A római kúria joggyakorlata

A jog és teológia kapcsolatának feltárásakor ki kell térni a jog formális jellemző-inek vizsgálatára is. Kérdésként merülhet fel e körben, hogy a joggyakorlatban miként kell értékelni azt a körülményt, miszerint az egyes a tanítóhivatali állásfoglalások nem feltétlenül kerülnek formálisan „kihirdetésre”, ennélfogva ezek tartalmának jogszabályi jellege kérdéses.

Nyilvánvaló, hogy formai okból csak azokat a normákat tekinthetjük tételesjog-nak, melyeket a jogalkotó szabályszerűen közzétett. Az Egyház joga azonban nem csu-pán pozitív jogi szabályokat tartalmaz, hanem isteni jogot is, melynek alakszerű kihirde-tési aktusa nem értelmezhető. A kánoni jog ugyanis az üdvösségtörténet megvalósítása irányába hat és ez adja meghatározó jellegét¹⁴⁰. Az isteni jog kinyilatkoztatásának elsőd-leges értelmezőközege pedig a teológia. A dogmatikai tanítás ennélfogva az isteni jog közvetítője, mely jellege szerint alakszerű kihirdetés nélkül is jogi kötőerővel bír. Nem lehetséges ezért az egyes teológia állásfoglalások, tanítások mellőzése a kánoni jog ér-telmezése és alkalmazása során, különösen nem az alapelvek vonatkozásában. Akkor sem, ha ez az Egyházi tanítás – jogászi felfogás szerinti – „kihirdetésben” okszerűen nem részesülhet.

A kánoni munkajog területén azonban ezek a – formális kihirdetés szükségessé-gével kapcsolatos – jogpozitivista kétségek a jog jellege miatt még inkább súlytalanok.

Az „Egyház által adott elvek”-nek megfelelő jogalkalmazás ugyanis kifejezetten meg-követeli a jog teológiai elemeinek figyelembevételét és az egyes tanítóhivatali megnyi-latkozások megfelelően interpretált, tételesjogként való alkalmazását.

Mindez az Apostoli Szentszék Munkaügyi Hivatalának (ULSA) joggyakorlatában tapasztalható meg a legplasztikusabban. A Munkaügyi Hivatal bírósági részlege ugyanis jogalkalmazása során mindvégig következetesen arra az álláspontra helyezkedett – és helyezkedik mind a mai napig –, hogy ítélkezési tevékenysége során nemcsak joga, de

139 V. ö.: FARKAS, Péter: „A katolikus egyház társadalmi tanításának alapelvei és gyakorlati alkalmazásuk”, in: Kapocs 11/2 (2012), 28-39. oldal.

140 V. ö.: ERDŐ, Péter: Egyházjog, Budapest: Szent István Társult, 2014, 63-65. oldal.

kötelessége is az Egyház társadalmi tanítását alkalmazni. Sőt! Azt is többször és követ-kezetesen kimondta, hogy mikor arról kell döntenie, vajon az adott kérdés elbírálása so-rán a tételesjognak, vagy a társadalmi tanításnak van-e elsőbbsége, a tanítóhivatali meg-nyilatkozásokat kell előnyben részesíteni. Álláspontja szerint a jogalkalmazónak a társa-dalmi tanításhoz kell nyúlnia akkor is, mikor adott esetre nézve hiányzik a megalkotott tételesjog és egyfajta joghézag tapasztalható¹⁴¹.

A Munkaügyi Hivatal három döntésében foglalkozott a társadalmi tanításnak a munkaügyi jogvitákban történő, közvetlen alkalmazhatóságával. Első ítéletében – egy-fajta alapjogi bíróságként eljárva – kifejezetten megtagadta a szentszéki jószágkormány-zóság egy hatályos előírásának, mint tételesjognak az alkalmazását, mert arra az állás-pontra helyezkedett, hogy a szóban forgó, 1967-es keltezésű norma az azóta kiadott pá-pai megnyilatkozások tükrében meghaladottá vált. A testület álláspontja szerint a dön-téshozatal évében (1995) ez már nem állt összhangban a legújabb tanítóhivatali megnyi-latkozásokkal, így alkalmazásának nem lehetett többé helye¹⁴².

A Vatikánvárosi Állam Fellebbviteli Bírósága (Corte di Appello) viszont a kiváló kánonjogász: Mario Francesco Pompedda, felsőbírósági elnök, a Rota Romana dékánja – későbbi bíboros érsek és az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bíróságának Prefektusa – elnökletével meghozott másodfokú ítéletében ellentétes jogi álláspontra helyezkedett.

