K
étezeregy áprilisában a Duna Televízióban három történész-vendéggel beszélgetett Romsics Ignác Hóman Bálintról. A vendégek közül Engel Pál, a MTA rendes tagja, a következő kijelentést tette: „Hóman Bálint tisztességes tudós lévén, természetesen a magyar nyelv finnugor erede
tét vallotta. A tudomány ott végződik, ahol a magyar nyelv finnugor eredetét elkezdik kétségbevonni.
Eddig a pontig tart a tudomány. Ami ezen túl van, az halandzsa, az a szellemi és a politikai alvilág."
Ehhez az idézett kijelentéshez fogható arrogáns, hamis és megbélyegző kitétel eleddig alig szere
pelt a magyar történettudományban. A kijelentést tevő személy nézeteit a Népszabadság 2001.
május 12.-i számában „Urigyerekek tévúton" című, nem kevésbé megdöbbentő írásában, megis
mételte, sőt tovább fokozta ítélkezését: „...minden művelt ember tisztában van vele, hogy az őstör
téneti zagyvaságok, a szumír és a turáni eredet s a többi - nem a maga fajtának íródtak, hanem azok
nak, akik valahol lenn nyüzsögnek a mélyben." „A turánista szakirodalmat a csőcselék olvasta, meg legfeljebb még olyanok néhányan, akiknek hibádzott az ízlésük és hiányos volt a műveltségük."„A szél
sőjobboldali szennyirodalomba beleértődnek a 'szumerológusok' zagyvaságai.... /sokan/ mohón kezdték falni mindazt a szemetet, ami egyszerre megint kapható lett, de amit apáink még kihajítottak.
Itt tartunk most. Valahogy előbbre kellene lépni. És lehetőleg nem a szakadék irányába."
Nem áll szándékomban tagadni azt, hogy mind az írott kiadványokban, mind az előadások nem jelentéktelen részében, nincs vagy ne volna jelen a teljesen tudománytalan nézetek számos változa
ta. Ezek elburjánzása ellen magam is igyekszem küzdeni, elhatárolódva mindazon személyektől, akik képzetlenül és megalapozatlanul állítanak mindenfélét. Az idézett durva megbélyegzés ellen azon
ban legalább olyan keményen kell fellépni, mint a kárt okozó dilettánsokkal szemben. Annál is inkább, mivel mai előadásom témáját is csak ezzel tudom megvédeni. Nincs létalapja a közép-ázsiai kutatá
sok bekapcsolásának a magyar őstörténetbe, ha egyáltalán felmerülhet a turáni népekkel való rokon
ságnak tudománytalan volta.
Természetesen a finnugrizmus kérdése sem kevésbé súlyos, most azonban meg kell elégednünk annyival, hogy a megbélyegző ítészek egyikétől sem lehetett eleddig olvasni vagy hallani egyetlen mondatot sem, a marxizmus és a történelmi materializmus tudománytalan zagyvaságairól, szándékos ferdítéseiről és tudatos hazudozásairól. Nem hangott el eleddig soha, hogy a tudomány ott végződik, ahol a dialektikus és a történelmi materializmus színre lép. Sőt, a tudományos minősítések csaknem teljes egésze a marxizmus ismérvei szerint keletkezett, mégis büszkén viselik az érintettek ma is a semmit sem jelentő szovjet kandidátusi címeket, nagy hangon hirdetve, hogy az ő tudományuk való
di és elismert. Az MTA korábbi elnöke, Kosáry Domokos, aki 1953 után „Lenin igen alapos bizonyító adataira" és a „marxista történetírás vezető szerepére" szívesen hivatkozott (Századok 1953, 653- 654.oldal), ma is büszke arra, hogy 1989 után nem bolygatta meg az akadémiai rendet és senkit sem vontak felelősségre kommunista mivoltáért.
Az ugyancsak külön tanulmányt érdemelne, miért és kik által tüzelve, lángolt fel az a vad gyűlölet- és durva támadás-hullám, amely azokat éri, akik a legkisebb mértékben akár, de kétségbe merik vonni a finnugor származás-elmélet valódiságát.1
De térjünk vissza a turáni fogalomhoz. Túrán ugyanis, gróf Teleki Pál, Cholnoky Jenő és Eugen Oberhummer meghatározása szerint az Arai-tóba ömlő Amu-Darja és Szír-Darja vidékét, valamint Kangkü (Kangha) országát jelentette, magyarán: Közép-Azsiát!
