ézus szentséges szívér l elnevezett római ka-tolikus templom szépségével és egyszer ségé-vel immár 1914 óta magaslik ki Bucsán a falu földszintes házai közül. Építése legendával öve-zett, bár ezekkel az információkkal óvatosan kell bán-ni. A templom építési körülményeit már az el z feje-zetben leírtam. Most a bels terér l szeretnék írni.
Az egyhajós templombels be lépve legel ször a szemben lév oltárra csodálkozhatunk. A templom külsejével azonos stílusban készült az oltár. A templom tornyait lezáró jurta-szer kupolák1 itt is jelen vannak, mint a bels tér bármely bútorzatának díszítésén, gondolok itt a szószékre, a mellékoltár-ra, a gyóntatószékre, valamint a Keresztút stációinak keretére.
Az oltár fölé magasodik a Jézust ábrázoló fest-mény. Ezen Jézus Krisztus jobb kezét az emberisé-gért szenved , tövisekkel koronázott szívéhez emeli, mintegy felajánlva azt, az el tte térdepl , imára kulcsolódó kezében rózsafüzért tartó apácának.
Bal kezét félt n emeli a n alak fölé, mely mozdulat lehet akár áldás is, mely az el tte térdepl n alaknak Alacoque Szent Margitnak szól. Az élete és hit-vallása példaként szolgálhat minden hív nek.
Els ránézésre azt gondoltam, hogy a térdepl apáca Szent Margit, IV. Béla királyunk leánya, aki királylány létére a csillogó palota helyett a komor falakkal övezett zárdát, a színes, uszályos, ékszerek-kel díszített ruha helyett pedig a puritán, fekete szín apácaruhát választotta alázattal, odaadással és mély hittel. S ezért gondoltam azt, hogy a festmé-nyen Jézus Krisztus félt keze Szent Margiton ke-resztül hazánkat, Magyarországot óvja.2 Végül való-ban Szent Margit a festményen szerepl n alak, csak éppen Alacoque Szent Margit.
Éppen azért, hogy megérthessük a festményt, is-mernünk kell a rajta szerepl n alak életét, szenve-déseit, kapcsolatát a hithez és Jézus Szent Szíve tiszteletében kialakított szerepét.
Alacoque Margit-Mária 1647. július 22-én szü-letett a franciaországi Lauthecourtban. Családja paraszti származású, de apja felküzdötte magát a királyi jegyz ségig. Margit még csak nyolc éves volt, mikor édesapja meghalt, s rendezetlen anyagi körülményeik miatt nem maradhatott keresztanyjá-nál Madame de Fautriéres-nél a Corchval-i
kastély-1 A felújítás óta már nincsen kupola, csak egy-egy hatalmas kereszt a helyén.
2 Azért se lehetett ez a magyarországi Szent Margit, mivel t csak 1942-ben avatták szentté, ez a festmény viszont 1914-ben készült.
ban. A Charolles-i klarisszák kollégiumába adták, itt kezdhette meg tanulmányait és itt is lett els áldozó.
Tíz éves korában súlyos betegség vette le lábáról. A gyermekbénulás abban az id ben nagyon sok gyer-meket támadott meg, s ennek nyomait életük végéig magukkal hordták. Éppen ezért volt csodálatos Mar-git váratlan és gyors gyógyulása.
Az oltárkép
A négy évig tartó betegség lelkiekben megvál-toztatta, és egyre jobban hajlott a vallás felé. A nagy jámborságra és az elmélyült imára való hajlam mind jobban elhatalmasodott rajta. Szerette a magányt, az egyedüllétet. Hosszú órákat töltött imádsággal még akkor is, amikor a lauthecouri birtok kezelését anyai nagybátyja vette át, akinek családja folyamatosan megalázta, cselédként dolgoztatta a szolid kislányt.
Embertelenül kemény vezeklést folytatott s né-hány rendkívüli jelenség is megmutatkozott nála már
ebben az id ben: bels hangokat hallott, és látomá-sai voltak. 1667-ben egy magán-kinyilatkoztatás hatására elhatározta, hogy szerzetbe lép. 1669-ben kapta a bérmálás szentségét és ekkor vette fel máso-dik névnek a Máriát. Elhatározása és szándéka a szerzetbe való belépésre egyre határozottabb volt.
Két év bizonytalanság után 1671-ben megkapta az engedélyt a kolostorba vonuláshoz.
