nekik, mivel a török bejövetele előtt Pesten lelkészük volt, hogy itteni lelkészségük visszaál-littassék, mely czélra Pesten kívül valamely mecset adományoztassék nekik. Ugy szintén kérelmezték, miszerint bazilianusoknak nevezett szerzeteseik számára, kiknek azelőtt két zár-dájuk volt, most a Duna szigetén valamely hely adassék, hogy zárdát építhessenek. Erre vonat-kozólag azonban minden további intézkedés is-meretlen előttem.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
Budapest, aug. 16. Szentséges atyánk levele Ram-polla Marián bibornok államtitkárhoz. II. — Monar-chiánk felemlítése után a többi kath. hatalmasságokról nyilatkozik a szentséges atya, nevezetesen Francziaország-ról, SpanyolországFrancziaország-ról, Portugáliáról és Belgiumról.
Amit szentséges atyánk Francziaországról mond, ama fenséges atyai szeretetről, de egyszersmind ama mély politikai bölcseségröl is tesz újból tanúságot, melyeket nagy pápánkban oly gyakran bámulhatni alkalmunk van.
Francziaország, „az egyház elsőszülött leánya," mint szentséges atyánk is gyengéden nevezi, hosszabb idő óta valóban nem méltóan viseli magát nagy és fényes múlt-jához, nem méltányosan cselekszik az egyházzal és nem igazságosan a szentszékkel. A folyton váltakozó franczia
kormányok gyengeségből, gyávaságból, vagy bűnös con-niventiából a jóindulat minimumára szálltak le a szent-székkel szemben és ha a nyilvános szakadás máig be nem
állott, ez valóban nem Francziaország érdeme, hol elég erős és nyugtalan a katholikus- és egyházellenes párt, mely valóban nagy befolyást gyakorol a közügyekre.
Csak a szerzetes-rendek ellen elkövetett méltatlanságo-kat, az oktatás laikussá tételét, a pekingi nuntius ügyét, a kultuszbudget folytonos leszállítását és a concordatum
eltörlésére irányzott állandó törekvéseket kell érintenünk, hogy felfogásunkat igazoljuk. S szentséges atyánk ritka, bámulatos önmegtagadással dicséri Francziaországban azt, mi dicséretre méltó, „kath. müveit és intézményeit," „fiai-nak hódolatát, melyből többször a legérzékenyebb vi-gaszt merítette" és csak röviden érinti az okozott „ke-serűséget," a „legmelegebben óhajtván," hogy megálljon útjában a rossz, és megszűnvén a bizalmatlanság, min-denkorra uralmat nyerjen Francziaországban az óhajtott egyetértés az ünnepélyesen szentesitett szerződések betű és szellem szerinti megtartásával.
Valóban az érzékeny franczia nemzet susceptibili-tásával finomabban el nem bánhatni, mint ezt bölcs pá-pánk tevé.
Spanyolországról meleg dicsérettel emlékezik meg szentséges atyánk, el nem mulasztván az ottani katholi-kusoknak különösen ajánlani az „egyetértést vallásuk bá-tor és érdekhajhászás nélküli védelmében" valamint „a kölcsönös szeretetett
RELIGIO. 109 A spanyol katholikusokra különösen illik ezen atyai
figyelmeztetés, melyet különben most nem első izben hangoztat szentséges atyánk és remélhető, hogy az ismé-telt intelemnek talán mégis meglesz az annyira kívána-tos eredménye. Az özvegy regens-királynő kétségkívül nagy vigaszt és örömet merített szentséges a t y á n k n a k kegyes atyai elismeréséből.
Portugáliára nézve megelégedéssel konstatálja nagy pápánk, hogy u j a b b időben j o b b r a fordultak a viszonyok és reméli, hogy jövőre nézve is ugyanazon kedvező h a n -gulatra fog találni. Adja az Isten, hogy szentséges atyánk reményei teljesüljenek ! P o r t u g á l i á n a k csak távol kellene magát tartani ama titokban bujkáló szektának befolyá-sától, mely már annyi b a j t és egyenetlenséget szült abban az országban.
