A világi bíróságok gyakorlata

A nemzetközi bíróságok közül elsőként az Emberi Jogok Európai Bíróságát kell megemlítenünk. Ez a testület többször is foglalkozott a vallásszabadság alapjogának ki-bontásával³⁹³. Nem csak a vallásszabadság egyéneket illető aspektusával, hanem a kol-lektív vallásszabadsággal is, mely az egyházak önrendelkezési jogának képezi alapját.

Számos döntésében elemezte más, egyéni szabadságjogokhoz való viszonyát, úgy mint a vélemény-, és a szólásszabadsággal való kapcsolatát³⁹⁴, vagy akár az életállapot-, csa-ládi állapot megválasztásának alapvető jogával való relációját³⁹⁵. Állást foglalt a bíróság

393 Lásd bővebben: SCHINKELE, Brigitte: „Kirchliches Arbeitsrecht in der aktuellen Rechtsprechung des EuropRischen Gerichtshofs für Menschenrechte“, in: öarr 59 (2012), 155-174. oldal.

394 Lásd: Rommelfanger kontra Németország ügy, EJEB 1989. szeptember 6-i, 12242/86. számú ítélete;

SAVAGE, Ashley: Leaks, Whistleblowing and the public interest. The law of unauthorised disclosures, Cheltenham-Northampton: Edward Elgar Publishing, 2016, 129. oldal; Siebenhaar kontra Németország ügy, EJEB 2011. február 13-án meghozott 18136/02. számú határozata; Lombardi Vallauri kontra Olaszország ügy, EJEB 39128/05. számú ítélete.

395 V. ö.: Schüth kontra Németország ügy, EJEB 2010. szeptember 23-án meghozott, 1620/03. számú ítélete; Obst kontra Németország ügy, EJEB 2010. szeptember 23-án meghozott 425/03. számú ítélete; Fernandez Martinez kontra Spanyolország ügy, EJEB 2012. május 15-én meghozott 56030/07.

számú ítélete.

az egyházi önrendelkezési jog és a szakszerveződés alapjogának viszonyáról is, illetve ezek összeütközése során az ellentét feloldásához vezető eljárás ismérveiről és lényegé-ről³⁹⁶.

Ugyancsak említést érdemel még e körben az Európai Unió Bírósága is. Ítélke-ző tevékenysége során jelentős számú iránymutató döntést hozott, mely mind a mai na-pig meghatározza az európai bíróságok gyakorlatát. Foglalkozott a különböző személye-ket illető szabadságjogok összeütközése során felvetődött jogértelmezési kérdésekkel, e körben egy döntésében az Egyház kollektív vallásszabadságon alapuló önrendelkezési jogának- és az egyének lelkiismereti szabadságának egymáshoz való viszonyával³⁹⁷. Tárgybani jogértelmezése során az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteivel azo-nos következtetésre jutott és annak joggyakorlatát erősítette meg. Megfelelően alkal-mazni rendelte azt a belső, uniós, tagállami döntéshozatali mechanizmusok vonatkozá-sában is. A közösségi bíróság idevágó állásfoglalásának jelentős nóvuma, hogy a nem-zeti bíróságok számára azt is előírja, miszerint minden olyan esetben, mikor a tagállami jogban nincsen olyan szabály, mely közvetlenül biztosíthatná az egyenlő bánásmód megtartására vonatkozó uniós normák érvényre jutását – vagy mikor a nemzeti jogsza-bályok esetlegesen ellentétesek ezen irányelv rendelkezéseivel – a nemzeti bíróságok-nak kötelező mellőzniük a nemzeti jogot és döntéseikben olyan jogalkalmazási állás-pontot kell képviselniük, mely az unió alapjogi kartájának védőszabályait feltétel nélkül érvényre juttatja és az alapjogok hathatós védelmét biztosítja³⁹⁸.

A kánoni munkajog területén ez a döntés nem csak azért bír kiemelkedő jelentő-séggel, mert az Egyház önrendelkezési jogának és a személyek szabadságjogainak ösz-szeütközése esetén követendő iránymutatást tartalmaz, de azért is, mert rögzíti, hogy a megalkotott pozitív tételesjog szerepe nem korlátlan. A jog általános elvei, melyek a személyek egyes alapjogait védik, közösségi szinten is elsőbbséget élveznek a jog írott

396 Lásd: Demir és Baykara kontra Törökország ügy, EJEB 34503/97. számú ítélet 87, 119, 120, 147-154, és 164. pontok; Sindicatul “Păstorul cel Bun” kontra Románia ügy, 2330/09. számú ítélet 170.

pont; illetve: GONZALEZ, Gérard: „L'autonomie ecclésiale dans la jurisprudence de la Cour européenne des droits de l’homme”, in: RDLF 29 (2013), 159. oldal.

397 V. ö.: az EUB 2018. április 17-én meghozott C-414/16. számú ítélete az Egenberger és az Evangelisches Werk für Diakonie und Entwicklung eV ügyben, a Bíróság ítélete (nagytanács), 2018.

szeptember 11., C-68/17. sz. ügy. Lásd még: SCHUHMANN, Alexander: „Die Grundordnung der Katholischen Kirche und die EuGH-Entscheidung in der Rechtssache «Egenberger»“, in: ZAT 6 (2018) 110-111. oldal.