A mai mérvadók egykori tanítómeterei közül, a vadkommunista Béréi Andor az álláspontját 1962- ben a következőképpen foglalta össze: „Turánizmus: turáni fajvallás, a magyarországi szélsőségesen
' 2001. május 27-én Tihanyban a M U O S Z nyaralójában került sor Kristó Gyula és Bakay Kornél nyilvános vitájára és a megjelent újságírók kérdéseinek megválaszolására.
.69
reakciós, soviniszta fajelméleti mozgalmak egyike. Ideológiai alapja az a téveszme volt, hogy az emberiség három fajra (árja, sémi és turáni) oszlik s ezek közül a magyarságot és az ázsiai népeket egyesítő felsőbbrendű 'harcos, barbár és romlatlan' turáni faj vezeti ki a világot a nyugati demokrácia csődjéből. A képviselői (az 1910-ben alakult Turáni Társaság, majd az 1920-ban létrehozott Magyarországi Túrán Szövetség) tagjai kezdetben egy elképzelt pogány ősmagyar vallást próbáltak ter
jeszteni, később azonban egyre inkább közeledtek a keresztény kurzushoz s a Szovjetunió és a kommu
nizmus-ellenes 'keresztény turanizmus' jelszavát hirdették. A turánizmus mozgalma a második világháború idején fokozatosan beleolvadt a nyilaskeresztes hungarista mozgalomba...." S most, 39 év múltán, szinte szó szerint ugyanezt olvashatjuk a Népszabadságban.
Sí u U 16 70 74 7i
Közép-Ázsia folyóhálózatának vázlata
Arról nem is szólva, hogy eredetileg a turáni népek közé besorolták az un. finnugor népeket is, de - tagadhatatlan -
egykor ide tartozó
nak vélték a sumért is.
A Túrán szó gyöke a túr, eredeti
leg az Avesztában jelenik meg, 'gyors' vagy kalandozó' je
lentéssel, de ismert a Védákból is. Föld
rajzi értelemben a K á s z p i - t e n g e r t ő l északkeletre és ke
letre eső Turáni alföld (Turkesztán) magában foglalja a mai Kazahsztán, Üzbegisztán és T ü r k m e n i s z t á n
területét. A Kazah- A Pervomajevkai szkíta halomsír szerkezete, a tetején kőszoborral
71
Hsziung-nu és hszien-pi rovásbetűs írás egyes betűjelei
Hun-kori sziklarajzok Kelet-Kazahsztánból
- az egykori népek embertani alkata, különös tekintettel a mongoloid vonásokra, (Xinjiang-i /Tárim-medence/ múmiasírok, 540 temetkezés!), valamint Henkey Gyula vizsgálatai,
- a feltárt régészeti emlékek, különös tekintette! a monumentális város-, vár- és templom marad
ványokra,
- a nyelvi hovatartozás vizsgálata, különös tekintettel az írott emlékekre, beleértve a rovásírásos emlékeket!
- a történeti földrajz tanúságai és tanulságai, különös tekintettel Magna Scythia egykori fekvésére és Eviláth földjére.
Hosszú időn keresztül Közép-Ázsia alig szerepelt a tudományos érdeklődés homlokterében, hiába hívta fel a figyelmet számos kiváló tudós, többek között Körösi Csorna Sándor, Stein Aurél, Albert Le Coq, Ligeti Lajos, Almásy György, Vámbéry Ármin, Ujfalvy Károly, Princz Gyula, Sven Hédin, etc.
Közép-Ázsia egyre nagyobb jelentősége napról-napra nyilvánvalóbb, a magyar őstörténet szem
pontjából pedig egyenesen alapvető az itteni kutatások számos eredménye.
A mai alkalommal két kérdéskört érintek, amelyeket a 2000. esztendő késő-nyarán és koraőszén végrehajtott kazahsztáni tanulmányutam során volt módomban tanulmányozni.
