A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet forrásanyagai

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapítása még a Népszövetség intézményi keretein belül történt 1919-ben²²⁸. Évszázados fennállása alatt majdnem kétszáz egyez-mény született a közreműködésével, melyek jó része ma is hatályban van. Ezeket a tar-talmuk, illetve az általuk lefedett szabályozási kör szerint lehet leginkább csoportokba rendezni.

Az első csoportba a szakszerveződés szabadságát, a kollektív érdekegyeztetést és a munkakapcsolatokat szabályozó joganyagot sorolhatjuk²²⁹. Több egyezmény rögzíti a kényszermunka tilalmát; mások a gyermekmunka megszüntetését, vagy a fiatalkorú munkavállalók védelmét célozzák²³⁰. Külön egyezménycsoport rendelkezik az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról²³¹. A szerződések egy része a munka-ügyi igazgatás és ellenőrzés szabályait öleli fel²³². Önálló egyezménycsoport kapcsoló-dik a foglalkoztatás előmozdításának, a munkahelyek védelmének, valamint a munkaerő képzésének kérdésköréhez²³³. Elkülöníthetőek azok az egyezmények is, melyek a tisz-tességes bérezés szabályrendszerét fektetik le²³⁴. Számos államközi megállapodás fog-lalkozik a munkaidő kérdéskörével²³⁵. A munkahelyi biztonságot és a foglalkozás-egész-ségügyi követelményeket szintén több, különféle nemzetközi szerződés szabályozza²³⁶. A társadalombiztosítási szabályokra és a társadalmi fejlődés előmozdítására szintén át-fogó normarendszer vonatkozik²³⁷. Az anyaságot is több egyezmény védi, továbbá az in-gázó munkavállalók jogi helyzetét is²³⁸. Mindemellett nagyszámú megállapodás

foglal-228 Sz. n.: „Magyarország és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet”, in: Magyar Külpolitika 11/2 (1930), 16. oldal.

229 V. ö.: ILO 11., 84., 87., 98., 135., 141., 151., 154. számú egyezmények. Az egyezmények elérhetőek:

https://www.ilo.org/dyn/normlex/en/f

p=1000:12000:8668780245586::::P12000_INSTRUMENT_SORT:2 (letöltés: 2020. november 30.).

230 V. ö: ILO 29., 105., 5., 6., 10., 15., 33., 59., 60., 77., 78., 79., 90., 123., 124., 138., 182. számú egyezmények.

231 V. ö.: ILO 100., 111., 156., 190. számú egyezmények.

232 V. ö.: ILO 63., 81., 85., 129., 150., 160. számú egyezmények.

233 V. ö.: ILO 2., 34., 88., 96., 122., 140., 142., 158., 159., 181. számú egyezmények.

234 V. ö: ILO 26., 95., 99., 131., 173. számú egyezmények.

235 V. ö.: ILO 1., 4., 14., 20., 30., 31., 41., 43., 46., 47., 49., 51., 52., 61., 67., 89., 101., 106., 132., 153., 171., 175. számú egyezmények.

236 V. ö.: ILO 13., 45., 62., 115., 119., 120., 127., 136., 139., 148., 155., 161., 162., 167., 170., 174., 176., 184., 187. számú egyezmények.

237 V. ö.: ILO 12., 17., 18., 19., 24., 25., 35., 36., 37., 38., 39., 40., 42., 44., 48., 82., 94., 102., 117., 118., 121., 128., 130., 157., 168. számú egyezmények.

238 V. ö.: ILO 3., 21., 66., 97., 103., 143., 183. számú egyezmények.

kozik egyes speciális munkavállalói csoportok, különösen a tengeren szolgálatot tevők helyzetének szabályozásával.

