A vállalati logisztika funkcionális felépítése

Az első lehetőség a logisztika funkcionális alrendszerének megkülönböztetésére akkor adódik, ha az anyagáramlás különböző fázisait a beszerzési piactól az ipari vállalaton ke-resztül a fogyasztói piacig és onnan vissza a beszerzési piacig követjük. Így kapjuk meg a

„fázis-specifikus” logisztikai alrendszert. (Pfohl, 1996)

17 Az CSCMP definíció a CLM definíciót veszi alapul amelyet interpretál, Kovács, 1998; Halászné, 1998; Pfohl, 1987.

1.7. ábra: A logisztikarendszerek funkcionális csoportosítása az anyagáramlás szakaszai szerint. (Pfohl, 1996)

A keresztmetszeti funkciót betöltő logisztikai lánc - amely a horizontális tagozódást jelenti - felöleli a beszerzési, a termelési, az értékesítési és a hulladékkezelési tevékenységet.

1.8. ábra: A logisztika keresztmetszeti funkciója. (Fuchs, 1996)

Ellátási piac

Termelési folyamat Köztes raktár Vállalati logisztika

Marketing-logisztika

Anyaglogisztika

Beszerzési logisztika Termelési-logisztika Elosztó-logisztika Nyers-, segéd és üzemi

anyagok, vásárolt áruk, kész- és félkész termékek

alkatrészek

Késztermékek, kereske-delmi áruk, alkatrészek (félkész termékek)

Beszerzési raktár Nyers-, segéd és üzemi anyagok, vásárolt-, és

keres-kedelmi áruk, alkatrészek

Értékesítési

raktár Kiszállító

raktár Beérkezési

raktár

Anyagfolyam /anyagáramlás

Ellátási logisztika

Értékesítési piac Beszerzési

piac

Maradék (másodanyagok és hulladék, el- és felhasznált termék, visszáru, betétes áru, csomagolás)

Beszállítói piac

Vevői piac

beszerzés termelés

hulladék-kezelés értékesítés Információáramlás

Anyagáramlás

A rendszer csak akkor működhet hatékonyan, ha ezek a tevékenységek hézagmentesen kapcsolódnak egymáshoz, aminek fontos előfeltétele a megfelelő információáramlás. Az információs folyamatok révén lecsökkenthetők az átfutási idők és biztosítható az anyag- és az áruszállítás zavartalansága.

1.1.4.1.1. Beszerzési logisztika

A vállalatok számára az állandóan változó piac folyamatosan új kihívásokat jelent az el-végzendő feladatok és az ahhoz szükséges kompetenciák tekintetében is. Az új igények fel-ismerése és az azokhoz való alkalmazkodás képessége legtöbb esetben feltétele a szervezet fennmaradásának.

Ha a termelő vállalatokat tekintjük, akkor a folyamatosan változó fogyasztói (vevői) igé-nyek kielégítése, nagymértékben befolyásolja a vállalat termelési rendszerét, termelési kul-túráját. Ezen változások a termeléshez közvetlenül, vagy közvetetten kapcsolódó vállalati tevékenységek átszervezését is maguk után vonják, így például a beszerzési tevékenységre is hatást gyakorolhat. A beszerzendő termék minőségét, mennyiségét, és ütemezését a ter-melési rendszer jellemzői határozzák meg.

A beszerzési logisztika feladata az egyre növekvő számú beszerzendő árufajta raktárkész-letének csökkentése, a szállítási készség és szállítási határidők csökkentése és nyomon kö-vetése, valamint a megrendelések lebonyolításának ellenőrzése és zavarmentes megvalósí-tása. (Halászné, 1998; Ménesi - Héjj, 2005)

A beszerzési logisztikához fűződő fogalomrendszer még a szakirodalomban sem egységes.

Sok kifejezés terjedt el, mely tartalmilag azonos jelentésű, például: beszerzés, vásárlás, el-látás, anyaggazdálkodás, stb. (Halászné, 1998) Munkánk során mi a beszerzés kifejezését használjuk, mivel véleményünk és gyakorlati tapasztalatunk alapján a mindennapi életben ez a kifejezés a leginkább népszerű és gyakori.

Beszerzés alatt olyan tevékenység értendő, „amelynek az a célja, hogy egy adott szerveze-tet mindazokkal a javakkal ellásson, amelyekre szüksége van a szervezetnek a működése fenntartásához, és amelyeket nem saját maga állít elő”. (Kovács, 2004)

A beszerzési folyamatok integrált rendszereként tekinthetjük a beszerzési logisztikát¹⁸. Az alapvető termelési tényezők beszerzése a szervezetek működésének és fennmaradásá-nak elengedhetetlen feltétele. Az igény-kielégítés milyenségét meghatározza a szervezet jellege. A folyamatot sok mindennel kell ellátni, például munkaerővel, energiával, alap-anyaggal, információval, stb., melyek beszerzése különböző piacokat igényel. Kutatásunk során a munkaerőre koncentrálunk, az általa elvégzendő feladatok meghatározására és ah-hoz szükséges kompetenciákra.

