Kompetenciák típusai, csoportosításai, tartalmi dimenziói

A kompetenciákat különböző szempontok alapján, különböző csoportokba sorolhatjuk.

A logisztikai területen relevánsnak talált szakirodalmi csoportosításokat kiegészítve a sa-játjainkkal felhasználtuk a statisztikai feldolgozások során.

Az egyéni kompetenciák csoportosítása Elbert - Karoliny - Farkas - Poór (1999) szerint:

1. általános kompetenciák: alapot jelentenek ahhoz, hogy a kimagasló teljesítményt elérő szakmai tudást is ötvöző funkcionális kompetenciákat tudjunk alakítani, gya-kori követelményeket fogalmaz meg. Minden munkakörben általában egyformán fontosak.

2. funkcionális kompetenciák: a kimagasló teljesítmény eléréséhez szükséges tudást jelenti, gyakran a szakmai tudásra vonatkozik.

3. kulcskompetenciák: a vállalat stratégiai céljait segíti megvalósítani, a vállalat alap-vető értékeiből, üzleti stratégiájából lehet származtatni

Több szerző is közöttük Sonntag - Schäfer - Rauser, (1993, interpretálva Forgács - Kaucsek - Simon, 2002); Sievert, H. (1988) a kompetenciákat az alábbi csoportokba sorol-ja⁴⁵:

• Szakmai kompetenciák: a sikeres szakmai tevékenység ellátásához szükséges készsé-gek, képességek⁴⁶ összessége. „A szakmai kompetencia abban a képességben mutatko-zik meg, amelynek révén képesek vagyunk az ismereteket, tudást rendszerezni, új kap-csolódásokat teremteni, új megoldásokat keresni és azokat értékelni. Megmutatkozhat abban a módban is, ahogy felismerjük a problémákat, ahogy azokat differenciáltan elemezzük és a megoldásukra működőképes eljárásokat fejlesztünk.” (Kompetencia-fejlesztés, 2002) pl. szakmai tudás, szakmai gyakorlat, folyamatok, eszközök ismeretei, szervezet ismerete, stb..

• Módszertani kompetenciák: jellemző cselekvési módok rutinja, amely az önálló dönté-sekhez és operatív megoldások megtalálásához alkalmazkodik (Ott, 1999). A megfele-lő módszerekkel a szakmai ismeretek önálló, rugalmas, hatékony és kreatív alkalmazá-sára ad felhatalmazást. A módszertani kompetenciák azokat a kognitív (megismerésre vonatkozó) képességeket írják le, amelyekkel a megszerzett szakmai ismereteket, tu-dást megfelelően kifejlesztett módszerekkel alkalmazzuk. A módszertani kompetenciák a bonyolult tudásanyagok és/vagy komplex jelenségek strukturálásában figyelhetők meg, vagyis, ahogyan azokat használjuk, kezeljük a céloknak megfelelően (célspecifikusan), ahogyan a fontosat a lényegtelentől megkülönböztetjük és ezek által az eredmények elérését célozzuk meg. pl. problémamegoldó képesség, módszerek pl.

problémamegoldó képesség, módszerek vezetési módszerek, lényeges lényegtelentől való megkülönböztetése, eredményorientáltság stb.…

• Szociális (társas) kompetenciák: viszonyunk, viselkedésünk az emberekhez, a sikeres, konstruktív emberi együttéléshez, munka kapcsolatokhoz szükséges kompetenciák (Szalafainé - Gubán - Simon, 2002; Szalafainé - Gubán - Simon, 2000; Szalafainé - Gubán - Simon, 2001; Zsolnai, 1999). Szociális interakciós folyamatokat átfogó sze-mélyes képességek a viselkedés terén (Ott, 1999) pl. ügyfél centrikusság, tiszteletteljes bánásmód, érzések kifejezése, empátia (Buda, 1993), együttműködés⁴⁷, stb.

• Egyéni/személyes kompetenciák: a cselekvéseknek, folyamatoknak emberi vonatkozá-sai és észlelései (Ott, 1999). Emberi erősségeink és gyengeségeink felismerései és tu-datosítási képesség együttese. Elsősorban az önbizalomban és az önmotivációban jele-nik meg. pl. konfliktustűrő képesség, nyitottság, felelősség vállalás, stb.

Sonntag & Schäfer - Rauser (1993, interpretálva Forgács - Kaucsek - Simon, 2002) szak-mai módszertani és szociális kompetencia faktorai:

45 Magyarországon a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.2.1. komponense, az Új szakképzési szerkezet című központi programja 2005-ben is ezeket a kompetencia-csoportok használva (szakmai, módszer, társas, személyi kompetenciák) definiálta a szakmák kompetencia igényét. A programjuk célja modularizált szakképzési rendszer kialakítása, amely segíti a rugalmas képzési folyamat tervezését és a pályamódosítást.(NSZI, 2005)

46 Molnár – Csapó, (2003) a képességek fejlesztésének logisztikus modelljét készítették el.

47Dancsó, (2005) tanulmányában vizsgálta a szociális kompetencia megjelenését és fejlesztését a Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladataiban.

