Kompetenciák, feladatok logisztikai rendszerekben

Pató Gáborné Szűcs Beáta

K

, F

L

R

Pannon Egyetem

Szervezési és Vezetési Tanszék

Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Témavezető: Dr. Kovács Zoltán, egyetemi tanár

Veszprém 2006.

AZ ÉRTEKEZÉS CÍME: Kompetenciák, feladatok logisztikai rendszerekben Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében

*a Pannon Egyetem…...

Doktori Iskolájához tartozóan*.

Írta:

Pató Gáborné Szűcs Beáta

**Készült a Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori iskolája keretében

Témavezető: Dr. Kovács Zoltán

Elfogadásra javaslom (igen / nem)

(aláírás)**

A jelölt a doktori szigorlaton …... % -ot ért el,

Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom:

Bíráló neve: …... …... igen /nem

……….

(aláírás) Bíráló neve: …... …...) igen /nem

……….

(aláírás) ***Bíráló neve: …... …...) igen /nem

……….

(aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján …...% - ot ért el

Veszprém/Keszthely, ……….

a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése…...

………

Az EDT elnöke

Megjegyzés: a * közötti részt az egyéni felkészülők, a ** közötti részt a szervezett képzésben résztvevők használják, *** esetleges

Köszönetnyilvánítás

A doktori értekezés elkészítését a Veszprémi Egyetem Szervezési és Vezetési Tanszék- ének alkotó légköre, szakmai közösségének támogatása inspirálta.

Köszönet illeti mindazoknak, akik ötleteikkel, kérdéseikkel, kritikájukkal támogatták munkámat, és ezúton segítették az értekezés elkészítését.

Köszönetet mondok Dr. Gaál Zoltán Tanszékvezető Professzor Úrnak, hogy lehetőséget biztosított doktori tanulmányaim lefolytatására és a tanulmány megírására, valamint minden tanszéki kollégának, akik megjegyzéseikkel, bíztató szavaikkal támogattak és segítettek.

Köszönetetmet fejezem ki témavezetőmnek Dr. Kovács Zoltán Professzor Úrnak, aki idejét és energiáját nem sajnálva szakmailag és emberileg támogatta munkámat és „el- szenvedte” lelkesedésemet.

Hálával és köszönettel tartozom a családomnak, elsősorban férjemnek - Pató Gábornak, - aki megértéssel, türelemmel, és teljes odaadásával segítette, támogatta és ösztönözte a dolgozat megírását, valamint kisfiamnak - Bálintnak -, aki őszinte gyermeki bájjal visel- te el ez irányú elfoglaltságomat.

Mottó:

„Ha a szavak használata nem helyes, a fogalmak értelmezése zavaros.

Ha a fogalmak értelmezése zavaros, nem lehet szabatosan cselekedni.”

(Konfuciusz, Kr.e. 551-479)

TARTALOMJEGYZÉK

KIVONAT/ ABSTRACT/ ABSTRAKT... 1

BEVEZETÉS... 4

1. RÉSZ: KUTATÁSI ELŐZMÉNYEK ... 9

1.1.A LOGISZTIKA ÉS A KOMPETENCIÁK VERSENYKÉPESSÉGET MEGHATÁROZÓ SZEREPE... 10

1.1.1. A logisztika új feladat kihívásai az ellátási lánc menedzsmentben ... 11

1.1.2. A logisztikai gondolkodás fejlődése... 13

1.1.3. A logisztikai rendszerek bázisstruktúrája, terjedelme és vizsgálódási területei ... 16

1.1.3.1. A logisztikai rendszerek intézményes meghatározása... 16

1.1.3.2. Logisztikai rendszerek - logisztikai folyamatok ... 18

1.1.4. A vállalati logisztika felépítése... 20

1.1.4.1. A vállalati logisztika funkcionális felépítése ... 20

1.1.4.1.1. Beszerzési logisztika... 22

1.1.4.1.2. Termelési logisztika... 24

1.1.4.1.3. Elosztási logisztika ... 25

1.1.4.1.4. Hulladékkezelési logisztika ... 26

1.1.4.2. A vállalati logisztika vertikális felépítése... 27

1.1.4.3. A vállalati logisztika kiterjedt felépítése - szintézise... 28

1.1.5.LOGISZTIKAI SZERVEZET... 30

1.2.SZELLEMI TŐKE, HUMÁN TŐKE, AVAGY A KOMPETENCIÁK JELENTŐSÉGE A LOGISZTIKAI RENDSZEREKBEN... 32

1. 2. 1. A szellemi- és humántőke szervezeti és egyéni kompetencia vetületei... 35

1. 2. 2. A kompetencia, képesség, készség relevanciája... 35

1.2.2.1. A kompetencia definíciója... 37

1.2.2.2. A kompetenciák építőelemei, alkotóegységei... 42

1.2.2.4. Kompetenciák típusai, csoportosításai, tartalmi dimenziói... 45

1.2.2.3. A kompetenciák jellemzői, tulajdonságai... 49

1.2.2.5.Kompetenciák meghatározásának módszerei ... 50

1. 2. 3. Kompetenciamodellek, típusai, elméletek... 51

1.2.3.1. Kompetenciamodellek, rendszerek... 53

1.2.3.2. Spencer és társai modellje ... 53

1.2.3.3. Quinn és társai modellje ... 56

1.2.3.4. Kompetencia modellek, rendszerek jellemzői ... 57

1.2.3.5. Kompetenciaalapú megközelítések előnyei és hátrányai... 58

1. 2. 4. Humán tőke az egyénre vonatkoztatva - egyéni kompetencia... 59

1.2.4.1. Vezetői kompetenciák ... 59

1. 2. 5. Humán tőke a vállalatra vonatkoztatva - szervezeti kompetencia ... 62

1. 2. 6. Szervezeti kompetenciák és egyéni kompetenciák kapcsolata ... 64

1. 2. 7. Kompetenciák fejlesztése ... 66

1.3.MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK A LOGISZTIKA TERÜLETÉN... 68

1. 3. 1. A munkakör meghatározása - munkakör specifikáció... 68

1. 3. 2. Munkakörelemzés módszertana ... 72

1. 3. 3. Munkaköri leírások, definíciója, célja, követelményei forrása, tipológiája, tagozódása ... 73

1. 3. 4. Munkakör-értékelés, módszertan... 77

1. 3. 5. A kompetenciák és a munkaköri leírások kapcsolata, avagy a kompetencia alapú szervezetek ... 78

1.4.A KUTATÁSI ELŐZMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA... 80

2. RÉSZ: A KUTATÁS BEMUTATÁSA - MÓDSZERTANI RÉSZ... 81

2.1.A KUTATÁS CÉLJA ÉS MÓDSZERTANI ELMÉLETE... 82

2.1.1. A kutatás célja ... 82

2.1.2. A kutatás módszertana - technikája ... 86

2.2.AZ ADATOK FORRÁSA ÉS AZ ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 89

2.2.1. A minta... 89

2.2.1.1. A munkaköri leírások alapján felállított adatbázis... 91

2.2.1.2. A „NOVALOG” Leonardo projekt eredményei ... 99

2.2.1.3. A kérdőíves megkérdezés alapján felállított adatbázis ... 100

2.2.1.4. Mélyinterjúk, esettanulmányok ... 101

2.2.1.5. A statisztikai elemzés módszertani megfontolása a kutatási minta alapján... 102

2.2.2. A tartalomelemzés módszertani megfontolásai a kutatási téma tükrében. ... 102

2.2.2.1. A tartalomelemzés tervezésének logikája... 105

3. RÉSZ: EMPIRIKUS ELEMZÉS ... 109

3.1.HIPOTÉZISEK - KUTATÁSI KÉRDÉSEK, A MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK, MINT A LOGISZTIKAI MUNKATERÜLETEK IGÉNYDEFINIÁLÁSÁNAK DOKUMENTUMA... 110

3.1.1. Logisztikai feladatok - tevékenységek megjelenítési gyakoriságának feltárása ... 112

3.1.1.1. A tevékenységek - feladatok munkaköri leírásokbeli gyakorisága ... 113

3.1.1.2. A kompetenciák munkaköri leírásokbeli gyakorisága ... 117

3.1.1.3. A feladatok és kompetenciák munkaköri leírásokbeli gyakoriságai ... 120

3.1.1.4. Következtetések: a munkaköri leírások feladat, kompetencia definiáltsága. ... 122

3.1.2. A tudásbázisú és kompetenciabázisú elvárások jelenléte ... 123

3.1.2.1. A tudásbázisú elvárások feltérképezése a munkaköri leírások alapján. ... 123

3.1.2.3. A tudásbázisú és a kompetenciabázisú elvárások viszonya... 134

3.1.2.4. Következtetések: a munkaköri leírások inkább tudásbázisú elvárásokat fogalmaznak meg mintsem kompetenciabázisú igényeket definiál... 135

