A németajkú részegyházak kánoni munkajoga

Mint fentebb láthattuk, XVI. Benedek pápa is kiemelten kezelte az Egyházon be-lüli, önálló kánoni munkajogot. Ennek oka abban is rejlik, hogy ez a jogterület hazájá-ban már régóta nagy jelentőséggel bír és komoly múltra tekint vissza. Németországhazájá-ban és Ausztriában az állam és az Egyház elválasztásának elve különösen hangsúlyos, ezek-ben az országokban az Egyház kiterjedt autonómiát élvez. Mivel az egyházi önrendelke-zés jogát a németajkú országokban igen kiterjesztően értelmezik, az egyházi munkajogi szabályozóelemek spektruma is felettébb széles.

A németországi Alaptörvény (Grundgesetz) 140. cikkelye az 1919. augusztus 11-én lefektetett Weimari Alkotmány egyes rendelkezéseit továbbra is alkalmazni rendeli. E jogfolytonosságra tekintettel van ma is hatályban a Weimari Alkotmány 137. cikkelyé-nek (3) bekezdése³²¹. Eme jogszabályhely alapján az egyes vallási közösségek önállóan szabályozhatják és igazgathatják belső ügyeiket. Önigazgatásuk határvonalát csak a

in forma di Motu Proprio del Sommo Pontefice Francesco «Vos estis lux mundi», in: Bollettino Sala Stampa della Santa Sede n. 390/2019; Rescritto del Santo Padre Francesco con cui si promulga l'Istruzione sulla riservatezza delle cause, in: Bollettino Sala Stampa della Santa Sede n. 1011/2019;

Rescritto del Santo Padre Francesco con cui si introducono alcune modifiche alle «Normae de gravioribus delictis» in: Bollettino Sala Stampa della Santa Sede n. 1010/2019.

321„Die Bestimmungen der Artikel 136, 137, 138, 139 und 141 der deutschen Verfassung vom 11. August 1919 sind Bestandteil dieses Grundgesetzes”, in: Grundgesetz (GG) für die Bundesrepublik Deutschland in der im Bundesgesetzblatt Teil III, Gliederungsnummer 100-1, veröffentlichten bereinigten Fassung, das zuletzt durch Artikel 1 des Gesetzes vom 13. Juli 2017 (BGBl. I S. 2347) geRndert worden ist, 140. cikkely.

mindenkire kötelező érvényű, sarkalatos, világi alapjogszabályok rendelkezései határoz-hatják meg³²². Valamennyi felvilágosult állam jogrendjében fellelhetőek azonban a fenti tartalmú normák. Ausztriában például az Állami Alaptörvény (Staatsgrundgesetz) 15.

cikkelye tartalmaz azonos, érdemi szabályozást³²³, Magyarországon pedig az Alaptör-vény a VII. cikk (2)-(3) bekezdéseiben³²⁴.

Fontos azonban kiemelni azt is, hogy a kiterjedt egyházi önigazgatás nem ered-ményezheti olyan állapot kialakulását, melyben egyes élethelyzetek átfogó szabályozás nélkül maradhatnának. Az egyházi önigazgatás széleskörű, állami elismerése tehát nem-csak jogokat ad az Egyháznak, hanem kötelezettségeket is ró rá. A jogállamiság követel-ményéből fakadóan ugyanis az Egyház – adott esetben – nem csak jogosult, de köteles is megalkotni a saját, helyzet-adekvát, belső szabályozását, mely az adott munkajogi életviszonyokra az állami szabályozással legalább egyenértékű normarendszer kialakítá-sát eredményezi³²⁵.

Az Egyház jogalanyiságának közjogi elismerése³²⁶, illetve önrendelkezési jogá-nak deklarálása együtt jár az Egyház munkaadói képességének, munkajogi jogalanyisá-gának a megerősítésével is. Ez a tény a németajkú államok között egyfelől tehát a saját-jogú egyházi munkajog kiteljesedését eredményezte, másfelől az egyházi munkaügyi vi-szonyrendszer egyes speciális formáinak a megjelenését hozta magával³²⁷. Ennek ered-ményeként a foglalkoztatási gyakorlatra nem csak az egyes munkaszerződések

szabá-322„Jede Religionsgesellschaft ordnet und verwaltet ihre Angelegenheiten selbständig innerhalb der Schranken des für alle geltenden Gesetzes. Sie verleiht ihre Umter ohne Mitwirkung des Staates oder der bürgerlichen Gemeinde”, in: Weimarer Reichsverfassung (WRV) 137. cikk (3) bekezdés.

