atolikusok és reformátusok éltek itt Bucsán egy közösségben. Egymást segítették és egymást támogatták, de a hitéletben mindig elkülönültek, s vallásukat büszkén vállalták a másik féllel szemben. Egy kissé talán ez versengésnek is hatott, hiszen külön iskolája volt mind a két feleke-zetnek, de a házasságban se szerették a másik vallá-sú társat. A szerelemnek azonban nem lehet paran-csolni és így létrejöttek ún. vegyes-házasságok.
1835. évben a Bárándi plébános az írásainak latin szövege közé beékelve az alábbi magyar kérd mondatot illeszti:
Milly kilátás min lépés Katolikus és Protes-tánsra nézve a vegyes házasság?
Néhány esetben az egyik fél áttért a másik vallá-sára. Azok akik nem reverzáltak , hanem megtar-tották eredeti hitüket, általában egyezséget kötöttek a születend gyermek vallásának tekintetében. A szo-kásjog alapján a fiú az apa, míg a lány az anya hitét vette fel. Volt olyan eset, hogy ezt a házasságkötés-kor egy jegyz könyvbe vették fel, nehogy kés bb valami módon másképpen alakuljon a keresztel . Éppen ezért olvashatunk a keresztelési anyakönyv-ben az Észrevételek rovatban erre utaló feljegyzést.
Ezek közül az egyik:
Ezen gyermek r. kath. vallása a kisújszállási kir.
járásbíróságnál 1908. Pv.1113. sz. a. felvett jegyz -könyvvel biztosíttatott.
Így történt meg, hogy egy családban voltak kato-likus és református gyermekek. Vasárnaponként ezért egyik gyerek a katolikus, míg a másik a refor-mátus templomba járt imádkozni.
Kereszteléskor az anyakönyvekbe bizony beírták a származási rovatba azt is, hogy törvénytelen. Tör-vénytelen gyermeknek számított az, akit leányanya szült, vagy a szül k nem voltak egyházilag meges-küdve. Ha a leányanya kés bb házasságot kötött és a férj magáénak vallotta a gyermeket, akkor ez a tör-vénytelen bejegyzést korrigálták az Észrevételek rovatban. Ilyen bejegyzés olvasható 1909-ben:
K rösszakáli születés Zs. T. gör. keleti vallású dohánykertész, bucsatelep-nagybucsai lakós e gyer-meket magáénak ismeri és ennek anyjával róm. kath.
J. Erzsébettel Bucsatelepen 1912. június 8-án kötött polgári egybekelését követ , a bucsatelepi róm.
kath. iskolakápolnában létrejött egyházi házasságá-val utólagosan törvényesített...
A fentiekb l is kit nik, csak az egyházi házassá-gon belül született (vagy elismert) gyermekeket tekintette törvényesnek az egyház. Van egy érdekes bejegyzés, mely szerint a szül k csak polgári házas-ságot kötöttek, de keresztelni elvitték a
gyermekü-ket. Itt nem jegyezték be törvénytelenként a gyer-meket, hanem a törvényes származási rovatba került a megjegyzés, hogy a szül k polgári házassága sze-rint törvényes a gyermek. Ez így egy felemás álla-pot, hiszen az egyház szerint törvénytelen, de elis-meri, hogy az állam szerint viszont törvényes. A bejegyzés:
Az állam törvényei szerint törvényes.
Kompromisszumos bejegyzés ez, hiszen elismeri, hogy a gyermek törvényes, de a sorok között ott a vélemény, hogy az egyház szerint viszont törvény-telen. Ebben az esetben rugalmas volt az egyház, talán azért, amit a megjegyzés rovatban olvashatunk:
Az egyházilag törvényes hitvestársától törvény-széki ítélettel elválasztott apa e gyermek anyjával polgári kötésben él.
Keresztelési jegy
A keresztelést nemcsak az anyakönyvben doku-mentálták, de keresztelési emléklapot is adtak a szül knek. Erre szükség volt, hiszen bérmáláskor, házasságkötéskor kérték a keresztelést igazoló iratot.
Ugyanúgy a gyermek megkeresztelésekor kérték a szül k egyházi esküv jét igazoló okiratot.