3.2.LOGISZTIKAI FUNKCIONÁLIS TERÜLETEK, HIERARCHIKUS SZINTEK, ^FELADAT-TEVÉKENYSÉG, KOMPETENCIA, ISMERET-TUDÁS ELVÁRÁSAINAK MEGHATÁROZÁSA... 136

3.2.1. A tevékenységek - feladatok és a funkcionális területek kapcsolata. ... 136

3.2.1.1 A kereskedelem - beszerzés funkcionális területének vizsgálata... 138

3.2.1.2. A szállítás - anyagmozgatás funkcionális területének vizsgálata... 139

3.2.1.3. A vállalaton belüli logisztika funkcionális területének vizsgálata. ... 140

3.2.1.4. A raktározás funkcionális területének vizsgálata... 140

3.2.1.4.1. A Novalog kutatás eredményei alapján a raktározás funkcionális területének feladat elvárásai... 141

3.2.1.5 Következtetések: a logisztika vizsgált funkcionális munkaterületeinek feladat elvárásai ... 143

3.2.2. A kompetenciák és a funkcionális területek kapcsolata. ... 146

3.2.2.1. A kereskedelem - beszerzés funkcionális területének kompetencia igénye ... 146

3.2.2.2. A szállítás - anyagmozgatás funkcionális területének kompetencia igénye... 147

3.2.2.3. A raktározás funkcionális területének kompetencia igénye... 149

3.2.2.3.1. A Novalog nemzetközi kutatás alapján a raktározás funkcionális területének kompetencia igénye ... 150

3.2.2.4. Vállalaton belüli átfogó logisztika területének kompetencia igénye... 152

3.2.2.5. Következtetések: a logisztika vizsgált funkcionális munkaterületeinek kompetenciaelvárásai a munkaköri leírások alapján ... 153

3.2.3. A logisztikai munkaterületek vezetőkkel és beosztottakkal szembeni kompetencia elvárásai kérdőíves adatbázis alapján. ... 157

3.2.3.1 A „Feltétlenül szükséges” vezetői és beosztotti kompetenciák ... 159

3.2.3.2 A „Jó, ha, van” vezetői és beosztotti kompetenciák ... 166

3.2.3.3 A „Nem szükséges” vezetői és beosztotti kompetenciák... 169

3.2.3.4 Az elvárt és „Nem szükséges” vezetői kompetenciák összehasonlítása ... 172

3.2.3.5. Az elvárt és „Nem szükséges” beosztotti kompetenciák összehasonlítása ... 173

3.2.3.6. Következtetések: a logisztika különböző hierarchiai szintjeihez kapcsolódó munkaterületek kompetenciaelvárásai a kérdőíves adatbázis alapján. ... 173

3.2.3.7. Következtetések ... 175

3.3.A LOGISZTIKAI FELADATOK-TEVÉKENYSÉGEK ÉS A KOMPETENCIÁK KAPCSOLATA - A FELADAT ÉS KOMPETENCIAPROFILOK MEGALKOTÁSA... 176

3.3.1. Feladatprofilok ... 176

3.3.2. Kompetenciaprofilok... 183

3.3.3. A feladatcsoportok és kompetenciacsoportok összefüggései. ... 189

3.3.4. Következetetések... 193

ÖSSZEFOGLALÁS 194

AZ EREDMÉNYEK TÉZISSZERŰ ÖSSZEFOGLALÁSA, HIPOTÉZISEK ÉRTÉKELÉSE 195 SUMMARY OF THE RESULTS AS A THESIS ………199

A KUTATÁSI EREDMÉNYEK ALKALMAZHATÓSÁGA... 202

TOVÁBBI KUTATÁSI IRÁNYVONALAK... 203

IRODALOMJEGYZÉK... 204

A SZERZŐ TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ PUBLIKÁCIÓI ... 222

MELLÉKLETEK ... 226

Kivonat

Kompetenciák, feladatok logisztikai rendszerekben

Napjainkra a logisztikai munkaterületeken a szakértelem, a végzettség, és az általános inteligencia mellett, egyre fontosabb szerepet játszanak a kompetenciák. E tényezők együttesen határozhatják meg a logisztikai munkafeladatok elvárt, kiváló szinten való ellátását.

A disszertáció átfogó módon mutatja be a téma megalapozását szolgáló három pilléren nyugvó szakirodalmi hátteret.

Az irodalom feldolgozása során:

• a logisztika,

• a kompetenciák és a

• munkaköri leírások kerültek kutatási fókuszunkban.

A doktori értekezés a logisztikai munkafeladatokat és a különböző logisztiakai funkcio- nális területek kompetencia igényét tárja fel és elemzi elsősorban a munkaköri leírások tükrében.

A kutatás alapját az képezte, hogy a különböző logisztikai tevékenységek, feladatok elvégzése, valamint az azokra épülő logisztikai funkciók és folyamatok az üzleti cél el- érését célozzák. Ezért is került kiemelten az érdeklődés középpontjába, hogy a munkál- tatók a munkaköri leírásokban mennyire tartják fontosnak definiálni egyértelműen, a vállalati cél megvalósításához alapokat szolgáló logisztikai funkciókat, feladatokat, te- vékenységeket a feladat elvárás megfogalmazás által, valamint a feladatok elllátásához szükséges kompetenciákat.

Az értekezés eredményei alapot szolgáltatnak a logisztikai munkaerő piaci elvárások és lehetőségek összehangolására, valamint az Európa Uniós „Novalog” nemzetközi kutatá- si projekt eredményeinek felhasználása nyomán, kitekinthetünk az Európai Uniós orszá- gok logisztikai munkaterületeinek feladat és kompetencia elvárásaira.

A kutatás eredményei átfogó képet nyújtanak arról is, hogy ma Magyarországon a lo- gisztika különböző funkcionális területein és hierarchikus szintjein, mely tevékenységek - feladatok, kompetenciák a meghatározóak és elvártak.

Abstract

Competencies, Tasks in Logistics Systems

In our days competencies - as well as expertise, qualification, and general intelligence – play an important role in logistics areas. These factors all together can determine the ful- filment of logistics task on high level.

PhD thesis gives an general overview of literature background based on three pillars:

• logistics,

• competencies and

• job descriptions were in research focus.

It discovers and analyses the competency requirements in different logistics functional areas by document analysis of job descriptions.

Research bottoms on the fact that logistics activities, functions and processes aim at business objectives.

One highlight was, how important it is for employers to define unambiguously logistics functions, tasks, activities by formulating requirements in job descriptions. Other subject of the investigations was the consistency of tasks and functionality in job descriptions.

Results provide opportunity for harmonising labour market expectations and opportuni- ties. Via utilisation of the international Novalog project, reader can learn the task and competency requirements in the European Union.

Results also give an overall picture of the dominant activities and tasks on different hi- erarchical levels and areas of logistics systems in Hungary.

Abstrakt

Kompetenzen, Aufgaben in logistischen Systeme

Heute spielen die Kompetenzen - sowie die Fachkenntnis, die Qualifikation und die allgemeine Intelligenz - eine immer wichtigere Rolle in den logistischen Bereiche. Diese Faktoren zusammen können die erwartete Erfüllung der logistischen Aufgaben auf höchster Ebene bestimmen.

Die Dissertation umfasst die auf drei Pfeiler gestützte Fachliteratur zum Thema.

Bei der Bearbeitung der Literatur waren

• die Logistik,

• die Kompetenzen und

• die Stellenbeschreibungen im Fokus der Forschung.

Die Dissertation entdeckt und analysiert die logistischen Aufgaben und die Kompetenzbedürfnisse der verschiedenen logistischen Funktionsbereiche vorwiegend aufgrund der Stellenbeschreibungen.

Die Grundlage der Forschung war, dass die Erfüllung der verschidenen logistischen Tätigkeiten, Aufgaben und die darauf beruhenden logistischen Funktionen und Pozesse die Geschäftsziele erreichen. Auch deswegen geriet in Fokus der Untersuchung, wie wichtig es für die Arbeitsgeber ist, die logistischen Funktionen, Aufgaben, Tätigkeiten, die Grundlage zur Erfüllung der Gäschaftsziele sind, durch die Definierung der Arbeitsanforderungen und die für die Erfüllung der Aufgaben nötigen Kompetenzen in den Stellenbeschreibungen eindeutig zu definieren.