Belgiumról szintén elismerőleg nyilatkozik a szent atya, azt óhajtván, „hogy az egyház jótékony működése mindinkább minél szélesebb tért találjon a köz- és ma-gánéletben." A r r a csakugyan szüksége volna Belgiumnak,
és ha a dolgok állandósága megszilárdítja a most szépen megindult müvet, akkor szentséges atyánk óhaja telje-sül és Belgium saját javára és belbékéje érdekében mindig jobban f o g j a érezni az egyház jótékony működését.
Érdekes szentséges atyánk nyilatkozata Poroszor-szágról. Tekintve *azt a hangulatot, mely Poroszország-ban uralkodott és jelenleg sem egészen változott meg, nem kételkedünk, hogy szentséges atyánk szavai kitűnő hatással leendenek. Kiemeli X I I I . Leo mindenek előtt annak szükségességét, hogy „a vallási békités m u n k á j á t mindaddig, mig be nem fejeződik" folytatni kell. T e h á t újból hangsúlyozza szentséges atyánk, mit nem kevesen ismételt kijelentések daczára sem akarnak teljesen elfo-gadni, hogy a vallási békét szent atyánk egészen hely-reállítva még nem látja. Szentséges atyánk az elért engedményeket csak mint részletfizetést tekinti, nem mint végkielégítést. Készebb volt valamit elfogadni és igy legalább részben megmenteni, mit egészben elérni és valósítani nem lehetett, mint a bizonytalan jövő miatt koczkáztatni a most elérhető kisebb j ó t . E s azért hatá-rozottan hangsúlyozza, hogy a kibékítés m u n k á j á t foly-tatni kell, hogy még inkább akar „javítani a porosz kath. egyház állapotán." S midőn hálásan felemlíti a porosz király és az intéző államférfiak jóindulatát, nem késik megérdemlett elismerésben részesíteni a k a t h . népet, „a mely annyi érdemeket szerzett a vallás körül rendíthetetlenség ével és állhat atosságával. "
Bölcs pápánk ezzel praegnans szavakban egészen hiven vázolta a helyzetet. Sokat ért el, de ez még nem minden ; az eddigi müvet folytatni kell és egyre javítani a porosz kath. egyház állapotán. A kormány jóindula-tától és a kath. nép rendithetetlenségétől és állhatatos-ságától, melyek által ezen eredményeket elérte az egy-ház, reméli a teljes és tökéletes jobbrafordulást és ki-egyezést. Szentséges atyánk a német birodalom többi államaira nézve is érvényesíteni és folytatni a k a r j a h a -sonirányu működését, és különösen Bajorországra vonatkozólag melegen óhajtja, „hogy a vallás ott minél t e r -mékenyebb és boldogitóbb életteljet mutathasson fel."
A pápai levél többi részeiről legközelebb. ?
S z é k e s f e h é r v á r . Föpásztori szózat ö szentsége XIII.
LEO pápa ötven éves áldozári jubileuma alkalmából. — J Á N O S
Isten és az apostoli szentszék k e g y e l m é b ő l székesfehérvári püspök, ő cs. és a p ó s t . kir. f e l s é g é n e k tanácsosa, a jeles vaskorona-rend c o m m e n d a t o r a , b e k e b e l e z e t t h i t t u d o r s a Magyar Tudós T á r s a s á g
levelező t a g j a
Krisztusban kedves fiaimnak üdvöt és áldást az U r b a n .
Krisztus jegyese ünnepre készül. Sionra az örömök nagy napjai várnak. Sz.-Péter szive megdobban 18 szá-zados sírjában ; öt világrész siet hódolatával a galileai halász utóda elé, kinek életét hosszú napokkal áldotta meg az Isten, hogy szikla legyen a viharok között, s a békesség fejedelme a h á b o r g ó nemzetek viszálkodásaiban !
Az isteni irgalom szokatlan fénye készül megdi-csőíteni Jézus Krisztus egyházát az ő fejében, kinek szorongattatásai a diadal eszközeivé válnak, s látszólagos elhagyatottsága inkább csak arra való, hogy az egyház-ban rejlő isteni erőt annál magasztosabegyház-ban hozza kifejezésre.
