érképek segítik az utazókat, hogy úti céljukat a lehet legjobb s legrövidebb útvonalon kö-zelíthessék meg. Térképek nélkül már nem is tudnánk boldogulni, hiszen olyan adatokkal bírnak, melyek az emberek számára nagyon fontosak a min-dennapi életben és ez nemcsak az utazás.
A térképek segédeszközök, melyek a Föld felszí-nér l készült ismereteket tartalmazzák. Készültek térképek már régebben is, de mégis csak a XV. szá-zad volt az az id szak, amikor a nagy felfedezések megindulásával az igények is megn ttek ebben az irányba. A tengeri hajózás fellendülése, a keresked városi polgárság felemelkedése következtében még inkább megn tt a jelent sége. Elterjedésüket és köz-használatba vételüket csak a könyvnyomtatás felfe-dezése és alkalmazása tette lehet vé. Az igény a térképek iránt és a lehet ség, hogy számos ember használhatja ezt a segédeszközt, létrehozta az újkori kartográfiát, mely már pontosabb és megbízhatóbb m szereket használt. Így valóban részletes, fontos elemekkel gazdagított térképet tudott átadni a felhasz-nálóknak.
Az ekkor készült térképeken már szerepel ugyan Magyarország is, de mivel a készít i nem tulajdoní-tottak nagy jelent séget ennek a vidéknek, így ezért nem elég alapos. Egyenesen hiányos és sajnos kevés adattal szolgál területünkr l. A kor azonban megkö-vetelte ennek a hiánynak a korrigálását.
A XVI. század els felében már készült egy részletesnek mondható térkép, méghozzá egy ma-gyar térképész, Lázár (Lazarus) munkájaként. Ma-gyarország több szempontból is problémás volt, hiszen éppen a XVI. században következett be az ország három részre szakadása s a folyamatosan dúló kisebb nagyobb harcok miatt lehetetlen újabb, a valódi helyszínen készült felmérés alapján a térkép készítése. Így tehát a XVIII. századig nem is talál-kozhatunk hiteles felméréssel az el bb említett okok miatt. Az ebb l a korból származó térképeken a korábbiakról készült másolatok, esetleg átdolgozá-sok szerepelnek. Így hiába ontották a nyugat-európai kartográfusok, kiadók és nyomdák a szebbnél szebb térképeket, azon Magyarország területér l készült rész nem az akkori állapotokat tükrözi, ezáltal csak tájékoztató jelleg ek.
Mivel nagyrészt másolatok voltak, így nem sze-repelnek rajta azok a települések, melyek elzártak, vagy megközelíthetetlenek voltak az utazók el l így például Bucsa is , s azok se fedezhet k fel, melyek kés bb alakultak ki. Lazarus térképén jól látható Szeghalom mellett az a fehér folt melyen nem jelöl lakott települést. Ezt a részt nem tudták felmérni, hiszen a mocsaras, lápos területre idegen nem merészkedett be. Ezáltal a térképészek tulaj-donképpen lakatlannak min sítették.
Lazarus térképén jól látható bal oldalon Eger (Agria), fent Debrecen, középen Nádudvar (kétszer is), jobb oldalon pedig Szeghalom
Karácsony J. térképe Békés megye 1550. évi állapotáról (részlet) Térképek segítették a közigazgatást a mindenkori
államapparátusban. Szükség volt rá, hiszen ennek segítségével lehetett meghatározni a birtokok hatá-rait, a települések elhelyezkedését. Ennek alapján vált láthatóvá a papíron is lefektetett területek nagy-sága s tájékoztatásul szolgált például abban, hogy a települések milyen távol esnek egymástól, illetve milyen útvonalon lehet megközelíteni azokat. Kivi-telezésük, jelkulcsuk eltér a maiaktól. A hegyeket madártávlatból megrajzolt halmokkal, az erd ket látképszer en ábrázolt fákkal, míg a településeket nagyságuktól függ en épületekkel, templomokkal, várakkal jelzik.
Ez a képi ábrázolás mely f leg rézmetszéssel készült, és csak utólag lett színezve különlegessé és széppé teszi a régi térképeket és bizonyos fokig használhatóvá, még ha arányaiban pontatlan is.
