható (pl. az osztrák törvény, némiképp a magyarhoz hasonlóan biztosítja az ügyfelek szá-mára az iratok másolati formában történő rendelkezésre bocsátásának jogát is).
Szintén érdemes e jog tekintetében azt is vizsgálni, hogy milyen okok vezethet-nek az iratbetekintési jog korlátozásához. Dániában például a magyarhoz hason-lóan nem ismerhető meg a döntés tervezete, de szinte mindegyik ország esetében megjelenik valamilyen nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági célú, kereskedelmi, vagy banktitok kapcsán felmerülő iratbetekintési jogot korlátozó klauzula.
A döntések indokolási kötelezettségének elve általánosan elfogadott alapelv a tagállamokban, habár ez is különböző formában jelenik meg, hiszen példá-ul az osztrák és az észt törvényben is megjelennek a hazaihoz hasonlóan azok a szabályok, amelyek azt határozzák meg, mikor nincs szükség a döntés indo-kolására. Sokkal fontosabb gyakorlati jelentősége van ugyanakkor álláspontom szerint annak, hogy mire kell kiterjednie az indokolásának. Vannak olyan tag-államok, amelyek esetében részletesen, eljárási törvényi szinten meghatározás-ra kerültek a döntést megindokoló okok, körülmények, de például Litvániában önálló jogszabály foglalkozik a részletszabályokkal.
A jogorvoslatokról való tájékoztatás szintén általánosan elfogadott alapelv és tekintetében kirívó különbség nem tapasztalható az egyes tagállamok között. A jogorvoslati kérdések kapcsán a legfontosabb felvetés a jogorvoslati lehetősé-gek kizárásának opciója.
A szolgáltatás-központúság alapelve a ReNEUAL szabályokban is megjele-nik. A meghatározott módon történő viselkedés követelményei – a svéd tanul-mány az udvariasságot, a korrektséget vagy a nyilvánossággal való kapcsolatot emeli ki – a legtöbb tagállamban valamilyen módon megjelenik. Ezzel
össze-Közigazgatási eljárásjog Európában… 41
függésben kerül gyakran szabályozásra a megfelelő nyelvhasználat követelmé-nye, de például Észtországban a közszolgálati törvény melléklete a közszolgá-lati etikai kódex.
A svéd tanulmány kiemeli, hogy a legtöbb tagállamban megjelennek azok az eljárásjogi alapelvek, amelyek az uniós közigazgatási eljárásjogi alapelvek, kü-lönösen a megfelelő ügyintézés tekintetében relevanciával bírnak.