A kompetenciák építőelemei, alkotóegységei

Munkánk során fontosnak tartottuk feltérképezni a kompetenciák építő egységeinek iro-dalmát is, hiszen elemzéseink során a kompetenciák azonosításánál és megkülönböztetésé-nél fontos támpontot, azonosítási alapot adott számunkra.

Az egyén kompetenciáját Sveiby,(2001) szerint egymással szoros összefüggésben lévő 7 egységre tagolhatjuk:

1. explicit tudás, ismeretek (knowledge)⁴³: információkon keresztül elsajátítható té-nyek ismeretét foglalja magába, az elsajátítás módja általában formális oktatásban történik;

2. jártasság, készség (skills): gyakorlati jártasságot, ügyességet jelent mind fizikailag, mind mentálisan a „hogyanra” válaszol. Tréningeken és gyakorlati úton juthatunk birtokába;

3. tapasztalat: múltbéli sikerekből, vagy kudarcokból táplálkozik, ezek értékeléséből nyerhető;

4. értékítélet, önértékelés, szociális szerepek: az egyén helyesnek vélt észleletei, olyan attitűdök, értékek, amelyek a személyt cselekvés megtételére ösztönzik;

5. társadalmi közeg: „a társadalmi közeg az egyének közötti kapcsolatokból épül fel, a hagyományon keresztül közvetített környezetben és kultúrában”;

6. személyiség vonások (charachter): az egyén pszichikai-fizikai jellemzői és a külön-böző szituációkra adott válaszai;

7. motiváció (motivation): a viselkedést befolyásolják bizonyos célok elérése érdeké-ben.

Más írók pl. Jákó (2003) öt faktort azonosít: ismeretek, tudás; készségek, jártasságok; ön-értékelés, szociális szerepek; személyiségvonások; motivációk.

A kompetencia lehet szaktudás, készség, képesség, motiváció, személyes tulajdonság, atti-tűd és érték, vagyis mindaz, ami egy egyén viselkedésében felfedezhető, azonosítható és a kimagasló teljesítményt⁴⁴ befolyásolja. (Sveiby, 2001)

Az egyén kompetenciája nem másolható, a történések, cselekvések által változik. A kom-petencia az emberi tudás háromlépcsős hierarchiájában (Sveiby, 2001) a középső szinten helyezkedik el, legalul a képesség és legfelül a szakértelem.

Szakértelem Kompetencia Képesség

43 Az egységek angol megfelelői a meghivatkozott szerző általi fordítások, amely egységeknél angol kifejezés az eredeti forrásban nem szerepelt ott, azt nem közöltük.

44Harung - Heaton - Graff,- Alexander, (1996) szerzők a csúcsteljesítményt magasabb lélektani fejlettséghez és a tudat-állapot magasabb szintéhez kapcsolódóan folytattak vizsgálatokat, végeztek elemzéseket.

TUDÁS

A kompetenciák átadása egyik embertől a másik emberig történhet cselekvés által, vagy információkon keresztül (Legge - Barber, 1982).

Az egyén által létrehozott kompetenciák két eredővel azonosíthatók, az egyik a személyes tulajdonságok empíriák, know-how (szakértelem), amelyek az egyénben benne foglaltat-nak. A második eredő az egyén környezeti jellemzői, például szakmai, családi, lakóhelyi stb. „Az egyén ugyanazon eredőkből több kompetenciát is felépíthet saját magának.”

(Sveiby, 2000) Fontos, hogy az adott munkaterületnek a feladatait a munkavégző jó telje-sítménnyel tudja ellátni és ezért a megfelelő tulajdonságokkal, kompetenciákkal kell ren-delkeznie. Ehhez nyújt segítséget, vagyis a munkaterületnek a munkavállalókkal való ösz-szepárosítását segíti a 7 pontos, hagyományos megközelítés (Rodger 1952 interpretálva McKenna 1998)

1. fizikum (egészség, megjelenés),

2. képességek (iskolai végzettség, szakképesítés, tapasztalat), 3. általános intelligencia (intellektuális képességek),

4. különleges adottságok (kézügyesség, számolási készség, vagy kommunikációs készség),

5. érdeklődés (kultúra, sport, stb.),

6. beállítottság (rokonszenves, megbízható, meggyőző), 7. különleges körülmények (mobilitás, stb.).

Ahhoz, hogy a Rodger-féle elmélet működni tudjon, meg kell határoznunk mindegyik pont sarkaltos és elvárt tulajdonságait.

Egy másik megközelítés az ötfokozatú rendszer (Fraser 1958 interpretálva McKenna 1998) 1. másokra gyakorolt hatás (pl.: megjelenés, fizikum, kifejezésmód, stb.),

2. megszerzett képesítések (pl.: iskolai végzettség, továbbképzés, tapasztalat, stb.), 3. vele született tulajdonságok (pl.: átlátó képesség, tanulni vágyás, stb.),

4. motiváció (pl.: célokkal rendelkezik és azok megvalósítására törekszik, stb.), 5. alkalmazkodó készség (pl.: jó kapcsolatteremtő, magas a stressz tűrése, stb.).

Ez az ötpontos osztályzási rendszer egyszerűbb, mint a hétpontos és a munkavállaló karri-erútjának dinamikus fejlődésére helyezi inkább a hangsúlyt. Ennek a megközelítésnek a szükséges tudás és felkészültség kiértékelésével kell kezdődnie, ahhoz, hogy meg tudjuk határozni a képzettség, gyakorlat, tapasztalat minimumát, és optimumát (Min - Kleiner, 2001). Számunkra mind a hét-, mind az ötpontos rendszer gyakorlati alkalmazhatósága kétségkívüli.