Az ENSZ védnöksége alatt megalkotott nemzetközi munkajog rendelkezéseire a kánoni jogi oldaláról is különös figyelemmel kell lennünk. Ennek normái – mint az egyes nemzetállamok által recipiált jog – a világi jog kanonizációja folytán kánoni sza-bályokká is váltak. Emellett az Apostoli Szentszék hosszú ideje megfigyelőként vesz részt az ENSZ munkájában és néhány nemzetközi egyezménynek maga is részese²³⁹. Ez már önmagában is hangsúlyossá teszi a nemzetközi szerződések jogát az Egyházon be-lül is. Erősíti jelentőségét az a tény is, hogy az ENSZ és az Apostoli Szentszék között a Munkaügyi Szervezet tevékenységét érintően komoly együttműködés áll fenn.

A Munkaügyi Szervezet 2008-ban hívta életre a vallási szervezetekkel, így a Ka-tolikus Egyházzal is szorosabb kapcsolat ápolását célul tűző, „Tisztességes Munka”

(Decent Work) akciócsoportot. Ennek küldetése egybevág az Egyház céljaival, hiszen a munkafeltételek javítása, a tisztességes munkakörülmények biztosítása, illetve mind-ezek előmozdítása nem csak a Munkaügyi Szervezet, de az Egyház feladata is egy-ben²⁴⁰. Mindkét intézmény álláspontja egységes ugyanis abban, hogy a munka nem csu-pán árucikk, hanem olyan, emberek közötti kapcsolatrendszer, melynek hordoznia kell a szabadság, az egyenlőség, a biztonság és az emberi méltóság ismérveit²⁴¹.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szorosan együttműködik az Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálatának Dikasztériumával – mely az Igazságosság és Béke Pápai Taná-csának jogutódja – illetve a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsával²⁴². XII. Piusz pápa 1949-ben, Szent II. János Pál pápa 2000-ben, Ferenc pápa pedig 2013-ban fogadta az Szervezet mindenkori általános igazgatóját és küldöttségét a közös célok iránti elkötele-zettség megerősítésének jeleként, ezen túlmenően pedig Ferenc pápa rendszeresen küldi

239 Lásd bővebben: RÓNAY, Miklós: „A Szentszék és a Vatikán Városállam viszonya a közbeszédben és a jogban”, in: Külügyi szemle, 3 (2004), 287-288. oldal.

240 V. ö: https://www.ilo.org/global/about-the-ilo/newsroom/news/WCMS_178125/lang--en/index.htm (letöltés: 2020. november 30.).

241 V. ö.: https://www.vaticannews.va/en/vatican-city/news/2019-04/holy-see-auza-ilo-100-years-decent-labour-work-social-justice.html (letöltés: 2020. november 30.).

242 V. ö: https://www.ilo.org/pardev/partnerships/civil-society/religious/lang--en/index.htm (letöltés:

2020. november 30.).

apostoli üzenetit is a Szervezet üléseire²⁴³. Hangsúlyozza bennük a munka fontosságát és a dolgozók emberi méltóságának megőrzésére buzdít²⁴⁴.

Az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa már 1999. november 18-án kiadott köz-leményében kiemelte, hogy az emberi méltóság védelme érdekében kifejezetten támo-gatja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tevékenységét. Üdvözölte ezzel egyidejűleg a Szervezet 1998-ban kiadott, munkajogi alapelveket és alapjogokat tartalmazó kartáját is²⁴⁵. Kifejezetten felszólította az egyezményben részes államokat e jogok és alapelvek megtartására. Ezek: a szakszerveződés- és a kollektív munkaügyi egyeztetéshez való jog, a kényszermunka tilalma, a gyermekmunka eltörlésének kötelezettsége és a foglal-koztatás terén megvalósuló diszkrimináció tilalma²⁴⁶. A Pápai Tanács mindazonáltal ha-tározottan foglalt állást a munkahelyi diszkrimináció ellen is. Nemzetközi konferenciá-kon állt ki az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elve mellett, továbbá elítélte a származás miatti megkülönböztetés minden formáját a bérezés-, a társadalombiztosítási ellátások-hoz jutás- és a nyugdíjbiztosítás területén is²⁴⁷.

