A cseh és szlovák kommunisták 1948. februári győzelme és hatalomátvétele után az egyed-uralomra törő CSKP és a csehszlovák kormány kénytelen volt változtatni nemzetiségpolitiká-ján. A csehszlovákiai magyarok visszakapták állampolgárságukat az első, 1948. május 9-i Al-kotmányban. De nem nemzetiségi, hanem állampolgári alapon, amely nem emlékezett meg Csehszlovákia nemzetiségeiről. A magukat magyarnak valló személyek az október 12-én kia-dott 245/1948. számú törvény alapján kaphatták vissza állampolgárságukat, azt követően, hogy november 17-e után letették az állampolgársági esküt.14
1949-ben a magyar kisebbség fokozatosan visszanyerte állampolgári jogait. A CSKP, illetve az azon belül működő Szlovák Kommunista Párt engedélyezte magyar nemzetiségű tagok be-lépését is. A CSKP 1948–1952 közötti, a magyar kisebbség jogainak helyreállítását célzó tit-kos párthatározatai a jogfosztottság következményeinek felszámolását, a dél-szlovákiai magyar települések közigazgatásának kétnyelvűségét tűzték ki célul. Az intézkedések azonban csak kor-látok között és papíron valósulhattak meg. Csehszlovákiában az 1949-ben az újonnan kiadott Alkotmány csak a csehek és szlovákok államáról szólt, nem említette az országban élő ki-sebbségeket (magyar, lengyel, ukrán).15
Magyarországon az 1949:20. tv., az úgynevezett alkotmánytörvény volt az a jogszabály, amely a jogalkotás legmagasabb szintjén szabályozta a magyarországi nemzetiségi kisebbségek helyzetét. A 49. paragrafus szerint: „(3) A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az anyanyelvén való oktatásnak és nemzeti kultúrája ápolásának lehetőségét.”16 Az Alkotmány konkrétan nem nevezte meg a nemzetiségi kisebbségeket (horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén), s a „minden” nemzetiség kifejezés sem volt feltétlenül azonos a „valamennyi” nemzetiség kifejezéssel. 1949-ben az Alkotmányban foglalt nemzetiségi-kisebbségi kulturális jogok csak deklarációk és fikciók lehettek. A hatalom teljes kisajátítása jegyében az állampárt felszámolta a koalíciós szövetséget, illetve a szövetségi politikát.
A tudatosan kialakított helyzetben a nemzetiségpolitika mint a szövetségi politika sajátos megjelenési formája a perifériára került.17
Az 1949-es csehszlovák és a magyar Alkotmány után, de még a reszlovakizáció hatályta-lanítása előtt, 1951. november 13-án, Prágában megszületett a magyar–csehszlovák kulturális egyezmény, amely kizárólag csak állampolgárokra vonatkozott, bárminemű nemzetiségi-Föglein Gizella
13 1948: 9. tc.
14 VADKERTY1993: 149.
15 JANEK2007: 184.
16 1949: 20. tv.
17 FÖGLEIN2000: 92–117.
kisebbségi passzus nélkül.18E tény „beszédesnek” bizonyult, amint az is, hogy közlése diplo-máciai úton történt. Az egyezményben nem található utalás sem a több százezres felvidéki ma-gyarságra, sem a néhány tízezernyi magyarországi szlovákságra. E két nemzetiségi-kisebbségi közösség tényének-létének negligálása vagy „megoldottnak” tartása több tekintetben is kétsé-ges. Révai az egyezmény megkötésekor azt hangsúlyozta: „véglegesen és visszavonhatatlanul leszámoltak azokkal, akik 1938-ban, a csehszlovák nép nagy állami és nemzeti válságának ide-jén, a német fasizmussal szövetkezve alattomosan megtámadták Csehszlovákiát, és nagy da-rabokat szakítottak ki vérző testéből”.19A kulturális egyezmény szellemisége, s Révai beszéde, öncsonkító kulturális Trianonnak tekinthető.20Mindez sajátos megnyilvánulása volt annak, hogy a magyar pártállam a megkötött szerződéssel „letudta a kötelező gyakorlatokat”.21
A kulturális egyezmény megkötésekor is időszerű volt Szalai Sándornak, a Csehszlovák Szo-ciáldemokrata Párt 1945. október 18–21-i kongresszusáról tartott beszámolója. „[…] mind a cse-hek, mind a szlovákok egy győztes állam politikáját folytatják […]. Kisebbségi jogokat nem kér-nek, és nem adnak.”22Értékelése Kasszandra-jóslatnak bizonyult.
