inden település, minden egyházközség el-s dlegeel-s feladatának tekintette a fiatalel-ság, els sorban a gyermekek nevelését, tanítását.
Sok minden függött attól, hogy milyen felfogással, milyen eszmeiséggel kerülnek majd feln ttként a társadalom fogaskerekébe. Ez ma is így van! Mivel az egyház volt az oktatás s ezáltal az írásbeliség terjesztésének egyetlen felhatalmazottja, így rá hárult annak megszervezése és kivitelezése is. Ah-hoz, hogy egy településen megindulhasson az taní-tás, megfelel gyermeklétszámmal kellett rendel-keznie. Eleinte az oktatást a helyi plébánosok vé-gezték. A világi oktatók csak kés bb állhattak mun-kába.
Az irányítást a Vallási és Közoktatási Minisztéri-um végezte. Az hatáskörébe tartozott az oktatók, a tanítók képzése, a tananyagok meghatározása, a f oktatási elvek kijelölése. Mindez természetesen a kor követelményeinek megfelel en. Már az 1770-es években Mária Teréziának is az volt az elképzelése, hogy minden gyermek legyen az jobbágy, zsellér, paraszt, vagy polgár leszármazottja járhasson is-kolába, megfelel képzésben, az el írásoknak meg-felel oktatásban részesülhessen. S t azt is meghatá-rozta, hogy az oktatás azon a nyelven történjen, mely nyelven a prédikációkat hallgatják a temp-lomjukban, függetlenül attól, hogy a Birodalom mely országában, tartományában történik mindez.
Az 1840-es évek végén a Vallás és Közoktatási Miniszter meghatározta, mily módon történjen az oktatás az Elemi Tanodákban :
Oktatás tárgyai vagy is Tanulmányok az Elemi Tanodákban
§ 21. Az alsó elemi Tanodák els osztályában tanít-tatik:
a) A keresztény hitvallás az alsó Tanodák számára kit zött Kis Katechismusbol, az evangelium könny magyarázattyával.
b) Szentírás ó szövetség érdekes kivonatban.
c) Erkölcstan rövid példákban: e három tárgy az egyházi Tanitó által külön órákban el adva.
d) Olvasás elemei, az az: bet ösmerés, egybefogla-lás, szóejtés magyar és anyanyelven, hol amaz nem anyai. A Falusi Tanodákban egyedül anyai nyelven.
e) Irás: bet képzés és szóbafoglalás.
f) Számtan elsö elemei.
g) Ez osztály számára készített olvasó könyvböli kérdezget magyarázat olvasás könyben.
§ 22. A IIdik elemi osztály tanulmányai ezek:
a) A Keresztény hitvallás valamivel b vebben a kit -zött könyv szerint.
b) Sz. Írás új szövetség alkalmas kivonatban.
c) Erkölcstan buzdító példákban és az Evangelium könny magyarázatjával. Mind ez a lelki tanítótul el adva.
d) Folytonos olvasás nyomtatványokból és kézira-tokból anya és magyar nyelven. A Falusi Tanodák-ban egyedül anyanyelven.
e) Szintúgy az írás is.
f) számtan az egész elvont és megnevezett számok els négy számvetés nemei. A forgásban lév pénz nemeinek, mértékeknek felbontása, átváltása, emlékezetböli gyakorlás, jövedelem és kiadások jegyzékének módja, tört számok és arany szabály.
g) olvasás, az olvasó könyv közbevet leges magya-rázgatása, taglalása.
h) Áhitatos éneklés szerény, ill , kellemes, és buzgó hangoni gyakorlata.
Láthatjuk, hogy mivel vallási irányítással m -ködnek ezek a Tanodák , igencsak er teljesen ott van az oktatási tananyagban az Ó- és Újszövetségi Szentírás, mely minden más oktatási anyag alapja, hiszen ebb l kell megtanulni az olvasás fortélyait.
De ügyelnek arra, is hogy mindez érdekes kivonat-ban történjen. A folytonos olvasás, a tartalom el-mondása, a számtan alkalmazása mindez a valós élet elemeihez olyan tematika, mely feltétlenül hasz-nos és eredményes volt.
Az alapm veltség megszerzéséhez minden ál-lampolgárnak joga volt, hiszen e nélkül nehezen juthatott eredményre a magánéletében, a munkájá-ban.