A noviciátus ideje alatt tovább folytatódnak az életét kísér rendkívüli jelenségek, látomások és folyamatosan Krisztus lelki látásában él. Elöljáróit aggasztotta ez az állandó eksztázis, ez az állandó Istenbe-merülés, ezért többször is vizsgálat alá ve-tették. Ezek a vizsgálatok és próbatételek tulajdon-képpen folyamatos megaláztatást jelentettek Margit-Mária részére. azonban mindig zokszó nélkül engedelmeskedett. Imái közben kinyilatkoztatást kapott Krisztus szenvedéseir l. Ebben az id ben kapta az els kinyilatkoztatásokat Jézus Szentséges Szívér l. E látomások sorozatában megismerhette Jézus Szívének szenvedéseit. Ezeket maga is pró-bálta átvállalni, s a folyamatos és kíméletlen próba-tételek során egyre jobban átélte ezeket.
Jézus Szíve a sekrestye bejárata fölött A sorozatos kinyilatkoztatások és látomások egy-re világosabb és meggy z bb tartalmat nyertek. A legmegrázóbb látomása melyben Krisztus szere-tetben lángoló szíve jelent meg el tte késztette arra, hogy az önmaga által átélt Jézus Szíve iránti tiszteletet kell neki ezentúl az emberek körében ter-jesztenie. Hátralév életét ennek szentelte. Célja az volt, hogy mindenkivel megismertesse Jézus Szent Szívének titkait. Igyekezete nem volt hiábavaló, hiszen egyre több kolostor és szerzetesrend vállalta fel ezt a szép kezdeményezést. A Jézus Szíve tiszte-letben jelent s szerepe volt a jezsuitáknak is.
1690. október 16-án halt meg Alacoque Margit-Mária, akinek megadatott, hogy érezte és láthatta az általa kezdeményezett jámborsági forma, mely Jézus Szentséges Szívéhez kapcsolódott egyre szélesebb körben való elterjedését. Szent
Margit-Mária életének megismerése máris közelebb vezetett a festményen látható jelenet megértéséhez. Így már érthet bb, hogy Jézus a jobb kezével a töviskoszo-rúval megkoronázott, vérz Szent Szívét felajánlja az el tte térdepl Margit-Máriának, akire az a fel-adat vár, hogy a hív emberekben felélessze a sokat szenvedett Szív iránti tiszteletet.
A festményt figyelve láthatjuk, hogy a háttérben Jézus fényl glóriája mögött ott sejlik egy templom belsejének körvonala. A boltozatot tartó oszlopok el tt egy oltár részlete látható egy szent-ségtartóval és egy gyertyával. Az oltár lépcs jén áll Jézus. Érdekes ábrázolásmód, hiszen az oltárképen egy másik, egy szentebb oltárt fedezhetünk fel. Le-hetséges, hogy a kép alkotója éppen a bucsai temp-lomot akarta jelképesen a festményen megjeleníteni?
Nem tudjuk, hiszen minden irat elt nt, melyek a templommal kapcsolatosak voltak.
Mégis, ki lehetett ennek az oltárképnek a készí-t je? Kinek az alkokészí-tása?
Próbáltam érdekl dni többekt l is de senki se tudott err l felvilágosítást adni. Természetesen nem akartam ebbe belenyugodni, hiszen ismereteim sze-rint minden alkotó ellátja egy szignóval azt a képet, melyet fest, legyen az egyszer tájkép, esetleg réz-karc, oltárkép, vagy freskó. Ezért alaposan szemügy-re vettem az oltárképet. A bal alsó sarkában felfe-deztem egy szignónak t n foltot. Mivel szabad szemmel ilyen távolságban nem tudtam elolvasni, s nem tudtam a közelébe kerülni, így más megoldást találtam: lefényképeztem és kinagyítottam. Gyanús-nak találtam els látásra az írást. Azt hittem, a támo-gató neve van feljegyezve ide, a kép bal alsó sarká-ban: Gróf Erd dy Gyuláné 1914.Ha csak a név lett volna ott, akkor nem bizonytalanodok el ezen, de ott volt a dátum is, melyet a fest k szoktak szignójuk mellé, vagy alá írni. Végül hosszas keresgélés után sikerült megtudnom, ki is az a Gróf Erd dy Gyuláné.
Gróf Erd dy Gyula országgy lési képvisel volt a XX. század elején. A Vas megyei Vörösváron volt a kastélyuk. Felesége Széchenyi Emília (1866.
szeptember 17. 1928. június 17.), aki tulajdonkép-pen gróf Széchenyi Miklós püspök testvére volt.
Mivel a püspök támogatásával épült a bucsai temp-lom, máris sz kült a kör. Ezek után már könnyebb volt felkutatni ezt a rejtélyes hölgyet, a titokzatos fest m vészt. (Róla a következ fejezetben többet megtudhatunk.)
A püspök-testvér Széchenyi Miklós 1909.
július 1-én tette meg az els kapavágást az ötödik gy ri papnevel ház építéséhez. Az épület a kor igé-nyeinek kiválóan megfelelt. A korabeli feljegyzések szerint az épület dísze a kápolna volt, melynek oltár-képét a püspök testvére, Széchenyi Emília készítette.
