A tartalomelemzés tervezésének logikája

A tartalomelemzés kutatási tervének nevezzük azt a tevékenységsorozatot, amelyek során a tudományos információt feldolgozzuk. A kutatási terv a tartalomelemzésben szekvenciális jellegű, az egyik lépést követi a másik úgy, hogy az egyik eljárással kapcsolatos döntéseket az előzőtől nem függetlenül hozzák meg. A tartalomelemzés három terv típusát különböz-tetjük meg.

1. Bizonyos jelenségek felbecslésére szolgáló tervek. Ezt akkor alkalmazzuk, ha a kutatá-sunk során csak a tartalomelemzés módszerét vonultatjuk fel. Ezen a terven belül megkü-lönböztethetjük, hogy valamely paraméter leíró becslését tesszük-e meg.

2.8.ábra „Tartalomelemzési terv becsléshez”. (Krippendorf 1995) VAGY hipotéziseket tesztelünk különböző paraméterek között.

2.9.ábra „tartalomelemzési terv relációk kikövetkeztetéséhez”. (Krippendorf 1995) adatok

Nem stabil relációk

TARTALOM- ELEMZÉS

Elemzés

Stabil relációk paraméter

Stabil reláció

adatok

Lehetséges indikáció

Ismert megfelelés

TARTALOM- ELEMZÉS Elemzés

2. A második tervtípusba azok a tervek tartoznak, amelyek tesztelik egy adott módszer tar-talomelemzéssel való helyettesíthetőségét.

2.10.ábra: „Tartalomelemzési terv a különböző módszerek összevetésére” (Krippendorf, 1995).

3. A harmadik tervtípus a hipotézisek tesztelésére szolgáló kutatási tervek, amelynek célja, hogy a tartalomelemzés eredményeit összevessék ezen vizsgálattól függetlenül feltett fel-tevések vizsgálatára.

2.11.ábra: „tartalomelemzési terv a hipotézisek ellenőrzésére” (Krippendorf 1995).

A tartalomelemzési tervhez kapcsolódva a tartalomelemzés következő fázisait különböztet-jük meg: adatkészítés, egység meghatározás, mintavétel, adatrögzítés, adatredukció, követ-keztetés, elemzés.

Amelyet még kiegészíthet:

• az érvényesség megállapítása,

• más kutatási módszerekkel való összefüggés kontrollálása,

• egyéb adatokra vonatkozó hipotézisek tesztelése.

jelenségkör

adatok

Lehetséges indikáció

TARTALOM- ELEMZÉS

A hipotézisek ellenőrzése

Hipotetikus reláció

Egyéb adatok jelenségkör

adatok

Lehetséges indikáció

TARTALOM- ELEMZÉS Elemzés

Ismert módszer

Kutatásunk során a fentiekben vázolt valamennyi tartalomelemzési tervet és azok gondo-latvezetését alkalmaztuk.

A munkaköri leírásokra vonatkozó tartalomelemzés műveleteket a disszertáció témájára kivetítve a következő példa szemlélteti:

Tartalomelemzési tervtípusok: Példák a kutatás témájából

- „tartalomelemzési terv relációk kikövetkeztetéséhez” A munkaköri leírások feladat és kompetenciaszámosságá-nak jellemzése logisztikai funkcionális területhez kapcso-lódva.

- „tartalomelemzési terv a különböző módszerek összeve-tésére”

A munkaköri leírások dokumentumaiból származó kompe-tencia lista és a kérdőíves adatbázis kompekompe-tencialistájának összevetése.

- „tartalomelemzési terv a hipotézisek ellenőrzésére” A munkaköri leírások tudásbázisú, avagy kompetenciabá-zisú mibenlétének hipotézis vizsgálata.

2.9.táblázat: A kutatás során alkalmazott tartalomelemzési tervtípusok bemutatása példákkal.

A tartalomelemzés három különböző egységet határol el:

1. mintavételi egységek, 2. adatrögzítési egységek, 3. kontextuális egységek.

