A kutatás módszertana - technikája

Ebben a fejezetben kerülnek áttekintésre a kutatás során alkalmazott módszerek, a minta bemutatása és kiválasztása.

A módszer kifejezés két megközelítésében értelmezhető:(Somogyi - Nebojsa - Kajári, 2002) az első megközelítés gyakorlati eljárásként definiálja, ami alatt a gyakorlati tevé-kenység végrehajtása történik. A második megközelítés elméleti, logikai eljárásként értel-mezi, ahol ”a tudományos eredmények, adatok, tények minél pontosabb feltárása és feldol-gozása” (Somogyi - Nebojsa - Kajári, 2002) a cél.

A módszerek más szempont szerinti csoportosításban lehetnek logikai módszerek - a tu-domány területétől függetlenek - és technikai módszerek, amelyek tutu-dományágakhoz köt-hetők. (Salamon és Hanson, 1970, interpretálva Somogyi - Nebojsa - Kajári, 2002).

A kutatási módszertan különböző technikái tudományágakhoz kapcsolódva specializálód-tak. (Tomcsányi 2000; Somogyi - Nebojsa - Kajári, 2002; Csermely - Gergely - Koltay - Tóth, 1999) ám léteznek olyan technikák is, amelyek tudományágaktól függetlenek (Bálint - Erdősi - Nahlik, 1984; Majoros, 1997).

Munkánk a társadalomtudomány módszertani eszközeit veszi alapul. Interdiszciplináris (több diszciplína együttműködése) kutatásról lévén szó több tudományterülethez kapcsoló-dó tényező összefüggésit, kapcsolatait vizsgájuk.

Kutatásunk összetett kérdéscsoportokra keresi a válaszokat, ezért a kvantitatív és kvalitatív eszközök munkánk során együtt kerültek alkalmazásra (Balaton - Dobák, 1982; Somogyi - Nebojsa - Kajári, 2002, Nánai - George, 2002). Ezek együttes használata során kaphatunk

olyan eredményeket, megközelítéseket, amelyek az összefüggéseket pontosan, valósághű-en írják le.

A funkció-graduatív osztályzás („a kutatási feladatok tartalmi, hasznosíthatósági szempon-tú besorolása, amely a kutatások helyzetét, graduációjuk (tudományos rangjának)) jelentő-ségét is jellemzik” (Kecső, 1980) a következő csoportokat különíti el:

Funkció- graduatív osztályok a kutatói tevékenységekre vo-natkozóan:

Osztályok jellemzői Kutatási

témánkra jellemző-e?

Kreatív tudományt megalapozót hoz létre

többnyire elméleti, (de lehet gyakorlati) kiindulású és célú is a hangsúly a kreativitáson és az újszerűségen van

igen Indukatív ösztönzést, probléma felvetést, gondolatközlést ad

gyakorlat és elmélet határán mozog pl. szociológia vizsgálatok

nem Direktív a gyakorlatra vonatkozóan nem kötelező érvényű segédletet, normatívát,

szempontot ad pl. területfejlesztési munkák

igen Regulatív a kutatás végeredménye kötelező előírás, tervezési irányelv stb. nem Rekonstruktív adott állapotot, helyzetet felfrissít, korszerűsít pl. műszaki fejlesztések nem Demonstratív történelmi feltárása és vizsgálata a jelenségeknek, eseményeknek,

elméletek-nek

nem Verifikatív a gyakorlatban alkalmazott eljárások, elméletek általi vizsgálata, majd ebből

adódóan annak igazolása, módosítása, elvetése

nem Informatív a vizsgálati területet dokumentációs, bibliográfiai stb.… módszerekkel derít

fel és vizsgál igen

2.2. táblázat: A kutatói tevékenység azonosítása.

Kvantitatív módszerekkel, statisztikai eszközökkel elemeztük a munkaköri leírások és a kérdőíves felmérés adatbázisát. A munkaköri leírások adatbázisa dokumentum elemzés so-rán jött létre. A Novalog (részletes ismertetésre az 2.2.1.2 részben kerül sor) kutatás ered-ményeit másodlagos elemzés során használtuk fel, - bár személyesen is részvettem a pro-jektben - a kompetenciák megerősítésére szolgáló érvényes kérdőívek adataiból a kérdő-íves felmérés adatbázisa állt össze.

Az elemzés során az egyszerűbb statisztikai módszerek felhasználására is sor került (pl.:

gyakorisági eloszlások). A többváltozós statisztikai módszerek tárháza nem került kiakná-zásra, mivel az adatok jó része diszkrét - sőt logikai (0, 1), és a változók között többnyire gyenge kapcsolat (korreláció) mutatkozott. Ennek ellenére is sok elemzés elvégzésére ke-rült sor. Így a munkaköri leírások jellemzői (kódok alapján meghatározva): a munkakör megnevezése, szektor, földrajzi elhelyezkedés, nemzetköziség, funkcionalitás, FEOR beso-rolás alapján és az elvégzendő feladatok, valamint a szükséges kompetenciák összefüggé-seit korrelációszámítás / rangkorrelácó - számítás, gyakorisági eloszlások eszközeivel vizs-gáltuk. Az adatbázisok értékelésekor kereszttáblázatokat is használtunk a változók közötti kapcsolatok kimutatására. Az adatbázis adta valamennyi -általunk fontosnak tartott- sta-tisztikai módszer alkalmazása révén feltárásra kerülhettek a változók mélyebb kapcsolatai, amelyek a kapott eredmények stabilitásához járultak hozzá. Tehát a felhasznált statisztikai eszközökkel a kutatási kérdések és hipotézisek vizsgálata és kategóriák képzése jól meg-oldható feladat volt.

