A logisztikai gondolkodás fejlődése

A munkánkhoz keretet adó logisztika definíciójának ismertetése nélkülözhetetlen a sikeres munkánkhoz. Munkánk során a logisztika alatt az alábbiakat értjük:

„A logisztikai menedzsment az ellátási lánc menedzsment azon része, amely tervezi, meg-valósítja és irányítja az anyagok, szolgáltatások és kapcsolódó információk származási pont és felhasználási pont közötti hatékony, eredményes előre és visszirányú áramlást, tá-rolást a vevői igényeknek történő megfelelés érdekében.” (CSCMP¹¹ definíció (http://www.cscmp.org)¹²

Az ELA¹³ definíciója Pfohlt (1996) idézve az áruáramlás megszervezése, tervezése, kontro-lálása, és elvégzése a kifejlesztéstől és megvásárlástól a termelésen és elosztáson keresztül a végleges felhasználóig a piac igényeinek kielégítési céljával minimális költség és tőkerá-fordítás mellett.

A logisztikai szemlélet általános jellemzői a rendszerszemlélet, folyamatorientáltság, ke-resztmetszeti funkciók, összköltség szemlélet, törekvés a magas színvonalú vevőkiszolgá-lásra. (Halászné, 1998)

• A rendszerszemlélet megértéséhez fontos megállapítani, hogy rendszerekben és rendszerek között történnek a logisztikai folyamatok.

Pfohlnál (1996), hierarchizált logisztikai rendszerekről is olvashatunk. Nála a mikro és makrologisztikai rendszerek értelmezései is megtalálhatók.

E témára még „A logisztikai rendszer terjedelme és vizsgálati területei” részben részletesen kitérünk.

9 A termeléssel kapcsolatos egyéb irányvonalak kifejtését (Demeter, 2001; Demeter, 1997) hazai kutatások is vizsgálják.

10A gazdaság által igényelt új kompetenciák meghatározásával nemcsak a gazdaság az adott és vizsgált – így a logiszti-ka - szegmenseiben, hanem az Európa Uniós országok szintjén is foglalkoznak, mint pl. az OECD (Organization for Economic Cooperation and Development – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) Oktatási Bizottsága mi-niszteri szintű találkozóján Párizsban 2001-ben. A találkozón a munkáltatók által igényelt új kompetenciák oktatási vo-natkozásainak megvitatására is sor került (Cser, 2001). Természetesen országos szinten is felmerülnek kérdések a témá-ban. (Kovács, 1997)

11CSCMP: Council of Supply Chain Management Professionals korábbi elnevezése a CLM : Council of Logistics Management korábbi nevén NCPDM (Natiomal Council of Physical Distribution Management).

12 Az CSCMP definíció a CLM definíciót veszi alapul amelyet interpretál, Kovács, 1998; Halászné, 1998; Pfohl, 1987

13 ELA – European Logistics Association (Európai Logisztikai Egyesület).

• A folyamatorientált gondolkodás során a vizsgálódás középpontjába a teljes folya-mat kerül, ahol a részfolyafolya-matok - a fogyasztó és felhasználó teljes elégedettségét szolgálva - kapcsolódnak össze és alkotnak egészet. A folyamatorientált gondolko-dás során fontos hátteret jelent az információtechnológia.

Egy üzleti folyamat egyes működések, feladatok, vagy tevékenységek következménye, amelyek egymás után, vagy egymás mellett zajlanak.

Ennek illusztrálására Wannenwetsch, (2001) által publikált beszerzési folyamatot mutatják be.

A beszerzési (vásárlási) folyamat állhat például: az alább illusztrált egymást követő folya-matokból:

Az ezt követő gyártási folyamat a következő szegmensekből állhatnak:

Az ezt követő elosztási folyamat a következőképpen alakulhat:

Párhuzamosan az elosztási folyamattal történhet a „számla-kiállítási” folyamat: az áru ér-tékének számítása

1.3. ábra: A folyamatorientált gondolkodás - a beszerzési logisztikai funkcionális területen történő - bemutatása (Wannenwetsch, 2001).

A logisztikai rendszerekben alapvetően négy áramlási folyamat meghatározására kerül sor:

anyagáramlás, információáramlás, okmányáramlás, és pénzáramlás. (Halászné, 1998) Kutatásunk fókuszába az anyag és információáramlás került, és az információáramlásba az okmányáramlást is beleértettük.