Die Ergebnisse der Dissertation schaffen eine Grundlage zur Harmonisierung der Erwartungen und Möglichkeiten der logistischen Arbeitskräftemarkt und - durch die Anwendung der Ergebnisse der internationalen Forschungsprojekt „Novalog” - wir können die Arbeitsanforderungen und Kompetenzerwartungen der logistischen Arbeitsbereiche der Europäischen Union erfahren.

Die Ergebnisse der Forschung umfassen auch die Tätigkeiten-Aufgaben, Kompetenzen, die in der verschiedenen Funktionsbereiche und Hierarchieebenen heute in Ungarn bestimmend und zu erwarten sind.

Bevezetés

Kutatásunkban a logisztikai munkafeladatokat és az ellátásukhoz szükséges kompeten- ciákat vizsgáljuk. Logisztikai munkafeladat alatt az ellátási láncban az anyag és infor- mációáramlás megvalósítását értjük.

A logisztikai rendszerek egyre bonyolultabbá válásával alakult ki az az igény, hogy ki- alakítsunk egy szempontrendszert, ami lehetővé teszi, hogy az egyes logisztikai munka- területekre a leginkább megfelelő ember kerüljön.

Léteznek különböző rendszerek, amelyek alapján el lehet dönteni, hogy kit alkalmazza- nak bizonyos munkakörökben. A döntés a fizikai munkakörökben sem egyszerű, de a szervezet sikerességét a már alapvetően befolyásoló nem fizikai munkakörökben még inkább nehéz feladat, különösen, ha ezt a logisztikai munkaterületre értjük. Ma már nem elegendő a szakértelem, a végzettség és általános intelligencia mérése, a megfelelő em- ber logisztikai munkakörbe való megtalálásához, hanem szükségessé válik az egyén kompetencia vizsgálata is, amely valószínűsítheti a későbbi kiváló munkavállalói telje- sítményt is.

A vállalatok számára egyre nagyobb kihívást jelent, hogy alkalmazkodjanak a gyorsan változó globalizálódó gazdasági környezethez. A gazdasági élettel, és annak a logiszti- kai területén zajló folyamataival szemben, alapvető követelmény lett, hogy a folyamat- ban résztvevő szereplők igényeit a lehető legmagasabb színvonalon, a vállalat alapvető céljait figyelembe véve elégítsék ki (Chikán, 2003).

A logisztikai munkafeladatok alapvető célja, hogy a kínálati versenyhelyzetben a partne- rek igényeit maximálisan kielégítse, amelyhez a megfelelő minőségben képzett kivá- lasztott munkaerő szükséges. A minőség számos összetevőből állhat össze, amely össze- tevők lehetnek a már említett iskolai végzettség, szakmai tapasztalat, gyakorlat, és a kompetenciák stb.. Ezek az összetevők összességükben határozzák meg a logisztikai munkafeladatokat ellátó egyént. Azonban a minőség nemcsak egységesítő, hanem rela- tív fogalom is, amely az egyes logisztikai munkafeladatokhoz kapcsolódóan, különböző értelmezéssel rendelkezhet. Ezért szükségszerű, hogy a logisztikai munkafeladatokat el- látó egyénekkel kapcsolatos elvárásokat megfelelő módon definiálják, amelyhez alapot jelenthet a logisztikai funkciókat meghatározó feladatok és kompetenciák definiálása, és vizsgálása egy kutatási modell mentén.

Versenyképességük érdekében a vállalatok átszervezhetik, racionalizálhatják a logiszti- kai munkafeladatok és folyamatok ellátását, amely során jelentős szerepet kap a legin- kább megfelelő kompetenciákkal rendelkező munkaerő alkalmazása (Gibson - Cook, 2001). A logisztika munkaterületeken kívül más munkaterületeken, - vagy akár munka- területektől függetlenül - is létrehoztak, kialakítottak kompetencia modelleket (Lawson - Limbick, 1996, Quinn, 1996 interpretálva Bakacsi és tsai, 1999 Spencer - Spencer, 1993 interpretálva Bakacsi és tsai, 1999; Boyatzis, 1982).

Az egyének kompetenciáinak megszerzéséhez, fejlesztéséhez és alkalmazásához az ala- pot a képzés¹ (Kofie, Q. D., 1998; Delors, 1997) és a munkavégzés, (rutin megszerzése) (Mills - Platts - Bourne, 2003a) szolgáltatja. A vállalatok logisztikai munkaterületein is, a humán tőkével, egyénekkel szemben támasztott követelmények, a gyártási stratégiák versenyprioritásai (Santos, F.C.A., 2000), a gazdasági és a logisztikai (Chikán, 2002;

1Nemcsak a logisztika, hanem más szakterületeken is pl. a kiskereskedelemben is fontos és kutatott terület a képzé- sen való részvétel és a képzések hozadéka a kompetenciák területén. (Barcala - Perez - Gutiérrez, 1999)

Cselényi, 1998; Ohmae, 2000), hálózatosítás, (Hamel - Prahalad , 1994, Chikán, 1997) az interdiszciplinalitás (Ott, 1999) és a globalizáció (Garai, 2004; Chikán, 2002) miatt egyre nagyobb.

Az egyének szakmai megítélésében egyre fontosabb szerepet játszhatnak a megszerzett kompetenciák. A gyorsan változó és nehezen kiszámítható gazdasági környezetben az egyéneknek fel kell készülniük arra, hogy a képzési rendszerekben megszerzett tudás és végzettség nem véglegesen irányítja őket egy munkaterületre, és fontos szerepet kezd betölteni a munka során megszerzett képesség, kompetencia, tudásfejlesztés, valamint az életen át tartó tanulás.

A téma aktualitását személyes érdeklődésünkön túl, mind a munkavállalók, mind a munkáltatói oldalon felmerült igény is jellemzi. Ezt igazolja az Európa Uniós

„Novalog” kutatási projekt is, amely témában egyetemünk, - a Veszprémi Egyetem - a Szervezési és Vezetési Tanszékének bevonásával közös keretet dolgozott ki.²

Az elmúlt jó néhány év tudományos folyóiratainak és információs anyagainak, valamint releváns szakirodalmának áttekintése során szembesültünk azzal, hogy a kompetencia alapú emberi erőforrás, humán tőke megközelítés gazdasági jelentősége, mennyire fon- tos tényező a versenyképesség megőrzésében. (Santos, 2000) Az ehhez kapcsolódó számunkra elérhetővé vált legrégebbi publikáció - különböző interpretációkon keresztül - Rodger nevéhez fűződik. (Rodger, 1952 interpretálva McKenna 1998)

A Rodger (1952, interpretálva McKenna, 1998) nevéhez fűződő írás megjelenése óta, számos próbálkozás történt annak kiküszöbölésére, megoldására, hogy a dinamikusan alakuló emberi erőforrás kínálatot-keresletet statikus kompetencia alapú megközelíté- sekkel használhatóan, hitelesen és a változásokat kezelni tudó módon írják le.

A nemzetközi és a hazai szakirodalom áttekintése megerősítette feltételezésünket, mi- szerint a logisztikai munkafeladatok ellátáshoz szükséges kompetenciák meghatározásá- ról, viszonylag kevés (szinte semmilyen) hiteles tapasztalat áll rendelkezésre, bár az üz- leti életben létezik olyan személyzeti tanácsadó cég, amely kísérletet tesz ennek felállí- tására.³ Léteznek olyan tanácsadó cégek is, amelyek általános a logisztikai munkaterü- letre még speciálisan ki nem vetített kompetencia bázissal (esetleg kérdőíves kompeten- cia felméréssel foglalkoznak) dolgoznak.⁴

Mind a nemzetközi, mind a hazai szakirodalomban megjelenő publikációk fogalmi rendszeréről elmondható, hogy nemcsak fogalomhasználatukban sokszínűek, hanem akár az azonos fogalmak értelmezése is változatos.

2 A Novalog nemzetközi projekt 2001- 2004 között került megvalósításra 16 ország bevonásával, Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot a Veszprémi Egyetem Szervezési és Vezetési Tanszéke térképezte fel.

3 Kutatásunk idején a PsyOn Vállaltfejlesztési tanácsadó volt az egyetlen, amely a logisztika munkaterületre vonat- kozóan kísérletet tett kompetencia „modell” felállítására.

4 A téma feltérképezése közben, szemlélet tágítás gyanánt néhány hazai gyakorlati (tanácsadói) tevékenységébe is betekintettünk: Hay Group a McClelland kompetencia megközelítését és módszertanát használja, speciálisan a lo- gisztika munkaterületre még nem vetítette ki. Daten-Kontor Trade Kft. a Peodesy (People Development System) rendszert alkalmazza, a Bedford-i egyetem munkatársainak kutatásán alapulva. Dr. Pendlr. Piswanger

International Vezetői és Tanácsadó Kft a vállalat környezeti feltérképezést követően, speciális kompetencia „mo- dellt” állít fel, Human Dimenzió Kft. nem rendelkezik a logisztikai területre vonatkozó kompetencia leírással.