China császára kelet mélyéből, a török szultán ara-nyos minarettjei közül, Anglia fejedelme árboczainak rengetegéből, a németek hatalmas császára az európai hegemónia dicsköréből, környezve és kisérve a világ összes katholikus fejedelmei, nagyjai, bölcsei, tudósai és kétszáz millió hivője által, a hódolat kitüntető jeleivel adóznak a Vatikán aggastyánjának, ki mint legelső előde, Szent-Péter is, fogoly, de azért a szabadság védfala ; minden hatalomtól megfosztva van, de azért császárok, királyok hódolnak neki ; semmije sincs, de kétszáz millió katholikusnak hite az övé. E l v e t t é k országait, a
pápasá-got a végpusztulás szélére akarták sodorni, s Cousinnal a franczia bölcsészszel már annak napjait számlálgatták, s íme a íogolylyá tett pápa lelki hatalmát minden feje-delmi tekintély és souverainitás fölött fényben és tiszte-letben kiemelkedni l á t j u k és Szent-Péternek koldussá lett utóda népek és királyok felett mond birói ítéletet.
Ez az Isten munkája, ki erőt ad a gyöngéknek s a földi dolgok múlandósága között a halhatatlanság erejét kölcsönzi egyházának, melyet, hogy semmi földi erő össze ne törhessen, P é t e r r e építette, a sziklára. Ez a szikla rettenetes viharokat látott, de meg nem rendült. E g y -másután látta leöletni a pápákat, de m e g nem rendült.
Hallotta a börtönök bilincseinek csörgését, látta a mág-lyák lángjainak lobogását, de meg nem rendült. Látott bántalmazott, száműzött, kifosztott pápákat, de meg nem rendült. L á t o t t IV. Henrikeket és l. Napóleonokat, látott forradalmakat Rómában és Párisban, látta a mamertini börtönöket, Avignont és Foutainebleaut és meg nem rendült. - Tudta, hogy vele van az Ur, habár alszik is,
— de fölébred és akkor felragyog ismét az igazság dia-dalának a napja.
í m e az isteni gondviselés titkos ú t j a i n a k mily csodálatos fordulópontja felé közeledik az emberiség t ö r t é -neti fejlődése ! A lealázott, meggyalázott, halálra itélt pápaság egy titkos kéz által emeltetve eredeti isteni fényét érzi ismét szétáradni egész valóján ; az annyiszor félreértett, kigúnyolt, megvetett egyház mint az igazság és béke forrása kezd felismertetni ismét azon társadalom t
által, a mely ambitiót csinált magának abból, hogy emancipálta az egyház tanitói tekintélye alól a tudo-mányt és a bölcsészetet, szabaddá tette a morált és a politikát, s az egyéni vélemény s a subjectiv ész auto-nómiája által félrevezettetve, a társadalmi és állami ele-mek közé az absolut dissolutió csiráit vetette !
Tiz év az egyház történetében, tiz év a pápaság történetében, és egy u j fordulat kezdete a lelkiismeret és társadalmi rend világában, egy messzeható restauratió kezdete az erkölcsi és értelmi világban !