Dokumentum
EGYEZMÉNY
A kulturális együttműködésről a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között23
A Magyar Népköztársaság Kormányát és a Csehszlovák Köztársaság Kormányát az az óhaj ve-zeti, hogy fejlesszék kulturális együttműködésüket, még jobban kimélyítsék a két ország szö-vetséges és baráti viszonyát, kiszélesítsék eddigi kulturális kapcsolataikat, lehetővé tegyék a két ország kulturális értékeinek széleskörű cseréjét és kölcsönös megismerését, biztosítsák a leg-szorosabb együttműködést a tudomány, nevelés, művészet, testnevelés és kulturális élet min-den területén, valamint, hogy hathatós segítséget nyújtsanak a két ország népeinek a szocialista kultúra megteremtésében, a szocializmus építésében és a tartós békéért vívott közös harcban.
Ezért elhatározták, hogy kulturális egyezményt kötnek és ebből a célból kinevezték meg-hatalmazottaikat:
a Magyar Népköztársaság Kormánya RÉVAI József népművelési miniszter urat,
a Csehszlovák Köztársaság Kormánya Viliam ŠIROKÝ miniszterelnök-helyettes és kül-ügyminiszter urat.
A magyar–csehszlovák kulturális egyezmény
18 Magyar Országos Levéltár (MOL) Külügyminisztérium (KÜM) XIX-J-1-f. 43. d. 24. t.
19 Pravda,1951. november 14. In: ZVARA–VÁGAI1987: 166–167.
20 POPÉLY2011: 510.
21 SZARKA2011: 284.
22 Pártközi értekezlet jegyzőkönyve a csehszlovák–magyar viszony kérdésében, 1945. október 31. Szo-ciáldemokrata Párt Főtitkárság iratai. Politikatörténeti Intézet Levéltára (PIL) 283.f. 10.cs. 117.ő.e.
23 MOL KÜM XIX-J-1-f. 43. d. 24. t.
Ezen meghatalmazottak jó és kellő alakban meghatalmazásaik kicserélése után az alábbi-akban állapodtak meg:
I. RÉSZ
1. cikk
A Szerződő Felek erkölcsileg és anyagilag támogatni fogják a tömegszervezetek, a kulturális szervezetek, valamint a tudományos és művészeti intézmények azon törekvéseit, melyek a két Szerződő Fél népeinek jobb kölcsönös megismerésére és további közeledésére irányulnak és gondoskodni fognak arról, hogy az iskolai tankönyvekbe és a tömegek nevelését szolgáló ki-adványokba olyan anyagokat illesszenek be, amelyek ezeket a törekvéseket szolgálják.
2. cikk
A Szerződő Felek igyekezni fognak főiskoláikon a másik Szerződő Fél nemzeti nyelvének és irodalmának oktatására tanszékeket és lektorátusokat létesíteni, ezek működését biztosítani és főiskoláikon, valamint más tanintézeteikben a másik Fél nyelvét és kultúráját jól ismerő szak-tanerőket kiképezni.
3. cikk
A Szerződő Felek gondoskodni fognak a másik Szerződő Fél tanintézeteiben tett vizsgák, az ott szerzett bizonyítványok és oklevelek elismeréséről, valamint azon okmányok elismeréséről is, amelyek a másik Fél állampolgárait szolgálatba való felvételre, vagy bizonyos meghatározott foglalkozás folytatására jogosítják.
