A kérdés körülhatárolása

Az Egyház maga is „tökéletes társaság” (societas perfecta). Nem csupán spiritu-ális közösség, de látható szervezetrendszerrel is rendelkező intézmény¹. Régtől fogva önálló és sajátjogú entitásként tekint rá úgy a teológiai-, mint a jogi közgondolkodás, megalapozva ezzel az Apostoli Szentszék ma is elismert szuverenitását². A II. Vatikáni Zsinat tanítása úgy írja le, mint „hierarchikus szervezettel ellátott társaságot és Krisztus misztikus testét, a látható gyülekezetet és a kegyelmi közösséget, a földi egyházat és a mennyei javakban bővelkedő egyházat”; azonban ezeket „nem szabad két valóságnak tekintenünk” hanem olyanoknak, melyek „emberi és isteni elemekből álló, egy összetett valóságot alkotnak. […] Ez az Egyház e világban mint alkotmányos és rendezett társa-ság a Péter utóda és a vele közösségben élő püspökök által kormányzott katolikus Egy-házban létezik, jóllehet szervezetén kívül is megtalálható az igazságnak és a megszente-lésnek több eleme, melyek mint Krisztus egyházának saját ajándékai, a katolikus egy-ségre sarkallnak”³. A Zsinat teológiai vívmányainak jogi kodifikációja során ugyanez a tartalom került mindkét kánonjogi kódexbe⁴.

Az Egyház alkotmányos szervezettsége okszerűen megköveteli, hogy rendelke-zésére álljon egy olyan szabályozó normarendszer is, mely önálló, belső joganyagként képes irányítani és moderálni működését, némely esetben pedig rendezni és

meghatá-1 SCHANDA Balázs: „Az egyházjog és a világi jog viszonya”, in: Acta Univ. Sapientiae, Legal Studies, 2 (2013) 272. oldal.

2 RAHNER, Karl: “Episkopat und Primat”, in: RAHNER, Karl / RATZINGER, Joseph (szerk.):

Episkopat und Primat, Freiburg-Basel-Wien: Herder, 1961, 14. oldal. Lásd e körben bővebben:

POTZ, Richard: Einführung in das kanonische Recht, Wien: UniversitRt Wien, 2014; POTZ, Richard:

Einführung in die historische Kanonistik, Wien: UniversitRt Wien, 2014.

3 II. VATIKÁNI ZSINAT: „Lumen Gentium…” kezdetű dogmatikus konstitúció az Egyházról,

http://www.vatican.va/archive/hist_councils/ii_vatican_council/documents/vat-ii_const_19641121_lumen-gentium_hu.html, 8. pont (letöltés ideje: 2020. október 19.).

4 SZENT II. JÁNOS PÁL pápa: „Sacrae disciplinae leges…” kezdetű apostoli konstitúció az Egyházi Törvénykönyvről, 204. kánon 2. §, in: AAS 75 (1983), magyar kiadásban: ERDŐ, Péter (szerk.): Az Egyházi Törvénykönyv, Budapest: Szent István Társulat, 1986, és: SZENT II. JÁNOS PÁL Pápa:

„Sacri canones…” kezdetű apostoli konstitúció a Keleti Egyházak Kánonjainak Törvénykönyvéről, 7.

kánon 2. §, in: AAS, 82 (1990), 1061-1147. oldal, magyarra fordította: RIHMER Géza,

https://www.nyirgorkat.hu/mediatar/dokumentumok/0001_Keleti_Kodex.pdf (letöltés: 2020. október 19.).

rozni a tőle különböző személyekhez, entitásokhoz, más „tökéletes társaságok”-hoz fű-ződő viszonyát⁵. Mindezek ellenére mégis, korszakos, nagy gondolkodók tagadták az idők folyamán a jog létjogosultságát az Egyházban. A jog azonban, mint normarendszer a Katolikus Egyháztól semmi esetre sem idegen.

A huszadik-huszonegyedik században ennek a teológiai karakterrel rendelkező, különleges joganyagnak már számos világias kérdésre is választ kell adnia. Az Egyház egyre szélesedő társadalmi szerepvállalása következtében újabb és újabb életviszonyok kell, hogy szabályozás tárgyává váljanak; újabb és újabb társadalmi csoportok igénylik, hogy a kánoni jog is reagáljon az egyes élethelyzeteikre. Az egyik ilyen új szabályozási kör a munkavégzésre irányuló jogviszonyok széles spektrumát öleli fel. Az Egyház maga is munkaadó, a társadalomban elfoglalt helyéből és ott betöltött szerepéből faka-dóan azonban különleges. Nem profitorientált, mégis a piacgazdaság feltételrendszerén belül kell ellátnia foglalkoztatói szerepkörét úgy, hogy e közben is alapvetően az Evan-gélium hirdetéséről gondoskodjék.

