3. RÉSZ: EMPIRIKUS ELEMZÉS
3.3. A LOGISZTIKAI FELADATOK - TEVÉKENYSÉGEK ÉS A KOMPETENCIÁK KAPCSOLATA -
3.3.2. Kompetenciaprofilok
Felmerült az a kérdés, hogy a kompetenciák elméleti, szakirodalmi előfeltevéseinek cso-portja, és a kutatási modellek csoportosításai, milyen viszonyban állnak a gyakorlati élet-beli - munkaköri leírásokon tükrében történő vizsgálódása során - elvárásaival.
Tanulmányunkban most a szakirodalmi csoportokra vonatkozó profilt mutatjuk be.
A logisztika funkcionális területeinek kompetencia elvárásai az szakirodalmi csoportosítások tükrében
0%
20%
40%
60%
80%
100%
A logisztika vizsgált funkcionális területei
%
öröklött kompetencia fejleszthető kompetencia kompetencia (nem kompetencia terület) szellemi képességek puha képességek
öröklött kompetencia 5,50% 15,40% 10,80% 9%
fejleszthető kompetencia 72% 77% 75,70% 78,80%
kompetencia (nem kompetencia terület)
45% 38,50% 54,10% 51,60%
szellemi képességek 94,50% 100% 89,10% 94%
puha képességek 55,50% 77% 54,10% 51,60%
Kereskedelem - beszerzés
Szállítás -
anyagmozgatás Raktározás Vállalton belüli átfogó logisztika
3.30. ábra: A vizsgált funkcionális területek mindegyikén inkább a tanult kompetenciákat várják el nagyobb arányban, mint az öröklött kompetenciákat.
Adatbázisunk adataiból megállapítható, hogy az öröklött - tanult kompetenciák területei közül valamennyi vizsgált funkcionális terület a tanult kompetenciákat preferálja.
A szállítás - anyagmozgatás területének munkaköri leírásaiban 15,4% az öröklött kompe-tenciák iránti igény, míg a vállalaton belüli átfogó logisztika területén csupán az ide tartozó munkaköri leírások 9%-a dokumentálta ezek iránti igényét. (Tehát a tanult kompetenciákat a vállalaton belüli átfogó logisztika igényli (91%) legjobban a vizsgált területek közül.) A fejleszthető - nem fejleszthető kompetencia csoportosításból a munkaköri leírások adatai alapján a fejleszthető kompetenciák iránti igény jelentősége ragadható meg minden vizs-gált funkcionális területen. Legkisebb arányban a nem fejleszthető kompetenciák iránti igény a vállalaton belüli átfogó logisztika területén (21,2%) jelenik meg, míg a fejleszthető kompetenciákat a kereskedelem - beszerzés területe (72%) definiálja a legkevésbé.
A kompetencia - kompetenciaterület megjelenítése a dokumentumokban egyenletes meg-oszlást mutat, ugyanis a kutatási fókuszunk valamennyi funkcionális területén az 50% kö-rül mozog a kompetenciák és kompetenciatekö-rületek megjelenítése a munkaköri leírások-ban. Ettől csupán a szállítás - anyagmozgatás területe tér el a kompetenciaterület (61,5%) nagyobb arányú megjelenítésével.
A szellemi és fizikai képességek esetében megállapítható, hogy a szellemi képességek ke-rülnek a munkaköri leírásokban minden funkcionális területen szignifikáns módon megje-lenítésre. A szállítás - anyagmozgatás területének dokumentumaiban kizárólag (100%) szellemi képességek kerültek rögzítésre, míg a fizikai képességek a raktározás területén je-lennek meg legnagyobb arányban (10,9%).
A puha és kemény képességek vizsgálata elvezetett bennünket arra a következtetésre, hogy a kereskedelem - beszerzés, raktározás, vállalaton belüli átfogó logisztikának területe az 50% körül mozogva dokumentálja puha és kemény képesség kívánalmait. A szállítás - anyagmozgatás területén jellemző a puha képességek definiálása (77%).
Következtetések:
Vegyük először az öröklött és tanult kompetenciák csoportjait. Meglepő volt számunkra az eredmény, hiszen a tanult kompetenciák iránti igény 94,5%-ban jelent meg az elemzett dokumentumokban. Látnunk kell azonban, hogy az öröklött kompetenciák tanulással „nem pótolhatók”, ha a megöröklés hiányzik, a munkavállaló azzal a kompetenciával nem fog rendelkezni. Azonban a munkáltatóknál megjelent jelentős tanult kompetencia iránti igény-ből, valamint a fejleszthető (72%) kompetencia igényből arra következtethetünk, hogy a munkáltatók,valószínűleg maguk szeretnék az elvárt kompetenciákat a megfelelő szinten a dolgozóval elsajátíttatni, vagy azok fejlesztési és tanulási módját definiálni..
