échenyi Miklós püspök és húga Emília templomépítésben és templomszépí-tésben mutatott tevékenysége példaér-ték . A két testvér munkássága miatt megér-demli, hogy nagyobb ismertségre tegyen szert. Haj-lamosak vagyunk megfeledkezni azokról, akik sokat tettek egy közösségért, áldozatot hoztak értünk.
Egyszer emberi gyarlóság, hogy jótev ink cseleke-deteir l, életér l keveset, vagy egyáltalán semmit nem tudunk. Ezt a hiányosságot szeretném pótolni a következ sorokban.
Mit is kell tudnunk a Széchenyi családról? Ez jól meg lett fogalmazva Nagy Iván: Magyarország családai cím könyvében: Azon hazaszerte tisztelt család, mely a XVII. század végét l ragyogó nev f papokat, államférfiakat és hazafiságban tündökl férfiakat, ezek között a halhatatlan érdem és emlé-k gróf Széchenyi Istvánt termette.
S ezután nézzük a Bucsához köt d Széchenyi testvéreket. A szül k, gróf Széchenyi Jen és Erd dy Henrietta grófn neveltetésének köszönhet -en Miklós az egyházi pályát választotta, míg Emília lányuk a m vészet felé hajlott. Álljon itt példaként a két testvér élete dióhéjban.
Gróf Széchenyi Miklós püspök (1868. január 6. 1923. december 1.) A soproni születés Miklós már fiatal korában nagy érdekl dést mutatott az egyház, a vallás iránt.
Szombathelyen és Sopronban tanult, majd a gy ri szemináriumban folytatta tanulmányait. Ez az id -szak meghatározó volt számára, hiszen itt döntötte el véglegesen, hogy az egyház szolgája, a hit védelme-z je és a katolikus vallás hirdet je lesvédelme-z.
El dei között is voltak olyanok, akik az egyház szolgálatában tevékenykedtek, s t f papi méltóságot is betöltöttek. Err l így ír Nagy Iván a könyvében:
György a család fölemel je, ki 1628-ban már mint art. et phil. baccalaureus Nagy-Szombaton a metaphysicát tanúlta, papi pályára lépvén, 1631-ben fölszenteltetett. Korán szerzett érdemei gyorsan a legels püspökségekre emelték. 1644-ben pécsi, 1653-ban veszprémi, 1658-ban gy ri püspök, 1678-ban kalocsai érsek, 92 éves korá1678-ban 1685-ben pedig az esztergomi érsek s Magyarország prímása lett; és e magas méltóságot is még tíz évig viselte. Meghalt 103 éves korában 1695. február 18-án.
E magyar prímás- s utódaként Miklós 1890-ben öltötte magára a reverendát, mikor is Zalka püspök pappá szentelte. Káplánként Kismartonban kezdte tevékenységét. 1892-ben megkapta a jáki apátságot és Vaszary Kolos maga mellé vette szertartónak,
kés bb titkárnak. Munkája mellett folytatta egyházi tanulmányait, míg meg nem szerezte a kánonjogi doktorátust. 1898-ban a bécsi híres Pázmáneum rektora lett. Ezzel párhuzamosan munkája elismeré-seként kinevezték esztergomi kanonoknak is. Bécs-ben kezdte el azt a nagy egyházépít munkát, mely végül egész életét betöltötte. Ez az egyházépítés szó szerint is értend , hiszen bárhol is töltötte be a reá bízott tisztséget, mindenhol egyházi épületek emel-kedtek ki a földb l s váltak részévé az anyaszent-egyháznak.
Bécsben emeltette a Pázmáneum új épületét, mégpedig olyan újítással, hogy a magasabb évfo-lyamú növendékek számára cellákat építtetett, hogy magányukban jobban elmerülhessenek a hit megis-merésében s ezáltal is közelebb kerüljenek Krisztus-hoz. Érdemei elismeréseként a pápai prelátus címet adományozták neki.