323„Jede gesetzlich anerkannte Kirche und Religionsgesellschaft hat das Recht der gemeinsamen öffentlichen Religionsübung, ordnet und verwaltet ihre inneren Angelegenheiten selbständig, bleibt im Besitze und Genusse ihrer für Cultus-, Unterrichts- und Wohlthätigkeitszwecke bestimmten Anstalten, Stiftungen und Fonde, ist aber, wie jede Gesellschaft, den allgemeinen Staatsgesetzen unterworfen”, in: Staatsgrundgesetz (StGG) über die allgemeinen Rechte der Staatsbürger, RGBl. Nr.

142/1867, 15. cikkely.

324„Az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlása céljából sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában mJködő vallási közösséget hozhatnak létre. Az állam és a vallási közösségek különváltan mJködnek. A vallási közösségek önállóak. […] A vallási közösségekre vonatkozó közös szabályokat, valamint az együttmJködés feltételeit, a bevett egyházakat és a rájuk vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg”, in: Magyarország Alaptörvénye, VII. cikk (2)-(3) bekezdés.

325 V. ö.: Kirchliches Arbeitsgerichtshof M 11/09. számú ítélete, Leitsatz 1: „Der Staat bringt durch diese Vorschrift eine Erwartung zum Ausdruck; denn die Verfassungsgarantie des kirchlichen Selbstbestimmungsrechts bezweckt nicht die Schaffung eines rechtsfreien Raums, sondern die Bildung von Recht entsprechend dem Bekenntnis der Kirche“. Lásd még: KAGH 10/10. számú ítéletét is.

326 V. ö.: CIC 114. és 116. kánon.

327 V. ö.: KALB: „Kirchliches“…, 258. oldal.

lyozó szerepének általános elismerése jellemző (ú. n.: Első Út – Erster Weg), vagy az ezek rendelkezéseit kiegészítő kollektív szerződések normatív ereje (ú. n.: Második Út – Zweiter Weg). Hosszas fejlődés eredményeként kialakult a Harmadik Út (Dritter Weg) működési mechanizmusa is, mely az Egyházon belüli foglalkoztatás sajátosságait helye-zi előtérbe. Ez a megfelelő arányban ötvöhelye-zi az első két jogalkalmazási módozat egyes elemeit³²⁸.

Az egyes individuális jogviszonyokat illetően a német püspöki konferencia 1993. szeptember 22-én bocsátotta ki az egyházi munkaviszony keretében folytatott munkavégzésre vonatkozó alapvető szabályok kompendiumát (Grundordnung des kirchlichen Dienstes im Rahmen kirchlicher Arbeitsverhältnisse). Ezt a német püspökök önálló aktusokkal emelték be az egyházmegyei tételes jogba³²⁹. Tartalmi elemei közt feltűnik a foglalkoztatói- és a foglalkoztatotti érdekartikuláció súlyazonossága, a mun-kaviszonyban részes felek partneri viszonya, a kollektív munkaügyi jogviták tisztessé-ges elbírálásának szabálya, de mindenekelőtt a méltányos bérezés követelményének ér-vényre juttatása³³⁰.

Az egységes, országos keretnormán túl további szabályzatok is rendelkeznek az egyházi szolgálattevők munkajogi helyzetéről. Ezek megalkotása alapvetően régiós szinten történik. Több egyházmegye közös egyeztető bizottsága fekteti le a vonatkozó normákat, melyeket aztán az püspökök – mindenfajta tartalmi változtatás nélkül – önál-lóan és késedelem nélkül hirdetnek ki az egyházmegyéikben. A bajor egyházmegyék: az augsburgi, a bambergi, az eichstätti, a münchen-freisingi, a passaui, a regensburgi és a würzburgi egységes munkajogi szabályozást alkottak meg. Ez rendelkezik a munkavál-lalók kiválasztásának szabályairól, a bérezés kérdéséről és a dolgozók képzéséről³³¹. A Bambergi Főegyházmegye emellett önálló munkaegészségügyi előírásokat is lefekte-tett³³².