EcoSim Üzleti Szimulációk szimulációs modellekre alapozva határoz meg, elsősorban vezetői készségeket, ám nem specializált a programjuk (szimulációjuk) a logisztika funkcionális területére. SHL Hungary Kft., személyiség, mo- tiváció- és kompetencia kérdőíveztetéssel foglalkoznak a témához kapcsolódóan , akár 360º-os vizsgálati eszközzel is Hill International kompetencia alapú felméréseket készít, amely segítségével képet tud adni a menedzsment állapo- táról, jellemzőiről, lehetőségeiről. H.L.C. Kft. integrált ügyviteli és kommunikációs rendszerrel rendelkezik (JOffice néven), amely PPS (Projekt Person Skill) készség és kompetencia kezelő modulcsomag

Megállapíthatjuk, hogy a kutatási területünkön még jelentős hiányosságok vannak, és a kompetencia fogalmi rendszere is tisztázásra, összehangolásra vár.

A kutatásunk három főpilléren nyugszik:

• a munkaköri leírásokon, kérdőíveken, Novalog projekt és mélyinterjúk ered- ményein,

• a logisztikai rendszereken, a munkafeladatokon,

• a humán tőkén - a kompetenciákon.

Munkánk során elkészítettünk egy közel 200 oldalas fogalomtárat, amelyben a kompe- tenciához kapcsolódóan a következő fogalmak - adottság, attitűd, attribútum, jellemző, képesség, készség, kompetencia, követelmény, magatartás, motiváció, tulajdonság, vi- selkedés, tudás, ismeret - definíciójának kigyűjtése történt meg, 68 kézikönyvből, szó- tárból. A feladatokhoz kapcsolódóan - a tevékenység, feladat, folyamat, funkció, cél - definícióit gyűjtöttük össze 22 magyar kézikönyvből, szótárból, valamint fogalomtár mellékletként betekintést készítettünk a foglalkozás, munkakör, munkaterület, szakma, munka, munkafolyamat, munkahely, munkaviszony, munkaeszköz, munkavállaló, mun- kaszerződés fogalmakba is. A fogalomtár, - bár témájának fókuszát nem alkotta - kite- kintést enged az angol és német nyelvű fogalomhasználatba is. A felsorolt fogalmaknak a vizsgálatára azért került sor, mivel a különböző szakirodalmak is ezek valamelyikét, vagy esetleg többet - egymás szinonimjaiként- alkalmazták. Tehát már a fogalmak hasz- nálatánál sem egységes a szakirodalom és ez a heterogenitás, sokszínűség, a fogalmak értelmezésénél, definícióinál még inkább fokozódik. A fogalomtár segítségével képet kaphatunk a kézikönyvekben megjelent fogalmi véleménykülönbségekről, és azok hoz- zásegítenek a fogalmakról alkotott eltérő nézetek megismeréséhez.

Kutatásunkban a kompetencia, képesség, készség fogalmak alatt az alábbi definíciók- nak megfelelő tartalmat értettük és kutatásunkat ezek tartalmak mentén vezettük végig:

• Kompetencia: Kritikus tényező a sikerességhez. „A kompetenciák egy személy alapvető, meghatározó jellemzői, amelyek ok-okozati kapcsolatban állnak a kri- térium szintnek megfelelő hatékony és/vagy kiváló teljesítménnyel.” (Boyatzis, 1982 ) Azon jellemzők halmaza, amelyek az átlagostól megkülönböztetik a kivá- lóan teljesítőket. (Szalafainé - Gubán - Simon, 2002)

• Képesség: Bizonyos fizikai és szellemi teljesítményt biztosító fiziológiai (életta- ni) és pszichikus (lelki természetű) feltételek együttese. Kezdeti kialakulásának a hajlam ad irányt és a gyakorlás bontakoztatja ki. Lehet általános, amilyen a tanu- lékonyság, a kitartás, vagy speciális, mint a zenei, matematikai képesség. Az ál- talános és a speciális nem választható el mereven egymástól. (Bartha, 1981) A képesség a személyiség jellemzői, amelyek azt fejezik ki, hogy a személyiség milyen mértékben sajátított el bizonyos fajta tevékenységeket. (Szigeti, 1980) A képesség és a tevékenység kölcsönösen hatnak egymásra, kapcsolatuk kétirányú.

Igaz ugyan, hogy a sikeres cselekvés alapja a képesség, de a képesség sikeres ki- fejlesztése tevékenykedés nélkül elképzelhetetlen. (Bartha, 1980) A képesség bi- zonyos típusú, vagy tartalmú tevékenység elvégzésére való egyéni felkészültség, teljesítményszint, amely nevelésre és gyakorlásra, illetve valamilyen adottságra (diszpozícióra) vezethető vissza. (Kron, 1997)

• Készség: A készség olyan erőforrás, amit mindnyájan alkalmazunk munkánk- ban, de nem kötődnek speciális tevékenységekhez, vagy munkafunkciókhoz.

(Farmer, Thomson, 1997) A tudatos tevékenység automatizált komponensei, amelyek gyakorlás útján jönnek létre. (Pszichológiai Értelmező Szótár, 1981) A motoros tevékenység elvégzése során tanúsított könnyedség, gyorsaság, és pon- tosság mértéke. (Kron, 1997) A készség a cselekvés gyakorlatilag automatikussá vált formája. (Berei, 1962)

• Munkaköri leírás: „ A munkaköri leírás egy adott munkakör feladatait jeleníti meg, megadva a célkitűzéseket, a hatás- és felelősségi köröket is.” (REFA, 1988) Munkaköri leírás lesz a munkaleírásból, ha a munkarendszer részletes ismerteté- se mellett (ami a munkaleírást foglalja magába), a munkaszituáció is ugyanolyan hangsúlyt kap. Ehhez szükséges a munkarendszert és a munkaszituációt is defi- niálnunk:

• Munkarendszer: munkafeladatot, munkafolyamatot és az ezek teljesítéséhez szükséges rendszerelemeket jelenti. A munkarendszer elemei a munkafeladat, bemenet, kimenet üzem-, munkaeszköz, környezeti és egyéb hatások, és a mun- kafolyamat. Maga a munkarendszer a munkafeladatok ellátását szolgálják.

• Munkaszituáció: a megvizsgált munkarendszer szervezéstechnikai összefüggé- seivel írható le. Ez azt tartalmazza, hogy a munkarendszert (munkakört) egy ösz- szefüggésben vizsgáljuk, ami az alá, fölé és azonos szinten elhelyezkedő mun- kaköröket ábrázolja. A munkaszituáció tartalma: munkakör megjelölése, közvet- len felettes munkakör definiálása, szakmai útmutatást adó és kapó személy meg- határozása, ellenőrző személy meghatározása, alárendelt munkakörök definiálá- sa, helyettesítés definiálása, különös hatáskörök és kötelezettség meghatározás (REFA, 1988)⁵.

A kutatási kérdések megfogalmazása:

K-1 Hogyan és milyen mértékben próbál eleget tenni a munkáltató a munkaköri le- írás által a logisztikai munkafeladatokat ellátó egyénnek a végzettség - tudás- gyakorlat orientált (tudásbázisú) elvárások, a kompetencia (kompetenciabázisú), valamint a feladat igényeinek definiálásában?

K-2 Melyek azok a feladatok, kompetenciák és ismeret, tudás elvárások, amelyek le- hetővé teszik a logisztikai munkafeladatok zavartalan ellátását a vizsgált funkci- onális területeken és hierarchikus szinteken?

K-3 Létrehozható-e egy általános érvényű feladat gyűjtemény és kompetencia szótár a logisztikai munkaköri leírások alapján, amely ösztönzi a logisztikai területen munkát vállalók és a munkáltatók igényeinek összehangolását, valamint megha- tározhatók-e logisztikai funkcionális területekre vonatkozóan feladat- és kompe- tenciaprofilok?

