alán nincs még egy olyan család a környéken, amely ennyire magán viselné a magyar törté-nelem egy szakaszának minden fájdalmát, kiszolgáltatottságát, embertelenségét. Egy család, mely a történelmi igazságtalanságokat túlélte ugyan, de valódi kárpótlást ezért soha senkit l nem kapott bár megérdemelték volna se anyagi vonatkozás-ban, se erkölcsiekben.
Lamy Béla Ipolypásztón született 1904-ben. A molnár mesterséget tanulta ki édesapjánál, a k híd-gyarmati molnármesternél. 1921. december 4-én
jó min sítés végbizonyítványt is kapott err l.
Lamy Béla cseh katonaként és civilben A trianoni szerz dés sok Kárpát-medencei csalá-dot érintett leginkább negatív irányban. A kitele-pítések, visszahonosítások napirenden voltak. A felvidéken él Lamy család se volt kivétel. Mivel magyarnak vallották magukat, áttelepítették ket az
anyaország -ba.
Lamy Béla felesége Kiss Vilma áttelepülésér l s végül a visszahonosításáról még megvannak az el-rongyolódott hivatalos papírok. Ezeken végig lehet kísérni egy ember kálváriáját. Szinte idegenként bánnak vele saját hazájában, csupán azért, mert a nagyhatalmak egy tollvonással eltolták az ország-határokat. Hiába voltak több millióan addig magyar állampolgárok, magyar emberek, hiszen ez volt anyanyelvük, hidegen és ridegen, figyelmen kívül hagyva emberi jogaikat, más nemzet polgáraként kezelték ket.
Mit tehetett Kiss Vilma? Cseh-szlovák állam-polgárként (bár csak a magyar nyelvet beszélte!) csupán tartózkodási engedéllyel vállalhat munkát Magyarországon, szül földjén, s ezt is csak korláto-zott ideig. Engedélyeket kell beszereznie, kérvénye-ket kell írnia, csupán azért, mert dolgozni, élni akar.
Végül 1927 áprilisától vállalhat munkát Dunakeszin
a MÁV telepen, mégpedig a M. kir. Külügyminisz-térium engedélyével, mely így szól: Az útlevélbe bejegyzett munkatilalom töröltetett. A munkavál-lalás csak az els lépés volt. Ezután következett a letelepedési, illetve a visszahonosítási kérelmek elindítása. Szerencsére ezen a vonalon a bürokrácia is rugalmasabb volt, de nem siették el a dolgokat.
Kiss Vilma munkavállalási engedélye 1931. október 23-án a M. kir. Népjóléti és Mun-kaügyi Minisztérium Menekültügyi osztálya (27.810/931 szám alatt) engedélyezi Kiss Vilma k hídgyarmati lakos beköltözését Esztergom belép állomáson át Budapest székesf városba.
1931. december 7-én átveheti a Visszahonosítási okiratot, melyben ez áll:
Eredeti magyar állampolgárságát az 1921:XXXIII. törvénycikkel becikkelyezett tri-anoni békeszerz dés 61. cikke alapján elve-szett.
Kiss Vilma, született 1906-ban, háztartásbeli, budapesti lakos, hajadon.
az 1922:XVII.t.c.24.§-a alapján kérelméhez képest a magyar állam kötelékébe visszavéte-tik, illet leg visszahonosíttatik.
Az okirat megszerzéséhez igazolni kellett vagyo-ni helyzetét is egy Hatósági vagyovagyo-ni bizonyítvány (Szegénységi bizonyítvány) kitöltésével. Ezen sze-repel a havi jövedelme is, 40 peng , valamint az, hogy teljesen vagyontalan.
Kiss Vilma Visszahonosító okirata
Az áttelepítés fizikailag és lelkileg is megviselte ket, de élni kellett, s mint jó molnár szakmunkások, természetesen azt keresték, hogy hol tudnak szakmá-jukban elhelyezkedni. Kapcsolatba kerülnek ifj. Erdé-lyi Sándor bugacmonostori emberrel, aki már hosz-szabb ideje haszonbérleti szerz déssel m ködtetett malmot Pálmonostorán. Ebbe a vállalkozásba sze-rettek volna társként csatlakozni. Lamy Béla és test-vére Gusztáv 1941. februárjában levelet kapott Er-délyit l.