4. cikk
A Szerződő Felek igyekezni fognak állampolgáraiknak lehetőséget nyújtani a másik Fél or-szágának megismerésére, valamint arra, hogy annak kulturális lehetőségeit saját művelődésük céljaira használják fel. Mindkét Szerződő Fél támogatni fogja a másik országára és annak kul-túrájára vonatkozó ismeretek terjesztését, valamint a kölcsönös együttműködést a művészet, a tu-domány és iskoláztatás terén is. Ebből a célból a Szerződő Felek:
a) fejleszteni és támogatni fogják a tudományos és művészeti élet képviselőinek, előadó mű-vészeknek, újságíróknak, a rádiótársaságok képviselőinek, sportolóknak, valamint más szak-embereknek, továbbá a főiskolák, egyetemek hallgatóinak és más tanintézetek tanulóinak cse-réjét és együttműködését,
b) ösztöndíjakat fognak nyújtani, amelyek a másik Fél állampolgárai számára lehetővé teszik a különféle és különböző fokú tanintézetekben folytatandó tanulmányokat és szakképzést, tan-intézeteikben ugyanolyan bánásmódban fogják részesíteni a másik Fél ott tanuló állampolgá-rait, mint a hazai tanulókat.
c) fejleszteni és támogatni fogják a tudományos szervezetek és intézmények tapasztalatcse-réjét, együttműködését a művészet, a tudomány és az iskolaügy minden ágában.
d) az érvényben lévő előírások keretein belül biztosítani fogják a másik Szerződő Fél tudo-mányos munkásai részére a kutatás szabadságát a könyvtárakban, levéltárakban, múzeumok-ban és tudományos intézetekben,
Föglein Gizella
e) tanintézeteikben, tudományos intézeteikben, könyvtáraikban, levéltáraikban, múzeuma-ikban, más tudományos és nevelő intézményeikben biztosítani fogják a másik Szerződő Félre és kultúrájára vonatkozó ismeretek terjesztését, nevezetesen tankönyvek, segédeszközök, szak-irodalom, folyóiratok és más anyagok cseréjével, jutalomdíjak kitűzésével és egyéb eszközök-kel ápolni fogják az érdeklődést a másik Szerződő Fél kultúrájával és életével foglalkozó tu-dományos kutatások iránt.
5. cikk
A Szerződő Felek kölcsönösen terjeszteni fogják a nép legszélesebb rétegeiben a másik Fél iro-dalmát és művészetét, megszervezik, támogatják és fejlesztik a két Fél íróinak, színművésze-inek, zeneszerzőszínművésze-inek, zenészeszínművésze-inek, képzőművészeszínművésze-inek, valamint a művészet és a kultúra más munkásainak szervezetei és intézményei között a tapasztalatcserét és a szoros együttműködést.
Ennek érdekében a Szerződő Felek elsősorban a kulturális csere és együttműködés alábbi for-máit fogják megvalósítani:
a) kiadnak könyveket és egyéb kiadványokat a másik Szerződő Fél nemzeteinek életéről és kultúrájáról,
b) kiadják a másik Szerződő Fél irodalmi és művészeti alkotásainak fordításait,
c) a színházak, zene- és énekkarok műsorára tűzik a másik Szerződő Fél saját nyelvükre le-fordított színdarabjait, operáit, valamint balettjeit, zeneműveit és dalait,
d) megrendezik a másik Szerződő Fél művészeti és más kiállításait,
e) megszervezik szólisták és zenekarok cserehangversenyeit, karmesterek cseréjét, ének- és táncegyüttesek cserefellépését a másik Szerződő Fél színpadjain,
f) gondoskodnak írók, zeneszerzők és képzőművészek cserelátogatásairól,
g) megszervezik könyvújdonságok, hangjegyagyag, reprodukciók, gramofonlemezek, szak-lapok és más művészeti és kultúrpolitikai anyagok cseréjét.
6. cikk
A Szerződő Felek gondoskodni fognak a másik Szerződő Fél szerzői jogainak törvényes vé-delméről és ezt a védelmet kölcsönösen szabályozni fogják.