A kvalitatív elemzés eszközeinek használata a munkaköri leírások alapján történő adatbá-zis felállítása során került előtérbe. Ennek az elemzésnek a segítségével sikerült a munka-köri leírások által definiált logisztikai munka feladatok-tevékenységek ige-főnév párjainak, kompetencia listájának végleges megalkotása, majd ezek csoportjainak, különböző szem-pontok szerinti kódolásának kutatási listájának és adatbázisának felállítása. Ez az elemzés - minekután mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalom a kutatási témához szorosan kapcsolódva kevés anyagot vonultat fel - jelentős szerepet kapott az adatbázisok felállítá-sában.

Tehát a kvantitatív és a kvalitatív elemzési módszerek használata komplex módon segítette a kutatás lefolytatását és elvégzését, a kutatási kérdések megválaszolását.

A kutatás, a gondolkodás, a következtetés logikai formáit vizsgálva, elmondhatjuk, hogy az egyszerre követi a deduktív, az induktív a retroduktív, és az implikációs logikát is, amelyek egymást kölcsönösen kiegészítik (Babbie, 1996, 2000), bár jellemzően kutatá-sunk során a retroduktív logikát alkalmaztuk.

Az induktív logika az egyediből kiindulva közelít az általános felé.

A deduktív logika az általános elméletből indul ki, amelyet tapasztalati úton vizsgál. Az általánosból von le következtetést az egyesre vizsgálódva.

A retroduktív / reduktív logika a lineáris modellalkotás helyett az iterációs gondolkodás ál-tal alakítja ki a modellt. „Szokásosra alakító” logikának is nevezhető. (Babbie, 1996, 2000) Az implikációs logikai forma a belevonást, belefoglalást jelenti.

Kutatási munkánkat elhelyeztük a Bartee-féle rendszerszemléletű problématérben is (Zoltayné, 2002). Ez alapján témánk a problématípusokat tekintve az empirikus probléma megoldáshoz áll közel, hiszen fogalmakra, elméletekre éppúgy szükség volt, mint empiri-kus forrásokra.

A problémamegoldás módját vizsgálva a téma jellegéből és a disszertáció céljából az egyéni probléma-megoldási mód definiálható tanszéki környezetben.

A Bartee-féle rendszerszemléletű problématér harmadik tengelyét vizsgálva, a probléma-megoldás alapvető folyamatának valamennyi lépése jellemzi a kutatásunkat, a következő-képpen:

• a felismerés: a probléma azonosítását jelenti,

• a meghatározás: a probléma összetevőinek meghatározása, pontos egyértelmű de-finiálása,

• az analízis: probléma összetevőkre való felbontása és differenciálása,

• és a szintézis: az elemzett egységek, összetevők és információk integrálása.

2.3. ábra: Kutatási témánk elhelyezése a Bartee-féle rendszerszemléletű problématérben.

társadalmi viselkedési empirikus konceptuális

szintézis analízis

meghatározás felismerés

társadalmi

szervezeti

csoportos

egyéni

A problémamegoldás folyamata

A problémamegoldás módja

Problématípusok

A szakirodalom áttekintését követően és azt átgondolva, kutatási kérdések, hipotézisek megfogalmazására került sor, amelyek vizsgálatához induktív közelítést alkalmaztunk.

A deduktív közelítés esetében az általánostól jutunk el a konkrétig, az egyediig, míg induk-tív közelítés esetében az egyedi esettől jutunk általános elvekig. A kutatásunk nem csupán hipotéziseink tesztelését tűzte ki célul, hanem a logisztika vizsgált funkcionális területeihez kapcsolódó munkafeladatok-tevékenységek és szükséges kompetenciák meghatározását, feltárását is. A statisztikai mintavétel összehasonlítása: általában és a doktori tanulmány-ban.

Kutatásunk adatbázisai Statisztikai mintavétel

„jellem-zően”:

Munkaköri leírások adatbázisa Kérdőíves adatbázis - Nagy mintaszámú - Nagy mintaszámú (N=612 / 349) Kis mintaszámú (N=80 / 74)

- Véletlenszerű - Véletlenszerű - Véletlenszerű

- Reprezentatív, amely alapot ad elméletek, hipotézisek vizsgála-tára

- Nem reprezentatív, ám empíriákon nyugvó előfeltevések, hipotézisek megalkotására, feltárására alkalmas

- Nem reprezentatív, ám empíriákon nyugvó előfeltevések, hipotézisek megalkotására, feltárására alkalmas

- Az egész populációra

általáno-sítható - A mintára általános érvényű állítások

kimondhatók - A mintára általános érvényű állítások

ki-mondhatók

2.3. táblázat: A mintavételezés összehasonlítása.

2.2. Az adatok forrása és az elemzési módszerek

„Az adatok forrása és az elemzési módszerek” fejezetben bemutatásra kerülnek a felhasz-nált források és a kutatás során alkalmazott módszerek.