Bucsán is, mint bárhol az országban volt oktatás, tanítás. Arról, hogy Bucsa mikor csatlakozik az ok-tatási alapok letételéhez, arról nincs adatunk.
Az anyakönyvekr l készített fejezetben megem-lítem, hogy 1844-ben Tartsai Nagy Sámuel volt Bucsán, (akkor még Nagy Bucsán) a községi tanító.
Tehát t nevezhetjük meg az els tanítónak, leg-alábbis addig, amíg más dokumentum meg nem cáfolja eddigi kutatásaim eredményét.
Még egy bátortalan következtetés a részemr l: ha van községi tanító, akkor községi iskola (oskola) is létezik. Márpedig, ha 1844-ben itt van Bucsán egy tanító, akkor nyilván tanítványok is vannak. Ha van tanár, tanítványok, iskola, akkor ha nem is egy erre rendszeresített iskolában, még ha esetleg cs r-ben is, nyilván már rendszeres oktatás folyik.
Mivel kutatásaimat a könyv szerkesztésének utolsó pillanatáig folytattam, így máris megcáfolom az el bbi kijelentésemet. (Szándékosan nem javítot-tam ki eddigi gondolatmenetemet, hogy látni lehes-sen azt, hogy milyen fontos a pontos adatok
felderí-tése.) Tehát az eddigi következtetéseim máris korri-gálásra szorulnak. Vagyis mégse az 1844-ben oktató Tartsai Nagy Sámuel volt az els tanító Bucsán. A bizonyíték erre az 1838-ban leírt néhány sor a bucsai oktatásról:
Most már ebben az esztend ben1 maguktól egy oskolát is állítottak, melyben 20 gyermek vesz taní-tást egy maguktól fogadott tanító alatt. A tanító neve Kóti Gábor, ki hazánkfia és már ez el tt több helye-ken viselt tanítóságot.
Az új tanító neve mellett megtudhatjuk, hogy eb-ben az id eb-ben 20 diák tanulta a bet vetést. S t az is tudomásunkra jutott ebb l a pár sorból, hogy a bucsaiak egy saját oskolát állítottak. Tehát nem pajtában, nem magánháznál, hanem egy erre a célra létesített épületben folyt a tanítás már 1838-ban.
Az Értesít Könyvecske els oldala
A fellelt adatok szerint Bucsának 1869-ben 1133 lakosa van s az 1890-es évek végére megközelíti a 2000 lelket. Ez azt jelenti, hogy a tanyai lakosság szép lassan betelepszik az új területre, amely a mai falu kialakulását eredményezte.
A lakosság centralizálása következtében eljött az id , hogy megkezd djön a bucsai s a környékbeli tanyákon él gyermekek központi helyen történ beiskolázása. Az eddigi kutatások alapján az új
köz-1 Mármint köz-1838-ban.
ség els iskoláját 1897-ben létesítették. Egyes hír-adások szerint ebben Nyemec Lajos 95 f vel kezdte meg a tanítást.
Az iskolaalapítás évszáma és a kezd létszám valószín leg pontos adat. A többivel gondok van-nak. Ugyanis az én kutatásaim alapján mint már az el z ekben is leírtam , Nyemec Lajos tulajdonkép-pen Németh Lajos néven szerepel a temetési anya-könyvekben, mint községi tanító. Els általam fellelt bejegyzés 1894. december 2-án történt, mikor az akkor már Nagy Bucsa Ujülés néven sze-repl településen a mai Bucsán új temet t nyit-nak, s egyházi személy hiányában végezte a te-metési szertartást, búcsúztatta a halottakat.
1895. augusztus 22-én Koppányi György lányta-nító is búcsúztatott itt Bucsán halottat és ugyanezen év szeptember másodikától már Varga Károly köz-ségi tanító is többször látja el ezt a feladatot.
Ebb l következik, hogy már 1895-ben három ta-nítója is van a falunak. S t, az el bbiekb l az is kit nik, hogy külön lányiskola is m ködött itt. Eb-ben az id Eb-ben még nem voltak vegyes osztályok, más osztályban tanultak a fiúk és másikban a lá-nyok.