Sajnos err l a képr l semmit nem sikerült
kideríte-nem, mivel a kápolnában már egy másik kép talál-ható, és a most ott tevékenyked papok se tudnak róla semmit. Ebben a kápolnában volt egy k oltár is.
Sajnos ezt is elvitték valahová, err l se tud senki semmit. Ez azért lett volna fontos a részünkre, mert ezt Kelemen Márton gy ri szobrász és m faragó mester tervezte és készítette el.
A k b l faragott keresztel kút
A bucsai templomban lév Keresztel kút is k -b l készült, ami itt az Alföld közepén elég furcsának t nik. Lehet, hogy ezt is Széchenyi Miklós püspök kérésére tervezte és alkotta meg ugyanaz a szobrász?
Az oltárba vésett k kereszt
A püspök felfogását ismerve ésszer az a felté-telezés, hogy azonos, már jól bevált alkotókkal dol-goztatott. Ez akkor válhatna bizonyossá, ha megta-lálnám a gy ri papnevel kápolnájának eredeti oltá-rát. A stílusjegyek alapján azonosítani lehetne az
alkotót. Mint annyiszor a könyv írása során, most is a véletlen volt a segítségemre.
Az oltár alaposabb átvizsgálásakor észrevettem, hogy tulajdonképpen ez is k b l készült. A templom bejárata fölött látható szobron szintén ugyanazon mester keze munkájának vonásait fedezhetjük fel, aki a keresztel kutat is alkotta. Tehát ugyanazon elképzelések szerint készült a templom belsejének kialakítása, mint a gy ri papnevelde kápolnájának.
Jézus Szíve szobor a templom bejárata fölött Így bizonyítottnak is tekinthet , hogy ugyanazon alkotók végezték ezeket a munkákat, mint a gy ri kápolnáét. (Nyilván a püspök meg volt elégedve a két m vész munkájával.) Vagyis az oltárkép Szé-chenyi Emília fest m vész, míg az oltár, a keresz-tel kút, valamint a bejárat fölötti Krisztus szobra Kelemen Márton szobrászm vész alkotása.
Monospetri, (Erdély) Jézus Király templom régi oltárképe
És most nézzük a bucsai templom ikertestvérét Erdélyben: a Monospetriben álló Krisztus Király templom belsejében az eredetihez képest nagy válto-zásokat eszközöltek. A szószék el lett távolítva, a helye be lett falazva, az oltár és az oltárkép ki lett cserélve és újabbakat, modernebbeket helyeztek el.
Kíváncsi voltam arra, hogy vajon az itteni templom berendezései mennyire voltak hasonlóak a bucsaihoz. Az elajándékozott oltárról semmit nem tudni, azt se, hogy hova került és hogy nézhetett ki.
Még fényképet se tudtam róla szerezni.
A szószék és mellette a XIV. stáció
Az oltárképen lehet látni, hogy felfogásában és stílusában a mai korhoz köt dik. Az eredeti oltárkép már nincs a helyén. A szentély bal oldalán azonban található egy festmény, mely stílusjegyeiben, for-májában és méretében azonos a bucsaival. Ezért feltételezem azt, hogy ez volt a régi oltárkép és ezt is a püspök testvére, Széchenyi Emília festette. Krisz-tus arca és karaktere, a festmény hangulata, színvi-lága, a három alakból álló kompozíció jellegzetes, stílusa pedig azonos a bucsai oltárképen láthatóval.
F leg Krisztus arca az, mely bizonyossá teszi az alkotó azonosságát. Így tehát most már biztos, hogy a két oltárkép egy kéz m ve.
A bucsai templom berendezései, bútorai a küls stílusjegyek alapján lettek elkészítve. Az eredeti toronykiképzés visszaköszön a f oltár, a mellékoltár, a gyóntatószék, a szószék, és a sekrestyében lév bútorzaton is. De ugyanezek a kis tornyok, kupolák lettek díszít i a stációkat bemutató képek kereteinek
is. Ezáltal még inkább egységessé válik a templom külseje és belseje.
A templom hajójában elhelyezett kis szobrok jel-zik, hogy melyek azok a szentek, akik a magyar emberek szívéhez oly közel álltak. A Sz zanya, mint Magyarország véd szentje természetesen ott van minden magyarországi templomban, valamint Szent József is, mint Jézus Krisztus nevel apja. Ez a páros testesíti meg a család szentségét és jelent sé-gét vallásunkon belül. Talán nincs is olyan templom Magyarországon, melyben ez a szobor ne lenne ott.
