K
örösi Csorna Sándor halálának századik évfordulóján, 1942. április 11-én, Hóman Bálint - többek között-az alábbiakat mondotta: „A tudomány célja a természeti világ és az emberi élet mozgatóerőinek és jelenségeinek megismerése és megértése, az adottságok és változások, a sajátosságok és ismétlődések, a törvényszerűségek és összefüggések vizsgálata és felderítése által. Az igazi/ tudós az igazságba, mint legnagyobb emberi értékbe s ez igazság tudományos megközelíthe
tőségébe vetett hittel, minden elfogultság és előítélet, minden melléktekintet és irányzatosság nélkül vizsgálódik és mérlegel, tárgyilagosan és érdektelenül keresi az igazságot. Munkájának eredményei, a tudós munkával termelt szellemi javak az egyetemes tudomány, az egész emberiség szellemi értékál
lományát gyarapítják. A tudomány, ebben az értelemben, egyetemes, nemzetfeletti, művelői egy nagy tudományos munkaközösség tagjai... De a tudománynak ez a jellege korántsem jelenti a nemzeti élettől való függetlenségét, mert az egyetemes tudomány különálló nemzeti tudományok összessége, aminthogy a nemzeti tudomány is a tudós egyének individuális munkásságának az eredő- je....A tudomány nemzeti jellege egyaránt kifejezésre jut a formában és a szellemben, az anyag ter
mészetében és a tárgy megválasztásában,a feldolgozás módszerében és irányában,de mindenekfelett kifejezésre jut a tudományos célkitűzésekben."'
Hóman Bálint, a tiszta nagy tudós porladó csontjait most keresik a váci rabtemetőben, mivel eddig nem kerülhetet sor az ő rehabilitálására sem. Amiként várat magára például Bakay Lajos, Orsós Ferenc, Fettich Nándor akadémiai tagságának visszaállítása is. S várat magára - posztumusz
■ László Gyula akadémiai taggá választása.
A nemzeti tudományok közé tartozik a történelem és az irodalom, ha a művelői nem tagad
ják meg nemzetüket, a fajtájukat. Ez nem azt jelenti, hogy dicsőítő meséket találjunk ki, ez nem azt jelenti, hogy képzetlenül mindenféléket állítsunk, ez nem azt jelenti, hogy misztikus köd
képekbe burkoljuk őstörténetünket, de azt igenis jelenti, hogy szánt szándékkal ne pocskondiáz
zuk, ne kisebbítsük a magyarságot - a tárgyilagosság álarca mögé bújva.
Szóvá kell tennem még azt az újabban egyre erőteljesebben terjedő magatartást, amely egyre inkább valóságosan szekértáborokra bontja a magyar történészeket, mégpedig úgy, hogy a küzdelemben nem ritkán nemtelen és méltatlan harcmodort alkalmaznak egymással szemben. Az un. nemzeti oldal képviselőit azáltal igyekeznek kirekeszteni a tudományos életből, hogy egysze
rűen agyonhallgatják őket.Munkáikat nem idézik, előadásaikat figyelmen kívül hagyják. Ugyanakkor tárgyilagosan el kell ismernünk, hogy a nemzeti oldalon viszont egyre nagyobb mértékben tűn
nek fel képzetlen és ködös gondolkodású emberek, akik - akaratlanul is - súlyos károkat okoznak a történettudomány hitelének.2 Ideje volna azonban mindannyiunknak megtanulni egyenlő mér
cével mérni. Példaként megemlítem Fettich Nándor professzor Almos-sírja- feltételezését, amelyet annak idején a szakma csaknem egyöntetűen súlyos mértékben elítélt és elvetett. Ámde - tudtom
mal-senki nem ítélte el Vékony Gábort, aki 1996-ban a banai sírt Árpád nagyfejedelem sírjá
nak határozta m eg ! S érvei között kazár vonatkozásúak is vannak!
Már az is nehezen érthető, hogy egyes csoportok tudatosan támadják és hiteltelenítik a ma
gyar krónikákat s szakadatlanul azt hangoztatják: ezentúl sok mindent ki kell hagynunk a magyar történelemből, amit edddig igaznak hittünk. Természetesen csaknem kizárólag a magyarságra ked
vező adatokról van szó. Újra nagy erővel hirdetik a magyar honalapítás kapcsán a szakadatlan _____________________________________________ 1 4 7 ______________________________________________
'Elnöki megnyitóbeszéd a Körösi Csoma-Társaság 1942. december 11-én tartott ünnepi közgyűlésen. Körösi Csorna Archívum 111/2 (1941) I - II.
legutóbb Fodor István dorongolta le Dúcz Lászlót és Szörényi Leventét, valamint Kiszely Istvánt.