328 V. ö.: MENNEMEYER, Christina: “«Dritter Weg» und rechtliche Grenzen der Flexibilisierung des Arbeitsrechts der katholischen Kirche”, in: JUNKER, Abbo (szerk.): Schriften zum Arbeitsrecht und Wirtschaftsrecht, Berlin: Peter Lang, 2012.

329 V. ö.: WEISS, Andreas: „Die kirchliche Dienstgemeinschaft. Beobachtungen zu ihrer Entwicklung im Individualarbeitsrecht der katholischen Kirche Deutschlands“, in: DPM 8 (2001), 527-528. oldal.

330 V. ö.: GrO 1. cikkely, in: Amtsblatt der Erzdiözese Freiburg, 21 (2015), 143-147. oldal.

331 Lásd: Arbeitsvertragsrecht der bayerischen Diözesen,

https://www.onlineabd.de/online-abd/uebersicht (letöltés: 2020. december 16.).

332 Lásd: Entgeltordnung 2017, https://personal.kirche-bamberg.de/interner-bereich/entgeltordnung-2017 (letöltés: 2020. december 16.); Arbeitsmedizinische Betreuung im Erzbistum Bamberg https://personal.kirche-bamberg.de/interner-bereich/arbeitssicherheit (letöltés: 2020. december 16.).

Ugyancsak regionális munkajogi szabályozást hoztak létre az északi-kelet-németországi részegyházak. A berlini, drezda-meisseni, erfurti, görlitzi, hamburg-mag-deburgi egyházmegyék is közös szolgálati szabályzatot fektettek le, mely szintén részle-tekbe menően rendezi az egyházi munkajogviszonyokat, a mindenkire feltétel nélkül kötelező állami törvények adta keretek között³³³. Mindezeken túlmenően a Drezda-Meisseni Egyházmegyének önálló kiküldetési-költségtérítési szabályzata is van³³⁴.

Az észak-rajna-vesztfáliai egyházmegyék szintén közös munkajoggal bírnak. Az aacheni, esseni, kölni, münsteri és padeborni egyházmegyék által megalkotott jog tar-talmilag közel áll a fentebb már ismertetett egyháztartományok jogához, némiképp hoz-záigazítva azt az egyes egyházmegyék sajátosságaihoz³³⁵.

Önálló szabályozással rendelkeznek viszont a freiburgi-³³⁶, a fuldai-³³⁷, hildeshe-imi-³³⁸, limburgi-³³⁹, mainzi-³⁴⁰, osnabrücki-³⁴¹, rottenburg-stuttgarti-³⁴² és a trieri³⁴³ egy-házmegyék. De más megoldások is születtek a részegyházi munkajog szabályainak megalkotására. A speyeri egyházmegye ugyanis a hivatalos, állami szolgálati

jogvi-333 Lásd: Dienstvertragsordnung,

https://www.koda-no.de/cms/upload/dvo/DVO-Volltexte/DVO_010919_InhV.pdf (letöltés: 2020. de-cember 16.).

334 Lásd: Reisekostenordnung Bistum Dresden-Meißen, in: Kirchliches Amtsblatt für das Bistum Dresden-Meißen, 30/8 (2020), 233-238. oldal.

335 Lásd: Kirchliche Arbeits- und Vergütungsordnung (KAVO), https://regional-koda-nw.de/kavo/kavo-teil-i-inhalt (letöltés: 2020. december 16.).

336 Lásd: Arbeitsvertragsordnung für den kirchlichen Dienst in der Erzdiözese Freiburg (AVO), https://www.diag-mav-freiburg.de/bereiche/koda-mitarbeiterseite/koda-recht/arbeitsvertragsordnung-fuer-den-kirchlichen-dienst-in-der-erzdioezese-freiburg/ (letöltés: 2020. december 16.).

337 Lásd: Arbeitsvertragsordnung des Bistums Fulda, http://www.koda.bistum-fulda.de/koda/avo/AVO-des-Bistums-Fulda-Stand-05.2020.pdf (letöltés: 2020. december 16.).

338 Lásd: Arbeitsvertragsordnung (AVO) für Mitarbeiterinnen und Mitarbeiter im kirchlichen Dienst des Bistums Hildesheim, https://www.bistum-hildesheim.de/fileadmin/dateien/PDFs/Recht/Arbeitsrecht/

AVO-8_9_20.pdf (letöltés: 2020. december 16.).