Monospetri és Bucsa Szent Erzsébet szobrai El kel helyet foglalnak el az Árpád házi szentek is (Árpádházi Szent Erzsébet, Szent László), de Szent Antal és Kis Szent Teréz is kedves a hív k-nek. Ezen szentek szobrai megtalálhatók itt, a bucsai templomban, s természetesen Monospetri templo-mában is. Árpádházi Szent Erzsébetnek nagy kultu-sza van hazánkban, hiszen a szegények támogató-ja, gondvisel je. Vagyonát a nyomorúságban él k-nek osztogatta, s ezt természetesen nem vették jó néven rokonai. A mindenkor rózsákkal ábrázolt Szent Erzsébetnek élete példaként szolgálhatna azoknak, akik vagyonuk felhalmozását csak önma-guk céljaira használják.
A kötényében látható rózsák története röviden:
Mikor egy alkalommal kenyeret vitt a szegé-nyeknek, találkozott egyik rokonával, aki ezért a tevékenységéért sokat bántotta Erzsébetet számon kérte, mit visz a kötényében. Erzsébet odalépett hozzá, és megmutatta, melyben a kenyerek helyett
rózsákat látott a rokon. Így a szegények oltalmazója folytathatta útját és tevékenységét is.
A közel 100 éves zászló
Nagy egyházi ünnepek alkalmával, körmenetek-nél szerepet kaptak azok a zászlók, melyek más al-kalmakkor a padsorok szélén lév tartókban voltak elhelyezve. Jelenleg csak egy zászló látható, melyet az elhunytakért készítettek. A régi zászlók, melyek több mint valószín a templom felszentelésekor kerültek Bucsára, már jó néhány éve nem láthatók.
Az id vas-foga nem kímélte, s a zászlóselyem a molyok martalékává vált. A szakadozott, lukacsos selyem bizony lehangoló látvány s ezért is került a raktárba. Pénz eddig nem volt a felújítására, így csak itt porosodott. Szépségét és a rajta lév képek m vé-szi kivitelezését most újra megtekinthetjük. A zász-lórudak alapján több zászló is lehetett, de most már csak kett van. A többivel mi lett, nem tudható.
A két zászló még az eredeti rúdján volt elhelyez-ve. Mindkét oldalán egy-egy vászonra festett olajkép volt felvarrva, így ez a négy kép maradt az utókorra.
A négy festmény Jézus Szentséges Szívét, a Sz z-anya Szent Szívét, Szent Józsefet a gyermek Jézus-sal és Assisi Szent Ferencet ábrázolja.
El ször úgy gondoltam, hogy a zászló két oldalá-ra külön-külön lett felvarrva egy-egy festmény. Ala-pos átvizsgálás után megbizonyosodtam arról, hogy ez nem így van. Az alkotó fest m vész egy vászon két oldalára festette a képeit s a zászlóselyem anya-gát vágták ki, hogy a két festmény mindkét oldala látszódjon.
Jézus Szíve festmény arany szegéllyel a zászlón Ismét felvet dik a kérdés: vajon ki festette ezeket a képeket? Vajon ki ajándékozta ezeket a zászlókat bucsai egyháznak? Vajon az átadáskor újak voltak-e a zászlók, vagy már használtan kerültek ide?
Válaszok sajnos nincsenek ezekre a kérdésekre, csak találgatások. A festmények és a zászló anyagá-nak állapotából azt következtettem ki, hogy újonnan kerültek a templomba az 1914-es templomszente-léskor. Azt még csak találgatni se lehet, hogy ki, vagy kik állták ennek a költségeit. Az alkotója lehe-tetett az oltárkép fest je abban az esetben, ha készí-tett ilyen kis képeket is. A festmények kivitelezése nagy szakértelemre vall, hiszen az ecsetkezelés és a színek összhangja mesteri kezekre utal. Ezért úgy gondolom, hogy a képek alkotója Széchenyi Emília környezetében alkotó m vészpalánták egyike. Min-denesetre egyértelm , hogy a négy képet ugyanaz a személy festette.
A zászlók állapota kétségbeejt en rossz volt, restaurálása értelmetlen lett volna, hiszen szakado-zott, molyrágta selyemmel nem lehet mit kezdeni.
Ezért szétszedtem, hogy felújítva újra a megfelel helyre kerüljön, a raktárból a templom terébe, ahol a hív k is naponta láthatják. A festmények szélén feliratra bukkantam.
Az egyiken:Herz Maria, Josef und Kind,a mási-kon pedig: Herz Jesus és Franz Assisi.
Vagyis: Mária szíve, József és a gyermek, vala-mintJézus szíve és Assisi Ferenc.
Sajnos a m vész szignója itt se szerepelt, így to-vábbra is ismeretlennek tekinthetjük.