• Nem Talált Eredményt

A tevékenységek - feladatok munkaköri leírásokbeli gyakorisága

3. RÉSZ: EMPIRIKUS ELEMZÉS

3.1. H IPOTÉZISEK - KUTATÁSI KÉRDÉSEK , A MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK , MINT A LOGISZTIKAI

3.1.1. Logisztikai feladatok - tevékenységek megjelenítési gyakoriságának feltárása

3.1.1.1. A tevékenységek - feladatok munkaköri leírásokbeli gyakorisága

feladat kívánalom, pusztán a munkaköri leírások 0,6% nem tartalmazott feladat - tevékeny-ség igény megjelölést.

Az egy - egy munkaköri leírásban megjelenített tevékenységek - feladatok száma 0-42 kö-zött mozgott. Az eltérő számosság vizsgálatánál figyelembe lehet venni a következő ténye-zőket: a munkaköri leírások különböző tartalmi részletessége, a munkáltatói igények kü-lönbözősége, a logisztika funkcionális területeihez és hierarchikus szintjeihez kapcsolódó változatosság, és a munkaköri leírások tartalmára és szerkezetére vonatkozó jogi szabályo-zási hiányosságok.

Az elvégzendő feladatok számának eloszlásáa

0 20 40 60 80 100 120

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 A feladatok száma

% /gyakoriság (db) Frequency

Percent

Cumulative Percent

3.1 ábra: A munkaköri leírások 9,7% - a 9 feladatot szerepeltet.

Megállapíthatjuk, hogy a munkaköri leírások 90%-a 20 feladatnál kevesebb feladat - tevé-kenység megfogalmazását tartalmazza, míg 20%-uk 8 -nál több feladat-tevétevé-kenység elvég-zését várja el. (Tehát a munkaköri leírások 70%-a 20 és 7 közötti feladat elvárást fogalmaz meg.)

Az adatok egyértelműen jelzik, hogy a megvizsgált munkaköri leírásokban a 23 és afeletti („nagyszámú”) tevékenység - feladat felsorolás nem jellemző.

A vizsgálatunk során - az adatbázisunk alapstruktúrájából eredően - elkülöníthetőek voltak a főfeladatok, egyéb/mellék/kiegészítő feladatok és ezekbe a csoportokba egyértelműen be nem sorolható „általános” (fő, vagy egyéb/mellék/kiegészítő feladatként nem azonosítható) feladatok megjelenítései. Így adatbázisunk alapján megállapítható, hogy a főfeladatok (40,4%), mellékfeladatok (10,6%), az általános (64,5%), kerülnek meghatározásra a mun-kaköri leírásokban. Tehát a munkáltatók a logisztikai munmun-kaköri leírásokban szerepeltetett feladatokat jellemzően nem hierarchizálják, ha mégis megteszik, akkor inkább a főfelada-tokat jelenítik meg, mint a „kevésbé fontos” a funkció ellátásához nélkülözhető feladato-kat.

A vezetők és beosztottak munkaköri leírásainak elemzését bemutató 3.2. ábrán látható, hogy a feladatok számának megjelenítése mind a vezetők, mind a beosztottak esetében normál eloszlást követ.

Vezetők és beosztottak feladatszámiának eloszlása

0%

2%

4%

6%

8%

10%

12%

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 Feladatok darabszáma

vezető beosztású beosztott beosztású vezető

beosztott

3.2. ábra: A vezetők munkaköri leírásainak 11,2%-a 13 feladatot definiál, ír elő.

A vezetők munkaköri leírásainak 90%-a 21 feladatnál kevesebb feladatot fogalmaz meg, míg 20 % -uk 8 -nál több feladatot definiál. A beosztottak munkaköri leírásainak 90%-a 19 feladatnál kevesebb feladatot definiál. 20% -uk 8 -nál több feladat- tevékenység elvégzését várja el. (Tehát a vezetők munkaköri leírásainak 70%-a 21 és 8 közötti feladat elvárást fo-galmaz meg, a beosztottak munkaköri leírásainak 70%-a 19 és 8 között jelenít meg feladat elvárást.) Megállapíthatjuk, hogy inkább a vezető beosztásúak munkaköri leírásaiban (15,4%) jelennek meg 20, vagy afeletti feladat megjelölések , míg a beosztottak munkaköri leírásaiban ez 10%-ra tehető.