Az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa egy önálló munkaadói kompendiumot is összeállított. A kiadvány megfogalmazza azokat a követelményeket, melyek teljesíté-se szükséges ahhoz, hogy a munkaadók az Egyház tanításának megfelelően alakíthassák ki a foglalkoztatási jogviszonyokat. Ilyen a helyes munkaszervezés elve, a munkaválla-lók képességeik alapján történő, tisztességes kiválasztása, a biztonságos munkafeltételek szavatolásának követelménye. Az összefoglaló ide sorolja még a tisztességes bérezés- és teljesítményértékelés szabályait, a munkavállalói továbbképzés és önszerveződés

bizto-243 V. ö.: XII. PIUSZ pápa: „Discours du pape Pie XII aux membres des délégations de la commission du Bureau International du Travail”, in : L’Osservatore Romano 27.3.1949, 1. oldal; Sz. N.: „A global coalition for decent work”, in: World of work 35 (2000), 25-26. oldal; lásd még:

https://www.ilo.org/global/about-the-ilo/newsroom/news/WCMS_229924/lang--en/index.htm (letöltés: 2020. november 30.); http://www.vatican.va/content/francesco/en/messages/pont-messages/

2014/documents/papa-francesco_20140522_messaggio-ilo.html (letöltés: 2020. november 30.);

http://www.vatican.va/content/francesco/en/messages/pont-messages/2019/documents/papa-francesco_20190610_messaggio-labourconference.html (letöltés: 2020. november 30.).

244 V. ö.: Botschaft von Papst Franziskus aus Anlass der 103. Sitzung der Konferenz der Internationalen Arbeitsorganisation (ILO)

http://www.vatican.va/content/francesco/de/messages/pont-messages/2014/documents/papa-francesco_20140522_messaggio-ilo.html (letöltés: 2020. december 01.).

245 V. ö.: IGAZSÁGOSSÁG ÉS BÉKE PÁPAI TANÁCSA: Commercio, sviluppo e lotta alla povertà, Róma: k. n., 1999, 18. oldal, 11. pont.

246 V. ö.: https://www.ilo.org/dyn/normlex/en/f?

p=1000:62:0::NO:62:P62_LIST_ENTRIE_ID:2453911:NO (letöltés: 2020. december 01.).

247 V. ö.:IGAZSÁGOSSÁG ÉS BÉKE PÁPAI TANÁCSA: The Church and Racism: Towards a More Fraternal Society, Vatican City: k. n., 2001, 27. oldal, 29. pont.

sításának kötelezettségét, mindenekelőtt pedig a dolgozók emberi méltóságának védel-mét és tiszteletét²⁴⁸.

A Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa és jogelődje: a Megkereszteletlenek Tit-kársága szintén számos megnyilatkozásában foglalt állást a munkavégzés igazságos szabályainak megteremtése és fenntartása mellett, melyek minden embert felekezeti ho-vatartozása nélkül kell, hogy kedvezményezzenek²⁴⁹. Ennek körében kifejezetten is rá-mutatott arra, hogy a munkavégzés nem lehet öncélú és túlzóan meghatározó az embe-rek életében: a világ nem csak a munka és a termelés világa²⁵⁰.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és az Apostoli Szentszék együttműködése körében kiadott szentszéki állásfoglalások, pápai megnyilatkozások és dikasztériumi vé-lemények szintén olyan forrásanyagoknak tekintendőek, melyekből a kánoni munkajog szabályozóelvei vezethetőek le. Ezek tételesjog hiányában – a fentebbiekben már kifej-tett szentszéki jogforráselmélet szerint – a kódex 19. kánonja alapján – mint a római kú-ria gyakorlata – szintén kánoni munkajogi normaként veendőek figyelembe, melyek ér-telemszerűen irányadóak az egyházi fenntartású foglalkoztatók vonatkozásában is.