BUCSATELEPI IPAROSOK 1900 UTÁN nagybirtokos

1922. Jakabffy Jen kisbirtokos

1910. Kiss Imre intéz

1909. Smekál József 1922. Pauker Sámuel 1922. Blau Sándor 1923-31. Gróf Izidor 1944. Nagy István gazdatiszt

1929. Hajdú László 1936. Szabó István uradalmi ispán 1919. Sváb Antal tiszttartó

1909. Szabó Béla 1921. Schwarz Adolf 1932. Augusztinovics Gy z uradalmi számtartó

1912. Hanig József 1931. Albrecht Rezs uradalmi kocsis 1911. Molnár Lajos 1912. Kaschier Ferenc

1912. Földesi György 1912. Kotálik Pál 1912. Czinege István 1912. Bak Lajos 1912. Tóth Károly 1913. Remeczki János 1915. Marton Lajos tanító

1900. Császár Károly 1909. Sz cs Károly 1919. Kovács József 1922-45. Tenyei Gyula 1931. Vitányi József

(esküv 1931. júl. 4.)

1931. Soós Irén

(Vitányi Józsefné) kántortanító

1913.

Rottensteiner István Zoltán egyházfi

1915. Rottensteiner Lajos kertész

1903. Péter Dániel 1907. Holló Gábor 1909. Lindner Károly

1909. Lindner Lipót 1910. Süveges Zsigmond 1910. Gyáni Imre 1910. Földesi Sándor iparos

1907. Kovács János 1910. Farkas Mihály 1936. Czövek Imre

gépész, gépkezel , géplakatos 1903. Juhász Sándor 1903. Gyarmati János 1906. L. Pap István 1908. Sonkoly Ferdinánd 1908. Mauks József 1910. Gyarmathy János 1911. Kovács János 1911. Gut András 1912. Hornyák János 1912. Juhász Géza 1915. Suhar János 1915. Kassiár János 1919. Mellár György 1920. Kaschiár Pál 1920. Schwartz Imre 1921. Deák Sándor

1922. Geszti Imre

1907. Orosz Sándor 1909. Molnár Lajos 1909. Nagy József 1911. Venczel Gyula 1912. Csapó János gépkezel

1908. L. Pap István 1911. Venczel Gyula 1932. ifj. Opóczki János kofa

1908. K. Nagy Imre 1919. Cser Imre 1911. Cs. Nagy Imre 1913. Papp János

1907. Oláh Lajos 1909. L. Kis István 1909. Bed Sándor 1909. Gy ry István 1909. Tóth Károly 1909. Borbiró Mihály 1909. Kovács András 1909. Marton Lajos

1909. B. Nagy István 1909. Daróczi Albert 1911. R. Tóth Sándor 1920. Tör csik Pál 1923. Simon János

1923. B. Nagy Gyula 1928. Verik Lajos kimér

1920. Gonda Zsigmond magánzó

1909. Weinlich Nándor 1920. özv. Jónás Lajosné ács

1930. id. Oláh Mátyás 1936. Koczka Pál tengerész katona 1910. Víg Sándor pék

1908. ifj. Kandó János 1909. Reich Sándor 1922. Gy ri János asztalos 1936. H gye Sándor éjjeli r

1908. Pócsi Ferenc zenész

1911. Rácz Imre vitéz

1931. vitéz Molnár János fuvaros

1903. Balog Lajos 1903. Lép Albert 1903. Opócki János 1903. Bányai Imre 1904. H gye Sándor 1904. Karikó Mihály 1911. D. Balog József

tanyagazda

1911. Földesi András kis gazda

1913. Heged s László közrend

1914. Czinege János földm ves

1913. Koós István

A felsorolt foglalkozások közül néhány nagyobb figyelmet igényel, mint hogy csak elolvassuk és tudomásul vegyük mint egy száraz adatot.