A térképek elkészítése hatalmas feladat volt, hi-szen ez egy olyan összetett mérési folyamat, melynél a legkisebb tévedés is nagyon nagy problémákat okozhat. A régi nyomatok szolgáltak alapul a mo-dernebb és pontosabb kartográfiai munkáknak.
Az 1550. évi állapotokat bemutató térképen jól elkülönítve található Bucsa. Ha megfigyeljük a tér-képrajzoló által készített környezetet, máris bizo-nyítva látszik, hogy a régi település a Berettyó azon partján helyezkedett el, mely közelebb esik Füzesgyarmathoz. Vagyis ott, ahol a kés bbi Nagy-Bucsa nev rész alakult ki, s amely központja volt a Nagy-Bucsa Puszta-ként emlegetett rétségnek.
1798-ban Johannes Lipszky, azaz Lipszky János az alábbi sorokat írta levelében gróf Festetics Györgyhöz:
Valóban szégyen hazánkra nézve, hogy err l az oly szép és érdekes országról jó térképek készítésé-ben annyira visszamaradtunk, hogy még csak pontos trigonometriai mérést sem tudunk felmutatni orszá-gunkról, még kevésbé asztronómiait.
A probléma els dlegesen az volt, hogy a térképe-ket a régi kartográfusok által készített metszetekr l másolták át s ezáltal pontatlanok voltak, így ezeket használni nem lehetett. Lipszky János végül elké-szítette a Magyar Királyság s a hozzá tartozó orszá-gok pontos térképét, mely abban az id ben a lehet legpontosabb volt. (Nagy munka volt, de végül is sikerrel járt.) Ezek tanulmányozása során sok min-dent megtudhatunk Bucsáról is.
Lipszky János 1806-ban készült térképén két he-lyen is szerepel Bucsa neve. Egyszer a bal oldalon szerényen meghúzódva, s ugyanebben a vonalban a vizeny s, lápos terület közepén egy sziget formájú tisztáson szintén megtalálhatjuk Bucsát. Nyilván a terület egészének felmérésekor több helyen is jelez-ték a település nevét. Ez is bizonyítja, hogy már ekkor nagy területen s elszórtan éltek a jelzett vidé-ken olyanok, akik bucsainak vallották magukat. Ez is azt bizonyítja, hogy Bucsa egy elszórt tanyavilág-ként funkcionált az 1700-as évek végén, de lakói egy közösségbe tartozónak érezték magukat. Ami ezen a térképen érdekes, az a Bucsa szó leírása. Ugyanis
ezen nem ts-t írnak, hanem cs-t. A vázlatokon és a többi térképen viszont Butsa-ként írják a település nevét.
Lipszky János 1806-ban készült térképének részlete
Lipszky-féle színezett vázlat
A térképek kéziratos vázlatként és rézbe metszve nyomatként is fellelhet k. Így több vázlaton és tér-képrészleten is tanulmányozhatjuk Bucsát és kör-nyékét.
Színezett, részletes rajz elforgatva Lipszky kötetéb l
Készült egy színezett térkép, mely a szokásoktól eltér en 90 fokkal el van forgatva (így jobbra van észak!). Miért lett ez így elkészítve nem tudható, de ha visszaforgatjuk a ma is használatos irányba (úgy, hogy fent van észak) akkor mindent pontosan a he-lyén találunk. A besatírozott rész mutatja a környék mocsaras, lápos világát, a kiemelked részek pedig a szárazabb szigetrészeket, a lakott településeket.
Alte Kirche a térképen
Egy másik vázlaton a térképész bejelöl Bucsa és Szerep között egy épületet. A kézírásos vázlaton olvasható a megnevezése is: Alte Kirche , öreg templom . Ha a térképet minden szempontból pon-tosnak és megbízhatónak tartjuk, akkor a tájolás szerint ez a régi szerepi templom, vagy apátság épületmaradékát jelzi. Érdekes, hogy sehol máshol nem rajzoltak be se templomot, se más jelent s épületet Lipszkyék, csak itt. Nyilván a tájolás szem-pontjából volt ez fontos, hiszen csak a vázlaton sze-repel, a rézbe metszett és kinyomtatott változaton már nem. A Szerep melletti templomrom, abban az id ben még jobb állapotban lehetett, hiszen csak öreg templomnak és nem leromlott épületnek nevezi.
