Nagy Imre cselédkönyvének bejegyzései A munkásigazolványba illetve a cselédkönyvbe

bejegyzett adatoknak nagy fontossága volt, hiszen ennek alapján lehetett megállapítani, hogy ki mennyi id t töltött el munkában legalábbis hivatalosan bejelentett munkában. Meg lehetett állapítani, hogy a dolgozó után milyen id szakokra lett befizetve a megfelel összeg az Egészségbiztosítási és a Nyug-díj Intézet felé. Ez határozta meg végül nyugNyug-díjba vonuláskor azt az összeget, melyb l aztán élete vé-géig meg kellett élnie. Sok esetben el fordult, hogy a munkaadó a belépéskor bejelentette dolgozóját, de néhány nap múlva már ki is jelentette csupán azért, hogy a kötelez befizetéseket saját zsebében hagyja miközben a felvett dolgozó err l mit sem tudott. Ezek a szabálytalanságok csak a nyugdíj

intézésekor derültek ki. Sajnos ezt már korrigálni nem lehetett, így ez mindenkor a megélhetési összeg zsugorodását jelentette.

Voltak különleges igazolványok is. Némelyik azt a célt szolgálta, hogy olyan helyeken is megfordul-hatott tulajdonosa annak birtokában, mely mások számára tiltott terület, tiltott zóna volt. Ilyen igazol-ványt kaptak azok, akik hadicélokat szolgáló gyár-ban végeztek munkát. Az itt dolgozók különleges jogokkal voltak felruházva, ket igazoltatáskor minden külön kérdez sködés mell zésével el kellett engedni, a munkahelyükön viszont csak bizonyos helyeken fordulhattak meg. A hadiüzemek minden-kor titkosak voltak, viszont az ott dolgozókat az átlagosnál jobban megbecsülték. A legtöbbször ki-váltságokkal is rendelkeztek, hiszen mindennapos, folyamatos munkájukra szüksége volt az államnak, s ezen keresztül a világot megbolondító hadigépezet-nek is.

A Dráva utcai hadiüzem igazolványa Igazolványok, igazolások, pecsétek, felszólítások olyan dokumentumok az emberek életében, me-lyek talán sokszor fölöslegesnek t nnek, s csak ak-kor válnak valóban nagyon fontossá, ha életünk egy meghatározó eseményét kell igazolnunk, ha jogo-sultságunkat akarjuk bizonyítani, ha megfelel vég-zettségünket szeretnénk megmutatni. A sok-sok papír olykor nagyon fontos szerepet tölt be

életünk-ben. Ezért kell ezeket a dokumentumokat meg rizni, hogy a megfelel igazolások bármikor a rendelkezé-sünkre álljon.

Nem szabad elfeledkezni arról se, hogy egy rádió üzemeltetéséhez is kellett igazolás, igazolvány, mégpedig a Rádióm sorvev -engedély . Érdekes és ma már szinte hihetetlen , hogy még ebbe is beleszólt az állami adminisztráció.

Farkasinszky András engedélye

Örökösödés utáni illeték Fizetési meghagyás -a Vannak olyan iratok, melyekek az ember életé-ben akkor is szerepet játszanak, ha ezt nem is akarja. Rákényszeríti a hivatali gépezet, az aktuális politika. Egyik ilyen okmány a gabonalap, melynek fontosságát és id szer ségét a gazdasági helyzet alakította ki. Ezen az okmányon fel kellett tüntetni, hogy ki mennyi gabonát röltetett és milyen meny-nyiségben.

Egy másik politikailag meghatározó okmány volt a II. Világháború utáni Magyarországon a Békeköl-csön. Ez csupán arról szólt, hogy az emberek pén-zéb l lett újjáépítve az ország: a tönkrement utak és hidak, a lerombolt gyárak, a rombad lt középületek.

Szép és nemes gesztusnak t n cselekedet volt, hi-szen ezáltal mindenki valóban tulajdonosává vált ezeknek az ingatlanoknak.

Gabonalap

A szépséghibája ennek csak az, hogy most a nagy privatizáció során ezeknek az eladásából nem azok-nak a zsebe vastagodik, akik erre piciny kis vagyon-kájukból adakoztak, hanem az él sköd , jó id ben, jó helyen tartózkodó politikusok, a mai kor új milli-omosai, milliárdosai. Mint az évszázadok során mindig, most is a nép zsebéb l vették ki a pénzt, melyb l talán azok lettek gazdagabbak, akik a szebb jöv t ígérték. Vagy gyermekeik, vagy unokáik. Egy-általán nem azok, akik valóban áldoztak egy szépnek mondott eszményért.

Mi volt ez a zsebeket is kiürít dokumentum? A több sorozatban is kiadott Békekölcsön .