339 Lásd: Arbeitsvertragsordnung für die BeschRftigten im kirchlichen Dienst in der Diözese Limburg, https://rechtssammlung.bistumlimburg.de/fileadmin/redaktion/Bereiche/

rechtssammlung.bistumlimburg.de/downloads/SVR/SVR.pdf (letöltés: 2020. december 16.).

340 Lásd: Arbeitsvertragsordnung für das Bistum Mainz (AVO Mainz), https://www.diag-mav-mainz.de/

wp-content/uploads/AVO-Stand-12.2010.pdf (letöltés: 2020. december 16.).

341 Lásd: Arbeitsvertragsordnung für Mitarbeiterinnen und Mitarbeiter im kirchlichen Dienst,

https://www.bistum.net/fix/files/990/artikel/doc/AVO%2076.%20%C4nderung.pdf (letöltés: 2020.

december 16.).

342 Lásd: Arbeitsvertragsordnung der Diözese Rottenburg-Stuttgart (AVO-DRS),

https://koda.drs.de/fileadmin/user_files/114/Dokumente/Ordnungen/AVO_DRS_2018_01_01_b_Dru ckversion.pdf (letöltés: 2020. december 16.).

343 Lásd: Kirchliche Arbeits- und Vergütungsordnung (KAVO) für das Bistum Trier, https://www.koda-trier-mitarbeiterseite.de/index.php/uebersicht-kavo (letöltés: 2020. december 16.).

szonyra vonatkozó szabályozás alkalmazását rendelte el az egyházi munkajogviszony-ban foglalkoztatottakra is³⁴⁴.

A kollektív munkajog a németországi részegyházakban szintén különös hang-súllyal bír. A német kollektív világi munkajog ugyanis nem terjed ki az Egyházzal, vala-mint a különféle egyházi fenntartású intézményekkel fennálló foglalkoztatási jogviszo-nyokra³⁴⁵. Mindennek oka szintén az állam és az Egyház szétválasztásának szigorúan vett értelmezésében rejlik, mely miatt a kollektív munkaügyi igényérvényesítés szabá-lyainak lefektetése teljes egészében az Egyházra hárult³⁴⁶. Az Egyház saját, belső sza-bályrendszerének megalkotása nem maradhatott el arra tekintettel sem, hogy a németor-szági egyházi intézmények több mint hétszázezer dolgozónak adnak munkát. Ebben a közegben a kollektív munkaügyi érdekközelítés intézményrendszerének fenntartása és hatékony működtetése elengedhetetlen³⁴⁷.

Utalni kell itt azonban itt arra is, hogy a német állam csak a kollektív munkaügyi jogviták szabályozása keretében enged teljesen szabad kezet az egyházi törvényalkotás-nak. Az individuális, konkrét, egyedi személyeket érintő munkaviszonyok szabályozásá-ra és az azokból fakadó jogviták elbírálásászabályozásá-ra mindenekelőtt az állami jogot alkalmazza, az azzal nem ellentétes, kiegészítő kánoni szabályok figyelembevétele mellett, az állami bíróságok hatáskörének kizárólagosságával. Igaz, hogy ha valamely előkérdésben a

kol-344 Lásd: Beschluss der Bistums-KODA Speyer zur Übernahme von Regelungen des neu gestalteten Tarifrechts des öffentlichen Dienstes vom 07.06.2006,

https://www.bistum-speyer.de/fileadmin/user_upload/1-0-0/Zentralstelle_und_Leitung/Downloads/

Bistums-KODA/2006_01_20060607_tvoed_grundsatzbeschluss.pdf (letöltés: 2020. december 16.).

345 Lásd: Betriebsverfassungsgesetz in der Fassung der Bekanntmachung vom 25. September 2001 (BGBl. I S. 2518), das zuletzt durch Artikel 4e des Gesetzes vom 18. Dezember 2018 (BGBl. I S.