Világszerte iskolák, kórházak, szociális intézmények kerülnek egyre nagyobb számban egyházi fenntartásba, akár új alapításúakként, akár az állam feladatellátási kö-telezettségének átvállalásával. Az Egyház a foglalkoztatási szektor meghatározó szerep-lőjévé válik, Németországban az állam után már ma is a második legnagyobb munka-erőpiaci résztvevő⁶. Ez a tendencia Magyarországon is megfigyelhető: a közép-kelet-európai politikai berendezkedés múlt századvégi átalakulása hazánkban is társadalmi változásokat indukált. Az Egyház ismertsége és elismertsége nőtt, a társadalmi vallásos-ság felerősödött⁷. Napjainkban a Magyar Katolikus Egyház 6 szenvedélybeteg-segítő szolgálatot, 14 idősotthont, 25 egyházmegyei- és egyházközségi szociális- és egészség-ügyi intézményt, továbbá 48 szerzetesi szociális intézményt működtet. Emellett a Kato-likus Karitász 16 egyházmegyei központot tart fenn, valamint 3 önálló

karitász-intéz-5 V. ö: SZENT VI. PÁL pápa: „Allocutio ad Em.mos Patres Cardinales et Consultores, in: PCCICR, diei 20 oct. 1965”, in: AAS 57 (1965), 988. oldal: „Ius ecclesiasticum, quod est ius humanum

«positivum», Apostoli exercuerunt et post eos ipsorum successores; sine intermissione hi eiusmodi potestate fruuntur. Hierarchia scilicet facultate pollet et officio devincitur Ecclesiam eiusque membra moderandi more vigilum pastorum, ac quidem potestate regiminis, leges et iudicia ferendo eaque praestando, quae exsecutionem respiciunt, potestate magisterii, populum Dei cum auctoritate docendo, potestate ordinis, divinae gratiae auxilia et subsidia administrando”.

6 Katholische Kirche in Deutschland. Zahlen und Fakten. 2019/20, Bonn: Sekretariat der Deutschen Bischofskonferenz, 2020, 41. oldal.

7 KOVÁCS Benedek / LAJTAI Mátyás: „Magyarország vallási viszonyai a népszámlálások és egyéb lakossági adatfelvételek tükrében”, in: Statisztikai Szemle 98/6 (2020), 587–588. oldal.

ményt⁸. Igen jelentős számban vannak még jelen az egyházmegyei-, szerzetesrendi fenntartású alap-, és középfokú oktatási intézmények is. A legutolsó statisztikai összesí-tés szerint Magyarországon a Katolikus Egyház 171 óvodában, 254 általános iskolában, 101 gimnáziumban, 27 szakközépiskolában, 50 szakgimnáziumban, 44 művészeti isko-lában és 57 kollégiumban folytat katolikus nevelést⁹. Felsőfokú képzést a katolikus egyetemen kívül 9 hittudományi főiskola nyújt¹⁰.

Látható, hogy az egyházi fenntartású intézményekben alkalmazottak létszáma becsülten is több tízezres nagyságrendűre tehető, így a Magyar Katolikus Egyház ha-zánkban is egyike a legnagyobb foglalkoztatóknak. A munkavállalói közösség tevékeny-ségének szervezése, irányítása kiszámítható munkaügyi szabályrendszert igényel, a vilá-gi jog azonban nem minden tekintetben képes támasza lenni az Egyház különleges, missziós feladatának. Az Anyaszentegyház társadalmi küldetése megköveteli ugyanis, hogy a munkajogi normákat az Egyház által adott tanításnak megfelelően, annak szolgá-latába állítva értelmezzék és alkalmazzák, ez azonban számos esetben a világi jogrend és az egyházi normák összeütközéséhez vezet.

Néhány európai állam teljes szabadságot ad a belső munkajogi intézmény-rend-szer megintézmény-rend-szervezésében és kialakításában¹¹. Más országok nem biztosítják ezt a kifeje-zett önállóságot, de különféle egyedi, tételesjogi szabályokkal mégis lehetővé teszik az egyházi önrendelkezés megvalósulását a foglalkoztatási szektorban. Vannak azonban olyan élethelyzetek is, melyekre nézve a nemzeti-, nemzetközi jog ellentmondást nem tűrően követeli normái tiszteletben tartását, ha kell, annak árán is, hogy korlátozza, vagy megakadályozza egyes egyházi szabályok érvényre jutását.

Nyújtson azonban bármely fokú szabályzat-alkotási szabadságot is az adott ál-lam, fontos, hogy minden országban – így Magyarországon is – rendelkezésre álljon egy olyan normagyűjtemény, mely alkalmazási minimumként fekteti le azokat az

egyház-8 Forrás: https://katolikus.hu/intezmenyek#110 (letöltés: 2020. október 20.).

9 Forrás: https://www.katped.hu/katolikus-kozoktatas/katolikus-kozoktatasi-intezmenyek-statisztikai-adatai (letöltés: 2020. október 20.).

10 Forrás: https://www.oktatas.hu/felsooktatas/kozerdeku_adatok/felsooktatasi_adatok_kozzetetele/

felsooktatasi_intezmenyek/allamilag_elismert_felsookt_int (letöltés: 2020. október 20.).