A beszerzés tehát egy komplex folyamat, amelynek egyik általános értelemben vett felada-ta az anyagellátás. Az anyagellátási folyamatok egyik részfeladafelada-ta a tényleges beszerzés, vagyis a vásárlás. Ez a beszerzés fogalmának egy szűkebb értelmezése.

Ma már egyre több vállalt esetében a beszerzés, stratégiai szintre emelése a cél, amellyel a vállalt jövedelmezőségének növelésére törekednek hosszú távú fenntarthatósággal. (Méne-si - Héjj, 2005)

18Zsidisin . – Odgen - Hendrick – Clark (2003) megállapítják, hogy a kiválóan működő beszerzési részleg a vállalat számára versenyelőnyt nyújthat.

Az 1.9. ábrán a beszerzési logisztika tevékenységei kerülnek bemutatásra.

1.9. ábra: A beszerzési logisztika tevékenységei. (Fuchs, 1996; Halászné, 1998; Weber - Weise - Kummer,1993).

Készletezés, Raktározás

A raktározás fogalmi tisztázása előtt a készletezés fogalmát adjuk meg. Kovács (2004) sze-rint a készletezés, az áruk fizikai tárolásán túl azok információ kezelését is jelenti.

A raktározás fogalma magában foglalja a döntési cselekedetek fennállását, amelyek megál-lapítják, hogy hol legyen a tárolás, és hogy hogyan történjen a be- és kiraktározás. Az átra-kodási folyamatokat illető döntési cselekedetek fennállásai nem csak raktározás feladat-körében, hanem a szállítási feladatkörében is megtalálhatóak. Mivel az átrakodási folyama-tok különböző tároló, különböző szállító, vagy tároló és szállítófolyamafolyama-tokat kötnek össze.

(Pfohl, 1996)

Beszerzési logisztika

Minőségbiztosítás

Termelési logisztika Szállító

Beszerzés

Ajánlatok kérése és kiértékelése. Ajánlatok feldolgozása, Beszállítók kiválasztása, Árak és feltételek megtárgyalása, A szállítók know-how importjának biztosítása

Beszállítás

Raktározás Beérkezés regisztrálása

Fizikai bevételezés

Továbbszállítás

Komissiózás

Előkészítés a gépnél Előkészítés bemeneti

ponton

Igény meghatározása Megrendelési diszpozíció

PPS termelésirányítás és tervezés

1.1.4.1.2. Termelési logisztika

Munkánknak nem elsődleges fókusza a termelési logisztika ezért csak a téma felvillantásá-val kívánjuk szemléltetni a logisztikában betöltött szerepét.

A termelés az egyik fontos lépcsője az anyag- és információáramlásnak¹⁹ . „A termelés, lo-gisztikai szempontból egy olyan anyagáramlási lépés, amely során anyagátalakulás követ-kezik be.” (Kovács, 1997) A termelés logisztikai folyamatainak és működtetésének külön-böző stratégiái lehetnek. (Cselényi - Illés, 2005)

„A vállalatok versenyképességének megtartása, illetve növelése megkívánja - írja Cselényi professzor (1994)-, hogy a gyártási és a logisztikai rendszerek „vásárló orientál-tan” kerüljenek kialakításra. A „vásárlóorientált” gyártás két fő eleme a megfelelő gyártási módszer és a logisztikai rendszer”.(Cselényi, 1994)

A termelési logisztika körébe tartoznak a nyers-, segéd-, és üzemi anyagok, valamint a le-szállított alkatrészek raktározása, abban a raktárban, amelyben a félkész áruknak a köztes raktározása is megtörténhet. A termelésből származó készáruk és félkész áruk is, valamint a vevők számára gyártott alkatrészek ebben a raktárban kerülnek elhelyezésre. A bemuta-tott logisztikai részrendszert termelési logisztikának nevezik. A beszerzési- és termelési lo-gisztika együtt anyaglolo-gisztikaként is jelölhető. (Berg,1980 interpretálva Pfohl, 1996)

1.10. ábra: A termelési logisztika tevékenységei. (Fuchs, 1996; Halászné; 1998, Weber - Weise - Kummer,1993 alapján)

19Ezt is szem előtt tartva Black – Lynch, (2001) vizsgálták az oktatás és a termelés növekedése közötti kapcsolatot.

Elosztási logisztika

Termelési logisztika

Minőségbiztosítás

Beszerzési logisztika

Géphez szállítás

Gépek

Közbenső raktárak

Továbbszállítás gép-hez

Áruérkezés Áruátvétel

Termelés elrendelés tervezése Termelésirányítás Anyagáramlás irá-nyítása,

Készletszabályozás

Termelés Termelés (megvalósítása) Kapacitástervezés (termelésrendelés)

Kapacitástervezés előkészítése Gépen belüli

folya-matirányítás PPS

1.1.4.1.3. Elosztási logisztika

Az elosztási logisztika fontos szerepet játszik a vállalaton belül és kívül egyaránt A válla-laton belüli elosztást jól szemlélteti az 1.11. ábra.