A főbb kutatási célok azonosítása:

Célunk áttekinteni a témával foglalkozó hazai és nemzetközi szakirodalmat és a témá- hoz kapcsolódó kutatásokat, különös tekintettel a logisztikai munkafeladatokra, a kom-

5A REFA : 1924. szeptember 30-án alapították Birodalmi Munkaidő meghatározási Bizottság (Reichausschuss für Arbeitzeitermittlung: REFA) néven Németországban, jelenleg REFA Szövetség néven működik, oktatói, tanácsadói és kiadói tevékenységet végez. A REFA főbb céljai alapszabályzata szerint a munkatanulmányozás fejlesztése, mun- ka- és időtanulmányok végrehajtásához kapcsolódó irányelvek definiálása, munkatanulmányozási tapasztalatok kiér- tékelése, képzés, szakmai kiadványok terjesztése. (Kovács, 2001, REFA, 1997)

petencia értelmezésekre, csoportosításokra, modellekre, valamint a munkaköri leírások- ra. Ugyanakkor törekszünk a szakirodalom kritikai értékelésére és elemzésére is.

A doktori dolgozat célja, felmérni a hazai logisztikai tevékenységet folytató munkavál- lalókkal szembeni feladat és kompetencia-elvárásokat - elsősorban - a logisztikai mun- kaköri leírások alapján, annak érdekében, hogy a munkaerő piaci elvárások egymáshoz közelítsenek és ezen adatokon keresztül alapot nyerjenek, hangsúlyozva a vállalati ver- senyképességre gyakorolt jelentős hatásukat. Célunk még, kitekinteni a Novalog nem- zetközi kutatás által az EU országok e területének kívánalmaira, elvárásaira.

A hazai munkaerő piacon folyamatosan végbemenő átalakulásokkal és változásokkal együtt a szervezeteken belül is zajlanak átalakulások, amelyek folyamatosan alakítják a munkaerővel kapcsolatos elvárások rendszerét, éppen ezért, ezen elvárásokat, a tényle- ges, valós igényeket a logisztika területén is fontos meghatározni.

A szervezetek, vállalatok is igénylik egy olyan tudományos munka eredményeinek használatát, amely a vállalatok jelentős részénél az emberi erőforrások szakmai egységei számára segítséget adnak a korrekt igénykinyilvánítás és megfogalmazás, kompetencia alapú kérdéseire a logisztika területén.

Az értekezés a következő részekből áll:

• A „Kutatási előzmények”: bemutatjuk a humán tőke - kompetenciák egyénre és szervezetre vonatkoztatott kompetencia alapú eredményeit, kutatásunkhoz rele- váns, ismertebb megközelítéseit a munkaköri leírások elméletébe ágyazva. Majd munkánkat elhelyezzük ebben az elméleti környezetben.

• A „Kutatás bemutatása - módszertani rész”: ismertetjük a kutatás struktúrájának keretét, kifejtjük hipotéziseinket, majd az alkalmazott módszertan részletes be- mutatására kerül sor.

• Az „Empirikus elemzés” eredményei: Bemutatjuk az elemzéseink eredményeit.

• „Az eredmények tézisszerű összefoglalása”: Összefoglaljuk a kutatás eredmé- nyeit, megállapításait.

• „A kutatási eredmények hasznosíthatósága”: A gyakorlati és elméleti hasznosít- hatóságok feltárása.

• „További kutatási irányvonalak”: A jövőbeni kutatási irányvonalak körvonalazá- sa, meghatározása.

Ezek után áttekintjük a releváns szakirodalmat és azonosítjuk a kutatási területet.

1. rész: Kutatási előzmények

A szakirodalom áttekintése során a témánkhoz kapcsolódó szakterületek szakmai anyagai- nak feltérképezésére és bemutatására került sor.

• „A kompetenciák versenyképességet meghatározó szerepe a logisztika területén”

cím alatt tárgyaljuk a logisztikai rendszereket, feladatokat, valamint ezek kapcsola- tait.

• „ A szellemi tőke, humán tőke, avagy a kompetenciák jelentősége a logisztikai rendszerekben” fejezetben az egyénre és a szervezetre, vállalatra vonatkozó fonto- sabb elméleteket, fogalmi rendszereket ismertetjük kritikai áttekintés során és ki- hangsúlyozzuk ezek szerves összekapcsolódását, valamint felhívjuk a figyelmet a gyengeségekre.

• „ A munkaköri leírások a logisztika területén” cím alatt foglalkozunk a munkaköri leírások elméleti megalapozásával.

Valamennyi elméleti egységben folyamatosan tárgyaljuk az eddigi kutatások eredményeit.

A szakirodalom áttekintése és kritikai elemzése által mutatunk rá a kutatási területünk lét- jogosultságára.

A szakirodalom tárgyalása során a nemzetközi és a magyar nyelvű szakirodalom együtt ke- rül tárgyalásra így is átfogó képet adva a vizsgált téma sokszínűségéről.

1.1. A logisztika és a kompetenciák versenyképességet meghatá- rozó szerepe

Munkánk során célunk, hogy áttekintsük a hazai és nemzetközi szakirodalom logisztikai, folyamataival, funkcióival, feladataival, tevékenységeivel foglalkozó jelentősebb és kutatá- sunk számára fontosabb írásait, tanulmányait.

A kutatás előzményeként a szakirodalom kritikai áttekintése történik meg, amelyet az ellá- tási lánc menedzsment (supply chain management) területéről indítunk, mintegy „madár- távlatból” vizsgálva a logisztika és a - kutatási területünket képző - logisztikai munkaterü- letek feladatait.

A „Kutatási előzmények” bemutatása során tehát az első fejezetben elsőként az ellátási láncból kiindulva a logisztikai rendszerekkel foglalkozunk, majd a témát a következő egy- ségekre bontva tárgyaljuk:

• A kompetenciák versenyképességet meghatározó szerepe a logisztika területén.

• A logisztikai rendszerek bázisstruktúrája, terjedelme és vizsgálódási területei.

• A vállalati logisztika felépítése.

• A logisztikai szervezet.

Úgy ítéljük meg, hogy ma a logisztika és a logisztikai munkafeladatok ellátásának színvo- nala, minősége versenyképességet meghatározó szerepet jelent, a gazdasági életben (Amcham, 2004; Szegedi, 1998). A XXI. század elején a vállalatok számára fontos, hogy a gazdaság sikertényezőjévé vált logisztikai munkafeladatokat, kiváló szakmaisággal és mi- nőségben lássák el. A logisztika fejlődésének és változásának a hajtóerői, a megváltozott vevői igények, és az utóbbi időben mindenekelőtt az információs és kommunikációs tech- nológiák elsöprő fejlődése (Wiendahl H. P., 1995; LaLonde - Powers, 1993). LaLonde (1993) rámutatott arra, hogy a logisztika „elmozdult a műveleti orientációtól a taktikai, stratégiai orientáció felé”. Melbin (1996) a logisztikai szakember jelentős képességének je- löli meg a változásokhoz való alkalmazkodást és a technológiai változáshoz való alkal- mazkodás képességét, ugyanakkor Metz - Richardson, (2000) felhívják a figyelmet arra, hogy a megfelelő logisztikai gondolkodású emberek megtalálása és kiválasztása nehéz fel- adat. A logisztika ma nagyobb figyelmet vonz és sok szervezeten belül jelentősebb szerepe van, mint eddig bármikor a története során. Bár egyre inkább növekszik az érdeklődés a logisztika széleskörű stratégiai aspektusai iránt (makrologisztika), ám az individális logisz- tika kezelése (mikrologisztika) még mindig nagyon fontos (Murphy - Porst, 1993)

A logisztika területén is - mint minden más funkcionális területen is - nagyon fontos, hogy az egyén, a munkavégző, a munkafeladatainak ellátásához, valamint a munkaadó elvárása- inak megfelelő kompetenciákkal rendelkezzen. Így a kompetenciákat személyes tulajdon- ságokként is felfoghatjuk, amelyeket a logisztikai munkaerőpiac igényel. A korszerű lo- gisztikai rendszerekben is nagy kihívást jelent, hogy hogyan lehet leginkább, a munkavég- zőket „életre kelteni” és „életben tartani”. A szervezetek arra törekednek, hogy a munka- társak „beváljanak” és a kompetenciáikat teljes mértékben kihasználva kiváló teljesítményt mutassanak a logisztikai munkakörükben.

1.1.1. A logisztika új feladat kihívásai az ellátási lánc menedzsmentben

Az ellátási lánc menedzsment mind a vállalatok, szolgáltatók (Hoek - Harrison - Christopher, 2001), mind a vállalatokon belüli kapcsolatokat magába foglalja, azzal a cél- lal, hogy a tevékenységek zavartalanul menjenek végbe mind a vállalton belül mind az el- látási láncban lévő vállatok között. (Slack - Chambers - Jonhston, 1995; Harland - Knight, 2001; Szegedi - Prezenszki, 2003), ugyanakkor az ellátási láncok kialakítására különböző tényezők hatnak (Knoll, 2002), annak különböző fejlődési szakaszaiban (Demeter - Gelei, 2003).