Kimondta, hogy az Egyház dogmatikai tanítása valóban befolyásolja a tételesjogot, to-vábbá alkalmas lehet arra is, hogy az irányadó jogszabályok helyes értelmezését segítse, azonban ez semmiképpen sem vezethet arra, hogy a tanítóhivatali megnyilatkozásokból jogi normát vezessenek le¹⁴³. Egy másik döntésében pedig azt fejtette ki, hogy az egyhá-zi munkajogban a természetjog elvei közvetlenül nem érvényesülhetnek, ha a poegyhá-zitív té-telesjog azokkal ellentétes, az érdekelteknek kizárólag a pozitív jog megváltoztatása iránt lehet igénye a törvényalkotónál¹⁴⁴.

141 V. ö.: PERSIANI, Mattia: Il lavoro sub umbra Petri, Roma: Studium - LUMSA Università, 2016, 34-37. oldal.

142 V. ö.: ibid., 35. oldal.

143 V. ö.: Corte di Appello 46/1995. számú, 1995. december 04-én meghozott ítélete: „L'insegnamento del Magistero Pontificio in materia sociale influisce sulla disciplina del lavoro costituendo strumento per l'interpretazione e l'integrazione di leggi incomplete o di dubbio significato. In assenza, però, di uno specifico intervento legislativo quell'insegnamento non è idoneo a costituire norma giuridica vincolante”. Http://www.ulsa.va/content/ulsa/it/pubblicazioni/dottrina_e_giurisprudenza/massimario/

massimario-della-corte-d-appello-scv.html (Letöltés: 2020. november 23.).

144 V. ö.: Corte di Appello 44/1995. számú, 1995. október 3-án meghozott ítélete: “Non può essere richiamato il diritto naturale, in una controversia che ha nella legge positiva la sua specifica

A Munkaügyi Hivatal azonban nem hagyott fel korábbi jogértelmezésével. Né-hány évvel későbbi döntésében ismét kifejtette, hogy tényleges joghézag esetén a bíró-ságnak az általános munkajogi elvek alapján kell eljárnia, különösen azok alapján, me-lyeket az Egyház társadalmi tanítása tükröz vissza, illetve meme-lyeket a Szentatya megnyi-latkozásai tartalmaznak¹⁴⁵.

A Fellebbviteli Bíróság azonban szintén saját, korábbi jogértelmezését tartotta fenn. Újfent kimondta, hogy a természetjog és a pápai megnyilatkozások csak mint a jogértelmezés segítő eszközei használhatóak fel az ítélethozatal során, ezek nem képez-hetik a pozitív jog alternatív forrását. A természetjog és a pápai megnyilatkozások ugyanis elsősorban – ha nem kizárólagosan – az alsóbb szintű törvényalkotót kötelezik, hogy alkosson ezeknek megfelelő tételesjogi szabályozást¹⁴⁶.

Ezek ellenére továbbra is kitartott korábbi jogforrás-értelmezése mellett a Mun-kaügyi Hivatal¹⁴⁷. A Fellebbviteli Bíróság egy harmadik döntésben ezért újfent felülbí-rálta az elsőfokú fórum álláspontját. Összefoglaló jelleggel ismét kimondta, hogy a jog-alkalmazó nem léphet törvényalkotói szerepkörbe és nem kereshet az Egyház társadalmi tanításában, vagy a pápai megnyilatkozásokban olyan szabályozó elveket, melyekkel ki-tölthetné az általa észlelt joghézagot; a pápai megnyilatkozások ugyanis csak morális,

disciplina. Qualora vi siano ragioni di conflitto tra disposizioni di diritto positivo e principi di diritto naturale, potrà essere prospettata l'eventuale modificazione delle prime, ma non ne può essere straordinario, la scelta di un criterio di decisione deve essere individuata ragionando per principi e, quindi, deve essere necessariamente ispirata all'insegnamento impartito dal Sommo Pontefice con riguardo, in genere, al significato che deve essere attribuito al lavoro e, in particolare, al significato che deve essere attribuito allo speciale lavoro prestato nella, e per la Sede Apostolica”.

Http://www.ulsa.va/content/ulsa/it/pubblicazioni/dottrina_e_giurisprudenza/massimario/massimario-del-collegio-di-conciliazione-e-arbitrato.html (Letöltés: 2020. november 23.).

146 V. ö: Corte di Appello 62/1998. számú, 1998. december 14-én meghozott ítélete: „Soprattutto per quanto attiene alle norme procedimentali, i principi di diritto naturale e l'insegnamento del Magistero Pontificio possono essere richiamati esclusivamente come criterio guida dell'attività ermeneutica delle norme positive. Non possono, invece, essere assunti come fonte alternativa rispetto al diritto positivo. Ciò perché i principi di diritto naturale e l'insegnamento Pontificio, prevalentemente se non esclusivamente, hanno come destinatario il Legislatore positivo, il quale a quei principi deve dare applicazione”.