..Az rl sök már nagyon várják, hogy a búza-rlés megkezd djön, úgyis már sok búzát röltünk a rozshengeren. Szeretném ha úgy csinálnák, hogy minél el bb jönnének, már a saját érdekükben is, hogy március elején megkezdenék a búzát.
Majd:
...A múlt héten Pálmonostorán voltam a községhá-zánál, beszéltem a f bíró és f jegyz vel, nagyon örül-nek, hogy a malom ki lesz b vítve és hogy csépl gépek is lesznek, megígérték a legmesszebbmen támogatást, és azt is, hogy fel lesznek mentve feltétlen, tehát attól nem kell félni, hogy elviszik katonának...
Azért érdekes ez a levél, mert egyszer azt mutat-ja, hogy a lakossági élelmezéshez nélkülözhetetlen szakembereket nem sorozzák be még háború idején se, a másik pedig, hogy mennyire várták ket ebbe a malomba, ahol végül a kés bbiekben megállták a helyüket. Szomorú a család szempontjából, hogy mikor néhány évvel kés bb bérl társuk megtudva azt, hogy Bucsán szeretnének egy saját malmot vá-sárolni, a pálmonostori malmot felgyújtatta. A gyújtogatással persze a Lamy testvéreket gyanúsí-totta meg. Borzasztóan kellemetlen helyzet volt, hiszen a két testvér ártatlan volt. A súlyosabb követ-kezmények szerencsére elmaradtak, mivel jelentke-zett az illet , akit felbéreltek erre az aljas cselekedet-re. Így kiderült a két fivér ártatlansága, s most már nagyobb er vel koncentrálhattak saját, önálló vállal-kozásuk felvirágoztatására.
Lamy Béla bizonyítványa a molnár mesterség kitanulásáról
1947-ben a két Lamy testvér 120.000 peng ért megvásárolta a bucsai malmot fele-fele arányban.
Így végre saját malmuk volt, ahol csak magukra számíthattak, vagyis a maguk urai voltak. A m kö-déshez még kiegészítésként vásároltak egy MAN típusú tehergépkocsit (rendszáma: S 7017) , hogy a szállítás is zökken mentes legyen.
A malom eléggé elhagyatott állapotú volt, a gépi felszereltség pedig hiányos. Az épületet rendbe kel-lett hozni, a hiányzó gépeket pótolni, a m ködés-képteleneket pedig kijavítani. Ez rengeteg id t, pénzt és energiát emésztett fel. A két testvér nem ismert lehetetlent. Éjjel nappal azon voltak, hogy üzemük a lehet legrövidebb id n belül m ködhes-sen.
Végre beindult a termelés. A család nagy nehéz-ségek között, de végezte a mindennapi kemény munkát. Az rlés folyamatos volt, hiszen a környék-beli gazdák mind ide hordták a terményüket rlésre.
A Lamy testvérek hengermalmának pecsétje Csendes, nyugodt ember volt Lamy Béla bucsai molnár. Segít kész volt a szorult helyzetben lev k-höz. Megértette az emberek gondjait, s mindenkor támogatta azokat, akik rászorultak. Szerették is t az emberek.
Lamy Béla Bucsai molnár iparigazolványa A politika azonban gondoskodott arról, hogy a békésen dolgozó emberek lelkivilágába alaposan belegázoljon: jött az államosítás. A jelszó az volt, hogy a kizsákmányolóktól el kell venni termel
üzemeket, gyárakat, kereskedelmi egységeket, m -helyeket, a vagyonukat s azt a nép kezébe kell adni.
Maga az elv és az elképzelés talán még elfogad-ható is lett volna, ha valóban így történik. Azonban az újdonsült tulajdonos nem bánt jó gazdaként a reá bízott vagyonnal, s ami eddig jól m ködött, az ezentúl veszteséges lett. El kellett telni néhány évti-zednek, hogy ezek a hibák korrigálódjanak persze közben a nép az Isten adta nép sínyli meg az or-szág vezet inek hibás lépéseit.
A malom az udvar fel l
A Lamy testvérek bucsai malma 1948-ban...