Ezen tiz évnek eseményekben gazdag, nagy alaku-lásokban fontos tartalmát XIII. Leo pápaságának tényei szentelik meg és nemesitik ! Mennyi bölcsesség a bölcsé-szet és társadalom nagy kérdéseinek megállapításában, mily fönség a tekintély és hatalom elveinek és elemeinek
megszilárdításában, mennyi méltóság a vallási és erkölcsi élet kormányzatában, mily türelem és okosság az emberi gyengeség és az isteni malaszt körüli várakozásokban és mily lankadatlan, folytonos tevékenység az egyház világ-kormányzatában, mely R ó m á b a n védi a megtámadott
pápaságot, a protestáns Skót földön kath. hierarchiát állit fel és szervez, alkudozik kelettel a schisma befeje-zése tárgyában ; egyik kezével a szlávok lelkét emeli fel szent Czyrill és Method kegyeletes emlékezetének meg-újításával, a másikkal pedig a missiók győzelmes
mun-káját t á m o g a t j a Canadában, C h i n á b a n , Montevideóban (Délamerika), véget vet az Örmény schismának a török tartományokban, — rendezett hierarchiát állit fel Bosz-niában és Herczegovinában, angol földön P o r t s m o u t h b a n u j egyházmegyét állit, a Ceylon szigetet egy második apostoli vikariatussal örvendeztette meg. A bölcsészeti és theologiai tudományok restaurátióját ciquinói szent Tamás rendszerének felújításában érvényesitette, apostoli tekin-télyének és ki nem fogyható isteni bölcsességének biz-tosságával mutatott a társadalmi bajok s a soczializmus forrásaira, és minden emberi r a n g és korona felett álló fenségével figyelmeztette az uralkodókat és a íejedelme-ket magasabb származású kötelességeik teljesítésére, és megállapítja a keresztény államok szervezetét, kiemelvén azon kifogyhatatlan előnyöket, melyeket a politikai ha-talmak az egyház isteni tanaiból, szervezetéből s azon evangeliumi életből merithetnek, a melyek az egyház természetes kísérői és következményei mindig és min-denütt.
Ezen és számos egyéb nagyfontosságú tevékenység és működés készíti elő azt a tekintélyt és bizalmat, me-lyet e dicső pápának legmagasabb állásán kivül szemé-lyes nagyszerű tulajdonai, fényes szelleme, gyönyörű, apostolhoz méltó jelleme, prófétai ihlete, mérséklettel párosult erélye, szeretettel övedzett igazságossága biz-tosítottak, mindezek felett pedig lelkének azon nagy-szerű békés vonása, mely a 19-ik század ezen nagy alakjának a pápaság történetében külön helyet jelölt ki, midőn a kortársak kegyelete s az európai közvéle-mény szava már is a béke pápa magasztos elnevezésével tisztelte és különböztette őt meg !
Szerető ragaszkodásunk Péterhez, betetőzi szerető ragaszkodásunkat a pápához, és az egyház iránti hitünk Jézus helytartója iránti hitünknek a hordozója. Szeretni
a pápát, annyit tesz, mint szeretni Jézust, a ki midőn az ő isteni személyével eltávozott a földről, közöttünk való állandó maradásának zálogát a pápaságban állította f e l ! Jézus Krisztus szive az ő földi életének visszonyai között nem egyszer nyílott meg. A kánai menyegzősök szegénysége, a sánták, a vakok, a betegek könnyei, Lázár sírja, a szent asszonyok fájdalma, Júdás árulása, a zsidók hálátlansága, bele-belenyilaltak isteni áldott szivébe, — öröm és fájdalom hullámzását idézvén abban elő, — de a boldogság szebb érzetét nem találjuk meg egy jelene-tében sem az evangéliumnak, mint az volt, a melyet P é t e r szeretete okozott Jézus Krisztus kebelének. Ránéz, ráveti azt az isteni jóságú arczot, s mintha végtelen gazdagságának, mindenható boldogságának valami hija lenne, Péternél keresi azt, Péter szivében k u t a t j a azt, igy szólván h o z z á : P é t e r szeretsz-e?
P é t e r ezen szeretete Jézus Krisztus iránt a mi szeretetünket hivja fel a pápa iránt, s midőn szentséges atyánk X I I I . Leo pápa, Isten azon kegyelmében része-sül, hogy áldozárságának ötven éves jubileumát ünnepel-heti, vájjon hidegen maradhat-e a mi szivünk, ezen székesfehérvári egyházmegye római katholikus hívőinek, kiket vallási és hazai nagy emlékek fűznek a pápaság-hoz ? Városunk, Székesfehérvár történeti múltja oly fényes és magasztos tetteit őrzi a pápaság hazánk iránti szeretetének, hogy lehetetlen a magyar szívnek maga-sabb hevülés nélkül gondolni azokra.
