1. RÉSZ: KUTATÁSI ELŐZMÉNYEK
1.1. A LOGISZTIKA ÉS A KOMPETENCIÁK VERSENYKÉPESSÉGET MEGHATÁROZÓ SZEREPE
1.1.3. A logisztikai rendszerek bázisstruktúrája, terjedelme és vizsgálódási területei
A hazai (Knoll, 2002; 1999; Szegedi, 1998; Szegedi- Prezenszki, 2003; Cselényi, 1998 a, b; Prezenszki 1997; Kovács, 2004; Halászné, 1998; Chikán - Demeter, 2001) és a nemzet-közi (Pfohl, 1994, 1995, 1996; Jünemann, 2003; Wannenwetsch, 2001; Wiendahl, 1995;
Rushton - Oxley, 1991; Ballou, 1992) forrásokban egyaránt található számos értékes írás a logisztikai rendszerekről, és azok struktúrájáról, feladatairól és céljairól. Tekintélyes meny-nyiségű anyag, az utóbbi tizenöt évben jelent meg e témát illetően.
Az egymástól eltérő logisztikai rendszerek megkülönböztetése szükséges, mert a logiszti-kai rendszer kialakításakor felmerülő feladatokban is különbségek lehetnek. Nagy hatással van az elvégzendő feladatokra a definiált logisztikai rendszer terjedelme és a tevékenységi területek.
Mindkét ismertetőjelre tekintettel a logisztikai rendszerek intézményesen és funkcionális szempontok szerint is körülhatárolhatóak. Intézményesen a logisztika rendszerében meg-különböztethetők a rendszerben működő intézmények fajtája és száma szerint, funkcionáli-san pedig a rendszer működési funkcióinak fajtája és száma szerint. (Pfohl, 1996)
1.1.3.1. A logisztikai rendszerek intézményes meghatározása
Munkánknak nem központi témája15 a logisztikai rendszerek intézményes meghatározása, ám célszerűnek tartottuk bemutatni a logisztikai feladatok e területének megalapozása gya-nánt.
Az 1.5. ábrában a logisztikarendszerek intézményi meghatározásának csoportosítása látha-tó. A gazdaságban, szokásos elhatárolását alapul véve, mikro-, makro- és metalogisztikát különböztetünk meg. (Pfohl, 1996; Kovács , 2001)
14Szegedi – Jónás, (1998) tanulmányozták kérdőíves felmérés által a „magyarországi cégek vevőkiszolgálással össze-függő” tevékenységeit.
15 A témához kapcsolódó valamennyi elérhető irodalom feldolgozására éppen ezért nem törekedtük
1.5. ábra: A logisztikai rendszerek intézményes meghatározása. (Pfohl, 1996) A makro-logisztika a teljes gazdasági ágazatot jelöli. Egy makro-logisztikai rendszer pél-dául a gazdasági, vagy egy áruforgalmi rendszer.
A mikro-logisztikához az egyes gazdasági ágazatok sorolhatók. A mikro-logisztikához ta-roznak például az egyedi nyilvános, vagy privát szervezetek fuvarparkja. (Pfohl, 1996) A metalogisztika vizsgálati területe a makro- és mikrologisztika között helyezkedik el. (a meta gazdasági jelentését ennél a fogalomnál nem alkalmazhatjuk)
Egy metalogisztikai rendszer nem foglalja magába a gazdaság teljes áruforgalmát, sem egyes szervezetek áruforgalmát, csak az értékesítési csatornában együttműködő szerveze-teknek az áruforgalmát; például egy ipari szállítónak az áruforgalma egy közvetítő keres-kedőként bekapcsolt nagykereskedőnek, egy magánkereskedőnek, valamint a közbeiktatott szállítmányozásnak.
A mikro-logisztikai rendszerek mindig intraorganizációs (szervezeten belüli) rendszerek, amelyeknek a legnagyobb terjedelmét a szervezet jogi határain keresztül állapítják meg.
A metalogisztikai rendszerek ezzel szemben interorganizációs (szervezetek közötti) rend-szerek, amelyeknek az egyes szervezetek jogi határain túl több szervezet együttműködésé-ben közreműködve vesznek részt az anyagáramlás megvalósításában. A metalogisztikai rendszerek kapcsán fontosnak tartjuk, mintegy kritikai észrevételként megemlíteni a lo-gisztikai szolgáltatók napjainkra egyre fontosabb szerepét is, ami - tekintettel a koordinált-ság magas fokára - a „meta” szó alkalmazását sok esetben megkérdőjelezi.
A mikro-logisztikai rendszerek megkülönböztethetők elsősorban a különböző célkitűzésű szervezetek fajtái szerint.. Az ilyesfajta szervezeteket vállalatként jelöljük. (Pfohl, 1996)
Logisztika
Makrologisztika Mikrologisztika Metalogisztika
Kórház
lo-gisztika Katonai
lo-gisztika Vállalati
logisztika
Egyéb szervezethez tarozó logiszti-ka
A vállalati logisztika csoportosítható egy vállalatnak a piacon betöltendő feladata szerint (vállalati cél, üzemi cél), az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltató logisztikában. A vállalat és az üzem fogalma között Pfohl (1996) azt a különbséget teszi, hogy az ember a vállalattal az üzemgazdaságnak a jogi, pénzügyi egységét jelöli, és az üzemmel azt a tech-nikai egységet, amelyben a logisztikai folyamat végbemegy. (Pfohl, 1996)
Az ipari és kereskedelmi logisztikánál érdemes még a belső üzemi és üzemek közötti lo-gisztikára is különválasztani.