Ebb l a sok adathalmazból azt lehet kihámozni, hogy 1897-ben nem megkezd dött az oktatás, ha-nem folytatódott, s több mint valószín ugyanazok-kal a tanítókugyanazok-kal, akik azel tt is oktatták a környék gyermekeit. Ez bizonyára nagy feladat volt, hiszen most már szervezettebb körülmények között, s ál-landó, erre célra kialakított épületben folyt a tanítás.
S milyen könyvekb l? Mint ebben az id ben mindenhol, az egyház végezte az oktatás irányítását, tehát gondoskodnia is kellett megfelel tankönyvek-r l és egyéb felszetankönyvek-reléstankönyvek-r l.
Lajcsák Ferenc nagyváradi püspök például 12 falusi ábécét küldött az iskoláknak. Ez nem azt je-lentette, hogy 12 diák kapta meg, hanem ennyi is-kola (vagyis nem mindegyik). Lehet, hogy jutott ebb l Bucsára, lehet, hogy nem. De kaptak az isko-lák más tankönyveket is. Ezek között ott volt az 1806. évi Ratio Educationisban el irányzott tan-könyvek. Ilyen volt a Magyar biblia kérdésekkel , vagy például A Szent Írásból szedett ó és új testamentom-béli történetek a magyar nemzeti os-kolák számára . Az aritmetikát viszont a Makó Pál: Bévezetés a számvetésbe c. könyvb l ismer-hették meg a tanulók. Ez a tankönyv 1780 és 1850 között többször is megjelent. A számtan mellett a helyesírás is fontos volt már ebben az id ben is. A Magyar Ortográfia, avagy Írástudomány szolgált a helyesírás elsajátítására, oktatására. Nézzük meg, még milyen könyvek szolgálták a helyi oktatást.
1845-ben egy debreceni f iskolai tanár, nevezetesen Zákány József könyve volt népszer , melynek címe:
Szent Biblia ismertetése ref. fiú és leányiskolák
számára . Ennek ára mindösszesen 20 váltókrajcár volt. 1847-ben szintén Zákány Józseft l kerül ki egy könyv, melyet alkalmasnak találtak a gyermekek nevelésre és énektudásuk fejlesztésére, melyben templomi és temetési énekek voltak leírva. S még egy könyv ebb l az id b l: Edvi Illés Pál: Els oktatásra szolgáló kézikönyv, vagyis a legszüksége-sebb tudományok öszvesége, vallási különbség nél-kül minden néptanítók s tanulók számára , mely 1837-ben jelent meg. De vannak valóban szakmai szempontból is érdekes tankönyvek, olyan mint a Népszer természet- és egészségtan vagy a Népszer földleirás-, történet- és törvénytan , a sorban követi a Népszer számvetéstan és id -számlálás tudománya , a Népszer magyar nyelv-tan és írásmód, idegen szók lajstromával , valamint a Népszer gazdaságtan .
Mind-mind érdekes és ma már furcsának t n oktatási alapanyag, de ha beleolvasunk, bizony lát-hatjuk, hogy mennyire alapos és talán még id t álló is az akkor megírt tananyag. Stílusánál fogva ma már teljesen használhatatlan lenne, de gondoljunk csak bele, hogy ezek szolgáltatták régi tudósaink, feltalálóink tudástárának alapját, nem beszélve arról, hogy nagyszüleink is ezeket használták.
Ahol oktatás van, ott természetesen értékelik is annak eredményességét. A tanulók tudásszintjét folyamatosan rögzítették, hiszen csak így volt értel-me a tanítók munkájának. A legrégebbi hivatalos feljegyzés mely még megmaradt az id k viharában , az 1900-as évben beiskolázottak névsora és év közi munkájuknak számokkal és bet kkel leírt érté-kelése. Az El meneteli és mulasztási napló tar-talmazza ezeket az adatokat.
Ebben az évben már nem Nagy Bucsa Újülés a település neve, hanem Bucsatelep. A tanító pedig Császár Károly. volt egy személyben a tanító, az iskolaigazgató, az adminisztrátor stb. Nem tudni, hogy ekkorra hová t nt Németh Lajos az itteni iskola megalapítója.
A naplóba bevezetett tanulók névsorából nagyon sok mindenre lehet következtetni, hiszen részletesen bekerültek a rájuk vonatkozó adatok: születési hely, születési id pont, a lakhely, a szül k neve és foglal-kozása s a leglényegesebb, a tanulmányi el me-netel. Ez természetesen hivatalos okmány volt, ol-dalait megszámozták, egy nemzeti szín spárgával átf zték majd ennek végét lezárták vörös viaszpe-cséttel.