Http://www.ulsa.va/content/ulsa/it/pubblicazioni/dottrina_e_giurisprudenza/massimario/massimario-della-corte-d-appello-scv.html (Letöltés: 2020. november 23.).

147 V. ö.: ULSA 5/96. számú, 1996. október 11-i meghozott ítélete.

Http://www.ulsa.va/content/ulsa/it/pubblicazioni/dottrina_e_giurisprudenza/massimario/massimario-del-collegio-di-conciliazione-e-arbitrato.html (Letöltés: 2020. november 24.).

nem pedig jogi kötőerővel rendelkeznek. E döntésében azonban már a Fellebbviteli Bí-róság is elismerte, hogy a Munkaügyi Hivatal kitartóan eltérő jogértelmezési gyakorla-tára törvényalkotói megoldást kell találni¹⁴⁸.

Az Egyház társadalmi tanításának jogi megítélése körében kialakult értelmezési vitát a jogalkotó – XVI. Benedek pápa személyes törvényhozói aktusával – a Munkaügyi Hivatal javára oldotta fel. A Vatikánvárosi Állam 2008-as, LXXI. számú jogforrási tör-vénye ugyanis az 1929-es, azonos tárgyú, II. számú törvénnyel szemben kifejezetten ki-mondja, hogy a munkaügyi jogvitákat a Vatikán saját munkajoga alapján kell elbírálni (4. cikk i./ pont), ha pedig adott jogvita ezek alapján a szabályok alapján nem dönthető el, alkalmazni kell közvetlenül az isteni jogot, a természetjogot és a Vatikánvárosi Állam jogrendjének alapelveit¹⁴⁹. E döntésben szerepet játszott XVI. Benedek pápa személyes meggyőződése is. A Szentatya gyakorta figyelmeztetett a túlzott jogpozitivizmus veszé-lyeire, mely valójában tagadja a minden embert megillető, alapvető jogok ontológiai ter-mészetét¹⁵⁰.

A korábbi jogi szabályozástól részben eltérő szövegezés egyértelműen szembe-helyezkedik a Fellebbviteli Bíróság előbb vázolt jogértelmezésével. Az isteni jogot, a

148 V. ö.: Corte di Appello 53/1996. számú, 1998. január 24-i ítélete: „Il Collegio di conciliazione e arbitrato dell'ULSA non può sostituirsi al Legislatore e colmare eventuali o supposte lacune di legge, individuando criteri di decisione nell'insegnamento del Sommo Pontefice in materia sociale. Il compito di quel Collegio, infatti, è quello di applicare e di interpretare la legge e non già quello di creare un nuovo sistema normativo sostanzialmente inaffidabile sul piano della certezza. L'altissimo insegnamento del Sommo Pontefice non può essere disatteso, nel suo significato morale, anche per quanto riguarda i rapporti di lavoro dei dipendenti della Sede Apostolica, degli enti ad essa collegati, come pure dello Stato della Città del Vaticano. Senonché, ciò non significa possa presumersi che la normativa di quei rapporti, positivamente stabilita, si ponga in contrasto con quell'insegnamento, né che quest'ultimo possa supplire all'assenza di una normativa. (Nel caso di specie, ritenuto che il Collegio di conciliazione e arbitrato abbia fatto riferimento agli insegnamenti Pontifici per pervenire ad una soluzione equitativa di plausibili e moralmente fondate aspettative, è stato auspicato che la competente Autorità trovi, tramite un autonomo e discrezionale intervento, una soluzione di equità che soddisfi quelle aspettative)”.

Http://www.ulsa.va/content/ulsa/it/pubblicazioni/dottrina_e_giurisprudenza/massimario/massimario-della-corte-d-appello-scv.html (Letöltés: 2020. november 23.).

149 V. ö.: LXXI. számú törvény 6. cikk: „Quando una controversia civile non si possa decidere con il riferimento ad una norma prevista dalle fonti indicate nei precedenti articoli, il giudice decide tenuti presenti i precetti del diritto divino e del diritto naturale, nonché i principi generali dell'ordinamento giuridico vaticano”.

Https://www.vaticanstate.va/it/stato-governo/legislazione-e-normativa/norm-general.html (Letöltés:

2020. november 23.).