A mintavételi egységek az egymástól függetlennek tekinthető a megfigyelt valóság, vagy nyelvi kifejezés. A mintavételi egységeket az alapsokaságból képezzük. Kutatásunk során mintavételi egységnek tekinthetők a munkaköri leírások. A mintavételi egységeknek fizi-kailag jól definiált határai vannak. A mintavételnél a mintavételi egységek képzik a statisz-tikai vizsgálódás alapját.

Az adatrögzítési egységek a mintavételi egységek részét képezik, és egy leíró munka eredménye. Az adatrögzítési egységek úgy is definiálhatjuk, hogy (Holsti, 1969, interpre-tálva Krippendorff 1995), „a tartalom specifikus szegmentuma, amelyet egy adott kategó-riába sorolással jellemzünk.” Az adatrögzítési egységek az elemzés alapját jelentik és a mintavételi egységeken belül az információt együttesen tartalmazzák.

Az adatrögzítési egységek elkülönült leírásaiban felfedezhetjük a mintavételi egység össze-függéseit. Kutatásunk során adatrögzítési egységnek tekintettük a munkaköri leírások fel-adatokkal foglalkozó egységeit, vagy a munkavállalóval szemben támasztott kompetencia-igény meghatározására szolgáló egységeket.

A kontextuális egységek alkotják az adatrögzítési egységet. Behatárolják az anyag részlete-it, amelyeket vizsgálódásunk tárgyává kell tennünk ahhoz, hogy az adatrögzítési egysége-ket jellemezni tudjuk. Vizsgálódásunk során kontextuális egységeknek tekintettük a logisz-tikai feladatokat, tevékenységeket leíró főnév-ige párokat, és azokat a jellemzőket, ame-lyek a munkáltatóban a leírás szintjén megfogalmazódtak. Az adatrögzítési egységek leírá-sánál jelentős a szerepük a kontextuális egységeknek.

A tartalomelemzés során érdekes eredményeket kaphatunk az egységek számszerű elemzé-se során is, ennek során az adatokat számszerűen elemezzük, megvizsgálva az előfordulási gyakoriságot, terjedelmet, időt, vagy tipográfiai jellemzőket (ezek figyelembe vételi lehe-tőségét a mintavételi egységek sajátosságai körvonalazzák). A tartalomelemzés kvantitatív elemzését három különböző eredőből származtathatjuk.

1. Származhatnak az előfordulások ismétlődésének gyakoriságából (itt az adatrögzíté-si egységeket például a munkaköri leírásokban előforduló valamely kompetenciát összekapcsoljuk az előfordulás mennyiségével).

2. Származhatnak olyan mértékekből, amelyek az adatrögzítési egység leírója (példá-ul: a feladatok leírására fordított oldal nagyság, kutatásunk során ilyen jellegű feltá-rást nem végeztünk).

3. Származhatnak olyan mértékekből, „amely az egész mintavételi egységgel vannak kapcsolatban, és azon a mintavételi egységen belül minden adatrögzítési egységnél közösek” (például: a munkaköri leírások léte, újság példányszáma).

Különböző módszerek segítségével a tartalomelemzés során a következő egységeket azo-nosíthatjuk:

• fizikai egységek,

• szintaktikai egységek: a szavak a legkisebb egységei a dokumentumoknak és a leg-biztosabb adatrögzítési egységei is;

• referenciális egységek: ezeknek az egységeknek a jellemzői, hogy saját objektu-mokkal, történésekkel, személyekkel, eszmékkel írhatjuk le. Például: a munkaköri leírásokban a munkavállaló sokféleképpen történő említése. Ezen egységeket a lé-tező jelenségek ábrázolásának jellemzésére használhatjuk. A referenciális egységek az objektumokat és azok attribútumait elemzi;

• propozícionális egységek, mondatmagok: a referenciális egységeknél komplexebb eredményt kaphatunk, ha egy struktúrába próbáljuk azokat beültetni;

• tematikai egységek.

Kutatásunk során szintaktikai egységek rögzítésére került sor.

Ebben az egységben áttekintettük a tartalomelemzés fontosabb és a kutatásunk vonatkozá-sában releváns elméleti alapokat. A következőkben empirikus elemzéseink és eredménye-ink bemutatására kerül sor.