2651) geRndert worden ist, 5. § (2) bekezdés 3. pont: „Als Arbeitnehmer im Sinne dieses Gesetzes gelten nicht […] Personen, deren Beschäftigung nicht in erster Linie ihrem Erwerb dient, sondern vorwiegend durch Beweggründe karitativer oder religiöser Art bestimmt ist”; és 118. § (2) bekezdés:

„Dieses Gesetz findet keine Anwendung auf Religionsgemeinschaften und ihre karitativen und erzieherischen Einrichtungen unbeschadet deren Rechtsform”; illetve:

Bundespersonalvertretungsgesetz vom 15. MRrz 1974 (BGBl. I S. 693), das zuletzt durch Artikel 7 des Gesetzes vom 17. Juli 2017 (BGBl. I S. 2581) geRndert worden ist, 112. §: „Dieses Gesetz findet keine Anwendung auf Religionsgemeinschaften und ihre karitativen und erzieherischen Einrichtungen ohne Rücksicht auf ihre Rechtsform; ihnen bleibt die selbständige Ordnung eines Personalvertretungsrechtes überlassen”.

346 V. ö.: SCHINKELE, Brigitte: Kirchliches dienst- und Arbeitsrecht, Wien: UniversitRt Wien, 2015, 3-5 oldal és KALB: „Kirchliches…”, 260-261. oldal.

347 V. ö: ROTHLÄNDER, Albrecht: „Kirche und Arbeitsrecht - Zur Einleitung“, in: AuR 27 (1979) 1-2.

oldal; és DETER, Gerhard: „Bericht aus Berlin – Reform des Kirchlichen Arbeitsrechtes“, in: AuR 63 (2015), 267. oldal.

lektív munkajog szabályai alapján kell dönteni, úgy e vonatkozásban a részegyházi kol-lektív kánoni munkajog alkalmazása a világi bíróságok számára sem mellőzhető³⁴⁸.

A kollektív kánoni munkajog körében 1995. november 20-án került kiadásra az üzemi munkatársi képviseleti rendszer vonatkozásában lefektetett püspökkari szabályo-zás (Rahmenordnung für eine Mitarbeitervertretungsordnung)³⁴⁹. Mindemellett 1998.

június 15-én bocsátotta ki a Német Püspöki Konferencia azt a keretrendelkezését, mely már nem csak üzemi szinten rendezi az érdekképviselet kérdését, hanem az egyházi fog-lalkoztatás egészét átfogó, legfelsőbb, országos szinten. (Rahmenordnung für die Kom-mission zur Ordnung des diözesanen Arbeitsvertragsrechts). Ezek tartalmukban igazod-nak az üzemi alkotmányról szóló németországi állami törvény (Betriebsverfassungsge-setz) és a közszféra vonatkozásában megalkotott, hasonló állami jogszabály (Bundesper-sonalvertretungsgesetz) rendelkezéseihez³⁵⁰.

Ausztriában nem készült átfogó és egységes egyházi munkajogi szabályozás. En-nek oka, hogy az ausztriai állami egyházjog nem biztosít a német joghoz hasonló, széles körű normaalkotási szabadságot az Egyház számára; mindazonáltal az Egyház Ausztriá-ban is sok esetben mentesül a világi munkaügyi jogszabályok kötelező ereje alól³⁵¹. Az

348 V. ö.: REICHOLD, Hermann: „Wie weltlich darf oder kann das MAV-Recht sein?“, in: REICHOLD, Hermann (szerk.): Reformbedarf im Mitarbeitervertretungsrecht. Kirchliche Mitbestimmung im ständigen Wandel, Berlin: LIT Verlag, 2016, 24-25. oldal. Lásd még: HARTMEYER, Elisabeth:

„PrRjudizialitRt kirchengerichtlicher Entscheidungen im kollektiven Arbeitsrecht. Zugleich ein Beitrag zum VerhRltnis des kirchlichen Betriebsverfassungsrechts zur weltlichen Rechtsordnung“, in:

REICHOLD, Hermann (szerk.): Tübinger Beiträge zum kirchlichen Arbeitsrecht 4. kötet, Berlin: LIT Verlag, 2015, 26-28. oldal.

349 Lásd: https://www.dbk-shop.de/media/files_public/ea10019943f1f1b37f72e5058b898e79/

DBK_1195001.pdf (letöltés 2021. január 05.). V. ö.: KALB: „Kirchliches…”, 260. oldal.