A keresztelés bejelentésekor többször volt nézet-eltérés a szül k és a plébános között, f leg 1945 után. Nem értették, miért kell a szül knek is egyházi
házasságot kötni ahhoz, hogy gyermekük a keresz-telés szentségében részesüljön. Felmerül a kérdés, ha k nem egyházilag megáldott házasságban élnek, akkor vajon miért keresztelik meg gyermeküket?
Szokásból? Divatból? Nem tudni! Ha ezeket a kéré-seket az egyház elutasítja, akkor megsért dnek az emberek. Lehet, hogy nem szabadna elutasítani eze-ket a kéréseeze-ket? Vajon az a gyermek, akit kereszte-lésre elhoztak, tehet arról, hogy szülei nem kötöttek egyházi házasságot? Akkor a szülei hibája miatt maradjon pogány ? Erre mindenkor csak a helyi plébános adhat választ. Csak dönti el, hogy ilyen esetben miként cselekszik. Ha erre az eljárásra fel-s bb utafel-sítáfel-s van, akkor még fel-se változtathat ezen.
Esketési jegy
A házasságkötések se voltak mindig zökkenés-mentesek. A szerelemnek parancsolni nem lehet, s bizony a fiatalok nem a vallási hovatartozást tartot-ták els dlegesnek az ismerkedéskor. Az eltér vallá-sú párok összeadása mindkét egyháznak gondot okozott, s ezért is rossz szemmel nézték az ilyen párokat.
1939 márciusában, Lajcsák Ferenc nagyváradi püspök egyházmegyéje területén (így Bucsán is) minden plébánosnak megtiltotta, hogy a vegyes há-zasságokat a szokott módon megáldják. Mindenféle-képpen azt szerette volna, ha a pár másik, nem kato-likus vallású tagja reverzál, (vagyis elhagyja hitét) s ezután már semmi akadálya nincs a házasság szent-ségének kiosztásában. Ha erre nem hajlandó a fel-kért személy, s marad a régi hitén, arra az esetre csak a passiva assistentia alkalmazását engedé-lyezte. Ez abból állt, hogy a pap nem áldja meg az ifjú párt, hanem egyházi öltözet nélkül, és csak a templom területén kívül találkozik az ifjú párral s egy-szer en tudomásul veszi a házasság megtörténtét.
Országszerte nagy tiltakozást váltott ki Lajcsák püspök utasítása. Az 1939-40. évi országgy lés el-lenzéke ezt nem nézte jó szemmel, s mindenképpen egy új, egy liberálisabb egyházügyi törvényt köve-telt. Ennek a javaslatnak a törvénybe iktatását azon-ban az uralkodó nem támogatta, nem szentesítette, így 1840 nyarán Lajcsák Ferenc nagyváradi püspök
intézkedését kiterjesztették az egész magyar katoli-kus egyházra. Ezáltal életbe lépett egy olyan tör-vény, mely évtizedekre meghatározta a házasulan-dók egyházi elbírálását, s a házasságkötés egyházi kivitelezését.
Házasságkötés alkalmával is mint keresztelés-kor kapott az ifjú pár egy igazoló iratot, mely az egyházi áldásban részesülést igazolta. El tte azon-ban bejelentést kellett tenni a helyi plébánián a há-zassági szándékról. Erre megvoltak a megfelel bizonylatok, megfelel formulák.
A bizonylatok, megegyezések, szándékok rögzí-tésére is egy megadott formula szolgált, éppen azért, hogy mindenütt egyformán értelmezhet legyen a hivatalos irat. Egyik formája például a házasságkö-tésre való szándék bejelentése a plébánosnál az alábbi szöveg szerint történt:
Kölcsönös megegyezésüket a házasságra kije-lentették N.N. plébános el tt N. plébánia házban.
(1841)
A bejelentés után következett a házasságkötés ki-hirdetése a templomban. Ekkor felhívják a hív k figyelmét arra, hogy ha tudnak olyan körülményr l, mely alapján ezt a házasságot nem szabadna meg-kötni, azt haladéktalanul jelentsék be a plébánosnak.
Ilyen bejelentést azonban nemigen tettek.
