a Népszövetség
2.7. Ellenállási mozgalmak egységkoncepciói
A második világháború 1939. szeptember elsején tört ki, végképp kurdacra ítélve Briand, Kalergi, Keynes és mások béketörekvéseit. Európában elhallgatott a ráció, és megszólaltak a fegyverek. A háborúval szemben azonban már 1940-től kezdve sok európai országban ellenállási mozgalom bontakozott ki, melyek az agresszorokkal szembeni elvi állásfoglalás -ként antifasiszta koncepciók keretében fogalmazódtak meg. Ideológiai szempontból ezek a csoportok a baloldaliság eltérő képét mutatták – szocialista és kommunista eszmék egyaránt kísérték tevékenységüket.
A háború és a fasiszta-náci ideológia elleni küzdelem természetesen hozta magával az európai integráció kérdésének felvetését. A háború okaként ezek a mozgalmak egyértel -műen Európa nemzetállamait és a nacionalizmus eszméjét jelölték meg. Következésképpen az elkövetkező háborúk megelőzése érdekében ezeket a nemzetállamokat fel kell számolni, s Európát egyetlen, nagyszabású föderációvá kell szervezni. A föderalizmus gondolatköre megjelent az olasz, a francia, a lengyel, a belga, a jugoszláv, a német és a holland ellenállási mozgalomban, hogy csak a legjelentősebbeket említsük.30
28 NÉMETH István – KOCSIS András: Fejezetek az Európa-gondolat történetéből. Coudenhove-Kalergi Páneurópa-mozgalma, I. rész. Társadalmi Szemle, 52. évf. 1997. 10. szám, 50–77. o.
29 CoUDENHoVE – KALERI, R. N.: Totális állam – totális ember. Budapest, 1937, Századunk kiadás.
30 A dokumentumokat lásd NÉMETH István: Európa-tervek. 1300–1945. 2001, Eötvös Kiadó, 483–524.
2.7. ELLENáLLáSI MOZGALMAK EGySÉGKONCEPCIóI 55
Az ellenállási mozgalmak Európa-koncepciónak leghíresebbike az Altiero Spinelli (1907–
1986) és Ernesto Rossi (1897–1967) által az olasz Ventotene börtönszigetén 1941-ben írt Ventotenei Nyilatkozat. Az antifasiszta tevékenységük miatt bebörtönzött politikai foglyok a háború utáni európai egység megteremtését követelő írásukat cigarettapapírra írták, s Ros-si felesége – állítólag a melltartójában – csempészte ki a börtönből. A mozgalomban titkos-írásos formában terjesztették, nyílt szövegként 1944-ben jelent meg.31
Az ellenállási mozgalmak föderációs gondolatai nagy hangsúllyal szerepeltek az 1944-ben Genf1944-ben tartott titkos nemzetközi konferenciájukon. Itt Spinelli és társai hangsúlyosan fogalmazták meg az európai föderáció létrehozásának szükségességét, elszántan készültek arra, hogy ha majd elhallgatnak a fegyverek, ébren tartják az egyesült Európa gondolatát, és elkezdik szervezni a föderációt.
31 Lásd http://www.federalists.eu.
Altiero Spinelli olasz kommunista, fö-deralista politikus. 1924 és 1943 között politikai nézetei miatt a fasiszta rezsim börtönbe zárta. A háborút követően meg-alapította a föderalista alapokon nyugvó Európa létrehozását szorgalmazó olasz-országi mozgalmat. De Gasperi, Spaak és Monnet tanácsadója volt, tevékenyen részt vett az Európai Gazdasági Közösség előkészítésében. Az Európai Bizottság tagjaként 1970 és 1976 között az iparpo-litikáért és a kutatásért felelős főbiztos.
Három éven át az olasz kommunista párt képviselője az olasz parlamentben, majd 1979-től európai parlamenti képviselő. Az ő nevéhez fűződik az Európai Parlament föderatív Európai uniót szorgalmazó szerződés javaslata, a Spinelli-terv.
Altiero Spinelli az Európai Parlamentben
A ventotenei manifesztum (1941. július)
„A nemzetben ma már nem az emberek együttélésének történelmi termékét látják, amely egy hosszú folyamatnak köszönhetően szokásaiban és törekvéseiben viszony-lagosan nagyfokú egységet ér el, megtalálva államában a legcélszerűbb formát, hogy a közösségi életet az egész emberi társadalomban megszervezze; nem, a nemzet isteni lény lett, egyfajta organizmus, amely csak saját létezésére és saját fejlődésére gondol-hat anélkül, hogy bármilyen módon is foglalkozna az így másoknak okozott kárral.
A nemzeti államok abszolút szuverenitása azt eredményezte, hogy mindegyikük veze-tő szerepre törekszik, hiszen mindegyikük fenyegetve érzi magát a másik hatalmától, s mind nagyobb területet tekint „életterének”, amelyek hivatottak lennének számára a szabad mozgást és bizonyosságot biztosítani, hogy nem függnek senkitől. (…)
Az általános válság rövid, kemény időszakában (miközben az államok meggyen-gülten a földön hevernek, a néptömegek megrettenve új jelszavakra várnak, és formá-ba öntésre alkalmas, izzó, képlékeny tömeget alkotnak, és hajlanak arra, hogy igazi internacionalisták vezetése alá rendeljék magukat) a régi nemzeti rendszerekben leg-kiváltságosabb körök, csellel vagy erőszakkal megkísérlik a nemzetközi érzelmek és szenvedélyek hullámának megfékezését, s a régi állami apparátusok újjáépítését. (…)
A probléma, amellyel meg kell birkóznunk, és amelynek megoldása nélkül minden egyéb haladás csak látszat, Európa szuverén nemzetállamokba való tagolódásának megszüntetése. A kontinens legtöbb államának összeomlása a német gőzhenger alatt már azonossá tette az európai népek sorsát, hiszen vagy mindannyian Hitler uralma alá kerülnek, Hitler bukása esetén pedig valamennyien forradalmi válsághelyzetbe sodródnak, amelyben már nem fognak ráismerni a merev, jól megkülönböztethető állami struktúrákra. A szellem emberei a korábbinál sokkal határozottabban gondol-kodnak Európa föderatív újjászervezésében. Az elmúlt évtizedek kemény tapaszta-latai azok szemét is felnyitották, akik nem akartak látni, és sok olyan körülményt megérleltek, amelyek kedvezőek eszménk számára. (…)”
In Németh István: Európa-tervek. 1300–1945. Budapest, 2001, ELTE Eötvös Kiadó, 491–496.