A kereszteltek anyakönyvében a sok-sok értékes adat mellett szerepel egy olyan oszlop, melyet talán kevesen vesznek észre, pedig abban egy olyan sze-mély szerepel, amelynek tulajdonképpen a bucsai emberek a létüket köszönhetik. Szó szerint a létüket, hiszen egy olyan személyr l van szó, aki itt Bucsán oly sok újszülöttet segített erre a világra, ez pedig a szülészn , a bábaasszony neve. Abban az id ben az asszonyok otthon, a lakásukon hozták világra gyer-mekeiket, otthon vajúdtak, otthon érezték át egy új világ életre hozatalának fennkölt és a jöv t megala-pozó pillanatait. Ebben segített a bábaasszony, a szülészn . Az szakértelmét l bizony életek függ-tek, hiszen akár egy kis figyelmetlenség, egy kis higiéniai lazaság és máris tragédiába torkollik a születés oly szép pillanata. A szülés, a születés sok-szor veszélyekkel is járt. Ha a bábaasszony azt fel-tételezte, hogy a világra jöv csecsem olyan gyen-ge, hogy csak órái vannak hátra, megtehette azt, amit rendes körülmények között a pap feladata volt: meg-keresztelte az újszülöttet. Ha a gyermek mégis fel-er södött, akkor megkfel-eresztelték a templomban, ha pedig meghalt, akkor így mégiscsak megkeresztel-kedve jutott a másvilágra. Jó, ha minden bucsai úgy tiszteli ezeket a bábaasszonyokat, amint azt tevé-kenységükkel kiérdemeltek. Ezért álljon itt ismét az nevük, hogy azt újból átolvasva megjegyezhessük és méltóképpen tisztelhessük:

1885. évben Kósa Anna van bejegyezve bábaasz-szonynak. Az 1900-as évek elején pedig a szülész-n k a keresztelési aszülész-nyaköszülész-nyvek bejegyzései sor-rendjében: Kósa Anna, Murvay Jánosné, Bényei Mihályné, Czövek Lajosné, Takács Imréné, Kozma Juliánna (Bajnok Józsefné), Farkas Józsefné, Lábadi Gézáné, Bagi Sarolta, Székely Lajosné, Karakas Józsefné, Mile Sándorné, Rácz Antalné.

Az utolsó bábaasszony Bucsán Papp Ern né volt.

A kés bbi születés babákat már a karcagi kórház-ban segítették erre a világra.

Olyan foglalkozások is voltak, melyekr l nem tudunk mindent. Ilyen volt például a kukás . Ha mostani bejegyzés lenne, nyilván mindenki a sze-métszállítóra gondolna, aki a ház körül összegy lt szemetet szedi össze és viszi ki a szeméttelepre.

Elképzelhet , hogy az 1910-es években is volt sze-métgy jtés? Nem valószín , hiszen a kis házaknál kevés hulladék volt. Az ételmaradékot megetették a jószágokkal, vagy a szemétdombra, a trágyadomb-ra került s innen a földekre, ahol azt beszántották. El nem bomló hulladék akkor nemigen keletkezett, hiszen a m anyag még ismeretlen volt. A fahulladék legrosszabb esetben tüzel anyagként végezte, fém-hulladék pedig nemigen keletkezett, hiszen az utolsó kis szeget, vagy drótdarabot is felhasználták a ház körül. A régi térképeken is szerepel egy Kukás tanya . Akkor mégis mi volt a kukás feladata? Ez még talány, de lehet, hogy egyszer erre is fény derül.

...És fény derült rá! Szerencsére. Finta Sándor ta-nár úrral folytatott beszélgetésünk során tudtam meg kik is voltak azok a kukás -ok. Ugyanis az szülei is kukások, vagyis dohánytermeszt k voltak. Miért nevezték végül ket kukásoknak, azt nem tudni. De a lényeg az, hogy a rejtély megoldódott!

Vida János lovász és özv. Jónás Lajosné magánzó A magánzó már valamivel jobban körülhatá-rolható foglalkozás. Vagy mégse? Mit is csinált a magánzó? Mindent. Vagyis bármit elvállalt, amiért pénzt kaphatott, minden munkát elvégzett, amihez csak értett. Mindenesetre önálló, önmagát irányító személy lehetett. Bucsán a Mari majorban élt özv.

Jónás Lajosné, aki mint magánzó van bejegyezve az egyik iskolai anyakönyvben. Kés bb már mint cseléd szerepel. Magánzóként azonban teljesen önállóan élt: kártyából jósolt, terményeket, használt ruhanem t vásárolt fel, majd a piacon próbálta meg ezeket értékesíteni. Mindaddig ez volt az elfoglalt-sága, amíg férjhez nem ment a báró lovászához, Vida Jánoshoz. Ett l kezdve lett az uraság sza-kácsn je.

Bucsaiak a Hangyaszövetkezet el tt Kezembe akadt kutatásaim során egy levelez lap,

melyet Ruzsányi Ferenc keresked használt. Ezen az el nyomott lapon rendelte meg azokat az árukat, melyekkel b víteni szerette volna a készletét, vagy amelyre a lakosságtól megrendelést kapott. Kihasz-nálta a lehet séget, mely meggyorsította munkáját.

Ruzsányi Ferenc el nyomott levelez lapja Bucsán több keresked is volt, mindegyikük más és más árukészlettel várta vásárlóit. A változatosság és az áruk min sége határozta meg mindenkor az adott bolt vev körét. De voltak speciális üzletek, melyek egy bizonyos iparos-réteg kiszolgálására szakosodott. Így volt aki a szabók részére r fös-árut, cérnákat, t ket, zsinórokat árult, míg a másik szeget, szerszámokat, vasárut forgalmazott.