A hazai történelemben elfoglalt szerepünk, templo-maink, iskoláink, egyházi és politikai kiváltságaink, a kereszténység megállapításában vitt szerepünk, a szent korona, melynek falaink őrizetet adtak, a királyi sirok, melyek a székesfehérvári püspöki megye híveinek és papságának büszkeségét képezik, mindezek hathatósabb indokokul kínálkoznak a pápaság iránti hüségünk, sze-retetünk és hódolatunk kifejezésére ! Aranyszájú sz. János a pápa iránti szeretetének és hódolatának ezen szavakkal adott kifejezést : Ha testileg távol, lelkileg mindig téged szemléllek, mindig veled vagyok Krisztus helytartója, szentséges római pápa. E z t mondjuk mi is papságod ötven éves jubileuma alkalmából, hitünk őre, lelkiisme-retünk vezére, Jézus Krisztus helytartója, szentséges atyánk X I I I . Leo pápa ! Az Isten szelleme vezessen téged, a Galileai bárka kormányosa, vészben és viharban egyaránt.
Vezesd az egyházat hullámok és örvények veszélyein át a béke révébe. A te szereteted nyerje meg nekünk Jézus Krisztus szeretetét, s a te életed legyen az egyház di-csőségének és diadalának kezdete, melynek küszöbén ott állanak a jóslatszerü szavak : „Vincit Leo de tribu J u d a ! " (Vége köv.)
KATHOLIKUS ACTIO.
Meghívó, ü. magyarországi lat. és görög szertar-tású róm. kath. tanítók segélyalapjának központi bizott-sága f. évi augusztus hó 25-én Budapesten a központi papnevelde nagy termében reggeli 9 órakor közgyűlést fog tartani, melyre a bizottság t. cz. tagjai ezennel tisz^-telettel meghivatnak. Budapest, 1887. évi augusztus hó 15-én Márkus Gyula, az orsz. kath. tanítók segélyalapja központi bizottságának elnöke.
RELIGIO. I l l
IRODALOM.
Catalogus Bibliothecae Joannis Cardinalis Simor, Principis-Primatis Regni Hungáriáé, Archi-Episcopi S t r i g o n i e n s i s . Secundum, cognomina auctorum descriptus.
Strigonii, 1887. Typis Gustavi Buzárovits. — N a g y 8 ad-rét (222 és 1590 k é t - h a s á b o s lap.)
A mire a bel- és külföldi tudósvilág feszült figye-lemmel és fokozott ü g y é r d e k e l t s é g g e l v á r a k o z o t t , a mi-nek minden m a g y a r hazafi e m e l k e d e t t ö n é r z e t t e l és büsz-keséggel eléje n é z e t t : azt a f e n n e b b i epochalis k ö n y v t á r i catalogusban i m m á r minden v á r a k o z á s t m e g h a l a d ó m é r v -ben megvalósulva szemléljük.
S i m o r JánOS, M a g y a r o r s z á g b i b o r n o k h e r c z e g p r i -mása és esztergomi érsek ő e m i n e n t i á j a 40,000 k ö t e t e t m e g h a l a d ó , r i t k a g a z d a g s á g ú és m é g r i t k á b b választékú k ö n y v t á r á n a k e közzé bocsátott k ö n y v j e g y z é k e által ú j b ó l a r r ó l tesz fényes bizonyságot, h o g y nemcsak n a g y o k a t alkotni, de n a g y s z a b á s ú a l k o t á s a i t n a g y s z e r ű e n betetőzni, tökélyesiteni és a mennyire ez a földi dolgok viszontag-ságai k ö z e p e t t e lehetséges, biztosítani is t u d j a s el nem mulasztja.