A szükséglet

felmérése Szállítók

fel-térképezése Az ajánlatok beszerzése A megfelelő szállítók kiválasztása

A szerződés megkötése

A beszerzésre került anyagok el-lenőrzése

Bevételezés a rak-tárba

Kivétel a gyártásba

A részek előszerelése a gyártásban

Köztes tárolás A részek végső ösz-szeszerelése

Készáru raktárba vitel

Kivétel a

köz-ponti raktárból Csomagolás Szállítás a vevőhöz A megvásárolt áru

vizsgálata a vevő által

A vásárlói számla

kiállítása A számla kiküldése a

vevőhöz

A számla megérkezésé-nek ellenőrzése

• A logisztikai szemlélet következő vizsgált jellemzője a keresztmetszeti funkció.

A logisztika interdiszciplináris (több tudományterületet átfogó) tudományágat je-lent.

A logisztika interdiszciplinaritását is figyelembe véve a keresztmetszeti funkció alatt - a szakirodalom alapján (Wannenwetsch, 2001; Pfohl, 1996; Halászné, 1998;

Kovács, 2004) - azt értjük, hogy a logisztika a többi vállalati funkcióval kapcsolat-ban áll. Következésképpen a logisztikai munkaterületen dolgozó munkavállalóknak sokrétű feladatot kell ellátnia, szerteágazó kompetencia profillal.

A technikai, gazdasági fejlődés, ami a logisztika sajátossága, más vállalati területe-ken, nem mindig ilyen mértékben jellemző. A logisztika kiváló példája egy olyan vállalati területnek, ahol a technikai és gazdasági problémák egymást átfedik. A lo-gisztikai vezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy mérlegelje és kihasználja a le-hetőségeket, melyek a technikai előrelépést teszik lehetővé az áruk csomagolása, szállítása, és raktározása területén. (Pfohl, 1996; Pfohl, 1994)

Ugyanakkor arra is alkalmasnak kell lennie, hogy a szolgáltatásokat és a költsége-ket egymással összevesse, és a gyakran gazdasági illetve technikai területek közül, csak az egyikben jártas vállalatvezetéssel, a beszerzés, a termelés, és az értékesítés területén együttműködjön. A logisztikai terület vezetőinek a gazdasági és technikai hozzáértés nagyfokú kombinációjával is rendelkeznie kell. Ezzel egyúttal már a lo-gisztikai vállalatra gyakorolt hatását is megneveztük. (Pfohl, 1996)

1.4. ábra: A logisztika keresztmetszeti funkciója (Halászné, 1998; Pfohl, 1996).

Fontos kiemelnünk a logisztika integráló szemléletét és szerepét is, hiszen ebből származ-tatható az összköltségszemlélet és a zavarmentes áramlás is.

• Az összköltség szemlélet lényege, az összrendszer szinten való gondolkodásban rejlik. Ez alapján belátható, hogy önmagában, egy részrendszerhez kapcsolódó költségcsökkentés csak akkor elfogadható, ha más területeken, adott költségcsök-kentés mértékénél kisebb költség növekedés tapasztalható.

Ennek megfelelően a logisztikai rendszerek akkor hatékonyak, ha a kialakításuknál a lo-gisztikai költségeket (input), és a lolo-gisztikai képességeket (output) figyelembe vesszük a hatékonyság kidolgozásának folyamatán. A legjobb megoldáshoz nem elég csak a költség

Személyzeti ügyek

Pénzügy

Logisztika

Kutatás

/fejlesztés Beszerzés Termelés Értékesítés

Személyzeti ügyek

Gazdasági alapfunkciók

Informatika

minimalizálása és kizárólag a szolgáltatás maximalizálása, hanem a kettőt együtt kell fi-gyelembe venni. (Pfohl, 1996)

• A magas színvonalú vevőkiszolgálással érhető el¹⁴ a versenyelőny, amely annál is fontosabb, mivel a logisztika mára „általános” versenytényezővé vált.

A logisztikai szemlélet általános jellemzőit fontosnak tartottuk bemutatni, hiszen feladat elvárások gyökerezhetnek benne, amelyek feltárása, empirikus vizsgálódásunk egyik fő irányát jelentik. A szakirodalomban - ezúton bemutatott - meghatározott jellemzőkkel szemben kritikai észrevételt nem teszünk azokkal teljes mértékben egyetértünk. A vitatható megközelítésmódokkal nem foglalkoztunk, mivel ez dolgozatunknak nem témája és a ter-jedelmi korlát sem teszi lehetővé.

1.1.3. A logisztikai rendszerek bázisstruktúrája, terjedelme és vizsgálódási