Sokkal kisebb vállalkozás volt az 1920-as évek-ben a Hitelszövetkezet. A pénzügyi szakemberek nyilvánvalóan egy országos hálózat létrehozásán dolgoztak s ez késztette ket arra, hogy itt Bucsán is létrehozzanak egy helyi fiókirodát. Mint minden hitelezéssel foglalkozó pénzintézet, ez is azon mun-kálkodott, hogy a vállalkozók, a gazdaemberek ré-szére kedvez kölcsönöket biztosítsanak. Termé-szetesen mindezt úgy, hogy maga a pénzintézet is bezsebelhesse a megfelel hasznot.

A több sorozatban is kiadott Békekölcsön Sikerült is megfelel létszámú tagságot toboroz-ni, s néhányuk részére bizonyos mennyiség pénzt kölcsön formájában folyósítani. Eleinte jól m ködött ez a fajta kölcsönzési tranzakció, de közbejött az országot sújtó gazdasági válság, melyet az itteni polgárok is megéreztek. A Hitelszövetkezet szakem-berei viszont nagyon kés n reagáltak a baljós el je-lekre, így a nagy mennyiségben kiutalt pénzeket nem volt módjuk megfelel kamatozással vissza szerezni, s t még a kölcsönszerz dések alapösszegei is veszélybe kerültek. Mindez nagymértékben érin-tette Bucsa lakosságán keresztül a Bucsatelepi Hitel-szövetkezet alapt kéjét is. Olyannyira, hogy a pénz elértéktelenedése következtében a pénzintézet tönk-rement, s a dokumentumok alapján jól látható, hogy felszámolás alá is került. Az általuk kibocsátott Tagsági könyvecske ezek után már semmit nem ért, hiszen se kölcsönt nem lehetett felvenni ennek a felmutatásával, se a beígért részesedést nem lehetett követelni.

A Tagsági könyvecske els oldala

Egy bucsai ember bárhol is dolgozott akár a mez gazdaságban, akár az iparban mindig arra törekedett, hogy munkájával meg legyenek eléged-ve. A napi munka befejeztével sokan esti iskolán képezték tovább magukat, hogy ne segédmunkás-ként dolgozzanak, hanem valamilyen szakma isme-r jeként. Ezek után máisme-r nem is meglep , hogy az ilyen aktív és lelkesen jól dolgozó emberek elisme-résben részesülhettek.

Ez a folyamat végigkísérhet Peng Pál megma-radt dokumentumai, igazolványai alapján.

Peng Pál traktoros papírjai

Mint látható és olvasható, Peng Pál mindent megtett azért, hogy egy olyan szakmát szerezzen magának, mellyel hosszabb távon anyagi

biztonsá-got tud nyújtani családjának. A mez gazdaság gépe-sítésével n tt az igény az olyan szakemberek irányá-ban, akik nemcsak a föld megm veléséhez, de a gépek javításához, karbantartásához és m ködteté-séhez is értettek.

Az els választás emléklapja

Az ember életében eljön az a pillanat, amikor nagykorúvá válik. Ez egy demokráciában azt is je-lenti, hogy ezáltal választópolgárrá lép el . Vagyis ett l kezdve az id szakonként kiírt választásokon is leadhatja szavazatát. Ebb l az alkalomból a fiatal egy szép emléklapot kapott, hogy sokáig emlékeze-tes legyen számára a feln tté válás. Az természete-sen más lapra tartozik, hogy Népköztársaságunkban nem választás volt, hanem csak szavazás: azaz a Népfront által kijelölt egy személy közül lehetett választani. Vagyis két lehet ség volt: vagy t vá-lasztom, vagy t választom. Ez talán így nagyon furcsa a mai nemzedéknek, de a kor politikája azt követelte meg, hogy az emberek azt higgyék, hogy k választottak képvisel t, holott ezt a fels vezetés tette meg helyettünk. Nekünk csak bólogatni kellett.

Feltehetik erre a kérdést: hogy tehettünk ilyet, miért hagytuk? A válasz nagyon egyszer és rövid:

Élni akartunk!

Mivel élni akartunk s ezt mások is tudták kellett egy ellenség-képet alkotni, hogy a civil társa-dalom is aktívan részt vegyen az ország megvédésé-ben. Létrehozták a Polgári Védelem intézményét, mely tulajdonképpen egy olyan szervezet volt, mely felkészített mindenkit egy esetleges küls támadás ellen. Felkészítették a lakosságot a légitámadásokra, s t egy esetleges atomtámadásra is. Az utóbbi talán mosolyogni való, de ezt komolyan kellett venni.

A védekezés viszont nemcsak err l szólt, hanem az elemi csapások elleni védekezésre is. Nagyon hatékony volt ez a szervezet például árvízi védeke-zések során. A katonaság mellet nagyon hatékonyan m ködött, hiszen év közben ilyen esetekre is felké-szültek persze csak elméletben. A gyakorlat vi-szont már sokkal kegyetlenebb volt, hiszen sokszor emberek álmai váltak semmivé az árvíz miatt.