A termékeket a létrehozásuk helyéről a felhasználóhoz is el kell juttatni. Azt a rendszert, ahogyan, a termékek a gyártótól a fogyasztáshoz eljutnak, elosztási (disztribúciós) rendszernek nevezzük, melyhez hozzátartozik az eljuttatás kialakításának és irányításának módja is.

Az elosztási logisztika kész- és félkész termékek áruforgalmából áll. Ennek az áruforgalma során a termelés helyénél fekvő értékesítési raktártól a vásárlóihoz, a regionális szállítórak-táron keresztül az értékesítési piac vásárlói felé halad.

Magától értetődő, hogy a vevő közvetlen áruval való ellátása az értékesítési raktárból, vagy a termelési folyamatból is lehetséges.

1.11. ábra: Az elosztási logisztika tevékenységei. (Fuchs, 1996; Halászné; 1998, Weber - Weise - Kummer,1993)

Elosztási logisztika

Minőségbiztosítás

Ügyfél Termelési logisztika

Árukimenet

Áruátvétel

Raktár

Komissiózás, cso-magolás

Visszáruk Árukiadás

Adminisztratív logisztikai

fo-lyamatok Megrendelés

lebonyolítás Áruérkezés

Szállítás

Értékesítési/marketing Piacelemzés

Ügyfél akvizíció („szerzés”) Eladástervezés

Ajánlatkészítés

Árak és feltételek megtárgyalása Szerződéskötések

1.1.4.1.4. Hulladékkezelési logisztika

A hulladékkezelési logisztika témájával ma már nagyszámú elméleti és gyakorlati szakem-ber foglalkozik (Huising, 1993; Chikán, 2001; Kohut - Nagy - Dobos, 2005), ám kutatási témánk központi területét - hasonlóan a termelési logisztikához - ez nem alkotja, ezért nem törekszünk az elérhető irodalom teljes körű feldolgozására, pusztán a logisztika ezen dimenziójának kirajzolására.

A logisztika általában a termék teljes életciklusára kiterjeszthető. Így a logisztika környe-zetvédelmi szempontú bemutatása sem maradhat el. Az elméleti és gyakorlati „tisztább”

termelés megközelítése egy termék életciklusát tekintve azt jelenti, hogy a termelési fo-lyamat minden lépését meg kell vizsgálni, szem előtt tartva azt a gondolatot, hogy az adott szakaszban illetve folyamatban a környezetre és az emberre veszélyt jelentő források ho-gyan csökkenthetők, vagy szüntethetők meg.

Két szempontot kell mindig szem előtt tartani, a „tisztább termelés” alapján történő vizs-gálat során (Huising, 1993)

• minden emberi tevékenység hatással van a környezetre,

• ha egy bizonyos hulladék már előállt, akkor azt megszüntetni²⁰ többé már nem le-het, csak változtatni lehet annak fizikai megjelenésén, kémiai összetételén.

1.12. ábra: A hulladékkezelési logisztika tevékenységei. (Fuchs, 1996; Halászné; 1998, Weber - Weise - Kummer,1993).

20 A „megszüntetés” fogalma számunkra – saját felfogásunk szerint - nehezen értelmezhető azért ennek a felfogásnak annyi üzenete van, hogy a logisztikának a hulladék kezelés – gyűjtés, szállítás, átalakítás, kezelés - területén is jelentős szerepe van, amely különböző és sajátos egyéni és szervezeti kompetenciákat vár el.

Hulladékkeze-lési logisztika Elosztási logisztika

Gyűjtés

Szállítás

Válogatás

Visszáruk

Raktározás

Szállítás Ártalmatlanítás Törvényelőírások felügyelete

Környezetvédel-mi elemzések Hulladékképző-dés csökkentése

Hulladékképző-dés elkerülése Beszerzési logisztika Termelési logisztika

Csomagolás, szállítás

Segéd- és üzemanyag hulladékok

Csomagolás, szállítás

A hulladékkezelési logisztikában végül az anyagáramlás iránya megfordul (reverse logistics²¹). Itt az anyagáramlás a „maradékokból” áll, amelyek szekunder nyersanyagok, hulladékok lehetnek. Mialatt a hulladékot eltávolítják, a szekunder nyersanyagokat újra-, illetve továbbfelhasználják, vagy értékesítik. A hulladék anyagok halmazát jelenti a sérült, vagy rosszul, tévesen kiszállított áruk, amelyek a vevőktől visszakerülnek a szállítóhoz, to-vábbá a visszáruk, amelyek a beruházási- és felhasználási javak, valamint az elhasznált tá-roló és csomagoló eszközök, anyagok.

Empirikus elemzéseink során a termelési logisztika és a hulladékkezelési logisztika felada-tinak és az azokhoz szükséges kompetenciáknak a feltérképezésére nem térünk ki, ám fon-tosnak tartottuk elméleti hátterét felvillantani, a globális logisztikai látásmód kedvéért.

1.1.4.2. A vállalati logisztika vertikális felépítése

In document Kompetenciák, feladatok logisztikai rendszerekben (Pldal 27-34)