Természetesen több apró kis üzlet m ködött itt Bucsán. Jelent s volt a Polyák-féle üzlet is, mely szinte mindenféle árut tartott készletében: a varró-t varró-t l kezdve a vasárun kereszvarró-tül a varró-tüzel anyagig, s ha valami mégis hiányzott, természetesen a lehet legrövidebb id n belül megszerezték. A Hangyaszö-vetkezet vegyes árukészletével, olcsó áraival, ked-vezményes vásárlási lehet séggel csábította oda vev körét. Tulajdonképpen egy korabeli

bevásárló-központnak felelt meg. Ha valakinek ez a választék is kevés volt, az kénytelen volt szekérrel bemenni a legközelebbi településre, Karcagra, Füzesgyarmatra, vagy éppen Szeghalomra.

Szatócsbolt az utcára kitett árukészlettel A keresked k mellett ott voltak az egyéb szol-gáltatók is: a borbély, a szabó (hiszen már erre is volt igény), a szíjgyártó, az asztalos, a k m ves, a kovács. Kisvárosi életet feltételez ez a sok-sok ipa-ros és keresked . A hétköznapok teltek a megszokott ritmusban, a gondok, a problémák ugyan el kerül-tek, de mindig találtak rá megoldást. Az összefogás megvolt az iparosok között éppen úgy, mint a földe-ken dolgozók között.

A kor változásaira is fogékonyak voltak, hiszen a gépesítés, és minden új technológia olyan kihívás volt, melynek meg kellett felelni a bucsai mestereknek is. Az ipari iskolákban töltött tanonc-évek után be kellett bizonyítani a szakmára való alkalmasságot is.

Várady József és édesapja a g zgépnél A szakmák, foglalkozások felsorolásánál

talál-kozhattunk a tüzel , f t , gépf t megneve-zésekkel. Ezek a munkások az akkor modern beren-dezésnek számító g zgépek üzemeltetésében vettek részt. A gépek kezelése, karbantartása megfelel szakértelmet igényelt. Ezek a berendezések nagyon sok pénze kerültek, de az általuk végzett munka elvégzése során ez megtérült. Az uradalom minden majorjában voltak g zgépek, melyekhez megfelel kezel személyzet tartozott. A gépészek, gépkezel k voltak azok, akik a gépet a megfelel munkára be-üzemelték és a munkafolyamatokat irányították. A javítások, az alkatrészek beszerelése is az felada-tuk volt. A tüzel k végezték a nevükben meghatáro-zott feladatot. A gép felf tésével állították el a megfelel g znyomást. Az egyenletes tüzeléssel pedig biztosították a folyamatos munkavégzést.

Nagyon téved az, aki azt hiszi, hogy ezt bárki meg tudja csinálni. Ennek a munkakörnek is meg-voltak a sajátos fogásai, taktikái, de leginkább az el írásai. Mivel vegyes tüzelés kazánról (gépr l) van szó, így annak üzemeltetése is nagy gyakorlatot igényelt. A tüzel anyag legtöbbször a szalma volt, de minden éghet anyagot (gallyat, r zsét) fel tudtak használni. Mivel az egyes éghet anyagoknak eltér a h -értéke, így a tüzel nek kellett ismernie és tud-nia, hogy melyik anyaggal miként kell bánni.

A g zgéppel való munka veszélyes üzemnek számított. Ha túl lett f tve a kazán, vagy a szelepek nem voltak megfelel en beállítva, akár fel is

rob-banhatott volna munka közben. A keletkez kár mellett az ott dolgozók élete is veszélybe kerülhetett volna. Éppen ezért kellett elvégezni egy tanfolyamot azoknak, akik ilyen munkakört töltöttek be. Csak azokat alkalmazták, akiknek meg volt a megfelel végzettségük az új technikához.

A gépek szabályos üzemeltetése mellett termé-szetesen be kellett tartani a t zvédelmi el írásokat is. A környezet biztonsága érdekében óvakodni kel-lett attól, hogy a gép közelében lév szalma szikrát kapjon, s ett l begyulladjon. Ügyelni kellett arra is, hogy a g zgép kéményén keresztül távozó füst se tartalmazzon szikrát. A megfelel munkavégzés következtében nem is volt t zeset a g zgépek m -ködése alatt. Ez is azt mutatja, hogy az itt dolgozók és a munkaadók is alaposan felkészültek voltak s az el írásokat is folyamatosan betartották.