Szakmai

KÉSZSÉGEK GONDOLKODÁS ÉS

PROBLÉMAMEGOLDÁS KOMMUNIKÁCIÓ

- Gyakorlati szakmai készségek - Munkaeszközök kezelése

- Pontosság, gondosság és ügyesség a munkavégzés során

- Absztrakt gondolkodás - Diagnosztizálás, hibakeresés - Problémamegoldás, hibaelhárítás - Információgyűjtés

- Tervezés, kontroll, értékelés

- Kapcsolatteremtő képesség - Támogatás / segítségkérés képessége - Saját álláspont képviselete,

vélemény-nyilvánítás képessége

- Információ továbbadás képessége

ISMERETEK KREATIVITÁS KOOPERÁCIÓ

- Sajátos szakmai ismeretek

- Munkafolyamatok, eszközök, és gépek munkaeszközök ismerete

- Szakkifejezések - Munkavédelmi ismeretek

- Kreativitás, ötletgazdagság - Rugalmasság

- Érdeklődés, újdonságok kipróbálása

- Képesség együttdolgozásra és csopor-tos munkavégzésre

- Érvényesülési képesség csoportban - Konfliktustűrő képesség

- Segítőkészség, kollegialitás TANULÓKÉPESSÉG

- Általános tanulóképesség

- Emlékezőképesség, megjegyző ké-pesség

- Munka és tanulási technikák - Felfogóképesség

1.9 táblázat: Kompetencia faktorok. (Forgács - Kaucsek - Simon, 2002)

A személyi kompetenciák faktorai Kuhl - Fuhrmann (1997, interpretálva Forgács - Kaucsek - Simon, 2002) alapján:

Belső Kontroll

- Önirányítás - Egyensúlyra törekvés - Motiváció

Külső kontroll

- Az önirányítás gyengesége - Koncentráció hiány - Változások kezelése Igénybevétel

- Energiahiány - Szorongás - Negatív élmények

1.10. táblázat: Személyi kompetencia faktorok.

A kompetenciák „héjmodellje” az alábbi módon ábrázolható Langer (2001) szerint:

1.16. ábra: A kompetenciák „héjmodellje”. (Langer, 2001)

A kompetenciák csoportosítását, tipizálását a következő módon is elvégezhetjük (Bakacsi, 1998), bár ezek egy összetett rendszert alkotnak, így egyértelmű osztályzásuk nehézkes:

1. motivációszintű kompetenciák: „bizonyos célállapottal, vagy feltétellel való ismé-telt törődést jelent”,

2. önmeglátás szintű kompetenciák: „attitűdöket, értékeket az egyén önképét és társas szerepét foglalják magukba, például önbizalom, befolyásolás”,

3. tudás/ismeret kompetencia szint: „a munkakörhöz kapcsolódó információk, fogal-mak és elméletek halmaza”, például szakismeret,

4. küszöbkompetencia: azok a kompetenciák, amelyek a munkakör minimális haté-konysággal való ellátásához szükségesek, például raktárosi munkakörben a raktáro-zási rendszer ismerete.

Kutatói felfogásunk nagyban megegyezik azzal az állítással, miszerint a kompetenciák egyértelmű osztályzása nehézkes. Ezt igazolták a statisztikai feldolgozás során a besorolá-si, kódolási nehézségek. Összetettsége miatt a logisztikai területen ez valószínűleg fokozot-tan jelentkezik.

Meg kell különböztetnünk egymástól a kompetencia és a kompetenciaterület fogalmát. A kompetencia fogalmát már a fentiekben és a doktori dolgozat függelékeként szolgáló foga-lomtárban tisztáztuk. Kompetenciaterület alatt pedig olyan „integráló” kompetenciákat ér-tünk, amelyek több kompetenciát is magukban foglalnak, vagy érintenek.

Bakacsi (1998) szerint a kompetencia-terület a „munkakörre vonatkozó kifejezés, amely a munkavégzés azon aspektusait jelentik, ahol a kompetenciákat ki lehet fejteni, ezeket a te-rületeket az egyes munkakörök elemzésével lehet azonosítani”.

Az 1.11 táblázatban bemutatjuk a munkánkban fontosnak tartott kompetenciacsoportosítá-sokat, és ezzel összevetjük a vizsgált szerzők különböző felfogásait.