A bucsai apátság romjai nyilván már nem látszottak a felmérés idején, hiszen akkor talán az is fel lett volna tüntetve, bár az is lehetséges, hogy ez a jel-zés a bucsai templomot jelöli. Egy pontos bemérés alapján ezt pontosítani lehetne. Ami még érdekes, hogy Szerep sokkal kisebb bet kkel lett jelölve mint Butsa, mintha az utóbbi nagyobb jelent séggel bírna.
Egy térkép pontossága és megbízhatósága a ka-tonaság szempontjából azonban nagyobb jelent ség-gel bírt. Fontos volt ez, hiszen ennek alapján meg lehetett határozni a csapatok mozgását, az utánpótlás útvonalát, a meghódítandó és leigázandó területek nagyságát és elhelyezkedését. Emellett a védekezés szempontjából is nagyon fontos volt, hiszen a térké-pek alapján tudták megszervezni az ellenség által elfoglalt területek lokalizálását, majd ennek vissza-szerzését is.
A III. katonai felmérés alapján készült térkép...
A hadvezetés arra törekedett, hogy nagyon részle-tes és pontos felmérések alapján készült tájékoztató rendszer birtokában legyen.
Az el bbiekb l adódik, hogy a kartográfia fejl dése szorosan összefügg a katonai térképészet fejl -désével. A jó min ség és pontos térképek iránti igényeket a háborúk indokolták. Ezért is van az, hogy nagy területekr l, Európáról, az országokról a katonák készítettek el ször olyan részletes térképe-ket, amilyen addig még soha nem látott napvilágot.
Mivel ezek f leg a hadi érdekeket szolgálták, ezért titkosak voltak. A titkos térképek a gazdasági élet számára akkor még elérhetetlen voltak.
Magyarország területének a feltérképezésére az Osztrák Birodalom, majd az Osztrák-Magyar Mo-narchia keretén belül került sor, ezeket hívjuk I., II., III. katonai felmérésnek. Id pontjai:
I. katonai felmérés: 1782-1785 II. katonai felmérés: 1806-1869 III. katonai felmérés: 1872-1884
Az itt bemutatott térképen, mely a III. katonai felmérés során készült, már sokkal részletesebben láthatjuk a települést és a hozzá tartozó tanyákat, majorokat. Mivel katonai felmérésr l van szó, olyan kiegészít jelzésekkel találkozhatunk, melyek hosz-szú távon is helytállóak és maradandóak. A folyók és a települések olyan stabil térképészeti jelek, me-lyek nem változnak (kivéve az el bbinél egy
esetle-ges folyamszabályozás). Ezek már a régebbi térké-peken is szerepeltek.
Ha jól megfigyeljük a mellékelt ábrát, felfedez-hetjük, hogy a kartográfus felrajzolta a pusztában lév tanyákat, majorokat is. A térképen látható szel-vényen jól láthatóak ezek a pontokkal jelölt lakhe-lyek. Ennek alapján számszer en is meg lehet hatá-rozni az itt és más területeken létesített tanyákat, házakat. Az utak, d l utak, földszelvények mellett jelzett épületeket tájékozódási pontként is használ-hatták katonai szempontból, ezért készült ilyen részletességgel ez a térkép. Ugyanakkor mi magunk is le tudjuk ellen rizni, hogy abban az id szakban mikor ez készült , hol voltak pontosan ezek a kis tanyák, mennyi volt bel lük, s vajon hol voltak töb-ben és hol kevesebtöb-ben.
Most vizsgáljuk meg a Bucsához tartozó része-ket! Itt már szerepel Bucsatelep, (és nem Bucsa Új-ülés)1 mégpedig úgy, hogy jól látható a házak elhe-lyezkedése, melyek a mostani f utcától (Kossuth L.
út) észak-keletre vannak berajzolva. A dél-nyugati oldalon egyetlen ház se épült még ekkor. Karcag felé haladva Bekefalvánál (ez sincs jelölve!) három ház van berajzolva. Ekkor még nem volt neve, hiszen ezt a térképen is jelezték volna.