7. cikk
A Szerződő Felek gondoskodni fognak arról, hogy a másik Félre vonatkozó politikai, gazda-sági és kulturális ismeretek a sajtó útján a legszélesebb néprétegekben elterjedjenek. Kimélyí-tik a két ország sajtója együttműködését és kölcsönös tájékoztatását, mindenekelőtt a híranyag és az időszaki lapok cseréje, a másik Szerződő Fél sajtótermékeinek, könyveinek, a szükség-letnek megfelelő példányszámban saját területükön való terjesztése, sajtóügynökségek és lap-tudósítók kölcsönös támogatása, újságíró szervezetek és sajtóirodák együttműködésének elő-segítése, valamint újságírók és tudósítók cserelátogatása útján.
8. cikk
A Szerződő Felek gondoskodni fognak arról, hogy a másik Szerződő Félre vonatkozó ismere-tek a nép legszélesebb rétegeiben rádió útján is elterjedjenek. Támogatni fogják a két ország rá-diótársaságai között a szoros együttműködést annak legkülönbözőbb formáiban, különösen az A magyar–csehszlovák kulturális egyezmény
előadások, a műsoranyag, valamint a szakirodalom cseréjét és a rádió munkatársainak cserelá-togatásait. A Szerződő Felek támogatni fogják a rádiótársaságok közötti egyezmények megkö-tését és azok végrehajtását.
9. cikk
A Szerződő Felek támogatni fogják a legszorosabb együttműködést a két ország állami film-vállalatai között és gondoskodni fognak arról, hogy a másik országára vonatkozó ismeretek film útján is terjedjenek. Gondoskodni fognak filmhíradók, rövid- és játékfilmek cseréjének bizto-sításáról, valamint a filmszakma dolgozóinak cserelátogatásairól és a filmvállalatok együtt-működéséről. A Szerződő Felek támogatni fogják egyezmények megkötését és azok végrehaj-tását a filmvállalatok között.
10. cikk
A Szerződő Felek támogatni fogják a tömegszervezetek kulturális együttműködését, mindenek -előtt a szakszervezetek, az ifjúság, a nők, a földműves, a testnevelési szervezetek, kulturális és más szervezetek együttműködését, hogy a kultúrjavak cseréje és kölcsönös megismerésük a dolgozó nép legszélesebb rétegeiben megvalósuljon. Kedvezményeket fogunk nyújtani a dolgozó nép kölcsönös megismerése, kulturális és testnevelési együttműködése különféle formái -nak támogatására. Elő fogják mozdítani a tömegszervezetek közötti együttműködésre vonatkozó egyezmények és megállapodások végrehajtását.
11. cikk
A két ország további közeledése érdekében a Szerződő Felek támogatni fogják az együttmű-ködést a testnevelés és a sport terén, ezért támogatni fogják a testnevelési versenyeket és sportmérkőzéseket, valamint a tapasztalatcserét és a szoros együttműködést a két ország test-nevelési intézményei és a testnevelés tömegszervezetei között, elő fogják segíteni a sportkap-csolatokra vonatkozó külön egyezmények végrehajtását.
II. RÉSZ
12. cikk
A jelen egyezmény végrehajtására a Szerződő Felek állandó tíztagú Vegyesbizottságot állíta-nak fel, amely mint kezdeményező és felügyelő testület fog működni.
A Vegyesbizottság két tagozatra oszlik, öt-öt taggal. A magyar tagozat székhelye Budapest, a csehszlovák tagozat székhelye Prága; a magyar tagozat tagjait a Magyar Népköztársaság Kor-mánya, a csehszlovák tagozat tagjait a Csehszlovák Köztársaság Kormánya nevezi ki.
A Vegyesbizottság üléseit szükség szerint, legalább egyszer évente tartja, felváltva a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság területén. Az üléseken részt vehetnek a két Szer-ződő Fél külképviseleteinek kulturális ügyekkel foglalkozó beosztottjai is. Az üléseken a bi-zottságnak az a tagja elnököl, akit a fogadó Fél kormánya kijelöl.
13. cikk.
A Vegyesbizottság tagozata tagjainak névsorát, valamint a kijelölt elnök nevét is a két Fél dip-lomáciai úton közli egymással.
Föglein Gizella