A II. világháború utáni világpolitikai helyzet és annak hatása az európai egységesülési
3.4. A gazdasági együttműködés kezdetei: az OEEC
Nyugat-Európa gazdaságainak második világháború utáni állapota siralmas volt. Bár – ahogy már írtuk – a kölcsönbérleti programot (melynek keretében az Egyesült államok hadianyagot és ellátást szállított európai partnereinek) 1945 augusztusában leállították, az uSA az ENSZ keretében folytatta a szállítást.41 Bár Nyugat-Európának további nyersanyagokra, fogyasztási cikkekre, valamint berendezésekre lett volna szüksége, tartalékai kimerültek, pénzük azonban (a gyors pénzromlás következtében elsősorban dollárral kellett volna fizetni) nem volt. Elsősorban az Egyesült államok jött szóba ismét, amely segíthetett, ott azonban a politikusok azon része, akiknek nem volt pontos képük az európai állapotokról, vonakodott további segítséget nyújtani. ugyanakkor a szovjet és az amerikai fél közötti egyre ellenségesebbé váló viszony abba az irányba mutatott, hogy az Egyesült államok nem maradhat távol Európa problémáinak megoldásától: nem engedhető meg, hogy a nyomor a kommunista pártok további megerősödését szolgálja. Nem volt megengedhető továbbá, hogy Németország nyugati szektoraiban továbbra is fennmaradjon az éhínség. Meggondolandó szempont volt továbbá, hogy az Egyesült államok gazdasága évek óta jelentős mértékben termelt az európai piacra, ahol a fizetőképes kereslet hiánya amerikai gazdasági problémákat is okozott volna.
Miután Truman elnök meghirdette a feltartóztatási doktrínát, a gazdasági programnak már külpolitikai stratégiai háttere is volt. George Marshall, az Egyesült Államok külügy-minisztere (korábban vezérkari főnök) 1947. június 5-én a Harvard Egyetem tanévzáróján elmondott beszédében nagyszabású segélyprogramot hirdetett Európa számára.
A beszéd előirányozta az amerikai segítségnyújtást, s nagyon fontos az a kitétel, hogy nem az Egyesült államok akarta kitalálni, hogy az elosztás hogyan és miként történjen, azt a támogatás címzettjeinek hagyta meg. A támogatandó országok köre szintén nem pontosan került meghatározásra a beszédben. Korábban említettük, hogy az Egyesült államok politikusai a retorika szintjén még nem használtak ellenséges nyelvezetet a Szovjetunióval szemben, a gyakorlatban azonban már ezen logika alapján intézkedtek. A rendkívül gyorsan, még a beszéd elhangzásának hónapjában Párizsban megrendezett konferenciára Molotov szovjet külügyminiszter százfős delegáció élén érkezett olyan tárgyalási mandátummal, hogy a Szovjetunió számára kétoldalú tárgyalásokat eszközöljön ki. Moszkvának, bár
40 A Nemzetközi Ruhr Hatóság – melynek kialakítását elsősorban a franciák erőltették – voltaképpen az NSZK megalakításának a feltétele volt 1949-ben. Célja a német nehézipar ellenőrzése. Az NSZK felháborodva vette tudomásul megalakítását, de kiszolgáltatottságuk következtében elfogad ták. Lásd mEZEI Géza: Európa kettészakítása és a kétpólusú nemzetközi rend születése (1945–1949). Európa és a hidegháború a dokumentumok tükrében. Budapest, 2001, Új Mandátum Könyvkiadó, 70–76.
41 united Nations Relief and Rehabilitation Administration (uNRRA), az ENSZ Segélyezési és Újjáépítési Hivatala.
3.4. A GAZDASáGI EGyÜTTMŰKÖDÉS KEZDETEI: AZ OEEC 77
Marshall külügyminiszter Harvard Egyetemen mondott beszéde, 1947. június 5.
„…Ami az európai rekonstrukció kívánalmait illeti, az életekben esett fizikai kárt, a városok, gyárak, bányák és vasútvonalak látható pusztulását, már lelkiismeretesen felbecsülték, ám az elmúlt hónapok során világossá vált, hogy a látható pusztulás alig -hanem kevésbé súlyos következményekkel járt, mint az európai gazdaság egész szer -kezetének szétesése. Az elmúlt tíz évben a feltételek igencsak abnormálisan alakultak.