Kutatásunk során elkészítettük a szakirodalmi csoportosításokon alapuló vizsgált logiszti-kai funkcionális területek kompetenciaprofilját.
A vizsgált logisztikai funkcionális területek szakirodalom kompetenciacsoportjai alapján képzett kompetenciacsoport profiljai
10%0%
20%
30%40%
50%60%
70%80%
100%90%
öröklött kompetencia tanult kompetencia fejleszthető kompetencia nem fejleszthető kompetencia kompetencia kompetenciaterület szellemi képességek fizikai képességek puha képességek kemény képességek
A kompetenciák szakirodalmi csoportjai Kereskedelem - beszerzés
Szállítás - anyagmozgatás Raktározás
Vállalton belüli átfogó logisztika
3.31. ábra: A tanult kompetenciák és a szellemi képességek meghatározó szerepet játsza-nak valamennyi vizsgált funkcionális terülten.
Elemzéseink során kitértünk különböző kutatásokon alapuló kompetencia modellek vizsgá-latára a kapott empíriáikkal való összevetés során. Az elméleti részben a szakirodalom át-tekintése során már kifejtettük, hogy a kompetenciák szakirodalma színes képet mutat és az egységes fogalmi rendszerrel nem jellemezhető. Gyakorlati elemzéseink és eredménye-ink ezen megállapításunkat megerősítették.
A kutatási modellek csoportosításait megvizsgálva az alábbi eredményeket kaptuk.
A kutatási modellek közül klasszikusnak tekinthető a jéghegycsúcs modell, amelynek a mintánkra vonatkoztatott profilja az 3.32. ábrán látható.
A vizsgált logisztikai funkcionális területek " jéghegycsúcs modell"
kompetenciacsoportjai alapján képzett kompetenciacsoport profiljai
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
45%
50%
készségek, jártasságok önértékelés személyiség vonások motivációk
A kompetenciák jéghegycsúcs modell szerinti csoportjai
kereskedelem - beszerzés szállítás-anyagmozgatás raktározás
vállalton belüli átfogó logisztika
3.32. ábra: A jéghegycsúcs modell kompetencia csoportjai közül a készségek, jártasságok definiáltak leggyakrabban kompetencia adatbázisunk alapján. ( A modell „ismeret, tudás”
komponensét az ábra nem tartalmazza108.)
A jéghegycsúcs modell csoportjai közül az összes vizsgált logisztikai funkcionális terüle-teken az önértékelés csoportjába tartozó kompetenciákat definiálták legkevésbé a munka-köri leírás dokumentumai alapján. A kereskedelem-beszerzés terület kompetencia igényé-nek 1,6%-a, a vállalaton belüli átfogó logisztika kompetencia igényéigényé-nek 1,8%-a tartozott ebbe a csoportba, míg a szállítás-anyagmozgatás és a raktározás terület munkaköri leírási ilyen kompetencia elvárást nem szerepeltettek.
A személyiségvonások csoportba a vizsgált funkcionális területek kompetenciái 14,3%
(szállítás-anyagmozgatás) és 21,4% (vállalaton belüli átfogó logisztika) között jelentek meg.
A motivációk csoportjába tartozó kompetenciák nagyobb arányban kerültek definiálásra a munkaköri leírásokban, mint az önértékelés csoportjába tartozó kompetenciák.
Következtetés:
A munkaköri leírások dokumentumai a jéghegycsúcs modell kategóriáiból elsősorban a készségek, jártasságok és a személyiségvonások definiálást teszik meg. Ez alapján úgy vél-jük, hogy az önértékelés és a motivációk - amúgy is rejtettebb, kevésbé nyilvánvaló és a
108Kutatásunk során az ismeret, tudás, gyakorlat, iskolai végzettség iránti igény megjelenítést a kompetenciáktól külön kezelve elemeztük. (az eredmények az 3.1.2. fejezetben találhatók).
felszínen nem mindig megnyilvánuló - kompetenciái, vagy nem jelentősek a munkáltatók-nak, vagy nem a munkaköri leírás dokumentuma szolgáltatja a rögzítés helyét.
A hazai kutatások közül a „SZIE modell”-re és az „SZMT modell”-re vonatkoztatott kom-petenciaprofilokat készítettük el.
Ennek megfelelően elsőnek a „SZIE modell” által képzett profilok bemutatására kerül sor.