A szolgáltató logisztika attól függően tagolható, csoportosítható, hogy vajon a vállalat által a piacon teljesítendő feladat, az ő primer teljesítménye logisztikai teljesítmény-e (például a szállítmányozók, vagy csomagoló vállalatok esetében), vagy a logisztikai teljesítmény, mint ahogy az ipari és kereskedelmi vállalatok esetében, csupán olyan szekunder teljesít-mény-e, amelyet a tulajdonképpeni piaci feladat teljesítésével összhangba kell hozni (mint például a bankok és biztosítók esetében). Azokat a vállalatokat, amelyeknél, mint az első esetben, a fő célként a logisztikai teljesítmény meghatározása áll, s ezáltal a logisztikai funkciók és feladatok dominálnak, logisztikai üzemgazdaságnak, vagy logisztikai vállalat-nak, vagy logisztikai szolgáltatóknak nevezik. (Pfohl, 1996)
1.1.3.2. Logisztikai rendszerek - logisztikai folyamatok
A szükséges kompetenciák azonosításához a következőkben áttekintést adunk a logisztikai rendszereket alkotó logisztikai folyamatokról.16
A logisztikai rendszerekre jellemző, a mozgási és raktározási folyamatok egymásba kap-csolódása. Pfohl (1996) szerint a logisztikai rendszerek bázisfunkciója az áruk tér-időbeli megváltoztatása.
A logisztikai funkciók a következőkön keresztül valósulnak meg:
• átalakítási-, átrakodási- és raktározási folyamatok (az áruáramlás központi folyama-ta),
• becsomagoló és jelölő folyamatok (az áruáramlást támogató folyamatok) (Pfohl, 1996).
16 Munkánk során értékes megfontolások rajzolódtak ki Mentzer,- Flint, (1997), Garver. - Mentzer, (2000), valamint Mentzer - Kahn, (1995) írásaiból, amelyek a logisztikai kutatás módszereivel és a logisztikai kutatás érvényességével foglalkoznak. Arlbjorn, – Halldorsson, (2002) a logisztika tudományának megalkotásával kapcsolatos tartalomról, tevé-kenységekről folyamatokról gondolkodik tanulmányában.
Logisztikai folyamatok Anyag
átalakítás Tárolás Szállítás, átrakodás
1.6. ábra: A logisztikai folyamatok és az általuk befolyásolt anyag-átalakítás. (Pfohl, 1996;
Kovács és tsai, 2004)
A megnevezett logisztikai folyamatok nem mások, mint azoknak a feladatoknak - a megfe-lelő kompetenciákkal rendelkező egyének által - a kivitelezése, amelyek az áru- és infor-mációáramlást realizálják. Ezek mellett a realizáló feladatok mellett a logisztikai feladatok közé tartoznak természetesen a vele kapcsolatban álló tervezői-, irányító- és kontroláló fel-adatok is. (Pfohl, 1996)
Azzal a céllal, hogy a logisztikai feladatokról egy összefoglaló képet adjunk, amely a lo-gisztikai folyamatok tervezésével, irányításával, realizálásával és kontrolálásával össze-függésben érthetők, a 1.1 táblázatban a legfontosabb döntési cselekedeteket foglaljuk össze Pfohl (1996) alapján. A működő logisztikai folyamatok támasztékaként itt különbséget tesz a szakirodalom a logisztikai feladatkörök közt. (Pfohl, 1996)
Az alábbi logisztikai feladatkörök integrálásából adódnak a logisztikai folyamatok.
a megrendelés leadása a megrendelés feldolgozása
a megrendelés információs forrásonkénti elemzése A megrendelés
lebonyolítása
a megrendelés információjának továbbítása
a tárolandó árucikkek számának meghatározása (szelektív tárolás, ABC- rend szerint)
rendelési mennyiség és rendelési pont a tárolandó készletek feltöltéséhez biztonsági készlet meghatározása
tárolandó készletek kontrollja Készletgazdálkodás
rövid lejáratú igényprognózis készítése raktár és -felszerelés megvétele, vagy bérlése
mennyiség, származási hely, a raktár kapacitása és szállítóterületeinek meghatározása a raktár saját, vagy idegen üzemeltetése
a raktár technikai berendezés szükséglet meghatározása a raktározáshoz és az át-vételhez
a raktár tároló területeinek definiálása tárolási módszer (a rakodóhely kialakítása) a rakodórámpa kialakítása
a transzporteszköz kezelése Raktározás
az átvétel megszervezése
a raktár személyzetének produktív bevetése a szállítóeszköz fajtája
a szállítóeszközök saját vagy idegen üzeme a szállítóeszközök vásárlása vagy bérlése a szállítóeszközök kombinálása
Szállítás
A szállítások lebonyolításának megszervezése (optimális szállítási útvonalak, al-kalmazási tervek és a szállítóeszközök terhelése)
a csomagoláslogisztikai funkcióinak teljesítése (védelmi-, tárolási-, szállítás-, marketing- és információs funkció)
Csomagolás
logisztikai egységek képzése (tároló-, láda-, szállítóegységek stb.) a racionális szállítási lánc előfeltételeként
1.1. táblázat: A logisztikai feladatok területei. (Pfohl, 1996)
Munkánk során a logisztikai folyamatok fentiekben felvázolt rendszerében gondolkodva helyezzük el a munkánk során kapott eredményeinket. Ezzel, mintegy jelezni is kívánjuk, hogy véleményünk a logisztikai folyamatok esetében a szakirodalomban közöltekkel meg-egyezik.