Gúnyos nagyhangúságában azt állítja, hogy az állatábrázoló művészetben nincsenek füles ragadozók!?
menekülést, az Árpád nagyfejedelem és kicsiny számú népe török nyelvűségét és nomádságáts azt, hogy a IX. századtól a Kárpát-medencében Árpádék csak egy vékonyka uralkodó osztály volt, akiket a „jóindulatú nagyhatalmak befogadtak (ez volna az un. birodalmi betagolódás, a recepció elve!). A vezető pozícióban lévő kollégák a maguk számára megengedhetőnek tartják, hogy - gyakran ugyanazon kötetben - egymásnak merőben ellentmondó állításokat jelentessenek meg, mint például a Kárpát-medence kihalt pusztaság elmélete, a hatalmas szárazság okozta elnépte
lenedés teóriája, szemben a nagy lélekszámban fennmaradt magyar nyelvű avarság hipotézisé
vel. De ugyanezt teszik egyes történészek a kazár-magyar kapcsolatok taglalásakor. Sőt, itt érhető tetten talán a legszembetűnőbb módon a súlyos elfogultság. Sokan vallják ma is, hogy a ma
gyarok a kazárok szolganépe volt, Levedi és Álmos kazár bábok voltak, akik halálfélelemben reszkettek a kagán előtt, s nem három évig, de 300 vagy 200 évig tűrték a szolgaságot. A ma
gyar fejedelemség kazár bábállam volt - állítják egyesek.
Kazária kiterjedésének kérdése is tisztázatlan. Bizonyos, hogy a kazár állam része volta Kaukázus (Varacsán-Urceki, Belendzser, Szemender, Hamlidzs), a Kubán-vidéke, a Volga-torkolat, ahol felépült a főváros, Itil, a Krim-félsziget, ahol kazár helytartó kormányzott és feltétlen hozzátartozott nyugat felé Kijev - kelet felé pedig az egész vidék az Arai-tóig.
Amennyire hiteltelennek tekintik a magyar krónikákat, annyira hisznek az idegen forrásoknak, így mindenek előtt Konsztantin császár közléseinek, aki a következőket jegyezte fel: „A türkök népe régen Kazáriához közel szerzett magának lakóhelyet, azon a helyen, amelyet első vajdájuk nevéről Levediának neveznek.... együtt laktak a kazárokkal három esztendeig s minden háborújuk
ban együtt harcoltak a kazárokkal. Kazária fejedelme, a kagán vitézségükrét és szövetségükén nemes kazár nőt adót feleségül a türkök első vajdájának, akit Levedinek neveztek, vitézségének nagy híre és nemzetsége fénye miatt. Kevés idő múltával a kagán üzenetet küldött a törköknek, hogy küld
jék el hozzá hadihajóval első vajdájukat, Levedit... A kagán azt mondta neki, hogy 'Azért hívattunk, hogy mivel nemes származású, értelmes és vitéz vagy és a türkök közt az első, nemzeted fejedelmévé emeljünk és engedelmeskedj a mi szavunknak és parancsunknak.../A kagán az embereit/ a törkökhöz küldte s ezek megbeszélték (!) ezt a türkökkel....és így a kazárok szokása és törvénye szerint pajzs
ra emelvén, fejedelemmé tették."1
Ha áttekintjük a korabeli fejedelmi, illetve császári házassági kapcsolatokat azt látjuk, hogy Heraklész bizánci császár Eudoxia lányát nőül kívánta adni a kazár hadvezérhez, II. Jusztinosz császár feleségül vette a kazár kagán nővérét, Theodórát, V. Konsztantin császár feleségül vette a kazár hercegnőt, Csicsákot (Virág). Azaz: a kazár kagán nagyon is megnézte kihez ad nemes kazár nőt feleségül.
Nézzük most a pajzsra emelés kérdését. Kiket tettek úgy uralkodóvá a Kr. sz. utáni első évezred második felében, hogy pajzsra emelték őket ? A perzsa nagykirályt, a bizánci császárt és a kazár nagykagánt. Valamint a magyarok fejedelmét!
A kazár alávetettség igazolására fel szokták hozni az un. kettős királyság, kettős fejedelemség átvételét. Először is, még az sem bizonyított, hogy az arab forrásokban szereplő kende-gyula pár
ból a „gyilasz"- jgyula nem személynév- e ? Nagyon valószínű, hogy az. Másodjára, a magyar nagyfejedelmek, Almos is, Árpád is, utódai is egyszemélyi uralkodók voltak. A kettős fejedelemség tehát nem létezett a magyaroknál.
Nos, a legfontosabb kérdés: kik voltak a kazárok ? Türkök, szabírok, húnok, hajlandurok- onogúrok, bolgárok, alánok, (ászok), barszilok, fehér ugorok, magyarok (madzsari)* 4? Igen nehéz
J Lásd: Bakay Kornél, Őstörténetünk régészeti forrásai.II. Miskolc, 1998,125 skk.
4Zeki Validi Tógán, Völkerschaften des Chasarenreiches. Körösi Csorna Archívum 1940.
erre a kérdésre válaszolni, mivel, akárcsak a húnok, az avarok, a kavarok esetében, éppen úgy a kazároknál sem maradtak meg egyértelmű nyelvemlékek. Kazár nyelvű szövegek ugyanis nin
csenek.