1 Bucsa Újülés, mint település, térképen sehol se található.
... és a polgári változata A legérdekesebb azonban a Nagy Bucsától a
Kiritó tanyán keresztül Zódon-ig (nem Kis- és Nagy-Zódon!) vezet pontsor, mely azt jelzi, hogy itt a házak szinte egy vonalban voltak. Ez a rész úgy néz ki, mintha egyutcás település lett volna. Hosszúsága jóval meghaladta Bucsatelepét. Az épületek számá-ból az következik, hogy a lakosság többsége is ezen a részen élt még ekkor. A pontsor folyamatossága azt is jelzi, hogy ez a rész önálló egység volt.
Ha megnézzük a mai Kis-Bucsa ezt az elneve-zést csak kés bb kapta ez a terület Ritka Borz majorral határos részét, a csatorna vonalán ismét egy határozott pontsorral találkozunk, mely az ottani épületeket jelzik. A tanyák vonala Zsombok akol tanyától halad felfelé és Ritka Borznál csinál egy kunkort balra és követi a csatorna vonalát. Ez mu-tatja, hogy itt is egy összefügg település létezett.
A III. katonai felmérés alapján készült térkép tu-lajdonképpen egész Európát bemutatja. Ha belegon-dolunk, hogy ezt a hatalmas területet milyen nagy pontossággal mérték fel és rögzítették a kartográfu-sok, bizony nagy elismeréssel tartozunk azoknak, akik ezt véghez vitték. El lehet képzelni, hogy mennyire összetett, igényes, nagy munka lehetett, hiszen nem évtizedekig készült, hanem csak néhány évig. A pontosság és precizitás mellett az is elisme-résre méltó, hogy minden ország területén el forduló térképészeti bejegyzés a saját nyelvén van rögzítve, mint ahogy az itt közölt térképrészleten természete-sen magyarul. Ezen belül is nagyon pontosak a meg-határozások, mint ahogy ezen a szelvényen is látha-tó, a puszta (psz), a tanya (tn) vagy a major (mjr) a
magyar szokásnak megfelel en van leírva (rövidítve). Ezt nyilván úgy oldották meg, hogy min-dig az adott ország biztosította a mérésekhez a szak-embereket, a rögzítéshez a kartográfusokat.
Ennek a térképnek köszönhet , hogy a Bucsához tartozó tanyák, majorok elhelyezkedését ennyi vál-tozás után is pontosítani tudjuk. Ezért, ha ebben a könyvben bármelyik településegységr l szó esik akár személyre vonatkozólag, akár egyéb miatt, a térkép alapján meg tudjuk állapítani, hogy ez pontosan hol is volt. Bár ezek a majorok, tanyák már régen meg-semmisültek, mégis fogalmunk lehet azok pontos he-lyér l és nagyságáról.
Az 1800-as évek elején készült egy térkép Békés megyér l. Ezen a települések többsége el tt egy P.
bet áll, mely a Praedicum, a Puszta szó bet jele.
Mint látható, a környéken majdnem minden telepü-lésnév el tt szerepel, ami azt jelenti, hogy a környék bizony egy nagy pusztaság volt, ahol elszórtan vol-tak lakott részek, melyek nyilván jelent sek vol-tak, hiszen nevük ott szerepel a térképen. Ezek nagy része ma már nem létezik, megsz ntek, kihaltak, elpusztultak. Csak a nevük maradt meg a pusztában, csak egy-egy terület viseli még ma is örökösként ezeket az elfelejtett neveket. Keletkezésük és elt né-sük Nagy-Bucsa Puszta történetéhez köt dik, így nagyon érdekes lenne megtudni nevük eredetét, az itt él k mindennapjait, ami tulajdonképpen meg-egyezik a bucsaiak életével is. Ez egy újabb kutatás alapjait képezi. Egyszer talán valaki ezt is elvégzi, még miel tt teljesen feledésbe merül egy furcsa település-szerkezet, egy furcsa életmód.
Békés megye térképének egy részlete. Az1800-as évek elején készült térképen Bucsa még P. Butsa-ként szerepel, míg Karcag ekkor Kardszag-Újszállás-ként volt ismert.