A mi t ö b b nagynevű elődeinek, különösen Vitéz János, m a g y a r p r í m á s n a k és esztergomi érseknek m a g a s -r ö p t ű szellemét szintén f o g l a l k o z t a t t a , de a mi bekövet-kezett halálával, f á j d a l o m ! m e g s z a k a d t és vele a k k é n t szállt sírba, h o g y k ö n y v j e g y z é k h i á n y á b a n csak h o m á l y o s sejtelemmel b í r h a t u n k az á l t a l a g y ű j t ö t t becses k ö n y v t á r g a z d a g s á g á r ó l : azt ime f ő m a g a s s á g u Simor JánOS b i b o r -nok h e r c z e g - p r i m á s p á r a t l a n t u d o m á n y s z e r e t e t é n e k , ki-t a r ki-t ó vasszorgalmának és óriási k ö l ki-t s é g ű bőkezűségének létesítenie és m e g a l a p i t a n i a sikerült. S i m o r JánOS esz-t e r g o m i k ö n y v esz-t á r á n a k e m e g j e l e n esz-t caesz-talogusából i m m á r l á t h a t j a a tudósvilág, h o g y mily r o p p a n t és m e g b e c s ü l hetetlen az a szellemi kincs, melyet az esztergomi p r i -mási p a l o t á n a k é g b e t ö r ő k u p o l á j a fed és melyet ő az egyházi t u d o m á n y o s s á g k a m a t o z t a t á s á r a s a m a g y a r n e m -zet és haza r e p u t a t i ó j á n a k és dicsőségének emelésére, századok hiányait pótoló rendkívüli s z o r g a l o m m a l és
ál-dozatkészséggel összehozott.
A ki csak f u t t á b a n is átlapozza a S i m o r - k ö n y v t á r e fényes kiállítású catalogusát, a mely 1812 k é t - h a s á b o s lapon, a szerzők abc-és vezeték nevei szerint, 40,000-nél több k ö t e t e t tartalmaz, az az első pillanatra is a r r ó l f o g meggyőződni, h o g y e k ö n y v t á r b á m u l a t o s s z a k é r t e l e m m e l , műgonddal és t á j é k o z o t t s á g g a l megválasztott, becsesbnél becsesebb m u n k á k t á r h á z a , a mely nemcsak h a z á n k b a n és a m o n a r c h i á b a n , de Belgium, Angolország, F r a n c z i a -ország-, Spanyol- és Olaszországban n a p v i l á g o t l á t o t t szellemi t e r m é k e k színejavát öleli át és foglalja m a
-gában.
A nagy praecisióval összeállított catalogus három csoportba osztályozottan n y ú j t j a a Simor-könyvtárban találtató választékos m u n k á k czimeit.
Az első csoportban elszámláltatnak az illusztrált mun-kák; „Opera figurata" felírással (1—170 lapig). A második csoportba^170—222 lapig) sorozvák a C o d i c e s (manuscripti) ; szám szerint 20 é s az i n c u n a b u l a , összesen 260. Mily r o p p a n t összeget képviselnek e n a g y s z á m ú és nagybecsű
irodalmi kincsek ! E g y e s e k e t kiemelni e r i t k a i r o d a l m i k i n c s e k b ő l annyi volna, mint a t ö b b i t h á t t é r b e szorítani.
A harmadik csoportban „Opera d i v e r s a " f e l i r a t t a l ( 1 — 1 5 0 6 lapig) r e n d k í v ü l i g a z d a g s á g g a l és m e g l e p ő vá-lasztékkal a t h e o l o g i a minden á g a van képviselve. D e nemcsak a t h e o l o g i a r o p p a n t k i t e r j e d é s ű mezejéről van-n a k itt a l e g b e c s e s e b b t e r m é k e k m é h s z o r g a l o m m a l és m ü é r t e l e m m e l összehordva : a p r o f á n t u d o m á n y o s s á g is j ó l l e h e t n e m az előbbihez hasonló ex- és intensivitással, szintén elég g a z d a g o n van m é l t a t v a . I t t t a l á l h a t ó k a gö-rög és római classicusok l e g j o b b k i a d á s a i ; középkori la-tinisták r i t k a , n a g y b e c s ű m u n k á i ; a történetírók és okira-tok t e r j e d e l m e s gyűjteményei s egyéb profán tudományos-ságu munkák n a g y v á l a s z t é k b a n .