350 Lásd: https://www.dbk.de/fileadmin/redaktion/diverse_downloads/VDD/RKODA_O-24-11-endg.pdf (letöltés: 2021. január 05.). V. ö.: KALB: „Kirchliches…”, 260. oldal; és lásd még: KLÖCKNER, Stefan: „Ab ins Schaumbad? Kirchenmusik 25 Jahre nach den „Leitlinien zur Erneuerung des Berufsbildes“ in Herder Korrespondenz 70 (2016), 46-49. oldal; EDER, Joachim: „Die Mitarbeitervertretungsrecht aus Sicht der Dienstnehmer“, in: REICHOLD, Hermann (szerk.):

Reformbedarf im Mitarbeitervertretungsrecht. Kirchliche Mitbestimmung im stRndigen Wandel, Berlin: LIT Verlag, 2016, 59-60. oldal.

351 V. ö.: Bundesgesetz vom 14. Dezember 1973 betreffend die Arbeitsverfassung (Arbeitsverfassungsgesetz – ArbVG), BGBl. Nr. 22/1974, 132 § 4 bekezdés: „Auf Unternehmen und Betriebe, die konfessionellen Zwecken einer gesetzlich anerkannten Kirche oder Religionsgesellschaft dienen, sind die Bestimmungen des II. Teiles nicht anzuwenden, soweit die Eigenart des Unternehmens oder des Betriebes dem entgegensteht. Jedenfalls sind die Bestimmungen über Betriebsvereinbarungen in den Angelegenheiten des § 96 Abs. 1 Z 1, 2 und 4 sowie die §§ 108 bis 112 nicht anzuwenden auf Betriebe und Verwaltungsstellen, die der Ordnung der inneren Angelegenheiten der gesetzlich anerkannten Kirchen und Religionsgesellschaften dienen, ausgenommen jedoch § 109, soweit es sich um Betriebsänderungen im Sinne des § 109 Abs. 1 Z 1a, 5 und 6 handelt“.

Osztrák Püspöki Konferencia 1984-ben fogadta el azt az irányelvet, mely rögzíti a leg-elemibb követelményeket, amelyeket az egyházi foglalkoztatónak a munkaviszony léte-sítése és fenntartása során figyelembe kell vennie (Mindestrahmenregelung für Anstel-lungserfordernisse im kirchlichen Dienst). Ezt azonban helyi jogszabályként csak a St.

Pölteni egyházmegyében hirdették ki³⁵². Ettől függetlenül valamennyi osztrák részegy-ház követi azt egyfajta szokásjogi alapon. Az egyrészegy-házmegyék ennek az egységes terve-zetnek a mentén alkották meg a rájuk vonatkozó szolgálati- és javadalmazási szabályo-zásukat is, melyek átfogóan rendelkeznek a munkajogilag releváns kérdésekben³⁵³. Ön-álló munkaügyi szabályzattal rendelkeznek az eisenstadti-³⁵⁴, gurki-³⁵⁵, salzburgi-³⁵⁶, st.

pölteni-³⁵⁷ és bécsi³⁵⁸ (fő)egyházmegyék. A Bécsi Főegyházmegye oktatási intézményeit tömörítő Szent Miklós Alapítvány (St. Nikolausstiftung) szintén önálló szolgálati- és ja-vadalmazási normarendszerrel rendelkezik³⁵⁹. Emellett az innsbrucki³⁶⁰, graz-seckaui-³⁶¹, linzi³⁶² egyházmegyék és az osztrák Katolikus Karitász³⁶³ a világi munkajog szabályai-nak is megfelelő kollektív szerződéseket kötöttek a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel. A németajkú Svájcban a szintén létezik részegyházi munkajogi szabályozás.

352 Ld.: Diözesanblatt St. Pölten, 1984, 23. oldal.

353 V. ö.: HAMMER, Urlich: „Die RechtsqualitRt kirchlicher Arbeitsvertragsordnungen im Spiegel der BAG-Rechtsprechung“, in: AuR 50 (2002) 56-57. oldal, és KALB: „Kirchliches…”, 263. oldal.

354 Lásd: Besoldungsordnung der Diözese Eisenstadt, https://www.martinus.at/dl/qsktJKJkOnLJqx4KJK/

AM646-J_nner_2019.pdf (letöltés: 2020. december 16.).