A lázas háborús készülődés, majd a még lázasabb erőfeszítések a háború alatt a nem -zetgazdaságok minden területére kiterjedtek. A felszerelések megrongálódtak vagy tökéletesen elavultak. Az önkényes és destruktív náci uralom alatt minden termelé -si egységnek a német háborús gépezet érdekeit kellett szolgálnia. A régóta fennálló kereskedelmi kötelékek, magánintézmények, bankok, biztosítótársaságok és hajózási vállalatok mind eltűntek a tőkevesztés, az államosítások vagy egyszerűen a háborús pusztítás miatt. Sok országban, alapjaiban rendült meg a bizalom a helyi pénznem iránt. Európa gazdasági szerkezete a háború alatt végképp összeomlott. […]
Amellett, hogy általában véve milyen demoralizáló hatással jár a kialakult helyzet, és milyen zavarokhoz vezethet az érintettek kétségbeesése, világos kell legyen, miféle következményekkel jár mindez az Egyesült államok gazdaságára. Magától értetődő, hogy az Egyesült államoknak mindent el kell követnie, ami módjában áll, hogy se -gédkezzék a világ normális gazdasági egészségének visszaállításában, hiszen anélkül nincs sem gazdasági stabilitás, sem biztos béke. Politikánk nem valamely ország, ha -nem az éhség, a nyomor, a kétségbeesés és a káosz ellen irányul. Céljaként a világ működő gazdaságának újjáélesztését kell kitűznünk, hogy kialakulhassanak azok a politikai és társadalmi feltételek, amelyek közepette létezhetnek szabad intézmények.
Egy ilyen segítség nem épülhet az egyes válságok elszigetelt kezelésére. Bármilyen formáját választja is majd kormányunk, közbelépésünknek a gyógyulást, nem pedig csak az átmeneti enyhülést kell elhoznia. Bármely kormány szeretne csatlakozni az újjáépítés feladatához, bizonyos vagyok benne, hogy az Egyesült államok kormánya részéről teljes együttműködési készséggel fog találkozni. Azon kormányok viszont, amelyek manőverei arra irányulnak, hogy más országok talpra állását gátolják, nem várhatnak tőlünk segítséget. Továbbá azok a kormányok, politikai pártok vagy cso -portosulások, amelyek az emberi nyomorúság meghosszabbításán fáradoznak, hogy abból politikai vagy más természetű hasznot csikarjanak ki, számíthatnak majd az Egyesült államok szembenállására. […]
Kormányunk nem látná sem helyénvalónak, sem hatékonynak azt, ha egyoldalúan dolgozna ki programot Európa gazdasági helyreállítására. Ez az európaiak dolga.
A kezdeményezésnek úgy gondolom, Európából kell származnia. Országunk szere -pe az európai program kimunkálásához nyújtott baráti segítség kell legyen, később pedig a program támogatása, amennyiben számunkra az kivitelezhetőnek bizonyul.
A program legyen közös vállalkozás, amely számos vagy az összes európai nemzet egyetértését élvezi.
In mEZEI Géza: Európa kettészakítása és a kétpólusú nemzetközi rend születése (1945–1949). Eu-rópa és a hidegháború a dokumentumok tükrében. Budapest, 2001, Új Mandátum Könyvkiadó, 253–255.
78 3. EURÓPA A KETTéSZAKADT VILÁGBAN
nagy szüksége lett volna az amerikai forrásokra az újjáépítéshez, nem fűlött a foga ahhoz, hogy multilaterális tárgyalások keretében jusson amerikai hitelhez, egy sorban a legyőzött Németországgal. A hitel- és segélyprogram továbbá súlyos kockázatot is jelentett volna mind a Szovjetunió, mind pedig a csatlósállamok számára: amerikai gazdasági és politikai befolyást a térségben. Ezért a Szovjetunió (bár tényleg mérlegelte a lehetőséget) az elutasítást választotta – így izolálta mind magát, mind pedig a kelet-közép-európai térség országait a nyugati világtól.42 A szükséges forrásokat jóvátételből biztosította. Magyarország például ahelyett, hogy az újjáépítéshez forrásokat kapott volna, maradék ipari kapacitását a Szovjetunióba kellett szállítsa.
1. táblázat: A Marshall-segély országonként, 1948–1951 (millió dollár)43
Az európai (immár világosan nyugat-európai) integrációt szorgalmazó erők óriási lelke-sedéssel tekintettek az amerikai segélyprogram elé. Mivel Európára volt bízva az elosztás megszervezése, a lehetőség adott volt egy hatékony gazdasági integrációs szervezet
lét-42 FISCHER Ferenc: A kétpólusú világ, 1945–1989. Tankönyv és Atlasz. Budapest–Pécs, 2005, Dialóg Campus Kiadó, 101–106.