Az esketési szöveget szintén fels bb utasítás alap-ján, a püspökt l érkez levélb l ismerhetjük meg.
1840. évben olvashatjuk ezt az els magyarul megfogalmazott esküv i fogadalomtételt:
A férfi:
Én N.N. magamhoz veszem házastársul N.N. ezen tisztességes személyt, el nem hagyom tet holtomig és holtáig semminem viszontagságában. Isten en-gem úgy segéljen.
A n :
Én N.N. ezen N.N. jámbor Férjfiúhoz hozzáme-gyek házastársul, el nem hagyom tet holtomig és holtáig semminem viszontagságaiban. Isten engem úgy segéljen, Boldogságos Asszony és Istennek min-den szentei.
A hív k hitbeli tevékenységét is próbálta az egy-ház folyamatosan segíteni. A mindennapi élet elvá-rásai mellett ott voltak az egyházi el írások. A püs-pökök a hívek lelki életét atyai gondoskodással jó irányba terelték, ugyanakkor a vallás el írásait szi-gorúan betartatták. Ezt id szakonként a hozzájuk intézett leveleikkel er sítették meg. Például a böjti el írásokat is. A 60/847 sz. körlevél is err l szól.
Mi Bezdédi és Kis Bákai Báró Bémer László Is-ten Irgalmasságából és az apostoli szent Szék ke-gyelméb l Nváradi Deák szertartású Megyés püspök.
Az egyházi fegyelem üdvös czikkei között legré-gibb és leghasznosabb a 40 napi Sz(ent). Böjt meg-tartása, mely az apostolok idejét l fogva szüntelen megtartott és most is szentül megtartani rendel az Anyaszentegyház
A hív ember otthonából nem hiányozhatott a Szent Biblia se. Az Ó- és Újszövetség megismerése szinte kötelez volt. A hit ismeretén kívül még más célt is szolgált ez a könyv egy család életében. Na-gyon sok gyermek ebb l tanulta meg a bet ket, ezt használta olvasókönyvnek. Az alapm veltséget is ebb l merítette az egyszer ember. Megtanulhatta bel le az Isten és a szül szeretetét, az egymás iránti szeretet és megbocsátás minden fokát. Megismer-hette a Krisztus el tti és a Krisztus korában élt em-berek kultúráját. Ez volt az a könyv, mely elkísérte az embereket születésükt l halálukig. Vigyáztak is rá és csak a hosszú téli estéken vették el , hogy gyertya mellett, vagy a petróleum lámpa imbolygó fényénél olvasgassanak bel le. Ez volt az egyetlen könyv, mely talán minden családnak ott volt a szek-rényében.
Mivel több generáción keresztül örökl dött a Biblia, így eredeti tartalma mellett mindenképpen megfelelt egy család rövid krónikájának rögzítésére is. Általában a könyv utolsó lapjai üresek voltak. Ide kerültek feljegyzésre a családban történt események:
születések, esküv k, halálozások. Néha még a gaz-daságban történt jelent sebb változások is itt lettek felsorolva.
A családban történt események ide kerültek Néhány kiadásban erre külön oldalak lettek ki-alakítva, ezzel is segítve a családi adminisztrációt. A díszesen és idézettel ellátott oldalak ezzel is na-gyobb kedvet csináltak az események rögzítéséhez.
Téma szerint biztosítottak oldalakat, hogy minden adat meg legyen örökítve a leszármazottak részére.
Külön volt oldal a gyermekek születésének, a házas-ságok megkötésére, a halálozások idejének feljegy-zésére. A család krónikájának lejegyzése is egy kü-lön oldalra kerülhetett.
A másik fontos és szükséges irodalom, mely szintén a hithez, a valláshoz köthet : az imakönyv.
Attól függ en, hogy milyen anyagiakkal rendelkezett egy család, ajándékozott imakönyvet els -áldozáskor, bérmáláskor, esküv kor gyermekeinek.
Egyszer és igényes kivitel példányok kerültek forgalomba. Vasárnaponként a misére men minden
hív kezében ott volt a saját imakönyve, mely való-ban elkísérte élete végéig.