Az ellátási lánc menedzsment alkalmazása során a vállalatok között szükségessé válik a stratégiai partneri viszony kialakítása, így az egy ellátási láncba tartozó vállatok versenye rajzolódik ki, - amelyben a gyorsaság növekedő jelentőséggel bír (Hoek - Harrison - Christopher, 2001) - egy másik ellátási lánccal (Chikán - Gelei, 2005). Ugyanakkor azt is elmondhatjuk, hogy ellátási lánc menedzsment alatt teljes értékteremtő folyamatot értünk, nemcsak az egyes logisztikai területek (pl. beszerzés, szállítás, termelés) összességét (Knoll, 2001; Chikán, 1997; Knoll, 1999). Ellátási lánc alatt olyan „értéknövelő tevékeny- ségek sorozatát érti, amely a vevői igények kielégítésére alkalmas terméket, illetve szol- gáltatást hoz létre”. (Chikán, 1997)

Nyilvánvalóvá válik, hogy az adott ellátási láncban dolgozó munkavállalók feladatainak ellátásához szükséges kompetenciák (azok megléte, illetve hiánya) nagy hatással vannak a munkavégzésre, amely ebben a kontextusban az ellátási lánc „sikerességét” is megalapoz- hatja, meghatározhatja. Tracey – Smith - Dorflein (2002) alapján elmondható, hogy a sike- res ellátási lánc menedzsment pozitív összefüggést mutat a fogyasztói elégedettséggel és a cég teljesítményével, ugyanakkor elméleti modellt állítanak fel az emberi erőforrás me- nedzsment az ellátási lánc menedzsmentre gyakorolt hatására⁶.

1.1. ábra: Ellátási lánc ábrázolása.(Wiendahl, 1995)

6 Tornow. - Wiley, (1991) kutatásukban azt vizsgálják, hogy milyen kölcsönhatás van a fogyasztók elégedettsége, az al- kalmazottak attitűdje, a vezetői, menedzsment gyakorlata és a szervezeti teljesítmény között.

ELLÁTÁSILÁNCMENEDZSMENT

értékesí- beszer- termelés értékesí- beszerzés termelés értékesítés beszer- termelésértékesítés beszerzés

Szállító

szállítója Szállító (belső/külső)

Vizsgált vállalat

Vevő

(belső/külső) Vevő

vevője

Ellátási lánc

Marketing csatorna Értéklánc

Az ellátási láncok Chikán - Demeter (2001) alapján a „a fogyasztó érdekeit előtérbe helye- ző, az anyagi-, információ- és pénzáramlási folyamatok vállalathatárok nélküli összhangjá- ra törekvő vállalatok egész sorát tartalmazzák”.

Ebbe az ellátási láncba (ellátási hálózatba) ágyazódnak bele a hierarchikusnak tekinthető logisztikai szerveződések⁷. Kutatásunk során a logisztika anyagáramlási folyamatára össz- pontosítva, a szállítókat, a vállalatot és a fogyasztókat is magába foglaló logisztikai rend- szerben munkát végző feladatainak és kompetenciáinak, az egyént középpontba helyező vizsgálatára fókuszálunk.

A vállalatok számára az SCM⁸ egyformán rejt lehetőségeket és kockázatokat. Az 1.2. ábra ezeket az állításokat foglalja össze és különösen a folyamatok, a technológiák, és a szerve- zet új követelményeit magyarázza meg (Wiendahl, 1995).

A vállalatok környezetének megváltozásai

Túlszabályozás megszüntetése (dereguláció) és globalizáció Növekvő és túlnyomórészt egyéni vevői igények

Az értékalkotás állandó áthelyezése a beszállítókhoz Az információs és kommunikációs technológiák új dimenziója

Megváltozott követelmények

Folyamatok Technológiák Szervezet

- A vállalaton belüli és kívüli hálózat - nyílt (nemzetközi) szabványok - együttműködés kiépítése értékalkotó part- nerekkel

- növekvő differenciálás - leegyszerűsített keresztmetszetek - belső változási képesség kiépítése és meg- tartása

- információkorlátok megszűnése - kompatibilis rendszerek - a munkavállalók és a menedzsment közötti egyetértés

- telephelyen túlmenő online és realtime (va- lós idejű) kapcsolat

- biztonság az adatátvitelnél

A vállalat céljai

A vállalatérték és a tartós növekedés fokozása A költség- és időelőnyök realizálása

Differenciálás rendkívüli termék- és folyamatminőségen keresztül A vevők és szállítók kötődésének növelése a saját vállalathoz

Problémák

A kapcsolatok növekvő komplexitása a hálózatban

Az ellátási lánc áttekinthetetlensége és a szállítói lánc logisztikai dinamikája Kooperáció és verseny a szállítókkal és a vevőkkel

Új technológiák és munkamódszerek elfogadásának problémái Magas beruházási költségek és kockázatok

1.2. ábra: A vállalatokkal szembeni követelmények megváltozása az SCM által. (Wiendahl, 1995).

7Gilmour, (1999) kidolgozott egy szerkezeti vázat, amely a vállalatok ellátási lánc folyamatainak értékelésére használha- tó. 8 SCM: Supply chain management rövidítése, jelentése: ellátási lánc menedzsment.

Ahogyan változnak a követelmények a vállalatokkal szemben (Wiendahl, 1995; Demeter - Gelei, 1994), úgy változhatnak az elvárások a munkavállalókkal szemben is, mind a fel- adatok, mind a kompetenciák terén. Kiváltképpen igaz lehet ez, ha az emberi erőforrással szembeni elvárás, igény meghatározás, minőség mentén való változását (Demeter - Gelei, 2002), és a logisztika szolgáltatás jellegét vizsgáljuk. Ám a szolgáltatás „jelleg” más terü- leteken pl. a termelés területén⁹ is egyre inkább dominánssá válik (Chikán - Demeter, 1994). „A szolgáltatáskban az emberi erőforrás döntő jelentőségű (és mivel a logisztikában is erősödik a szolgáltatás jelleg, ezért ott is felértékelődik az emberi erőforrás).” (Demeter, 2006)Tehát minden munkaterületen - így a logisztika területén is - fontos szerepet játsza- nak a képességek és a munkavállaló személye a „beválásban” (Dulin, 1981), az elfogadott, megfelelő munkavégzésben. ¹⁰

1.1.2. A logisztikai gondolkodás fejlődése

A munkánkhoz keretet adó logisztika definíciójának ismertetése nélkülözhetetlen a sikeres munkánkhoz. Munkánk során a logisztika alatt az alábbiakat értjük:

„A logisztikai menedzsment az ellátási lánc menedzsment azon része, amely tervezi, meg- valósítja és irányítja az anyagok, szolgáltatások és kapcsolódó információk származási pont és felhasználási pont közötti hatékony, eredményes előre és visszirányú áramlást, tá- rolást a vevői igényeknek történő megfelelés érdekében.” (CSCMP¹¹ definíció (http://www.cscmp.org)¹²

Az ELA¹³ definíciója Pfohlt (1996) idézve az áruáramlás megszervezése, tervezése, kontro- lálása, és elvégzése a kifejlesztéstől és megvásárlástól a termelésen és elosztáson keresztül a végleges felhasználóig a piac igényeinek kielégítési céljával minimális költség és tőkerá- fordítás mellett.

A logisztikai szemlélet általános jellemzői a rendszerszemlélet, folyamatorientáltság, ke- resztmetszeti funkciók, összköltség szemlélet, törekvés a magas színvonalú vevőkiszolgá- lásra. (Halászné, 1998)

• A rendszerszemlélet megértéséhez fontos megállapítani, hogy rendszerekben és rendszerek között történnek a logisztikai folyamatok.

Pfohlnál (1996), hierarchizált logisztikai rendszerekről is olvashatunk. Nála a mikro és makrologisztikai rendszerek értelmezései is megtalálhatók.

E témára még „A logisztikai rendszer terjedelme és vizsgálati területei” részben részletesen kitérünk.

9 A termeléssel kapcsolatos egyéb irányvonalak kifejtését (Demeter, 2001; Demeter, 1997) hazai kutatások is vizsgálják.

10A gazdaság által igényelt új kompetenciák meghatározásával nemcsak a gazdaság az adott és vizsgált – így a logiszti- ka - szegmenseiben, hanem az Európa Uniós országok szintjén is foglalkoznak, mint pl. az OECD (Organization for Economic Cooperation and Development – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) Oktatási Bizottsága mi- niszteri szintű találkozóján Párizsban 2001-ben. A találkozón a munkáltatók által igényelt új kompetenciák oktatási vo- natkozásainak megvitatására is sor került (Cser, 2001). Természetesen országos szinten is felmerülnek kérdések a témá- ban. (Kovács, 1997)

11CSCMP: Council of Supply Chain Management Professionals korábbi elnevezése a CLM : Council of Logistics Management korábbi nevén NCPDM (Natiomal Council of Physical Distribution Management).