11 Lásd bővebben: SZAKÁTS, Kálmán: A munka békéjének biztosítása Németországban. Gazdaság és szociálpolitikai alapjai, Budapest, kézirat, 1938, 26-30. oldal; és KISS, György: "A szakszervezetek jogdogmatikai helyzete és jogpolitikai lehetőségei a magyar munkajogi szabályozás alapján 1992-től napjainkig”, in: MTA-PTE Összehasonlító és Európai Foglalkoztatáspolitikai és Munkajogi Kutatócsoport: Szakszervezetek és kollektív szerződések az új Munka Törvénykönyvében, Budapest:

Akadémiai Kiadó, 2015, 161. oldal.

specifikus munkaügyi rendelkezéseket, melyeket minden egyházi fenntartású foglalkoz-tatónak zsinórmértékként kell alkalmaznia. Jóllehet, eme normák a világi jogban gyöke-reznek, mégis különlegessé teszi őket azok katolikus – az Egyház tanítása szerinti – ér-telmezése¹².

Köztudomású, hogy ma Magyarországon nincsen ilyen egységes szabályzat¹³. Hazánkban is alkalmazandóak azonban a nemzeti-, nemzetközi jog alapelvei, továbbá az Egyház dogmatikai tanításának sarokkövei, melyekből absztrahálhatóak mindazok az alapvető normák, melyekre a foglalkoztatás során a katolikus fenntartónak úgy világi jogi-, mint kánonjogi szempontból figyelemmel kell lennie.

Ezen alapelvek bemutatása és elemzése során dolgozatomban az alábbi kérdé-sekre keresem a választ:

– Hogyan alakultak ki, formálódtak a munkajog ma is érvényes alapelvei, hogyan válto-zott ezek jelentősége a jogtörténetben?

– Melyek a közös jog (természetjog, pozitív isteni jog, nemzetközi jog) és a nemzeti (magyar) jog azon alapelvei, melyeket az egyházi foglalkoztatásban is alkalmazni kell?

– Ad-e mindezeken túl az Egyház speciális, kifejezetten a foglalkoztatási jogviszonyok területén értelmezhető, további alapelveket?

– Ezek az alapelvek miként feleltethetőek meg az Egyház – különösen a II. Vatikáni Zsinat – társadalmi tanításának?

– Hogyan valósult meg ezen alapelvek tételesjogi kodifikációja, melyek a kodifikáció további lehetőségei?

– Hogyan oldhatóak fel az alapelvek értelmezésével a világi jogi szabályok és a kánoni normák közötti netáni ellentmondások?

– A jogfejlődés mely irányába mutat ezen alapelvek jelenkori alkalmazása?

– Milyen hatással van mindez a Magyar Katolikus Egyház részegyházi kánoni jogrend-jére és hogyan befolyásolja annak formálódását?

A célom az, hogy a fenti kérdések megválaszolásával ez a dolgozat a jogkeresők számára a munkajog alapelvein keresztül, azokból levezetve mutassa be és foglalja

ösz-12 V. ö.: CIC ösz-1286. kánon, CCEO 1030. kánon.

13 V. ö.: https://katolikus.hu/dokumentumtar (letöltés: 2020. október 20.).

sze, hogy melyek azok a munkajogi minimumszabályok, amelyek alkalmazása minden egyházi foglalkoztatási jogviszonyban kötelező még akkor is, ha kifejezett tételesjogi norma nem is áll mögötte. Át kívánom hidalni vele azt az űrt, melyet az átfogó magyar kánoni munkajogi szabályozás jelenlegi hiánya okoz és iránytűként kívánom felkínálni mindazoknak, akik a munkajog világi szabályait az Egyház kánonjaival összhangban, az Egyház társadalmi tanításának megfelelően szeretnék alkalmazni. Kívánom, hogy segít-ségére legyen ez a dolgozat azoknak is, akik a jog útvesztőiben ellentmondást vélnek felfedezni egyes világi paragrafusok és egyházi kánonok között; találják meg benne az ezek feloldásához szükséges magyarázatokat.

Hasonlóan azt is szeretném, ha ez a kompendium a benne foglalt jogelméleti elemzésekkel, összefoglalókkal, az egyes részegyházak már megalkotott tételesjogának bemutatásával segítő és ösztönző hatást gyakorolhatna mindazon törekvésekre, melyek azt célozzák, hogy a közeljövőben hazánkban is elkészülhessék a magyar kánoni mun-kajog alapvető szabálykönyve, mely nemcsak ajánlásként, de jogi kötőerővel, egysége-sen rendezhetné valamennyi egyházi fenntartású intézmény munkavállalójának jogvi-szonyát, átláthatóvá és kiszámíthatóvá téve a magyar egyházi foglalkoztatást. Az Egy-ház ugyanis „feladatának tekinti, hogy a dolgozó emberek jogait és méltóságát mindig felszínre hozza és tiltakozzon az olyan körülmények ellen, amelyek közepette ezek meg-sérülnek; továbbá, hogy azon fáradozzon, hogy az ilyen változások az ember és a társa-dalom valódi fejlődését eredményezzék”¹⁴.