150 V. ö.: FLORES, Danilo Ramiro: Letter and Spirit. Recent development in canon law.

Https://www.academia.edu/7347926/Letter_and_Spirit_Recent_Development_In_Canon_Law, (letöltés: 2020. december 28.), 4. oldal.

természetjogot, a katolikus jogrend általános alapelveit – ideértve a dogmatikai tanítás vagy az egyéb pápai megnyilatkozások szabályerejének elismerését – nem olyan elvont eszméknek tekinti, melyek feladata nem más, mint hogy a törvényalkotót sarkallják az ezeknek megfelelő pozitív jog megalkotására. Ezek olyan valóságos jogi szabályozóesz-közök, melyeket irányadó-, vagy az Egyház szellemiségével össze nem egyeztethető té-telesjog hiányában közvetlenül is alkalmazni kell¹⁵¹. A szentszéki-vatikánvárosi Munka-ügyi Hivatal ezért Ferenc pápa hivatalba lépésétől kezdve tételesen is gyűjti és hivata-los lapjában a jogforrások között évente közzé is teszi a Szentatya valamennyi, munka-ügyi tárgyú megnyilatkozását, a beszédeitől kezdve egészen a Twitter-üzenetekig¹⁵².

Megjegyzendő az is, hogy egy 2007-es, José María Serrano Ruiz, a Rota Roma-na prelátus auditora, mint vatikáni felsőbírósági elnök előtt meghozott döntésben már a Fellebbviteli Bíróság is arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Apostoli Szentszéknél foglalkoztatottak vonatkozásában a munkajogi rendelkezések alapja az Egyház szociális tanítása, mely egyebekben nem választható el a(z olasz) nemzetállami- és az európai jogrendtől, valamint társadalmi berendezkedéstől¹⁵³.

A fenti jogforrás-elméletnek nem csak az Apostoli Szentszék és a Vatikánvárosi Állam vonatkozásában van jelentősége. A vatikáni LXXI. számú jogforrási törvény a te-rületi hatályán kívül is a Szentatya – az Egyetemes Egyház püspöke – elvi állásfoglalá-sát tartalmazza. Eszerint az elvi állásfoglalás szerint pedig – egyértelmű pozitív tételes-jog hiányában – a kánoni munkatételes-jog eszköztárába tartozik az Egyház társadalmi tanítása által közvetített természetjog és pozitív isteni jog is, valamint mindazok az általános jogelvek, melyek a jogalkalmazók előtt régtől fogva ismertek, vagy egyes pápai meg-nyilatkozásokból nyerhetőek ki. E körben van kiemelkedő jelentősége az Egyházi Tör-vénykönyv alábbi rendelkezésének:

151 V. ö: PERSIANI: Il lavoro…, 41. oldal.

152 Lásd bövebben: http://www.ulsa.va/content/ulsa/it/pubblicazioni/bollettini/bollettino-n--27---2019-new--/alcune-parole-di-papa-francesco-sul-lavoro.html (Letöltés: 2020. november 23.).

153 V. ö.: Corte di Appello 82/2006. számú, 2007. január 24-i ítélete: „L'ordinamento del lavoro che disciplina la particolare comunità dei dipendenti, che opera sub umbra Petri, per e con la Sede Apostolica, è informato alla dottrina sociale della Chiesa e non avulso dal contesto socio-giuridico italiano ed europeo (cfr. lettera Sommo Pontefice al Segretario di Stato 20.11.1982, circa il significato del lavoro prestato alla Sede Apostolica)”.

Http://www.ulsa.va/content/ulsa/it/pubblicazioni/dottrina_e_giurisprudenza/massimario/massimario-della-corte-d-appello-scv.html (Letöltés: 2020. december 23.).

„Ha valamely kérdésről nincsen kifejezett előírás sem az egyetemes, sem a részleges tör -vényben, sem a szokásjogban, akkor az ügyet – hacsak nem büntető – a hasonló esetekre hozott törvények figyelembevételével, a jog általános elveinek a kánoni méltányosság sze-rinti alkalmazásával, a római kúria jogszolgáltatása és gyakorlata, valamint a tudósok közös és állandó véleménye szem előtt tartásával kell megoldani”¹⁵⁴.

Kijelenthetjük tehát a szentszék-vatikánvárosi ítélkezési gyakorlat elemzésével is – valamint az abban rejlett, eltérő jogforrás-értelmezésre adott jogalkotói válaszból –, hogy a teológia a kánoni munkajogtól nem választható el. Ellentmondásos munkajogi normák esetén, vagy tételes munkaügyi szabályok hiányában valamennyi részegyház-ban alkalmazni kell az Egyház szociális tanítását is a jog kötelező erejével, valamint a pápai megnyilatkozásban elrejtett szabályozóelveket.