12 Az CSCMP definíció a CLM definíciót veszi alapul amelyet interpretál, Kovács, 1998; Halászné, 1998; Pfohl, 1987

13 ELA – European Logistics Association (Európai Logisztikai Egyesület).

• A folyamatorientált gondolkodás során a vizsgálódás középpontjába a teljes folya- mat kerül, ahol a részfolyamatok - a fogyasztó és felhasználó teljes elégedettségét szolgálva - kapcsolódnak össze és alkotnak egészet. A folyamatorientált gondolko- dás során fontos hátteret jelent az információtechnológia.

Egy üzleti folyamat egyes működések, feladatok, vagy tevékenységek következménye, amelyek egymás után, vagy egymás mellett zajlanak.

Ennek illusztrálására Wannenwetsch, (2001) által publikált beszerzési folyamatot mutatják be.

A beszerzési (vásárlási) folyamat állhat például: az alább illusztrált egymást követő folya- matokból:

Az ezt követő gyártási folyamat a következő szegmensekből állhatnak:

Az ezt követő elosztási folyamat a következőképpen alakulhat:

Párhuzamosan az elosztási folyamattal történhet a „számla-kiállítási” folyamat: az áru ér- tékének számítása

1.3. ábra: A folyamatorientált gondolkodás - a beszerzési logisztikai funkcionális területen történő - bemutatása (Wannenwetsch, 2001).

A logisztikai rendszerekben alapvetően négy áramlási folyamat meghatározására kerül sor:

anyagáramlás, információáramlás, okmányáramlás, és pénzáramlás. (Halászné, 1998) Kutatásunk fókuszába az anyag és információáramlás került, és az információáramlásba az okmányáramlást is beleértettük.

A szükséglet

felmérése Szállítók fel-

térképezése Az ajánlatok beszerzése A megfelelő szállítók kiválasztása

A szerződés megkötése

A beszerzésre került anyagok el- lenőrzése

Bevételezés a rak- tárba

Kivétel a gyártásba

A részek előszerelése a gyártásban

Köztes tárolás A részek végső ösz- szeszerelése

Készáru raktárba vitel

Kivétel a köz-

ponti raktárból Csomagolás Szállítás a vevőhöz A megvásárolt áru

vizsgálata a vevő által

A vásárlói számla

kiállítása A számla kiküldése a

vevőhöz

A számla megérkezésé- nek ellenőrzése

• A logisztikai szemlélet következő vizsgált jellemzője a keresztmetszeti funkció.

A logisztika interdiszciplináris (több tudományterületet átfogó) tudományágat je- lent.

A logisztika interdiszciplinaritását is figyelembe véve a keresztmetszeti funkció alatt - a szakirodalom alapján (Wannenwetsch, 2001; Pfohl, 1996; Halászné, 1998;

Kovács, 2004) - azt értjük, hogy a logisztika a többi vállalati funkcióval kapcsolat- ban áll. Következésképpen a logisztikai munkaterületen dolgozó munkavállalóknak sokrétű feladatot kell ellátnia, szerteágazó kompetencia profillal.

A technikai, gazdasági fejlődés, ami a logisztika sajátossága, más vállalati területe- ken, nem mindig ilyen mértékben jellemző. A logisztika kiváló példája egy olyan vállalati területnek, ahol a technikai és gazdasági problémák egymást átfedik. A lo- gisztikai vezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy mérlegelje és kihasználja a le- hetőségeket, melyek a technikai előrelépést teszik lehetővé az áruk csomagolása, szállítása, és raktározása területén. (Pfohl, 1996; Pfohl, 1994)

Ugyanakkor arra is alkalmasnak kell lennie, hogy a szolgáltatásokat és a költsége- ket egymással összevesse, és a gyakran gazdasági illetve technikai területek közül, csak az egyikben jártas vállalatvezetéssel, a beszerzés, a termelés, és az értékesítés területén együttműködjön. A logisztikai terület vezetőinek a gazdasági és technikai hozzáértés nagyfokú kombinációjával is rendelkeznie kell. Ezzel egyúttal már a lo- gisztikai vállalatra gyakorolt hatását is megneveztük. (Pfohl, 1996)

1.4. ábra: A logisztika keresztmetszeti funkciója (Halászné, 1998; Pfohl, 1996).

Fontos kiemelnünk a logisztika integráló szemléletét és szerepét is, hiszen ebből származ- tatható az összköltségszemlélet és a zavarmentes áramlás is.

• Az összköltség szemlélet lényege, az összrendszer szinten való gondolkodásban rejlik. Ez alapján belátható, hogy önmagában, egy részrendszerhez kapcsolódó költségcsökkentés csak akkor elfogadható, ha más területeken, adott költségcsök- kentés mértékénél kisebb költség növekedés tapasztalható.

Ennek megfelelően a logisztikai rendszerek akkor hatékonyak, ha a kialakításuknál a lo- gisztikai költségeket (input), és a logisztikai képességeket (output) figyelembe vesszük a hatékonyság kidolgozásának folyamatán. A legjobb megoldáshoz nem elég csak a költség

Személyzeti ügyek

Pénzügy

Logisztika

Kutatás

/fejlesztés Beszerzés Termelés Értékesítés

Személyzeti ügyek

Gazdasági alapfunkciók

Informatika

minimalizálása és kizárólag a szolgáltatás maximalizálása, hanem a kettőt együtt kell fi- gyelembe venni. (Pfohl, 1996)

• A magas színvonalú vevőkiszolgálással érhető el¹⁴ a versenyelőny, amely annál is fontosabb, mivel a logisztika mára „általános” versenytényezővé vált.

A logisztikai szemlélet általános jellemzőit fontosnak tartottuk bemutatni, hiszen feladat elvárások gyökerezhetnek benne, amelyek feltárása, empirikus vizsgálódásunk egyik fő irányát jelentik. A szakirodalomban - ezúton bemutatott - meghatározott jellemzőkkel szemben kritikai észrevételt nem teszünk azokkal teljes mértékben egyetértünk. A vitatható megközelítésmódokkal nem foglalkoztunk, mivel ez dolgozatunknak nem témája és a ter- jedelmi korlát sem teszi lehetővé.

1.1.3. A logisztikai rendszerek bázisstruktúrája, terjedelme és vizsgálódási területei

A hazai (Knoll, 2002; 1999; Szegedi, 1998; Szegedi- Prezenszki, 2003; Cselényi, 1998 a, b; Prezenszki 1997; Kovács, 2004; Halászné, 1998; Chikán - Demeter, 2001) és a nemzet- közi (Pfohl, 1994, 1995, 1996; Jünemann, 2003; Wannenwetsch, 2001; Wiendahl, 1995;

Rushton - Oxley, 1991; Ballou, 1992) forrásokban egyaránt található számos értékes írás a logisztikai rendszerekről, és azok struktúrájáról, feladatairól és céljairól. Tekintélyes meny- nyiségű anyag, az utóbbi tizenöt évben jelent meg e témát illetően.

Az egymástól eltérő logisztikai rendszerek megkülönböztetése szükséges, mert a logiszti- kai rendszer kialakításakor felmerülő feladatokban is különbségek lehetnek. Nagy hatással van az elvégzendő feladatokra a definiált logisztikai rendszer terjedelme és a tevékenységi területek.

Mindkét ismertetőjelre tekintettel a logisztikai rendszerek intézményesen és funkcionális szempontok szerint is körülhatárolhatóak. Intézményesen a logisztika rendszerében meg- különböztethetők a rendszerben működő intézmények fajtája és száma szerint, funkcionáli- san pedig a rendszer működési funkcióinak fajtája és száma szerint. (Pfohl, 1996)

1.1.3.1. A logisztikai rendszerek intézményes meghatározása

Munkánknak nem központi témája¹⁵ a logisztikai rendszerek intézményes meghatározása, ám célszerűnek tartottuk bemutatni a logisztikai feladatok e területének megalapozása gya- nánt.

Az 1.5. ábrában a logisztikarendszerek intézményi meghatározásának csoportosítása látha- tó. A gazdaságban, szokásos elhatárolását alapul véve, mikro-, makro- és metalogisztikát különböztetünk meg. (Pfohl, 1996; Kovács , 2001)

14Szegedi – Jónás, (1998) tanulmányozták kérdőíves felmérés által a „magyarországi cégek vevőkiszolgálással össze- függő” tevékenységeit.