A REFA szerint a - a kompetenciák - „követelmény fajták egy munkarendszer egyes köve-telményeinek és adott esetben a dolgozó ember munkaszituációjának megkülönböztetésére szolgál”. A követelményfajták meghatározását tekintve a nemzetközileg is elfogadott „gen-fi sémát” mutatjuk be a következőkben. A gen„gen-fi séma két fogalomra épül (REFA, 1998):

1. képesség: a képességnél azt állapítjuk meg, hogy szükséges-e és milyen szinten al-kalmazandó.

2. terhelés: jellemezhetjük az átlagos nagyságával a folyamatos tevékenység tartalmá-val és a tevékenység cserével.

Követelményfajták a „genfi séma” szerint

Követelményfajták a „genfi séma” sze-rint

Képesség Terhelés

1. Szellemi követelmények X X

2. Fizikai követelmények X X

3. Felelősség - X

4 Környezeti hatások - X

1.6. táblázat: A „genfi séma követelményfajtái. (REFA, 1998)

A „genfi sémából” a REFA által levezetett követelményfajták (REFA, 1991 interpretálva Hingyi - Juhász - Orbán 1995; Tóthné 2000; Kővári, 1991)

1. ismeretek: olyan szellemi tudás, amelyet a munkafeladatok teljesítéséhez alkalma-zunk, és amelyek képzésen, tapasztalaton, és az egyén gondolkodási képességén alapszik,

2. ügyesség: fizikai adottságokat foglal magába, amelyek a munkafeladat ellátásához szükséges, alapja az alkalmasság, a tapasztalat és a gyakorlat,

3. felelősség: a különböző munkafeladatok rendeltetés szerinti elvégzését teszik lehe-tővé. A felelősség megkíván áttekintő képességet is, azzal a céllal, hogy ne követ-kezzen be a munkafolyamatban és a munkaszervezésben zavar. A felelősségnek 3 fajtája van: felelősség saját munkáért, mások munkájáért, mások biztonságáért, 4. szellemi terhelés: két fajtáját különböztetjük meg: terhelés a figyelem által, és

gon-dolkodó tevékenység által,

5. izomterhelés: az izomterhelés fajtái: dinamikus izommunka, statikus izommunka, egyoldalú izommunka,

6. környezeti hatások: a személy munkafeladat ellátásának akadályozását, terhelését, vagy veszélyeztetését jelenti. A környezeti hatások felsorolása: klíma, nedvesség, olaj-, zsírszennyezés, por, gőzök, gázok, zaj, rázkódás, vakítás, vagy fényhiány, meghűlés veszélye, védőruházat, balesetveszély,

1. Ismeretek Képzés, tapasztalat, gondolkodóképesség 2. Ügyesség Kézügyesség, fizikai alkalmasság

3. Felelősség A saját munkáért, mások munkájáért, mások biztonságáért 4. Szellemi terhelés Figyelmesség, gondolkodási tevékenység

5. Izomterhelés Dinamikus izommunka, statikus izommunka, egyoldalú izommunka

6. Környezeti hatások Klíma, nedvesség, olaj-, zsírszennyezés, por, gőzök, gázok, zaj, rázkódás, vakítás, vagy fényhiány, meghűlés veszélye, védőruházat, balesetveszély

1.7. táblázat: A REFA követelményfajtái.

Az egyes követelményfajtákhoz szükséges adatok megállapításához a REFA külön eljárási leírásokat bocsát rendelkezésre (REFA, 1991 interpretálva Hingyi - Juhász - Orbán, 1995).

A bemutatott szakirodalomi források kompetencia építőelemei, alkotóegységeinek csopor-tosításainak ütköztetése, összevetése 1.8 összefoglaló táblázatban található:

Szerző Kompetenciacsoportok Sweiby, 2001 1. Explicit tudás, ismeretek

2. Jártasság, készség

3. Tapasztalat

4. Értékítélet, önértékelés, szociális szerepek

5. Társadalmi közeg

6. Személyiség vonások

7. Motiváció

építőelemek

(Rodger 1952 interpretálva

McKenna 1998) 1. Fizikum (egészség, megjelenés)

2. Képességek (iskolai végzettség, szakképesítés, tapasztalat)

3. Általános intelligencia (intellektuális képességek)

4. Különleges adottságok (késügyesség, számolási készség, vagy kommunikációs készség)

5. Érdeklődés (kultúra, sport, stb.)

6. Beállítottság (rokonszenves, megbízható, meggyőző)

7. Különleges körülmények (mobilitás, stb.)

építőelemek

Fraser 1958 interpretálva

McKenna 1998 1. Másokra gyakorolt hatás (megjelenés, fizikum, kifejezésmód, stb.)

2. Megszerzett képesítések (iskolai végzettség, továbbképzés, tapasztalat, stb.)

3. Vele született tulajdonságok (átlátó képesség, tanulni vágyás, stb.)

4. Motiváció (célokkal rendelkezik és azok megvalósítására törekszik, stb.)

5. Alkalmazkodó készség (jó kapcsolatteremtő, magas a stressz tűrése, stb.)

építőelemek

6. Környezeti hatások

építőelemek

Bakacsi, 1998 1. Motivációszintű kompetenciák:

2. Önmeglátás szintű kompetenciák

3. Tudás/ismeret kompetencia szint

4. Küszöbkompetencia

építőelemek

Spencer - Spencer, (1993) - Jéghegycsúcs modell

1.8. táblázat: A kompetenciák alkotó egységei különböző források szerint.

In document Kompetenciák, feladatok logisztikai rendszerekben (Pldal 49-52)