Összegzés
Bár a mai értelemben vett európai integráció történetének kezdőpontját általában 1945-re szoktuk datálni, az európai egység gondolata ennél sokkal régebbi. Már az ókori görög poliszok rendszerében is voltak jelei az integrációs törekvéseknek, s a középkorban is újra és újra felmerült az európai széttagoltság megszüntetésére való törekvés, melynek három alapvető oka van. Egyrészt, az európai egység biztosíték lehetett volna az egyes országok, politikai egységek közötti fegyveres konfliktusok megelőzésére, a békére, melyre oly sokan áhítoztak évszázadokon keresztül. Másrészt, Európát gyakran fenyegették kívülről érkező támadások (tatárok, törökök stb.), amelyek kivédéséhez az Európán belüli békés viszonyok
2.7. ELLENáLLáSI MOZGALMAK EGySÉGKONCEPCIóI 57 és a hatékony együttműködés volt (lett volna) szükséges. Harmadrészt, voltak olyan idő -szakok Európa történetében, amikor az európai egységgondolat a hatékony területszerzést próbálta elősegíteni (keresztes háborúk).
Az európai egységgondolat a 20. századot megelőzően sokszor társult más eszmékkel, fogalmakkal. A középkorban az európai integráció eszméje leginkább a kereszténység gon -dolatkörével fonódott össze (Respublica Christiana). Később a föderalizmus általános el -veinek meghatározásával keveredett (Sully, Saint-Pierre, Saint-Simon). A közép-európai térségben pedig nem elsősorban az össz-európai egységre koncentráltak a gondolkodók, hanem a regionális egység megteremtésére is (Palacky, Eötvös, Kossuth, Naumann).
A 20. század elején az első világháborút követően politikusok és gondolkodók egyaránt az integrációs gondolatban találták meg a konfliktusmegelőzés célravezető módszerét.
A Népszövetség volt az első olyan globális szervezet, amely megpróbált fórumot teremteni a nemzetközi konfliktusoknak, de nem bizonyult hatékonynak. Coudenhove-Kalergi gróf megfogalmazta a veszélyeket, amelyeknek elhárításában egyedül az európai egység segít -hetett volna. Mozgalmat is szervezett ennek érdekében, de áttörést elérnie nem sikerült.
Aristide Briand francia külügyminiszter a magas diplomácia szintjére emelte az egység -gondolatot a Népszövetségben előterjesztett javaslatával. Az integrációs eszme tehát az első világháború után koncentráltan volt jelen Európában, de mégsem sikerült áttörést elérni: a harmincas években fellángolt a nacionalizmus, s az évtized végén kitört a pusztító második világháború. A háború alatt megszerveződött ellenállási mozgalmak szintén az európai egy -ségben, sőt, az európai föderáció megteremtésében látták a jövőt. Ha nem is föderáció, de az európai egység a második világháború után igazi esélyt kapott: a nagyhatalmak, a vezető európai hatalmak, s a gazdasági logika egyaránt abba az irányba mutatott, hogy eljött az in -tegrációs gondolat gyakorlatba történő átültetésének az ideje.
Kulcsfogalmak
Kérdések
1. Hogyan nyilvánult meg a városállamok közötti szövetség az ókori Görögországban?
2. Hogyan jelentkezett az egységre való törekvés Dante gondolatvilágában?
3. Hogyan hatottak a keresztes háborúk az európai egységgondolatra?
4. Milyen lokális példákat tud felsorolni a középkorban a politikai egység létrehozására?
5. Milyen gondolatokat fogalmazott meg Rotterdami Erasmus a béke biztosításával kap -csolatban?
6. Milyen európai intézményeket tervezett Sully grófja?
7. Milyen európai konstrukciót javasolt Saint-Pierre abbé?
8. Mi a legfontosabb különbség Kant és Saint-Simon gondolatköre között?
amphiktüonész
58 2. AZ EuRóPAI EGySÉGGONDOLAT TÖRTÉNETE A MáSODIK VILáGHáBORÚ VÉGÉIG
9. Kik azok a közép-európai gondolkodók, akik az európai konstrukció kialakításában gondolkodtak?
10. Hogyan lehet csoportosítani az európai egységet javasló írásokat, tervezeteket?
11. Milyen kettősség jellemezte a két világháború közötti időszakot a háború és béke vo -natkozásában?
12. Milyen sikerek és kudarcok jellemezték a Népszövetség ténykedését?
13. Milyen körülmények vezettek a Briand-terv előterjesztéséhez, majd kudarcához?
14. Ki volt Richard Nicolaus Coudenhove-Kalergi?
15. Milyen integrációs gondolatkör jellemezte az ellenállási mozgalmak Európa-felfogását?