Gróf Széchenyi Miklós püspök
Egész fiatalon 34 éves korában 1901-ben ne-vezték ki gy ri püspökké. Püspöki jelmondatként a régi családi címeren is szerepl jelmondatot hasz-nálta: Si Deus pronobis, quis contra nos. Vagyis:
Ha Isten velünk van, ki lehet ellenünk?
Bécsben, a Pázmáneumban szentelte fel püspök-ké a pápai nuncius. Székfoglalásakor kijelentette:
dolgozni, segíteni és teremteni akarok. Így is lett.
Tíz esztend s gy ri püspöksége alatt folytatta azt, amit Bécsben elkezdett. Kívülr l tataroztatta a gy ri székesegyházat. Megépíttette a még ma is
használatos új szemináriumot, a bécsihez hasonló cellarendszeres beosztással. A papneveldében tanu-lók részére kápolnát is építtet, melynek oltárképét testvére, Emília festi meg. Az építésekre magánva-gyonából is sokat áldoz. Hagyatékok összevonásából létesíti a fiú-internátust, mely Rákócziánum néven szerepel az egyház és a magyar oktatásügy történe-tében. A régi kis-szeminárium épületében a tanító-jelöltek konviktusát szervezte meg.
Ligeti Miklós: gróf Széchenyi Miklós püspök A Szentkorona küldésének 900. évfordulója al-kalmából magyar nemzeti zarándoklatot szervez Rómába, az Örök Városba, amelynek lett a veze-t je.
Az ekkor már országos hír püspök nagy népsze-r ségnek önépsze-rvend. Lánytestvénépsze-re, Emília és a m vé-szetek iránti fogékonysága ismertté teszi t a kép-z m véskép-zek kökép-zött is. Felkeresi t Ligeti Miklós szobrászm vész, hogy egy portrét készítsen róla és a család többi tagjairól is. Az elkészült mellszobrot a M csarnok 1903-as tavaszi tárlatán mutatják be a nagyközönségnek. A fehér márványból faragott szobor élettel teli, lendületes alkotás a fiatal f pap-ról. Ez a szobra is, mint a többi, mentes a hamis maníroktól, az álm vészeti sablonoktól.
A vallás iránt mutatott példaérték munkáját 1911-t l a nagyváradi püspöki székb l folytathatta.
lett a 79. püspök Nagyváradon. Itt is szerette vol-na folytatni a Gy rben megkezdett, és eredményes-nek mondható munkáját. Nagyváradon is szeminári-umot akart létrehozni. Sajnos a világháború keresz-tezte terveit. Egyéb másban azonban itt, a nagyvára-di püspökség területén sikereket ért el. Az Interneten ezt olvastam Újirázról:
Ott ahol a Sebes-Körös Bihar megyét elhagyni készül, a folyó jobb partján egy új falu emelkedik, közepén kifejlett román stílusú, karcsú tornyú temp-lommal. El djét Irázt, Saturdsi Mohamed pasa
ta-tárjai 1598-ban elpusztították, majd gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök 100 család idetelepítésé-vel feltámasztotta.
Ebb l is látható, hogy nemcsak a papneveldék, templomok építésével, de a hív k megélhetésével, az egyházközségek gyarapításával is tör dött. A református többség Bihar megyét szerette volna katolikusokkal feltölteni. Ezért került sor az Újirázt feltámasztó akcióra is. Természetesen az ide köl-tözöttek részére felépül a templom is, mégpedig Bunyitai Vince és Karácsony János közrem ködésé-vel. A templomépítés költségeihez több mint való-szín , hogy gróf Széchenyi Miklós püspök is hoz-zájárult.
Egy id sebb kori szoborportré
A plébániák alapítását helyezte el térbe, hiszen a hív k sokasága csak akkor gyakorolhatta megfelel -en a hitét, ha ehhez megteremtették számára a lehe-t ségelehe-t: az imaházalehe-t, Islehe-ten Házálehe-t, vagyis a lehe- templo-mot. Ebben az id ben épül fel a bucsai Jézus Szíve templom is, melynek költségeit nagy részben a püs-pök állja. Közben felépítteti (újjáépítteti?) az oros-házi templomot is.