Pecsétje külön is volt az iskoláknak, melyeket hi-vatalos iratokon használtak: bizonyítványokon, fel-szólításokon, leveleken.
A nagy szegénység miatt nem volt tankönyve minden tanulónak, így több mint valószín , hogy egy azon könyvb l tanult éveken keresztül minden bucsai gyermek.
Az oktatás eredményességét az osztálynaplóban vezették a tanítók, de err l értesülnie kellett a szü-l knek is. Erre szoszü-lgászü-lt az Elemi Népiskolai Érte-sít Könyvecske . Ebbe került bele a tanuló el me-netelér l minden adat s ebben üzentek a szül nek problémák esetén.
Figyelemre méltó az értesít minden oldala, mi-vel ez bemutatja a kor szellemét, oktatási stílusát. Ez a kis füzetecske minden diáknál ott volt, így az ott leírtak mindenki számára érthet volt. Betartása viszont az egyént l függött.
Azt hiszem az itt felsorolt intelmek betartása, kö-vetése ma se lenne hátrány a gyermekek szellemi és érzelmi fejl dése szempontjából.
Az Értesít Könyvecske utolsó oldala Éppen ezért talán a füzetecske utolsó oldalát néz-zük meg. Ide nyomtatták a Himnusz szövegét és kottáját. Mai napig is a kultúrembereket arról lehet megismerni, hogy saját nemzetük himnuszát ismerik úgy szövegben, mint dallamban. A Himnusz elhang-zásakor feláll és ill tisztelettel végighallgatja, eset-leg énekli azt. Ez még akkor is elvárható, ha más nemzetek himnusza csendül fel. Napjainkban sajnos el fordul, hogy saját nemzeti himnuszunk alatt fel-n tt emberek rossz példát mutatva ücsörögnek, ahelyett, hogy megadnák az ill tiszteletet. Ezért volt fontos már a kezdeti id szakban a Himnusz megis-mertetése, hogy a gyerekek mindenkor felismerjék és tiszteljék azt.
Az Értesít Könyvecske bels oldalán egészség-ügyi, tisztálkodási és viselkedési normákat, elvárá-sokat sorolnak fel, hogy ezzel is a jó útra tudják irányítani a tanuló ifjúságot.
Az italozás, a dohányzás veszélyességét er telje-sen kihangsúlyozzák ezek a sorok, de a betegség megel zésére is nagy súlyt fektet. Kihangsúlyozza:
Száz meg száz ember pusztul el csak azért, mert bajában nem orvoshoz, hanem kuruzslóhoz fordul.
A kor viselkedésmódját tükrözi az alábbi idézet is: Nem szabad a lakásban köpködni, mert a köpés undorító és terjeszti a betegségeket is.
Ebb l kiderül, hogy ez az undorító cselekvés eb-ben az id eb-ben megszokott volt néhány helyen, s egészségtelen volta miatt természetesen ennek meg-sz ntetésére próbálták rávenni az ifjúságot. Szeren-csére napjainkban ilyent l már nem kell senkit óvni, így senki nem viselkedik se otthon, se másutt. Ebb l is látható, hogy a gyermekkorban tanított viselke-désmód és a megkövetelt illem hosszú távon nagyon hasznos. Lehet, hogy nem azonnal látható az ered-mény, de a folyamatos figyelmeztetés és példamu-tatás mindenkor kiváló eredményt hozhat. Ezért fontos a tanítók, tanárok önzetlen munkája, hiszen a mindennapi apró eredmények csak évtizedek múl-va válnak láthatóvá, érzékelhet vé. S mi, volt diákok is csak évek múlva tudjuk értékelni az értünk vállalt áldozatos munkát.
Az Értesít Könyvecske a Szükséges tudnivalók els részével
A táplálkozás is az egészséges életmódhoz tarto-zik. Az alábbi sorok talán ma is aktuálisak, mivel a szegények élelemhiányát is úgy tudja megmagya-rázni, mintha az egészségesebb lenne, mint a gazda-gok és tehet sek b séges lakomája.