Szerző Kompetenciacsoportok

Sonntag & Schäfer - Rauser (1993, interpretálva Forgács - Kaucsek - Simon (2002)

1. Szakmai kompetenciák

2. Módszertani kompetenciák

3. Szociális (társas) kompetenciák

4. Egyéni, személyes kompetenciák

Elbert - Karoliny - Farkas - Poór (1999)

1. Általános kompetenciák: alapot jelentenek ahhoz, hogy a kimagasló teljesítményt elérő szakmai tudást is ötvöző funkcionális kompetenciákat tudjuk alakítani, gyakori követelmé-nyeket fogalmaz meg. Minden munkakörben általában egyformán fontosak.

2. Funkcionális kompetenciák: a kimagasló teljesítmény eléréséhez szükséges tudást jelenti, gyakran a szakmai tudásra vonatkozik.

3. Kulcskompetenciák: a vállalat stratégiai céljait segíti megvalósítani, a vállalat alapvető érté-keiből, üzleti stratégiájából lehet származtatni

Bakacsi, 1998 1. Tanult

2. Öröklött

Bakacsi, 1998 1. Fejleszthető, tanítható

2. Nem fejleszthető

Meier, (2001) 1. Kemény képesség

2. Puha képesség

Bakacsi, 1998 1. Szellemi képesség

2. Fizikai képesség

Bakacsi, 1998 1. Kompetencia

2. Kompetenciaterület

Mohácsi (1996a), Maczóné (2003)

Kiss - Dőri (1997)

1. Küszöb kompetencia

2. Megkülönböztető kompetenciacsoport

1.11. táblázat: Összefoglaló táblázat a kompetenciák típusai, tartalmi dimenzióra vonatko-zóan.

A szerint is csoportosíthatók a kompetenciák, hogy tanultak-e, vagy öröklöttek. (Bakacsi, 1998).Fontos kérdés az is, hogy a meglévő kompetenciák fejleszthetők-e, vagy nem, hiszen ha a munkakör betöltéséhez szükséges kompetencia nem fejleszthető, és az egyénben nem, vagy megfelelő szinten nem áll rendelkezésre, akkor az egyén nem lesz alkalmas a munka-kör betöltésére. Azonban ha a kompetencia fejleszthető és valamilyen szinten jelen van az egyénben, a későbbiek folyamán a kívánt szintre azt felfejleszthetjük.

Tehát a kompetenciák között különbséget tehetünk, taníthatóságuk (öröklött, vagy tanult) és fejleszthetőségük mértéke alapján is. (Mohácsi, 1996 a).

A tudásszint és a magatartásjellemzők a legkönnyebben taníthatók, míg az attitűdök és az értékek nehezebben módosíthatók. Kutatásunk során kiemelt figyelmet szenteltünk az öröklött és tanult kompetenciák azonosításának.

Ugyanakkor elkülöníthetünk egymástól „kemény” (pl. innovativitás, döntési képesség, szaktudás) és „puha” (pl. emberi érintkezési képességek, így a kommunikáció, empátia (Buda, 1993), együttműködés) képességeket.⁴⁸ (Meier, 2001)

Bakacsi (1998) elkülönít egymástól szellemi és fizikai képességeket. Az elsődleges szel-lemi képességek alatt a szóbeli kifejezőkészséget, verbális megértést, számolási képessé-get, térbeli átlátás képességét, az emlékezetet, a vizuális észlelés sebességét és a következ-tetési képességet érti. Fizikai képességek alatt az erőkifejtéssel, rugalmassággal, testi koor-dinációval, egyensúllyal és állóképességgel összefüggő képességeket határozza meg.

Mohácsi (1996), és Maczóné (2003) szerint is elkülöníthetünk egymástól:

1. küszöbkompetenciákat: adott munkakör betöltéséhez, mindenkitől elvárt, nem kü-lönbözteti meg az átlagosan teljesítőt a kiválóan teljesítőtől;

2. megkülönböztető kompetenciákat: azon kompetenciák halmaza, amely megkülön-bözteti a kiválóan teljesítőket az átlagostól.

Elemzéseink során logisztikai funkcionális területekhez kapcsolódva határozunk meg kü-szöb- és megkülönböztető kompetenciákat.

A kompetenciát felépítő csoportok egymásba integrálódnak, strukturálódnak, és egymásra épülnek fel, így olyan humán tőkét hoznak létre, amely által lehetővé válik a kiváló telje-sítmény elérése. A kompetencia konkretizálása által tudatosobbak az informális képessé-gek.

A kompetencia formák dimenzióinak, csoportosításainak áttekintését követően azok jel-lemzőire, tulajdonságaira térünk ki.

In document Kompetenciák, feladatok logisztikai rendszerekben (Pldal 52-56)