...és 2003-ban
A Lamy testvérek eladják a teherautójukat, hogy a család megélhetését er sítsék ebben a nehéz világ-ban. Az államosításokról szóló hírek nem nagyon értek el ebbe a kicsi faluba. Az államosítók azonban igen. Három nappal a teherautó eladása után 1951.
júniusában megjelentek a Lamy Testvérek
malmá-nál. Az végrehajtó hivatalnokok kedvesek és na-gyon jószív ek voltak, mivel megengedték Lamy Bélának, hogy az épületb l a kabátját(!) ki-hozza. Mást nem! Mindent ami az épületen belül volt, az államé lett. Az szemszögükb l egy ki-zsákmányoló kapitalistától elvették azt, ami a népet illeti. Nem tudták, nem tudhatták, hogy k saját iz-zadtságukkal szerezték kicsiny vagyonukat, hiszen a malomban Lamy Béla, öccse Gusztáv, valamint két alkalmazott dolgozott. Ez bizony nagyon nagy ki-zsákmányolás volt!
...A tényállás az, hogy Lamy Testvérek címén nekem és öcsémnek Bucsa községben (Békés megye) volt egy közös tulajdonban lév kis malom-unk. Én, öcsém és fiam két kisegít vel dolgoztunk benne.
Mind a hárman tanult molnár iparosok vagyunk, iparigazolvány alapján üzemeltünk, semmi más va-gyonunk nem volt, a kis malmot is ketten öcsémmel vettük elhagyatott állapotban és magunk szaktudá-sával szereltük fel. Ezt a malmot 1951. június 11-én kelt Élelmezési Minisztérium00180/1951. ü. cs. szám alatt állami köztulajdonba vette és 5.410/1945 E. sz.
rendelet 1. §.-ban foglalt felhatalmazás alapján a Békés megyei Malomipar Békéscsaba kezelésbe adta át. 1
Ezután jött még a hab a tortára !
1952. február 6-án megjelent a községi tanács két végrehajtó közege és kijelentették, hogy a lakást államosítják, mert szüksége van a vállalat vezet jé-nek rá és kilakoltattak bel le, de semmiféle informá-ciót nem kaptam sohasem abban az id ben. ...
...Nekem több lakásom nincs és nagyon fájt, hogy lakás nélkül maradtam, ugyanakkor mások lakáso-kat vesznek, eladnak és lakják békességben.
A Malomegyesülés azóta telekkönyvileg bekebe-leztette mind a két lakást és egy fillér térítés nélkül, még arra se volt tekintettel, hogy állami építési hitelt törlesztünk.
Azt hiszem erre az utolsó mondatra mondanánk azt, hogy ez a végrehajtó hatalom, a szocializmust hirdet k cinikus pofátlansága volt. Nem elég, hogy egy élet munkájából összekapart kis malmot térítés nélkül elvesznek, de még azt a lakást is állami tulajdonná nyilvánították, amit az építtet még ki sem fizetett, hiszen a részleteket még nagyon sokáig törleszti. Ezt a törleszt részletet az állam nem vál-lalja át, ezt nem államosítja , ezt meghagyta a szenved alanynak. Azért egyéb aprósággal is meg-lepték a Lamy családot. 1951. szeptember 2-án fel-szólítják ket arra, hogy a saját fészerükben tárolt saját t zifájukat szállítsák el, mivel oda k szenet szeretnének elhelyezni. A felszólító levélre, mely a Lamy Testvéreknek szól, a Lamy Testvérek Hen-germalmapecsétet ütik egyÁLLAMOSÍTOTT
kiegé-1Részlet Lamy Béla leveléb l, melyet panaszként az Államellen rzési Központnak küldött el 1954. november 6-án.
szít vel. Azt hiszem ennél nagyobb megalázás nem létezik melyet ember ellen elkövethettek. Nem is merném elképzelni azt a lelkiállapotot, melybe ezek után kerülhetett a családf .
Felszólító levél
A családtagok nagyon sokszor csitítgatták a fel-dühödött, de egyébként békés embert. Kevés hiány-zott ahhoz, hogy olyat cselekedjen, aminek családja többi tagja látná kárát Nem hiszem, hogy bárki is könnyedén elviselhette volna ezeket a megpróbálta-tásokat.