A Faluházi (Finta) család krónikájának lapjai A reverzálások, a másik hitre való áttérések min-den egyház számára szomorú esemény volt, hiszen ezzel is kevesebb hiv lett abban a közösségben.
Er szakot alkalmazni nem lehetett a maradásra, ugyanakkor az áttér k akaratát is tiszteletben kellett tartani. A szándékról egy bizonyságlevelet kellett kiállítani. Ezen formula elkészülte után négy hetet kellett várni egy újabb bizonyságtétel aláírása miatt.
Ugyanis ennyi türelmi id t kapott az áttérni vágyó arra, hogy szándékától elálljon. Amennyiben ez id alatt is kitartott akarata mellett, az anyaegyház elen-gedte.
I. Bizonyságlevél
Alól írott ezennel bizonyságot teszek, hogy N.
plébániához tartozó N.N. mai napon nálam NN. és N.N. bizonyságok jelenlétökben azon szándékát je-lentette bé, miszerint a katolikus hitr l, mellyet ed-dig követett, az Ágostai, vagy Helvetziai Vallásra átmenni akar.
Kelt. N. illy napon T. esztend ben.
II. Alól írott bizonyságot teszek, hogy N. Plébáni-ához tartozó N.N. mai napon nálam N.N. és N.N.
bizonyságok jelenlétében ezen, ez el tt négy héttel
tett szándék mellett, miszerint a katolikus hitr l, mellyet eddig követett, az Ágostai, vagy Helvetziai Vallásra átmenni akar, álhatatos megmaradását nyilvánította.
Kelt. N.N. Plébános
A 183. oldalon az áttérést rögzít táblázat, mely az alábbi adatokat tartalmazza:
Nagy-Váradi l. sz. Egyházi Megyében N. Kerü-letben kebelezett N. Plébániában történt átmeneti esetek Jegyz Könyve
1. Folyó szám, 2. Átmen neve, 3. Állapotja, 4.
Életkora, 5. Szándékát 1-s ízben mikor jelentette?
6. Kik el tt? 7. Állhatatos megmaradását mikor nyilvánította? 8. Kik el tt? 9. Melyik vallásra megy átal? 10. Kapott e Bizonyság Levelet?
Csatos imakönyv
A másik hitre áttér k a reverzálók mindig nagy fájdalmat okoztak az egyháznak s annak veze-t nek, képvisel inek. Ha valaki hiveze-téveze-t elhagyveze-ta, annak okait nem mindig lehetett kideríteni. Lehetett konf-liktusa a plébánossal, a hív kkel, vagy házasság miatt váltott hitet. A legelkeserít bb mindig az volt, ha az el z ek közül egyikre se hivatkozott, hanem meggy z désb l váltott át egy másik vallás követé-sére. Ha már semmilyen meggy zés nem használt, s valóban másik hitre tért át, nem volt más választás, be kellett írni az anyakönyvbe. Az egyik oldalon így szerepel az erre vonatkozó beírás:
Szent hitét elhagyta: 1934. március 28-án Az egyházon belül történt eseményekr l is érte-sültek a hív k. A püspöki levelek ezt is bizonyítják.
A pápaválasztáskor a körlevélben megadott szö-veg szerint kellett imádkozniuk a hív knek.
Imádkozzunk a mi megválasztott Pius Római Pápánkért
I. Az Isten tarcsa meg éltesse és boldoggá tegye t e földön és ne adja t ellenségeinek hatalmába.
V. Uram, halgasd meg könyörgésünket I. És a mi kiáltásunk jusson el dbe.
Könyörögjünk.
Örök és mindenható Isten könyörögj a te szolgá-don Pius Római Pápászolgá-don (IX. Pius pápa) vezéreld t kegyelmességed szerint az örök élet útján, hogy a te ingyen valókegyelmedb l a neked tetsz ket kívánja és egész erejével tellyesítse a mi urunk Jézus Krisz-tus által.
Ámen.
Els áldozók 1930-ban
Az els áldozó Lamy Zsuzsi
A szentmisék látogatottsága csak a kezdeti id -szakban volt ideális. Sajnos a kor szelleme, még-pedig a rossz szelleme igencsak megritkította a hív k létszámát, a templomba látogatókét pedig még ennél is jobban.