15 A témához kapcsolódó valamennyi elérhető irodalom feldolgozására éppen ezért nem törekedtük

1.5. ábra: A logisztikai rendszerek intézményes meghatározása. (Pfohl, 1996) A makro-logisztika a teljes gazdasági ágazatot jelöli. Egy makro-logisztikai rendszer pél- dául a gazdasági, vagy egy áruforgalmi rendszer.

A mikro-logisztikához az egyes gazdasági ágazatok sorolhatók. A mikro-logisztikához ta- roznak például az egyedi nyilvános, vagy privát szervezetek fuvarparkja. (Pfohl, 1996) A metalogisztika vizsgálati területe a makro- és mikrologisztika között helyezkedik el. (a meta gazdasági jelentését ennél a fogalomnál nem alkalmazhatjuk)

Egy metalogisztikai rendszer nem foglalja magába a gazdaság teljes áruforgalmát, sem egyes szervezetek áruforgalmát, csak az értékesítési csatornában együttműködő szerveze- teknek az áruforgalmát; például egy ipari szállítónak az áruforgalma egy közvetítő keres- kedőként bekapcsolt nagykereskedőnek, egy magánkereskedőnek, valamint a közbeiktatott szállítmányozásnak.

A mikro-logisztikai rendszerek mindig intraorganizációs (szervezeten belüli) rendszerek, amelyeknek a legnagyobb terjedelmét a szervezet jogi határain keresztül állapítják meg.

A metalogisztikai rendszerek ezzel szemben interorganizációs (szervezetek közötti) rend- szerek, amelyeknek az egyes szervezetek jogi határain túl több szervezet együttműködésé- ben közreműködve vesznek részt az anyagáramlás megvalósításában. A metalogisztikai rendszerek kapcsán fontosnak tartjuk, mintegy kritikai észrevételként megemlíteni a lo- gisztikai szolgáltatók napjainkra egyre fontosabb szerepét is, ami - tekintettel a koordinált- ság magas fokára - a „meta” szó alkalmazását sok esetben megkérdőjelezi.

A mikro-logisztikai rendszerek megkülönböztethetők elsősorban a különböző célkitűzésű szervezetek fajtái szerint.. Az ilyesfajta szervezeteket vállalatként jelöljük. (Pfohl, 1996)

Logisztika

Makrologisztika Mikrologisztika Metalogisztika

Kórház lo-

gisztika Katonai lo-

gisztika Vállalati

logisztika

Egyéb szervezethez tarozó logiszti- ka

Fuvarozó vállala- tok kooperációja

Logisztikai vál- lalatok kooperá- ciója

Logisztikai és fu- varozó vállalatok kooperációja Iparvállalati lo-

gisztika

Kereskedelmi- vállalati logiszti- ka

Szolgáltató- vállalati logisz- tika

Belső üzemi logisztika

Üzemek közötti lo- gisztika

Belső üzemi

logisztika Üzemek közötti lo- gisztika

Logisztikai vállalati

Egyéb szolgáltatóvállalati

A vállalati logisztika csoportosítható egy vállalatnak a piacon betöltendő feladata szerint (vállalati cél, üzemi cél), az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltató logisztikában. A vállalat és az üzem fogalma között Pfohl (1996) azt a különbséget teszi, hogy az ember a vállalattal az üzemgazdaságnak a jogi, pénzügyi egységét jelöli, és az üzemmel azt a tech- nikai egységet, amelyben a logisztikai folyamat végbemegy. (Pfohl, 1996)

Az ipari és kereskedelmi logisztikánál érdemes még a belső üzemi és üzemek közötti lo- gisztikára is különválasztani.

A szolgáltató logisztika attól függően tagolható, csoportosítható, hogy vajon a vállalat által a piacon teljesítendő feladat, az ő primer teljesítménye logisztikai teljesítmény-e (például a szállítmányozók, vagy csomagoló vállalatok esetében), vagy a logisztikai teljesítmény, mint ahogy az ipari és kereskedelmi vállalatok esetében, csupán olyan szekunder teljesít- mény-e, amelyet a tulajdonképpeni piaci feladat teljesítésével összhangba kell hozni (mint például a bankok és biztosítók esetében). Azokat a vállalatokat, amelyeknél, mint az első esetben, a fő célként a logisztikai teljesítmény meghatározása áll, s ezáltal a logisztikai funkciók és feladatok dominálnak, logisztikai üzemgazdaságnak, vagy logisztikai vállalat- nak, vagy logisztikai szolgáltatóknak nevezik. (Pfohl, 1996)

1.1.3.2. Logisztikai rendszerek - logisztikai folyamatok

A szükséges kompetenciák azonosításához a következőkben áttekintést adunk a logisztikai rendszereket alkotó logisztikai folyamatokról.¹⁶

A logisztikai rendszerekre jellemző, a mozgási és raktározási folyamatok egymásba kap- csolódása. Pfohl (1996) szerint a logisztikai rendszerek bázisfunkciója az áruk tér-időbeli megváltoztatása.

A logisztikai funkciók a következőkön keresztül valósulnak meg:

• átalakítási-, átrakodási- és raktározási folyamatok (az áruáramlás központi folyama- ta),

• becsomagoló és jelölő folyamatok (az áruáramlást támogató folyamatok) (Pfohl, 1996).

16 Munkánk során értékes megfontolások rajzolódtak ki Mentzer,- Flint, (1997), Garver. - Mentzer, (2000), valamint Mentzer - Kahn, (1995) írásaiból, amelyek a logisztikai kutatás módszereivel és a logisztikai kutatás érvényességével foglalkoznak. Arlbjorn, – Halldorsson, (2002) a logisztika tudományának megalkotásával kapcsolatos tartalomról, tevé- kenységekről folyamatokról gondolkodik tanulmányában.

Logisztikai folyamatok Anyag

átalakítás _Tárolás Szállítás, átrakodás (alkalma-

zás)

Átrakodás (ösz- szefogás felosz-

tás)

Átrakodás (vá- logatás)

Csomagolás, jelö- lés

Megrendelés átadása, fel-

dolgozása

Időváltozás ●

Térváltozás ●

Mennyiségi válto-

zás ●

Válogatási változás ●

Változás a szállítá- si, az átrakodási és tároló tulajdonsá- gokban

●

Változás az áru lo- gisztikai determi- náltságában

●

Anyag áramlás

Információ áramlás

1.6. ábra: A logisztikai folyamatok és az általuk befolyásolt anyag-átalakítás. (Pfohl, 1996;

Kovács és tsai, 2004)

A megnevezett logisztikai folyamatok nem mások, mint azoknak a feladatoknak - a megfe- lelő kompetenciákkal rendelkező egyének által - a kivitelezése, amelyek az áru- és infor- mációáramlást realizálják. Ezek mellett a realizáló feladatok mellett a logisztikai feladatok közé tartoznak természetesen a vele kapcsolatban álló tervezői-, irányító- és kontroláló fel- adatok is. (Pfohl, 1996)

Azzal a céllal, hogy a logisztikai feladatokról egy összefoglaló képet adjunk, amely a lo- gisztikai folyamatok tervezésével, irányításával, realizálásával és kontrolálásával össze- függésben érthetők, a 1.1 táblázatban a legfontosabb döntési cselekedeteket foglaljuk össze Pfohl (1996) alapján. A működő logisztikai folyamatok támasztékaként itt különbséget tesz a szakirodalom a logisztikai feladatkörök közt. (Pfohl, 1996)

Az alábbi logisztikai feladatkörök integrálásából adódnak a logisztikai folyamatok.

a megrendelés leadása a megrendelés feldolgozása

a megrendelés információs forrásonkénti elemzése A megrendelés

lebonyolítása

a megrendelés információjának továbbítása

a tárolandó árucikkek számának meghatározása (szelektív tárolás, ABC- rend szerint)

rendelési mennyiség és rendelési pont a tárolandó készletek feltöltéséhez biztonsági készlet meghatározása

tárolandó készletek kontrollja Készletgazdálkodás

rövid lejáratú igényprognózis készítése raktár és -felszerelés megvétele, vagy bérlése

mennyiség, származási hely, a raktár kapacitása és szállítóterületeinek meghatározása a raktár saját, vagy idegen üzemeltetése

a raktár technikai berendezés szükséglet meghatározása a raktározáshoz és az át- vételhez

a raktár tároló területeinek definiálása tárolási módszer (a rakodóhely kialakítása) a rakodórámpa kialakítása

a transzporteszköz kezelése Raktározás

az átvétel megszervezése