A theologiának — mint m o n d á m — minden ága, a l e g r é g i b b szerzőktől a l e g u j a b b a k i g , van itt elsőrangú m u n k á k k a l képviselve. Walton és Lee : Biblia p o l y g l o t -t á j a ; Vercellone-Cozza : E d i -t i o codicis graeci Va-ticani ; Tischendorf biblia-codexeinek g y ö n y ö r ű k i a d á s a i ; Márkfi:
Codex g r a e c u s Pestiensis ; Münster: Biblia hebraíco-lati-na ; Sabbatieri : B i b l i o r u m ss. latihebraíco-lati-nae versiones a n t i q u a e ; Miniscalchi Erizzo : E v a n g e l i a r i u m H i e r o s o l y m i t a n u m a ; Ceriani : Codex s y r o - h e x a p l a r i s ; Castillionaei : a szentírás Ulfiles-féle g ó t h f o r d í t á s a ; Káldi és Károlyi m a g y a r for-dítású szentirásai. — A szentírási C o m m e n t á r i u s o k - n a k szintén színe-java t a l á l h a t ó itt. Cornelius a Lapide; Cal-metus ; Migne : Script, sacrae cursus completus ; Maldo-natus ; Testatus ; Barradius ; Estius ; Alcazar. — A P a t r i s t i c a b ó l m e g e m l í t e n d ő a lugduni és Gallandii: Maxima Bibliotheca v e t e r u m P a t r u m ; Lorenzana : SS. P a -r u m T o l e t a n o -r u m q u o t q u o t e x s t a n t o p e -r a ; A. Maji:
S c r i p t o r u m v e t e r u m nova collectio ; Muratorii: aneedota graeca ; Migne 382 k ö t e t e s nagybecsű és i m m á r t ö b b é m e g nem s z e r e z h e t ő cursus c o m p l e t u s P a t r o l o g i a e grae-cae et latinae. N a g y s z á m ú egyházi sz. atya és egyháziró külön kiadásban ; i g y . h o g y csak e g y - k e t t ő t említsek, Cotelerius és Funk : P a t r e s apostoliéi ; Baluzius : Szt.
Cyprianus-a ; Fitld Fr. \ Origenis H e x a p l á j a ; Petavius:
Dionysius A r e o p a g i t á j a ; Assemani és Lamy : szíriai szt.
E p h r e m u s a ; Coustantius : H i l a r i u s a ; Ballerini: Sz. A m -b r o s i u s e st-b. — I t t t a l á l h a t ó k az e l s ő r a n g ú dogmatiCU-s o k , m o r a l i dogmatiCU-s t á k , a dogmatiCU-s c e t á k édogmatiCU-s l i t u r g i dogmatiCU-s t á k nagybecdogmatiCU-sű, vadogmatiCU-s- vas-kos t o m u s a i . Aquinói szt. Tamás: Ucelli-féle kiadású S u m m a c o n t r a Gentiles-e : n e m k ü l ö n b e n a dicsőségesen uralkodó X I I I . Leo sz. a t y á n a k költségein eszközölt l e g ú j a b b kiadásból, az eddig m e g j e l e n t I — I I I . k ö t e t ; t o v á b b á Arnauld ; Bellarmin ; Ballerini ; Billuart ; Bos-suet: Concina ; Gotti ; Gretser ; Hosius ; Huetius ; Illyés;
Pázmány; Petavius; Rip aid a ; Suarez ; a szalamankai n a g y h í r ű theologiai collegium Cursus theologici-i ; Tho-masius; Tomassinus ; — az u j a b b a k k ö z ü l : Dechamps ; De Maistre ; Denzinger ; Dupanloup ; Franzellin ; Frint ;
Gueranger; Heinrich ; Hettinger ; Hoványi; Kuhn; Lono-vics ; Möhler ; Perrone, Schräder; Szt. Antonin összes m u n k á i ; S. Bruno; Blosius; Kempis Tamás: számos ki-a d á s b ki-a n ; Borromki-aei Károly ; Szki-alézi sz. Ferencz ; Ligouri szt. Alfonz : Ludovicus Granatensis ; Hugo a S. Charo et a S. Victore ; Contenson ; Drexelius ; Eck ; Lessius ; Melchior Canus • Duronti ; Opera Benedicti X I V ;
Ger-bert • Mabillon ; Martene; Mvratorius ; Zaccharin ; Asse-mnni ; Morelli; Card. Bona ; Catalani ; Gavanti; de Herdt; Mühlbauer; Quarti: stb.