Mindenesetre elkönyvelhetjük, hogy az élet viha-raiban sok kis apró település megsemmisült, de Bucsa túlélte a nehéz id ket s még ma is létezik
Békés megyét ábrázoló (1910 körüli) régi térké-pen már sokkal elnagyoltabb ez a terület az el bbi-hez viszonyítva. Ezen is megtaláljuk a nagyobb egy-ségeket, melyek itt a Bucsai pusztán voltak: Kiritó, Rakonczás, Tót-sziget, s t még Nagy Bucsa is. Egy érdekességet azonban itt is felfedeztem. Minden el bb említett helység egy kis karikával van megje-lölve, ez mutatja a pontos helyét a térképen. A Bucsatelep szóhoz, helységjelöléshez nem található ilyen. S t aBucsaszó után atelepszó kés bb lett hoz-záírva! Ez abból is látható, hogy a bet típusa más, sokkal vékonyabb, s t a bet karaktere is eltér , mint a mellette lev k bármelyike. Az is lehet, hogy ez a térkép elkészülte után kézzel lett ráírva, tehát utólag korrigálták. Ez viszont azt jelenti, hogy a térkép készítésekor még Bucsa néven vették fel az adatokat, a kinyomtatás után már Bucsatelep-ként szerepelt. Ez máris meghatározza ezt a két id pon-tot: a felmérését és a kinyomtatásét.
Ezen a térképen szerepel egy tanya, melyet más-hol nem láttam. A bal fels sarokban, a Hortobágy csatorna mellett Kiritó és Tótsziget között olvasható a Jósbucsa szó. Nyilván ez is létszámában vagy nagyságában jelent s lehetett, ha a térképre is felke-rült. Sajnos err l ma semmilyen adat nincs, tehát nem tudni, hogy valóban létezett, vagy csak egy elírásról van szó. Ha viszont létezett, akkor a névadó egy jósn , vagy egy boszorkány lehetett. Az egy-szer emberek hitvilágába ez is belefért.
A fenti térképen viszont nem szerepel a Berettyó csatorna, pedig az már létezett ebben az id szakban.
A térképek fejl désével tulajdonképpen figye-lemmel kísérhetjük a települések változásait. Ha megnézzük az els magyar térképkészít Lázár (Lazarus) munkáját, felt n , hogy éppen ez a terület, melyen Bucsa is van egyszer en nincs jelölve.
Tulajdonképpen fehér folt a kartográfus szerint.
Pedig bizony volt itt élet már akkor is, csak a járha-tatlan utak, a megközelíthetetlen kistelepülések nem utolsó sorban a végtelen mocsár miatt egysze-r en nem lettek felméegysze-rve, nem lettek figyelembe véve.
Lipszky János volt az els olyan kartográfus, aki már olyan részletességgel készítette térképeit, hogy azokat még ma is jól lehet használni. Ezek a lenyo-matok egy ország s annak kisebb településeinek fejl dését is mutatják, de még mindig csak elnagyolt állapotban. Jelölve vannak a folyók, a települések, de csak polgári célokra használhatók.
Ugyanakkor a III. katonai felméréskor készített munkákon már olyan részletekkel találkozunk, me-lyek még a mai térképeken se szerepelnek.
A térképek tanulmányozása során eddig még nem találkoztam a Bucsa-Újülés településmegnevezéssel.
Bár ezt az anyakönyvezések során használták, hi-szen nagyon sok bejegyzés tanúskodik err l, mégis furcsa, hogy térképen soha nem jelenítették meg. Ha ez valóban így van, és sehol máshol nem szerepel ebben a módozatban, akkor el fordulhat, hogy csak az itt lakók, az ide betelepül k nevezték el egy rövid id re így, a beköltözés id szakára Bucsát.
Az el z ek alapján elmondhatjuk, hogy Bucsa-Újülés megnevezést csak néhány évig használták.
Az elnevezés nem emelkedett hivatalos rangra, megmaradt az itt él k egyedi meghatározásaként, új otthonként, Újülésként.
Részlet Békés megye térképér l (1910)
Bucsa Békés megyében
Bucsa Zala megyében
Bucsa Erdélyben
Bucsa Szlovákiában