A jogtalanul elvett lakást végül 1955. április 21-én újra átvehette (visszavehette) s újra beköltözhetett a saját tulajdonú lakásába.
Lakás átadás
Átvételi elismervény
Az igazság az, hogy volt eset, amikor tisztessége-sek voltak az új hatalom köztisztvisel i. Hogy ezt önszántukból, vagy fels utasításra tették, ma már nem tudni. Mindenesetre egy olyan irat is létezik, melyen az államosított malom igazgatója értesíti a Lamy Testvéreket, hogy az államosítás el tti id b l származó munka után befolyt pénzösszeg ket illeti.
Ezt az 557 forint 58 fillért át is veszi Lamy Béla, hiszen dolgozott meg érte.
Lamy Bélának sikerült mindig felülkerekednie az t megalázó hivatalnokokon. Az elkövetkez id k-ben molnárként nem dolgozhatott. Saját malmában még akkor se állt volna munkába, ha erre lehet séget kapott volna, hiszen akkor nap mint nap a szíve sza-kadt volna meg. A család fenntartása természetesen mindenek felett volt, mindig rájuk gondolt, hiszen
értük élt.
Villanyszerel i bizonyítvány
A megélhetés egy másik formáját választotta.
Letette a villanyszerel i szakvizsgát. Nem lehetett ez neki nagyon ismeretlen terület, hiszen az iratok között van egy dokumentum ez 1934-ben, Párkány községben lett kiállítva cseh nyelven melyen lajst-romba veszik a fiatal Vojtech Lami-t, mint Elektrotechnictvo az radio podnák Elektrotechni-kus és rádiószerel . Tulajdonképpen neki ezt a szakmáját kellett most, ennyi id elmúltával, ma-gyarrá honosítani s err l bizonyítványt is szerezni.
Ezen túl villanyszerel ként dolgozhatott a falu vil-lamosításakor.
Nehézségek ekkor is akadtak. A lakásokban ki-alakítandó elektromos hálózatoknak is volt a ter-vez je és kivitelez je. De nem volt ezzel egyedül a faluban. Volt konkurencia is. Természetesen mind-egyikük saját magának szerette volna megszerezni egy-egy lakás villanyhálózatba való bekötését. Ha elment egy helyre felmérni az elvégzend munkát és megadni a kivitelezési költségeket, másnap már ott volt a konkurencia és aláígért az el z nap megadott árnak. Ezáltal elég sok munkától elesett.
Ez se törte meg. Újból nekikezdett a tanulásnak s megszerezte a rádiószerel i szakvizsgát is, melyr l már volt cseh nyelv oklevele, de ezt újra kellett tanulnia. Ett l kezdve volt Bucsa beteg rádióinak avatott doktora. Nyugdíjazásáig ezzel foglalatosko-dott. Szerette volna megtanulni a TV készülékek javítását is, de erre már se energiája, se ideje nem volt eljárt felette az id .
A malom épülete kés bb kosárfonó üzem lett. A gépeket leszerelték, kidobálták, de egy nagy öntött-vas kereket nem tudtak kihozni az épületb l, így annak egy mélyedést ástak, beleborították, majd bebetonozták.
Önkéntes t zoltókkal a Községháza el tt (A fels sorban bal oldalt az els : Lamy Béla) A teljesség kedvéért meg kell említenünk, hogy a rendszerváltás után az államosított malomért kár-pótlásként az örökösök 70.000 forintot (azaz: Het-venezer forintot) kaptak. Az épületet néhány év múlva elárverezték (500.000 Ft-ért!), majd kés bb eladták (2.000.000 Ft-ért).
Az igazság a túloldalon van!?
Lamy Béla példaérték életet élt. Folyamatos al-kotói vágyával, a szakma szeretetével, a soha meg nem sz n optimizmusával sok embert elámított. Az élet nehézségeinek túlélését talán er s hitének kö-szönhette. Vallásos volt, s itt kell újra megjegyezni, hogy a katolikus templom új nagyharangjának az öntéséhez is tevékenyen hozzájárult. Türelmével és kitartásával megmutatta családjának és a falu közös-ségének: csak a tisztességes és a becsületes munká-nak van értelme, még akkor is, ha az ember önbe-csülését, s emberi méltóságát egy kegyetlen társa-dalom a sárba szerette volna tiporni.