A vizsgált logisztikai funkcionális területek " SZIE modell"
kompetenciacsoportjai alapján képzett kompetenciacsoport profiljai
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
nem azonosítható fizikai pszichikai akció képességek
munkavégzési technikai képességek a munkavégzés minőségét befolyásoló képességek
szakmia képességek kommunikációs képességek eredményességet segítő személyi tul
szociális képességek etikával összefüggő képességek
vezetési képességi
A kompetenciák SZIE modell szerinti csoportjai
kereskedelem-beszerzés szállítás-anyagmozgatás raktározás
vállalton belüli átfogó logisztika
3.33. ábra: A SZIE kompetencia csoportjai közül valamennyi vizsgált logisztikai funkcioná-lis területen a fizikai pszichikai akció képességek csoportja jellemzi leginkább a
kompeten-cia elvárásokat.109
A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának Vezetéstudományi Tanszéke 2001-es magyarországi kutatása alapján hozta létre a munkáltatók elvárásain ala-puló általános kompetencia modellt, amelyet a vizsgált logisztikai funkcionális terület munkaköri leírásaiban szereplő kompetenciák megfelelő csoportokba való besorolást köve-tően, a logisztikai munkaterület elvárásaival összevettettünk.
A fizikai pszichikai akcióképességek csoportját követi - általános és funkcionális területtől független vizsgálódásunk során - a kommunikációs képességek és a szociális képességek csoportjainak jelenléte.
Legkevésbé a szakmai képességeket követően az etikával összefüggő képességeket és a munkavégzés minőségét befolyásoló képességek csoportjába tartozó kompetenciákat defi-niálják a logisztikai munkaköri leírások.
109Adataink alapján megállapíthatjuk, hogy a legkevésbé a szakmai képességek csoportja definiált a munkaköri leírások alapján, bár ez az eredmény azért is kirajzolódik, mivel kutatásunk során az ismeret, tudás, gyakorlat, iskolai végzettség iránti igény megjelenítést a kompetenciáktól elkülönülve elemeztük.
A kereskedelem - beszerzés területén a 73,8%-ban van jelen a fizikai pszichikai akcióké-pességek, ezt követi 16,4%-kal a munkavégzés technikai és a kommunikációs képességek csoportja.
A szállítás-anyagmozgatás funkcionális területen is a fizikai pszichikai akcióképességek (73,2%) csoportjába tartozó kompetenciák kerülnek a munkaköri leírásokban meghatáro-zásra a leggyakrabban, ám az etikával összefüggő képességek és a vezetési képességek csoportjába tartozó kompetenciák nem voltak a dokumentumokban azonosíthatók.
A raktározás területén legkisebb arányban az eredményességet segítő személyi tulajdonsá-gok (1,8%) és a szakmai képességek (1,8%) csoportjába tartozó kompetenciák szerepelte-tése állapítható meg.
A vállalaton belüli átfogó logisztika területén is a fizikai pszichikai akcióképességek cso-portjába tartozó kompetenciák a leginkább definiáltak (73,2%).
Következtetések:
Valamennyi vizsgált funkcionális terület esetében a SZIE kutatócsoportja által definiált négy kompetencia kategória jelenik meg dominánsan (a fizikai pszichikai akció gek, munkavégzés technikai képességei, kommunikációs képességek, szociális képessé-gek).
Érdekes látni, hogy bár a Sonntag - Schäfer - Rauser (1993) interpretálva Forgács - Kaucsek - Simon (2002) kompetencia csoportosításra vonatkozó profilt nem készítettük el, bár mégis rendelkezésünkre áll az által, hogy a fenti jellemző csoportok leírják a szociális, személyes és módszertani kompetenciák csoportjait.
A következőkben az „SZMT modell” által képzett profilok bemutatására kerül sor.
A vizsgált logisztikai funkcionális területek " SZMT modell" kompetenciacsoportjai alapján képzett kompetenciacsoport profiljai
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
45%
50%
attitűd, beállítódás képességek, készségek
A kompetenciák SZMT modell szerinti csoportjai
kereskedelem-beszerzés szállítás-anyagmozgatás raktározás
vállalton belüli átfogó logisztika
3.34. ábra: Az SZMT modell kompetencia csoportjai közül az attitűd, beállítódás csoportba tartozó kompetenciák kerülnek leginkább a munkaköri leírásokban definiálásra. (Az ábra az SZMT modell
” tudás, szakismeret” faktorát nem tartalmazza.)
A Szervezetfejlesztők Magyarországi Társasága által kidolgozott modell három fő csopor-tot tartalmaz:
1. tudás, szakismeret;
2. attitűd, beállítódás;
3. képességek, készségek.
A vizsgált logisztikai funkcionális területek munkaköri leírásai alapján valamennyi vizsgált terület az attitűd, beállítódás csoportba tartozó kompetenciákat definiálja. (kereskedelem-beszerzés (29,5%), szállítás-anyagmozgatás(32,1%), raktározás (24%), vállalaton belüli át-fogó logisztika (39,3%).
Amíg a szállítás - anyagmozgatás logisztikai funkcionális terület a vállalati átfogó logisz-tikát követve másodiknak jeleníti meg az attitűd, beállítódás iránti elvárását, addig a képes-ség, készség elvárása a vizsgált funkcionális területek közül a legkisebb igény megjelení-tést közli. A különböző logisztikai funkcionális területek profiljai hasonló „lefutást” mu-tatnak.