43 GAZDAG Ferenc: A Marshall-terv. Rubicon, 1991/9, 10–13.
Ország Adomány Hitel összesen %
Közvetlen
segély Feltéte- lekkel
Ausztria 488 4 – 492 4,8
Belgium + Luxemburg 8 476 52 537 5,2
Anglia 1 799 530 346 2 675 26,2
Dánia 191 9 31 231 2,3
Franciaország 1 807 61 191 2 060 20,0
NSZK 953 219 2 1 174 11,4
Görögország 386 – 1 387 3,8
Izland 10 4 3 17 0,2
Írország 11 – 128 139 1,4
Olaszország 873 84 74 1 043 10,0
Hollandia + Indonézia 711 32 151 893 8,7
Norvégia 153 11 35 199 1.9
Portugália – 8 25 35 0,4
Svédország – 82 20 103 1,0
Svájc – – – – –
Trieszt 30 – – 30 0,3
Törökország – 17 71 89 0,5
Egyéb – 51 – 51 0,3
Nem megjelölt 116 – – 116 1,1
Összesen 7 537 1 591 1 132 10 260 100,0
3.4. A GAZDASáGI EGyÜTTMŰKÖDÉS KEZDETEI: AZ OEEC 79 rehozására. Jean Monnet, aki az ötvenes években az Európai Közösség megalkotója lett, úgy gondolta, hogy a Marshall-tervet végrehajtó szervezet legfőbb intézménye, a tagállami kormányok képviselőiből álló közgyűlés lenne, mely egyhangúlag dönt, de kialakítanának egy ötfős végrehajtó bizottságot is. Paul-Henri Spaak, aki az OEEC első elnöke volt, kibő -vítette volna a szervezet hatáskörét az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlásának irányába. Több résztvevő ország, élükön Nagy-Britanniával, hevesen ellenezte a nemzeti szuverenitás tervezett megnyirbálását. Így a konferencia amerikai javaslatra kormánykö -zi szervezetté alakult, s a föderalisták reményei szertefoszlottak. Az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (Organisation for European Economic Coooperation, OEEC) 18 ország részvételével44 1948. április 16-án Párizsban jött létre, és 1948 és 1951 között mintegy 13,6 milliárd dollárt osztott el.45 A szervezet legfontosabb intézménye a tagállami kormányok képviselőiből álló Tanács volt, mely egyhangú határozatokkal hozott döntést.
A kormányközi jelleget az is erősítette, hogy a forrásokat a tagállami kormányok kezel -ték, tehát közvetetten az ő befolyásukat erősítette, és nem magát a szervezetét. 1949-ben az Egyesült államok kifejezte elégedetlenségét az OEEC működésével kapcsolatban, mi -vel az kizárólag a források elosztásával foglalkozott, és nem törődött a tagállamok közötti gazdasági együttműködés elősegítésével, valamint a szabad kereskedelem előmozdításával.
Ezután erre a folyamatra is hangsúlyt fektettek: 1950 és 1955 között a tagállamok közötti szabad kereskedelem aránya 60%-ról 84%-ra nőtt.46 Az OEEC keretében jött létre továbbá a rendkívül sikeres Európai Fizetési unió (European Payments union, EPu), melynek célja az európai valuták konvertibilitásának megteremtése (1958-ra ez sikerült is), a mennyiségi korlátozások megszüntetése és a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok multilaterálissá alakí -tása volt. Az OEEC miután teljesítette a Marshall-segélyhez kapcsolódó elosztó és koordi -nációs funkcióját, 1961-ben átalakult. A szervezet alapjain létrejött a Gazdasági és Együtt -működési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD), a világ fejlett gazdaságait tömörítő szervezet, mely az alapító államokon kívül az Egyesült államokat és Kanadát is magában foglalta.47
Az OEEC tehát elvégezte feladatát, az európai integrációs folyamatban azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, melynek alapvetően két oka volt. Először is, tizen -nyolc szereplő túlságosan soknak bizonyult komolyabb együttműködésre, legalábbis ami a kezdeti lépéseket illeti. Túl heterogén csoportot alkotott, és főleg a két vezető nyugat-eu -rópai hatalom, Nagy-Britannia és Franciaország elképzelései között feszült éles ellentét.
Másodszor, nem csupán arról volt szó, hogy a britek nem akartak lemondani szuvereni -tásuk egy kis részéről sem, hanem arról, hogy egyszerűen nem érdekelte őket az integrá -ció, a „Nagy-Európára” vonatkozó elképzelések. Pedig Nyugat-Európában és az Egyesült államokban is konszenzus uralkodott abban a kérdésben, hogy az egység brit vezetéssel képzelhető csak el, s az uSA többször jelezte Nagy-Britanniának, hogy amennyiben szem
-44 Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izland, Írország, Luxemburg, Norvégia, Olaszország, Portugália, Svédország, Svájc, Törökország, és Nyu-gat-Németország (megalakulása előtt Bizónia, illetve Trizónia közös képviselője). Olaszországhoz való csatlakozása előtt önálló tag volt Trieszt is.
45 mEZEI Géza: Európa kettészakítása és a kétpólusú nemzetközi rend születése (1945–1949).
Európa és a hidegháború a dokumentumok tükrében. Budapest, 2001, Új Mandátum Könyvkiadó, 57.
46 Az OECD honlapja, mely részletesen ismerteti a szervezet előtörténetét is: www.oecd.org
47 magyarország 1996 óta oECD tagállam.
80 3. EURÓPA A KETTéSZAKADT VILÁGBAN
behelyezkednek a nyugat-európai együttműködésre vonatkozó erőfeszítésekkel, akkor a Marshall-terv szellemét sértik meg.48 Jean Monnet olyannyira csalódott az OEEC működé -sében, hogy szófordulatává vált az „ez egy OEEC-ügy” kifejezés, mely azt jelentette, hogy semmi sem lesz belőle.49