Az adatokból kiolvasható, hogy a vezetők munkaköri leírásai nagyobb számban tartalmaz-nak feladat meghatározást, mint a beosztottak munkaköri leírásai. A számszerűséget te-kintve, tehát a vezetők munkaköri leírásai jobban definiáltak, mint a beosztottak munkakö-ri leírásai.

Azonban mind a vezetők, mind a beosztottak munkaköri leírásai a 8-19 közé eső feladat meghatározást preferálják.

A adatbázis adatstruktúrája és kódrendszere lehetővé tette számunkra a feladatok számának szektoronként történő elemzését is.

A feladatok számának szektoronként való eloszlása

0%

2%

4%

6%

8%

10%

12%

14%

16%

18%

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 Feladatok darabszáma

kereskedelem szolgáltatás ipar

3.3. ábra: A kereskedelemi szektor 16,7%-a 10 feladatot jelenít meg a munkaköri leírásokban.

Megállapíthatjuk, hogy a kereskedelmi szektor munkaköri leírásainak 90%-a 17 feladatnál kevesebb feladat - tevékenység megfogalmazását tartalmazza, míg 20% -uk 8 -nál több feladat- tevékenység elvégzését várja el. (Tehát a munkaköri leírások 70%-a 17 és 8 közöt-ti feladat elvárást fogalmaz meg.) A szolgáltatás esetében a konfidencia intervallum 7-20, míg az iparnál 8-19.

A különböző szektorok munkaköri leírásai közel azonos számosságban fogalmazzák meg elvárásaikat a feladatokra vonatkozóan.

Jellemző különbségek: A szolgáltatás szektorába tartozó munkaköri leírások 2,5%-a nem tartalmaz egyetlen feladat megjelölést sem. Az iparhoz tartozó leírások egy, a kereskede-lemhez tartozók pedig legalább öt feladatot tartalmaznak. A kereskedelem szektorában esik a legszűkebb intervallumba a feladatok számának megjelenítése (5-22), az iparban pedig a legnagyobb skálán mozog (1-42) a feladatok definiálása.

Adatbázisunk alapján megállapítható, hogy inkább az ipar szektora az, amely a számosság alapján egyértelműbben (jobban) definiálja a munkaköri leírásokban az elvégzendő felada-tokat.

A mezőgazdaság adatainak bemutatására most nem kerül sor.

Az alábbi diagram jól szemlélteti, hogy hány vállalatnál jelent meg 1,2,3, stb. db feladat - tevékenység iránti igény megjelenítés a logisztika vizsgált funkcionális területein.

A feladatszámok eloszlása a logisztika funkcionális területein

0%

5%

10%

15%

20%

25%

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 Feladatok darabszáma

kereskedelem, beszerzés szállítás, anyagmozgatás raktározás

vállalaton belüli átfogó logisztikai funkciók

3.4. ábra: A raktározás logisztikai funkcionális területen a legtöbb vizsgált munkaköri le-írásban (12%) 14 feladat kerül definiálásra.

A kereskedelem-beszerzés területén jellemzően (16, 4%) 11 feladatot és 11,5% 12 felada-tot definiálnak, ugyanakkor a szállítás-anyagmozgatás területén is 12 feladat igény megje-lenítés a jellemző (19,6%).

A vállalton belüli átfogó logisztika esetében jellemzően (17,9%) 13 feladat dokumentálása történik meg a munkaköri leírásokban.

Érdekes megállapításokhoz jutunk akkor, ha összehasonlítjuk a magyar és nemzetközi vál-lalatok feladat megjelenítési darabszámait a munkaköri leírásokon keresztül.

A mintában szereplő magyar vállalatok legalább 2 feladatot szerepeltetnek a munkaköri le-írásokban, míg a nemzetközi vállalok 1,9%-a nem fogalmaz feladat elvárást a munkaválla-lóval szemben. A magyar vállalatok akár 42 feladatot is felsorakoztatnak, míg a nemzetkö-zi vállalatok 23 feladatnál többet nem jelenítenek meg.