Megtette mindazt, amit székfoglalásakor mon-dott, hiszen sz nni nem akaró aktivitással dolgozott, folyamatosan segítette a szegényeket, a rászorulókat, s mindemellett még teremtett is iskolákat, plébáni-ákat, templomokat. A saját vagyonából létesíti a következ ket:
Bárándon új templomot és iskolát Gádoroson új plébániát,
Bucsatelepen templomot és iskolát, Gyopárfalván új plébániát,
Újkígyóson iskolát,
Kondoroson önálló lelkészséget hoz létre, A mai Románia területén:
Élesden templomot és iskolát,
Kárásztelken templomot és plébániát, Margitán új iskolát,
Szolnokházán új iskolát, Selymesilosván új plébániát, Monospetriben új plébániát építtet.
Monospetriben halála után a hagyatékából építenek templomot.
A világháború eseményei megviselik, hiszen hí-veinek nagy része a fronton harcol, az itthoniak pe-dig egyre elkeseredettebbek. A harcok befejeztével még nagyobb trauma éri: egyházmegyéjét kettésza-kítja az egész magyarságot megalázó és meggyalázó trianoni békeszerz dés. Tevékenységét a magyaror-szági oldalon folytatja, ugyanakkor az Erdélyben maradt részek is nagyon aggasztják. Utolsó tényke-désként még meg szeretné építtetni Monospetri templomát. Ezt sajnos már nem élhette meg. Egy-házmegyéje iránt érzett aggódása, a világpolitika kegyetlensége olyan lelki fájdalmakat okozott ben-ne, hogy ezek id el tt a sírba vitték. Fiatalon, 1923.
december 1-én (6-án?) hunyt el, 55 éves korában.
Kívánságára az általa alapított orosházi plébánia templomában helyezték örök nyugalomra. Síremlé-kén ez olvasható:
Csak egy Miatyánkot.
Egy fénykép a püspök saját aláírásával Élete példaérték , munkássága emberi és hitbéli nagyságát mutatja. Sok ilyen ember kellene Magya-rországnak, aki se vagyonát se lelkesedését nem sajnálja feláldozni egy közösségért, egy nemzetért.
Példaképként álljon a bucsai emberek el tt egy
olyan magyar nemes, aki egyházi szolgálata mellett is nagyon sokat tett a magyarság fennmaradásáért.
Hiszen a hit, a vallás egy olyan er s alap, mely im-már több mint ezer éve biztosítja helyünket itt Euró-pában, a Kárpát-medence gyönyör vidékén.
Simon M.Veronika festménye
Gróf Széchenyi Miklós püspök hitt az emberek jóságában, s bízott abban, hogy képes ez a nemzet felemelkedni egy olyan szintre, mely messze kima-gaslik e földrész egyetemes kultúrájából. A hit építé-se mellett párhuzamosan biztosította az egyházi építészet fejl dését. Maradandót alkotott, hogy évti-zedek múlva is láthassa a felnövekv nemzedék a vallás erejét. Tudta, hogy k be álmodott tervei csak akkor lesznek örökérvény ek, ha azok szépsége és stílusa helyet kaphat az emberek szívében és lelké-ben.
A püspök pecsétnyomója és pecsét-lenyomata Itt Bucsán is egy olyan értéket hagyott ránk, mely szépségével és monumentalitásával lassan már száz éve mutatja a hit és a szeretet örökkévalóságát a hív knek és a nem hív knek, az itt él knek és az átutazóknak mindenkinek.
Látogatóban a nagyváradi püspöknél Egy tanulmány elkészítésekor feltétlenül töre-kedni kell a hitelességre. Erre törekedtem én is, ami-kor Széchenyi Miklós püspök életével és munkássá-gával ismerkedtem. A családi hagyatékból került el a fényképe és az egyik szoborportréja. Még ezzel se elégedtem meg. Érdekelt a munkája, a tevékenysége.