Nyelvükre csak a rovásírásos emlékekből (Novocserkaszki kulacs, Majackoje, Humara, Szarkel, bikakoponyán, ijcsontokon talált feliratok) lehet következtetni., ám ezek nagy része még ma is szabírnak mondják őket, s ez számunkra nagyon fontos, hiszen Konsztantin császár munkájából tudjuk, hogy régen a mi nevünk is szavárd-szabír volt. Az orosz források sem véletlenül határozták
A magyarok fontos szerepet játszottak a VII-VIII-IX. században a Kászpi-tótól Kijevig terjedő hatalmas területen. Ma már igazoltnak tarthatjuk, hogy a kazár Szarkel nem a magyarok ellen épült, de még csak nem is a besenyők ellen, hiszen besenyő garnizon védte, hanem a ruszok és szlávok ellen. Kazária része volt Eszak-Kaukázus, Alánia, s attól keletre kilenc kazár tartomány.
Kazária bukása a X. század végén feltétlen kapcsolatban állt a vezető réteg korábbi zsidó hitre térésével (talán a IX. század elején történt ez), amely lázadásokat, felkeléseket váltott ki (lásd például a kabar-kavar kérdést), sőt - úgy vélem - azt is alapos vizsgálódás tárgyává érdemes tenni, hogy nem a magyarok 860 utáni nyugatra költözése gyengítette le végzetesen a korábban erős birodalmat, akik - amint láttuk - egyáltalán nem alávetett szolganépként éltek Kazáriában, hanem erős szövetségesként, sőt talán államalkotó népként?
Újabban felmerült (Vékony Gábor kutatása), hogy a banai szablyán olvasható jabgu felirat aIX. század elején, esetleg a derekán. 3 / Milyen hitre: karaita vagy rabbanita? Karaita, de nem lehet a kara-kazár ennek tükröződése ! 4/ miért nincs a levélben egyetlen kazár szó sem ? Viszont _____________________________________________ 1 4 9 ______________________________________________
szerepel benne a magyar Duna sző és a király Úr megszólítása! Hogyan kerültek magyar szavak a kazár levélbe ? A nyakatekert hatalmi övezetek és széttagoltság teória helyett helyénvalóbb a nyelvi egységre gondolni. S nem kell azt vélni, hogy ez a levél nem jutott el Kazáriába és ma
gyar földön javítgatták. Miért tették volna? Azután ismertté vált a kijevi Hanukah-levél: a bal alsó sarokban rovásírással. Ezt az ajánlólevelet Kijevbe írták valamelyik kazár városból, talán Itilből és nem türk, hanem kazár rovással. De a jelentése nem „olvastam", hanem „elolvastuk, Ilik." Nem feled
hetjük, hogy Jelek volt Árpád fiának is a neve.
A kazár-magyar történet fő kérdései tehát új megvilágításba kerültek.
(Megjelent: A honfoglaló magyarság állama, kultúrája és az ősi vastermelés. IV.
Konferencia. Somogyfajsz 2000,9-12.)
Etnikai és hatalmi viszonyok a Kárpát - medencében a V ili - IX. században
A
Kárpát-medence históriáját a mérvadó történész-csoportok általában sem nem képesek, sem nem hajlandók egy zárt földrajzi egységként kezelve megírni. Abból indulnak ki, hogy külön történelme volt a később Dunántúlnak nevezett Pannóniának, külön történelme volt a Tiszántúlnak és a Felvidéknek, külön Erdélynek és természetesen a Délvidéknek is. A római birodalom végéig valóban nem jött létre egységes főhatalom ebben a csodálatos természeti egységben, hiszen a rómaiak Pannónia és Moesia provincián kívül csak egy rövidebb, átmeneti ideig voltak képesek birtokolni Daciát. Első ízben Kr.sz. után (kerekítve) 400 táján valósult meg a Kárpát-medence egyesítése, mégpedig a hónok által.
A Pax Hunnica, teljes pompájában, félévszázadnál alig tartott tovább, a húnkori lakosság azonban (elsősorban a szarmatának nevezett hatalmas tömegű népesség), biztosan tovább élt az Alföldön.
Hogy az egységesen szarmatának nevezett számos néptörzs mindegyike iráni nyelvet beszélt-e, máig el nem döntött, nyitott kérdés. A régészeti adatok azonban (elsősorban a sírformák, különösen a pad- malyos forma) sokkal erőteljesebb rokonságot mutatnak a későbbi lakossággal, mintsem hogy ne kiemelten törődjünk ezzel a fontos kérdéssel.
Atilla halála után egy évszázadnyi időre germán hatalmi övezetekre bomlik a Kárpát-medence (lan- gobardok, gepidák, gótok), ám 568-tól beköszönt a három évszázados Pax Avarica, azaz a Kárpát- medence teljes, akkor lakható térségének az ismételt egyesítése, amely korszaknak - viszonylag - hatal
mas régészeti emlékanyaga maradt ránk, az avar népnek azonban biztos nyelvi emléke, vitathatatlan _____________________________________________ 1 5 1 ______________________________________________
I \
__V, ' V*£ö<Ana