Egyháztörténelmi munkák közül Surins Vitae Sanctorum ; Bollandisták teljesen ; Mabillon : Acta San-ctorum Ord. S. Benedicti ; Boronius legjobb (luccai) ki-adásban, teljesen ; Innhoff er : Annales Eccl. hungaricae ; Fai lat i ; Illyricum s a c r u m ; Le Quien: Oriens cbristianus.
Történeti segédmunkák, monographiák, adatgyűjtemé-nyek, biographiák stb. közül : Agnellus ; Balan ; Balu-zius ; Görres ; Greith ; Hefele : Conciliengeschicbte I — V I I . k ö t e t e ; Hergenröther ; Huillard-Bréholles ; Hurter Fr.;
Lami; Laemmer ; Le Plat; Martinov ; Palma ; Pallavi-cini ; Rohrbacher ; Ttllemont-, Wadding : második kiadása a XXV-ik k ö t e t i g ; Mabillon ; Mamachius. Hazai egyház-történészeink k ö z ü l : Benger-, Fejér ; Gánóczi-, Knauz:
Monumenta Eccl. Strigoniensis I — I I I . k ö t e t e ; Ipolyi-, Knprinai ; Katona ; Kazi ; Fuchshoff er ; Pray ; továbbá Muratorius : Rerum italicarum scriptores : Monumenta Germaniae historica ; stb. M e g v a n n a k : Bouquet; Durand;
Martene; D1 A s cht ri us ; Sirmondus ; Corpus s. d. Refor-matorum ; losti : Bibliotheca Casinensis ; a pápai regesták g y ű j t e m é n y e i : Berger; Böhmer; Hergenröther; Jaffe\
Langlois ; Potthast ; Prou s t ö b b e k t ő l ; De-Pelugh-Hart-tung: Acta Pontificum Rom. inedita ; Tübing. 1880—4.
Továbbá nagybecsű irodalmi naplók, ujságlapok és al-kalmi iratok ; igy az 1848/9-iki eseményekre vonatkozó 600 kötetnél t ö b b r e menő munkák, füzetek és monogra-phiák, melyek nehezen lesznek találhatók ily számban
még valahol máshol. — Egyházjogi commentárok é s s y s t e m a t i c u s munkák szintén meglepő gazdagságban van-nak meg. Igy Ballerini-, Belletus-, Benedictus XIV; Bouix ; Clericatus; Covarruvias; Engel ; Philipps; Pirhing ; Reiffen-stuel ; Schmalzgruber, Sf ondratus ; Tamburinus ; Tarquini ;
Thomassinus ; Walter ; Zaccaria. Egyházjogi forrásmun-kák a Corpus juris canonici-n (Richter-Friedberg kitűnő kiadásában) kivül itt található : Pina; Lucius Ftnaris;
Roskoványi összes monumentális gyűjteményei ; egyház köz- és particularis zsinatok g y ű j t e m é n y e i ; Harduin ; Mansi ; Collectio Lacensis ; Haitzheim; Péterfy ; Batthányi (kéziratban); Bullarium Romanum-, Bullar. de propa-ganda fide ; Decisiones Rotue Romanae 1721—1870. 311 kötetben. Ily teljesen nehezen találtatik még valahol !
Az illustrált müvek ritka és nagybecsű példányo-kat tartalmaznak ; mert alig jelent meg az ujabb időben oly mü e téren, a mit az áldozatkész és müértü eszter-gomi egyházfejedelem ritka maecenási bőkezűséggel meg nem szerzett volna könyvtára számára. — Az egyházi régiségekről tárgyaló munkák közül, melyek többnyire
Az illustrált müvek ritka és nagybecsű példányo-kat tartalmaznak ; mert alig jelent meg az ujabb időben oly mü e téren, a mit az áldozatkész és müértü eszter-gomi egyházfejedelem ritka maecenási bőkezűséggel meg nem szerzett volna könyvtára számára. — Az egyházi régiségekről tárgyaló munkák közül, melyek többnyire