Amíg nemzetközi vállalatok legnagyobb arányban (16%) a 8 feladat feltüntetését alkal-mazták, addig a magyar vállalatok a 9 és 13 feladatot 9,6% -9,6% -ban definiálnak.

A nemzetközi vállalatok 90%-a 14 feladat alatt, 20% -uk 6 feladat fölött jelenítik meg kí-vánalmaikat. (Tehát a nemzetközi vállalatok munkaköri leírásainak 70%-a 14 és 6 közötti feladat elvárást fogalmaz meg.)

A magyar vállalatok munkaköri leírásainak 90%-a 22 feladatnál kevesebb feladat - tevé-kenység megfogalmazását tartalmazza, míg 20%92 -uk 9-nél kevesebbet.

(Tehát a magyar munkaköri leírások 70%-a 22 és 9 közötti feladat elvárást fogalmaz meg.)

Összevetve a magyar és nemzetközi munkaköri leírások feladat számait azt találjuk, hogy a magyar munkaköri leírások szélesebb intervallumban mozogva, nagyobb feladatszám meg-jelenítését alkalmazzák, - részletesebben, egyértelműbben - definiálják az elvégzendő fel-adatokat a feladatok számosságát illetően.

92A 20 %-os küszöbérték rögzítése a Paréto elv alapján történt (20/80, 30/70), azonban többnyire ennél az értéknél jele-nik meg az eredményeinkben a „törés” is.

A magyar vállalatok munkaköri leírásainak 53,4%-a tartalmaz főfeladatokat, 47,4%-a mel-lékfeladatokat és 44,8%-a általános feladatokat, míg a nemzetközi vállatok csupán 26,9%-a jelenít meg főfeladatokat, 33,7% mellékfeladatokat, és 38,4% általános (fő-, vagy mellék-feladatként nem azonosítható) feladatokat tartalmaz.

A logisztika különböző funkcionális területeinek meghatározása a feladatok darabszámá-nak vizsgálatát tekintve a következő eredményeket adta.

Az anyagfolyamatot alapul véve a vállalaton belüli funkciókhoz soroltuk a: kereskedelem - beszerzés, szállítás - anyagmozgatás, raktározás, termelés, értékesítés funkcióit. A logisz-tika stratégia készítése és megvalósítása területhez: a vállalaton belüli átfogó logiszlogisz-tikai funkciókat, és az ellátási lánchoz kapcsolódó logisztika funkcionális területeit soroltuk be.

Az értékelés során kereskedelem - beszerzés, szállítás - anyagmozgatás, raktározás, válla-laton belüli átfogó logisztikai funkciók értékelését emeljük ki.

A kereskedelem - beszerzés területén a munkaköri leírások 16,4%-a 11 feladatot jelenített meg, ugyanakkor 90%-a 17 feladatnál több, míg 20%-a 8-nál kevesebb feladatot fogalma-zott meg.

A szállítás - anyagmozgatás területén a vizsgált munkaköri leírások 70% - a 8-16 darab-szám közötti feladatot szerepeltet.

A raktározás logisztikai funkcionális területéhez az előbbiekhez képest több feladat megha-tározására kerül sor és szélesebb intervallumon, a munkaköri leírások 70%- a 9-22 feladat felsorolást alkalmazza. Kizárólag a raktározás területén található 42 feladat definiálását tar-talmazó munkaköri leírás.

A vállalaton belüli átfogó logisztikai funkciók munkaköri leírásainak 90%-a 17 feladatnál kevesebbet, míg 20%-uk 6-nál több feladatot tartalmaz. A legtöbb esetben (17,9%) 13 fel-adatot szerepeltettek. A vizsgált funkciók közül kizárólag itt található olyan (3,6%) mun-kaköri leírás, amely nem tartalmaz feladat meghatározást.

Összehasonlítva a kutatási fókuszba állított logisztika funkcionális területeit láthatjuk, hogy közel azonos intervallumban mozognak a feladatok számnak felsorolását tekintve, kiemelni pusztán a raktározás területét lehet, ahol nagyobb számban és szélesebb interval-lumban olvashatók feladat kívánalmak.