Az egyik a közép-ázsiai szkíta kutatások legújabb eredményei, a másik a sziklarajzok és az un.
eurázsiai sámánizmus kérdés-köre.
A közép- és belső-ázsiai szkíta-kori régészeti emlékek száma szinte hétről-hétre gyarapszik, a legutóbbi évtizedben híressé vált lelőhelyek közül most csak kettőt emelek ki: az Almati melletti Iszik Köl-i „aranyruhás" fejedelem sírját, valamint a bereli ásatásokat. Ez utóbbi helyen az eddig feltárt kurgánok egyikében (11. kurgán) részben bolygatott előkelő szkíta házaspár temetkezését sikerült feltárni, az emberi temetkezés mellett 13 felszerszámozott és részben hegyi-kecskévé maszkírozott lótetemmel. A szkíta régészeti emlékek a Kr. születése előtti V-IV. századból valók, tehát két és féle
zer esztendősek.
Az eurázsiai sziklarajzok kérdésköre meglehetősen összetett, mivel a Kr. születése előtti IV.
évezredtől ismerünk sziklarajzokat, de készültek ilyenek a XX. században is. A hatalmas idő-interval
lumon kívül erősen bonyolítja a sziklarajzok kérdéskörét az, hogy ma sem tudjuk biztosan, miről van szó tulajdonképpen? Áldozati szertartásokról? Szoláris jelekről? Mágiás varázslások emlékeiről ? Időjárás-jelzőkről? Számrovásokról? Csillag-térképekről? Samanisztikus emlékekről? Varázslások nyomai ezek vagy művészeti produktumok? Utazásunk során alaposabban a tamgali és a karataui sziklarajzokat tanulmányozhattuk.
Annyi bizonyos, hogy a sziklarajzok kollektív alkotások, ahol az ábrázolás, a rajzolás ténye volt a fontos, a tudatos közlés igénye volt az elsődleges, ezért a korábbi alkotásokat egyáltalán nem tartot
ták becsben. Bizonyos az is, hogy jeleket alkottak, üzeneteket hoztak létre, írás-szerű üzeneteket.
Mivel igen sok a férfi és a női nemi jelkép (erekciós férfiak, vulvák), csaknem biztos, hogy döntő mértékben szexuális jelképekről, termékenység-szimbólumokról van szó. A termékenység örök rej
tély, a születés nagy titok, ezt járták körül évezredeken keresztül. Ezért nincsen közvetlen kapcsolat az un. primitív népek és a termékenység-kultuszok között. Az írországi Ulsterben a keresztény király még 1185-ben is, a koronázáskor, egy kancával közösült nyilvánosan, amelyet azután levágtak és közös lakomán elköltötték, az indiai Aszvamédha egy csődör hímvesszejét vette magába, hogy ter
mékeny legyen.
Mindazok az elméletek és állítások, amelyek szerint a sziklarajzok mind Eurázsiában, mind Afri
kában a sámánizmus emlékei, nem kellően megalapozottak. A sámánizmus nem vallás, mert nincsen tana, nincsenek dogmái, nincsen egyetemes rituáléja. Ilyen módon az ősmagyarok vallását sem lehet sámánizmusnak nevezni! A sámánizmus csak a XIII. század után terjedt el a mongóliai tibeti buddhiz
mus (lámaizmus) hatására, amely azonban csak a XVI. század után erősödött meg. Nem véletlen, hogy a sámánizmus emlékei a XVII-XVIII-XIX. és a XX. századból ismertek. A sámán-maszkok és
7 3 .
koronák is a buddhizmusból származnak, amelyek bűvös erőt és új lény keletkezését jelentik. A legú- jabb-kori sámán emlékek és dokumentumok tehát semmiféle történeti kapcsolatban nincsenek sem a hunokkal, sem az avarokkal, sem a magyarokkal.
Az un. eurázsiai állatábrázoló művészet (szkíta állatstílus), a sziklarajzok és az ókori Kelet és India vallási és művészeti emlékei közötti kapcsolatokat az alábbi táblázat jelzi.
(Elhangzott Somogyfajszon 2001. május 25-én)