Igazolvány polgári védelmi oktatásról Az itt bemutatott dokumentumok csak kiegészítik azokat, melyeket a könyv többi lapjain, az adott témához kapcsolódva láthatunk. Nem lehet teljes ez a téma, hiszen olyan sokrét a közigazgatás, hogy minden iratot, igazolványt bemutatni lehetetlen, de ez a kevés is jól mutatja, milyen iratok voltak a bucsai emberek tulajdonában, milyen dokumentu-mok játszottak szerepet egész életükben.

Ezek a dokumentumos bizonyítékként is szolgál-nak, hiszen tükrözik azt a kort, melyben használtuk, a kutatók hozzáférhetnek olyan adatokhoz, mely az esetleg felmerült kétségeket eloszlatja.

Az iratok, igazolványok fontossága folyamatosan változott. Némelyikre ma is szükség van, más papí-rokat pedig nyugodtan eldobhatunk, mert már érvé-nyét vesztette, vagy éppen már nincs is rá szüksé-günk.

Szerencsére sokan voltak, akik életük során hoz-zájuk került iratot mind a mai napig meg riztek. Ki azért, mert hátha szükség lesz még rá , mások csak emlékként saját sorsuk újraéléséhez. Sokan el-hunyt szeretteik emlékét rzik a régi papírokkal, fényképekkel, igazolványokkal bár sokan éppen az emlékek eltörlése miatt semmisítette meg azokat.

Soha nem tudhatjuk, hogy a most érdektelennek t n igazolvány vagy egyéb iromány mennyire szá-míthat majd érdekességnek évtizedek múlva. Ezért egyet tudok ajánlani:

LAKOSSÁG

a figyelemmel kísérjük az anyakönyvekbe bejegyzett lakosokat, hosszas és alapos ku-tatás után össze lehet állítani a házak alapján egy listát, mely megmutatná, ki melyik házban la-kott. Természetesen ehhez kellene egy olyan térkép, mely ezeket a házakat jelöli. Mivel az 1900-as évek elején még utcanevek nem voltak, így csak egy sor-számot kaptak a házak. A bejegyzések azt mutatják, hogy a központi magban, a F utcán elhelyezked házakkal kezdték a számozást. Ha Füzesgyarmat fel l lépünk be a faluba, akkor a jobb kéz felé es ház kapta az 1. számot, majd ezen az oldalon foly-tatódott egészen az utolsó házig, majd a másik ol-dalon jött visszafelé a számozás. Tehát az 1-es szá-mú házzal szemben, a túloldalon lév épület rendelkezett a legmagasabb házszámmal. Termé-szetesen csak egy ideig, hiszen az új betelepül k, az újonnan építkez k is megkapták a saját sorszámukat.

Nyilván nem lettek átszámozva a régi épületek, így (több mint valószín ) egy id múltán, a 40-es évek felé már rendszertelennek t nt ez a számozási rend-szer. Bár ebben az id ben már egyes utcákat elne-veznek, leginkább az ott dolgozó iparosokról, keresked kr l. Példaként lehet megemlíteni a következ -ket: Sárkány utcája a Sárkány nev keresked dolgozott itt, vagy a Temet utcája a temet höz vezet utca. Ezek azonban nem lettek feltüntetve a házak falán, csak a falu lakosai használták egymás közt, a jobb tájékozódás, illetve egyes házak, vagy családok lakhelyének meghatározásához.

Az alábbiakban kigy jtöttem néhány család la-kóházának számát. Néha egy azon szám alatt több név is szerepel. Ez abból adódik, hogy egy helyen akár többen is lakhattak, de az is el fordulhat f -leg ha a család neve egy másik szám alatt is el for-dul hogy id közben átköltöztek egy másik házba, vagy véglegesen elköltöztek a településr l. Az egy házszám alatt szerepl eltér neveknél el fordulhat,

hogy a fiatal házasok a lány szüleinél laktak, így valóban két különféle név található egyazon háznál.

Az itt felsorolt adatok egy 30 éves intervallumot ölelnek át, mivel 1903-tól 1933-ig terjed id szakot vettem figyelembe. A házszámok nem folyamatosak, hiszen csak azok kerültek ide, melyek a kezembe került anyakönyvekben dokumentálva lettek ebben az id szakban, illetve melyekre kutatásaim során találkoztam.

Bucsatelepi házszám

A felsorolás egyben azt is tükrözi, kik azok, akik a falu slakosainak számítanak, kik azok, akik hosszabb ideig egy azonos helyen laktak. Egy alapos kutatással talán még egy bizonyos id szakban itt él k teljes névsorát is össze lehetne állítani s ezzel megközelít leg az adott id szakban itt él k létszáma is ismert lehetne. Össze lehetne állítani a környez majorok lakóinak a névsorát is. Ez viszont olyan gigászi munka lenne, melyre nem mertem most vál-lalkozni.

Talán majd egyszer!

A HÁZSZÁMOK ÉS LAKÓIK