355 Lásd: Besoldungsordnung der Diözese Gurk, https://www.kath-kirche-kaernten.at/images/downloads/

besoldungsordnung-laien-2021_und_zulagen.pdf (letöltés: 2020. december 16.).

356 Lásd: Gehaltstabelle der Erzdiözese Salzburg,

https://www.kirchen.net/fileadmin/user_upload/subportale/Generalvikariat/Verordnungsblaetter/

VBl2019/VBl-2019-gesamt.pdf (letöltés: 2020. december 16.).

357 Lásd: Besoldungsordnung der Diözese St. Pölten,

https://www.dsp.at/sites/www.dsp.at/files/dateien/dioezesanblatt3_2015.pdf (letöltés: 2020. december 16.).

358 Lásd: Dienst- und Besoldungsordnung der Erzdiözese Wien,

http://www.rockenbauer.or.at/zentralbetriebsrat/www.zentralbetriebsrat.at/site/DBOI20201939.pdf?

so=all&do=all&c=download&d=article%3A141%3A9 (letöltés: 2020. december 16.).

359 Lásd: Dienst- und Besoldungsordnung der St. Nikolausstiftung, https://nikolausstiftung.at/wp-content/uploads/2020/07/dbo.pdf (letöltés: 2020. december 16.).

360 Lásd: Kollektivvertrag der Diözese Innsbruck, https://www.kollektivvertrag.at/kv/dioezese-innsbruck-ang/dioezese-innsbruck-rahmen/372988?term=diözese (letöltés: 2020. december 16.).

361 Lásd: Kollektivvertrag der Diözese Graz-Seckau, https://www.kollektivvertrag.at/kv/dioezese-graz-seckau-ang/dioezese-graz-seckau-rahmen/395356 (letöltés: 2020. december 16.).

362 Lásd: Kollektivvertrag für Arbeitnehmerinnen und Arbeitnehmer der Diözese Linz, https://www.kollektivvertrag.at/kv/dioezese-linz-ang/dioezese-linz-rahmen/386695?term=diözese (letöltés: 2020. december 16.).

363 Lásd: Kollektivvertrag für Arbeitnehmer und Lehrlinge karitativer Einrichtungen der Katholischen Kirche in Österreich, https://www.kollektivvertrag.at/kv/karitative-einrichtungen-der-kathol-kirche-caritas-arb-ang/karitative-einrichtungen-der-kathol-kirche-rahmen/421154?term=diözese (letöltés:

2020. december 16.).

A németországiakhoz hasonló, önálló normagyűjteményt adott ki a bázeli-³⁶⁴, a züri-chi-³⁶⁵ és a st. galleni³⁶⁶ egyházmegye is.

Bár a fenti normák szintén csak abban a részegyházban kötelezőek, mely vonat-kozásában azokat megalkották és melynek hívei számára azokat adták, a magyar kánoni joggyakorlat szempontjából különösen hasznos a német ajkú minta tüzetes tanulmányo-zása. Hazánk jogfejlődésre Németország és Ausztria joggyakorlata az államalapítás óta jelentős hatással van. A magyar állami jogszabályok és kánoni rendelkezések vonatko-zásában a jogalkotói szándék magyarázatát pedig sokszor a német nyelvű állami és rész-egyházi jog egyes szabályelemeinek vizsgálata során lelhetjük meg³⁶⁷. Hasonlóképpen mintaként is szolgálnak, illetve szolgálhatnak ezek a normák egy sajátjogú, magyar vilá-gi vagy kánoni munkajovilá-gi szabályozás kialakításakor.

Meglehet a magyar közjog nem biztosít olyan tág mozgásteret a részegyházi tör-vényalkotónak, mint a német; az állam-, és az Egyház elválasztása elvének osztrák típu-sú értelmezése mentén azonban a Magyar Katolikus Egyház számára is lehetséges egy olyan szabályrendszer lefektetése, mely a helyi sajátosságoknak is megfelelően adhat kiegészítő, pozitív munkajogi szabályozást a kódex által felhívott világi jogszabályok mellé és azok kiegészítéseként.

In document TEKINTETTEL A MAGYARORSZÁGISAJÁTOSSÁGOKRA A KÁNONI MUNKAJOG FORRÁSAI ÉS KÜLÖNÖSALAPELVEI (Pldal 88-95)