398 V. ö.: EUB C-414/16. számú ítélet 83/3. pont.

szövegével szemben. Az egyházi foglalkoztatásban pedig kiemelkedő jelentősége van a természetjognak, a pozitív isteni jognak és ezek helyes értelmezésének, mely túlnyomó-részt az Egyház társadalmi tanításában ölt testet. Ennélfogva az Egyház szociális tárgyú normáiban foglalt elvek akár meg is előzhetik a pozitív állami munkajog szabályait és felül is írhatják azok alkalmazását, feltéve, ha a világi szabályok ellentétesek a termé-szetjogban, vagy isteni jogban megjelenő, védett alapértékekkel és jogalkalmazási alap-elvekkel. Különösen fontos tehát a munkajog princípiumainak feltárása és ezek helyes értelmezése, melyre végeredményében az unió bíróságának ítélkezési gyakorlata is rá-irányítja a figyelmet.

A munkajogi normák kánoni szempontokat figyelembe vevő, megfelelő értelme-zéséhez segítséget nyújtanak az egyes európai polgári demokráciák alkotmánybíróságai-nak eseti döntései is. Ezen szintén olyan testületek, melyek az alapvető jogokat, jogal-kalmazási elveket értékelik, elemzik és interpretálják, ennélfogva hasznos támpontot biztosíthatnak az egyházi foglalkoztatóknak ahhoz, hogy a munkajog szabályait a káno-ni elveknek megfelelően, a jogrendszer egészébe szervesen beillesztve, helyesen tudják értelmezni.

A német Szövetségi Alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) is elemezte az egyházi foglalkoztatási viszony sarokkövét képező szolgálati közösség eszményét, már évtizedekkel azt megelőzően, hogy Szent II. János Pál pápa kiadta volna az Aposto-li Szentszék és Vatikánvárosi Állam vonatkozásában az erről szóló, 1982-es normatív le-velét és a „Pastor Bonus…” apostoli konstitúció idevágó részeit³⁹⁹. Állást foglalt továb-bá a testület az egyházi önrendelkezési jog és a munkavállalói szervezeteket megillető kollektív munkaküzdelem jogáról, azok viszonyáról is⁴⁰⁰. Döntött még az Egyház- és az egyházi foglalkoztatók irányába fennálló lojalitás-követelmények tartalmáról, az ezek-kel szemben támasztható jogállamisági elvárásokról, illetve ezeknek az egyéb, szemé-lyeket illető alapjogokhoz való viszonyáról⁴⁰¹. A német Szövetségi Munkaügyi Bíróság

399 V. ö.: Bundesverfassungsgericht (BVerfG) 2 BvR 209/76. számú ítélete, kelt: 1977. október 11., lásd:

https://openjur.de/u/182348.html (letöltés: 2019. 02. 21.).

400 V. ö.: BVerfG 1 BvR 79/62. számú ítélete, kelt: 1964. május 06., https://openjur.de/u/223270.html (letöltés: 2020. december 22.) https://www.servat.unibe.ch/dfr/bv018018.html (letöltés: 2020.

december 22.).

401 V. ö.: többek között: BverfG 1985. június 04-én kihirdetett 2 BvR 1703/83, 1718/83 és 856/84. számú együttes döntése, https://www.servat.unibe.ch/dfr/bv070138.html (letöltés: 2020. december 22.), illetve az erre épülő, további eseti döntések. Lásd még a BVerfG 2014. október 22-én meghozott, 2 BvR 661/12. számú határozatát is.

ugyancsak számos ügyben érintette az egyházi foglalkoztatás területét. Döntéseiben fog-lalkozott a szolgálati közösség definiálásával, de leginkább egyes lojalitás-kötelezettsé-gekkel, illetve kollektív munkajogi kérdésekkel⁴⁰².

A magyar állami bíróságok ítélkezési tevékenységében is egyre hangsúlyosabbá válik a sajátosan egyházias életviszonyokra vonatkozó rendelkezések értelmezése, vagy más, általános rendelkezések kánonilag is szabályozott életviszonyokra történő adaptá-lása. A magyar Alkotmánybíróság is érintette néhány határozatában az egyházi foglal-koztatottak munkajogi helyzetét és tevékenységük kapcsolatát az Egyház alapküldetésé-vel⁴⁰³. A Kúria, illetve a Legfelsőbb Bíróság egyes döntései szintén az egyházi munkál-tatókkal fennálló jogviszonyokra vonatkoznak. Ezek meghatározott része az alkalma-zandó jogszabályi környezetet jelöli ki⁴⁰⁴. Más része az egyházi munkaadóval fennálló jogviszonyok jellegére, létesítésére, megszüntetésére, egyéb egyházi jogviszonyoktól történő elhatárolására vonatkozik⁴⁰⁵. Az egyházi munkaviszonyból fakadó egyes speciá-lis lojalitás-követelményeket szintén tárgyal kúriai döntés⁴⁰⁶. Döntéseikben a magyar bí-róságok nem minden tekintetben helyezkednek azonos álláspontra a nemzetközi-, vagy a német bíróságok állásfoglalásaival, alapelemeikben azonban csatlakoznak azok jogér-telmezéséhez.