Err l viszont csak ott lehet igazán tájékozódni, ahol mindennapjait élte. Ez pedig Nagyvárad, a püspöki palota.
Széchenyi püspök az újság címlapján Felvettem a kapcsolatot a püspökséggel s lehet -séget kértem arra, hogy a kutatásaim kiegészítése-ként megismerjem az ott fellelhet tárgyi emlékeket, a róla szóló iratokat, újságcikkeket. Segítségemre volt ebben Tempfli József püspök úr, valamint Fo-dor József helynök úr, aki értékes anyagokat muta-tott, s adott át részemre. Az eddig hiányos ismere-teimet itt b víthettem, olyannyira, hogy mind be se kerülhet ebbe a könyvbe, hanem csak abba, amelyik gróf Széchenyi Miklós életér l szól majd.
A püspöki dolgozószoba falán ott volt Széchenyi Miklósról készült portré. Kezembe vehettem a püs-pök eredeti pecsétnyomóját, melyet a levelei hitele-sítésére használt annakidején. Bucsával, illetve a Bucsateleppel kapcsolatos anyakönyveket a püspöki levéltárban tanulmányozhattam. Sajnos sok iratot az állami levéltárban riznek, ahova most nem jutottam el. Az egyházi múzeumban viszont lefényképezhet-tem Széchenyi püspök misézéshez használt eszkö-zeit: a szentségtartót, a kelyheket, gyertyatartót és a számomra legérdekesebbet, a vörös bársonyba kötött s arany díszekkel ékesített misekönyvet. A püspök egész életét és munkásságát Jézus Szíve tisztelete töltötte ki. Éppen ezért nem meglep , hogy a köny-vön is ott láthattam a tövissel koszorúzott szívr l készült kis arany domborm vet.
Széchenyi püspök misekönyve
Egy hely kisugárzása meghatározza az ott tevé-kenyked k munkáját. Nem lehet ez másképp itt se.
A falakról nagy el dök figyelik a jelenlév ket. Min-dennapi döntések és megnyilvánulások ezáltal csak úgy lehetségesek, hogy munkánkkal el deink elkép-zeléseit és akaratát valósítjuk meg.
Széchenyi Miklós püspök képe el tt Jobb oldalon Tempfli József püspök, bal oldalon
Fodor József helynök, középen feleségem és én
Erd dy Gyuláné, Széchenyi Emília (1866. szeptember 17. 1928. június 17.), Széchenyi Emília 1866-ban született a család vasvörösvári kastélyában. A település a Pinka folyó mellett található, Burgenlandban. Az 1921-es nép-szavazáskor került Ausztria fennhatósága alá. A várkastély els írásos említése egy 1424-es oklevé-len olvasható Castrum Wereswar. A várkastély ké-s bb az Erd dy cké-salád birtokába kerül, akik el ké-ször barokk, majd klasszicista stílusban újítják fel.
Az Erd dy család is érdekes söket vonultathat fel. Ezek között els helyen szerepel az a Bakócz Tamás, akit majdnem pápává választottak. Az nevéhez f z dik Dózsa György keresztes vezérré való kinevezése, mely mint tudjuk a történelemb l végül egy parasztlázadássá n tte ki magát. Nagy Iván az alábbiakat írja az Erd dyekr l:
Az emlitett (Erd dy) Péter, Tamás bibornok unokaöcscse elhagyta nemsokára a nem nemesi hangzásu régi Bakócz nevet, s a tekintélyesebb monyorókeréki Erd dy vezetéknéven kezdve föl-emelkedni, a most is virágzó gróf Erd dyek törzse l n. Azonban a Bakócz czimert, a félkerékb l növ szarvast megtartá, és az mostan is az Erd dy gróf család czimerének szivpaizsát képezi.