...Mert nem az a jó táplálkozás, ha valaki finom ételt eszik, ami legtöbbnyire nem is tápláló, vagy nagyon sokat eszik, amit l beteggé lesz, hanem az, ha valaki rendesen él, azaz egyszer eledelét rendes id ben, rendesen elkészítve fogyasztja el...
A szocializmust épít eszme szerint a rothadó kapitalista, klerikális oktatásügy a szegény embert megtévesztette az étkezés min ségének leírásával, mintha az lenne az egyedül üdvözít , miközben az úri osztály teli hassal éli le életét, b séges lakmáro-zással tölti napjait. Akik ezeket mondták, azok és leszármazottaik most éppen ugyanúgy viselkednek és d zsölnek, mint a XX. század els felében az úri osztály, csak k most éppen nem kapitalistának mondják magukat. Ugyanakkor sajnos napjainkban is van olyan szegény család az országban, akik gyermekeiknek szívesen elmondanák a fent idézett sorokat, ami talán megvigasztalná ket éhségükben,
de a gyomruk ugyanúgy üres maradna.
Az Értesít Könyvecske a Szükséges tudnivalók befejezése
Visszatérve az Értesít Könyvecske útmutatásai-ra a befejez sor érvényes mind a mai napig:
Csak ép elméj és munkabíró polgárok teszik bol-doggá a hazát!
Én személy szerint még egy jelz t beillesztenék ebbe a meghatározásba, mégpedig a becsületes szót, hiszen a zsiványok, a becstelenek, a másokon átgázolók csak rontják nemzetünk hírnevét, s tevé-kenységük nem mutathat példát a felnövekv új nemzedéknek.
Pléli József értesít könyvecskéje
Bucsán több iskola is volt. Pontosabban több is-kolaépület. Legel ször csak az úgynevezett községi iskola kezdte meg m ködését. Néhány év múlva azonban talán a tanulók nagy létszáma miatt is több iskolában folyik a tanítás. Van református és katolikus iskola a községben s természetesen olyan is, mely nem köt dik egyik valláshoz se.
Ugyanakkor Rakoncáson, majd Jen -majorban is folyik az oktatás. Itt is van külön iskolaépület saját tanítóval. (Sajnálatos, hogy a Jen -majori iskola épületét nem hagyták meg eredeti állapotában!).
Szerencsére az iskoláról készült egy rajz, mely alapján megállapítható, hogy milyen környezetben, milyen körülmények között tanultak az itteni gyere-kek. Nagy szeretettel meséltek err l az iskoláról, hiszen kedves emlékek f z dnek hozzá.
A felnövekv ifjúság nagyon érzékeny és fogé-kony minden újra s f leg a jóra. Csak meg kell is-mertetni velük, tudatosítani kell annak jellegét és min ségét. Ezért nagyon sok függ a nevel t l, a tanítás min ségét l, az oktatás célszer ségét l.
Földesi György 1925 évi bizonyítványa Kezdetben Bucsán az oktatás összevont osztályokban történt. Ez azt jelentette, hogy egyazon id -ben több osztály volt egy tanterem-ben s párhuzamo-san folyt a tanítás egy tanítóval. Amíg az egyik osztályt felelt, addig a másik évfolyam az írásbeli feladatokat végezte el. Bizonyára zavaró volt ez a módszer és nem mindig lehetett megfelel en odafi-gyelni a feladatokra, de a helyhiány miatt más meg-oldás nem volt. Ennek ellenére nagyon sok olyan ember került ki ezekb l az iskolákból, akik pályafu-tásukkal, elért eredményeikkel versenyre kelhetnek azokkal, akik sokkal ideálisabb körülmények között folytatták tanulmányaikat. Kés bb, amikor már megtörtént az államosítás és még több tanteremmel (új iskolával) b vült a falu, attól kezdve már minden osztály önállóan tanulhatott.
A régi osztályképeken figyelemmel lehet kísérni a falu fejl dését, melyet a létszám folyamatos növe-kedése is bizonyít. A gyermekek öltözködése is mutatja a kor állapotát, hiszen szegényes, foltozott ruhában, s bizony még a hidegebb id kben is mezít-láb jártak iskomezít-lába. Mindez azonban természetes volt, mint az is, hogy a jó képesség ek kiemelked-hettek a környezetükb l, s tudásukat fels bb iskolákban folytathatták. Néhányan visszatértek szül -falujukba, de sokan máshol találták meg boldogulá-sukat.