Széchenyi Emília Vörösváron született 1866.
szeptember 17-én. Egy el kel grazi lánynevel intézetben végezte tanulmányait. Már itt felt nt a festészet iránti vonzódása s természetesen ezzel együtt kibontakozott a tehetsége is.
A vasvörösvári kastély
Egy darabig Bécsben él, ahol nemcsak szalont nyit, de a m vészek részére még egy m termet is biztosít. Ez egy állandó találkozó helye lesz a Bécs-ben él magyar f úri családoknak, ugyanakkor sok ismert divatos fest látogatja m termét. A fest i akadémia tanárai is szívesen adnak itt találkát. Kap-csolatai segítségével ismeretségi köre b vül és egyre inkább központi figurává teszi az osztrák f
város-ban. A m vészekkel közösen tanulja a rajzolás és festészet minden csínját-bínját. Tehetségér l árulko-dik, hogy a legnehezebb festészeti ágban, a portré-festészetben hamarosan el kel helyet foglal el.
Elismertségét annak is köszönheti, hogy számtalan képtárat látogat, ahol megismerheti a képz m -vészet nagyjainak stílusát, alkotói módszerét. Mün-chenben festészeti órákat vesz híres m vészekt l.
Visszakerült Vörösvárra, s itt a családi kastély-ban rendezte be m termét. Még ekkor is folyamato-san képezte magát. Nem is akárhol, hiszen Bécsben és Münchenben is nagy mestereknél tanulta a festé-szetet. Nagy hatással volt rá Sterer Richard m vé-szete is, mely kés bbi m vein érezhet is. A Vasvörösvári kastély egy különleges m vésztelep volt, hiszen az itt él Emília körül ott csoportosultak a kor jelesebb fest i, többek között Lotz Károly is, aki nagyon sokáig élvezhette Erd dy grófné vendég-szeretetét. Érdemi és eredményes munka folyt itt, hiszen a m vészn részt vesz az 1896-os millenniu-mi kiállításon itt kitüntették egy éremmel, mely a kezdet volt a kés bbiek sorában.
1908-ban egy nagyszabású kiállítást szervez a vármegyeház nagytermében, hogy ezzel is segítse az akkori t zvészben károsult embereket, családokat.
Bécsben is kiállít, majd karitatív tevékenységét folytatva a vöröskereszt javára Nagyváradon mutat-kozik be 1915-ben. Kés bb következik Szombathely 1919-ben, Tarcsafürd 1923-ban, majd 1927-ben újra Bécs (Künstlerhaus) csodálhatta meg képeit.
17 éves korában férjhez ment gróf Erd dy Gyu-lához. Emília két fiúgyermeket nevelt: Lajost és Tamást. Nemcsak m vészete, de családi élete is példamutató volt. Mindene a festés, a rajzolás volt a családi élet mellett. Éppen ezért természetes volt az, hogy férje halála után éppen a m vészet volt az, mely tovább éltette. Magányát a festészetben oldotta föl, itt talált enyhít menedéket. Ebb l adódik, hogy továbbra is részt vesz egyesületi munkákban, be-mutatkozik kiállításokon. A kommunizmus bukása után még megmutatja m vészi tudását, alkotói min-dentudását. Minden energiáját az alkotásra fordítja.
Szinte az utolsó pillanatig festett. Halála 1928. júni-us 17-én következett be.
Legyen példakép ez a két testvér a bucsai embe-rek el tt, hiszen k nagyon sokat adtak ennek a kis közösségnek. El ször is hitet egy szebb jöv ben, másodszor emberséget, és szeretetet egymás iránt, harmadszor pedig önmagukat, s ezzel egész életük munkásságát, hogy követend példaként álljon min-den hív és nem hív el tt. Ez a két testvér sokat áldozott anyagilag és erkölcsileg egy cél érdekében s ezzel is gazdagabbá tette Bucsa vallási életét. M vé-szi és m vészettörténeti alkotásukkal örök id kre ismertté és feledhetetlenné tették ennek a kis tele-pülésnek hírét és létét. Köszönjük!