KATH. EGYHÁZI, TÁRSADALMI ÉS IRODALMI FOLYÓIRAT.
MDCCCCII.
M Á S O D I K F É L É V .
KIADÓ-TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ:
B R E Z N A Y B É L A ,
^ S Z T E R G O M - F Ő M E G Y E I Á L D O Z Ó P A P , H I T T U D O R , P A P A Ő S Z E N T S É G E T I T K O S K A M A R Á S A , K . M . T U D . E G Y E T . N Y . R , T A N Á R , A Z E G Y E T E M V O L T R E K T O R A , A H I T T U D O M Á N Y I K A R H Á R O M I Z B E N ¥ O L T D É K Á N J A , I L L E T V E P R O D É K Á N J A ,
A B U D A P E S T I É R S E K I H E L Y N Ö K S É G S Z E N T S Z É K É B E N B I R Ó , B U D A P E S T I K Ö Z É P I S K O L Á K N Á L É R S E K I B I Z T O S , S T B .
B ü
N A G Y S Á N D O R
D A P E S T ,
K Ö N Y V N Y O M D Á J Á B Ó L . 1902.
T A R T A L O M - J E G Y Z E K
a „Religio-Vallás" 1902. II. félévi folyamához.
Vezéreszmék és Tanulmányok.
Világszemle. Szerk. 1, 2.
A Rituale-kérdés Magyarországon, dr liajner Lajos. 3, 4, 6.
f Schlauch Lőrincz bibornok 1824 — 1902. 4, 5.
Walter Gyula dr praelatus előadói előterjesztése. 4, 5.
Szent beszéd Szondy emlékére, dr Eajner L.-tól. 5.
Mailáth Gusztáv gr. erdélyi püspök ur felhivása kate- ketikai értekezletre. 6.
Schlauch Lőrincz bibornok végrendelete. 6.
Föl a zászlót! (Költ.) 6.
S amassa József dr. 7.
A társadalmi rend és béke alapjai. Samassa érsek főp.
levele. 7, 8, 9, 10.
A premontrei rend szelleme a múltban és a jelenben, dr Takács M. prelátus emlékbeszéde. 7, 8, 9, 10, 11.
Samassa József dr jubileumára. 10.
Az egyház kegyelete a holtak iránt. Markovits B. dr- tól. 11, 12, 13, 14, 15.
16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 27, 28, 29, 30.
Visszaemlékezések Mocsonokra. F. J. 12, 13.
Az egyház tagjainak természetfölötti élete. Deniflc után Vulnicsek. 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21.
Szent István ünnepére. 15.
H o z s a n n a . . . ! 16.
Veni Sancte . . . 22.
Az emberiségnek tökéletesedése a kath. egyházban.
22, 30.
A m. o. kath. tanitók 0 . B.-nak pápai jubileumos köz- gyűlése. 23.
A természeti ember s a kegyelem embere. Dr Gtatt- felder G-y. szent-István-napi beszéde. 24, 25, 26.
Don Davide Albertario. Szerk. 27.
Egyetértésről és összetartásról kath. nagygyűlésünk megnyitása előtt. Szerk. 28.
Még egy szó a kath. nagygyűlés kapunyitása előtt.
Szerk. 29.
Indítvány Lubrich Ágost szoboremléke ügyében. Szerk. 30.
Katholikus nagygyűlés, autonómia, parlamenti képvi- selet. Szerk. 31.
A magyar katholikusok hódolata X I I I . L E Ó pápa előtt.
Vaszary Kolos bibornok-herczegprimás ünnepi beszéde a katholikus nagygyűlésen. 32.
Püspöki konferenczia. 33.
Katholikus nagygyűlésünk múltja. Szerk. 34.
Kolos napjára. Szerk. 35.
A kath. jogi szakoktatásról. Dr Késmárky l.-tól. 35, 36, 37.
Halottak napja. Breth Gyula. 36.
Nyilt levél egy i f j ú áldozópaphoz. Szerk. 37.
SS. D. N. Leonis Divina Providentia PP. XIII. Lit- terae Apostolicae de Consilio S. Script. 38.
Az egyház és állam közötti küzdelem fő okai. Sarma- ságh G.-tól. 38, 40.
Mélt. és főt. Mailáth Gusztáv gróf erdélyi püspök ur beszéde. 40.
A katholiczizmus mint életelv a X X . században. Maraalits E. dr-tól. 40, 41, 42.
Mivel akarja a ker. vallást pótolni a mai ál-tudomány?
Szerk. 42.
A franczia püspöki kar peticziója a szerzetes-rendek ügyében. Szerk. 42, 43, 44, 45.
Tények és jelenségek a nm. püspöki kar által kezde- ményezett kateketikai „reform-akczióu-ban és kö- rülte. Szerk. 43.
Szabad Egyetem. Szerk. 44, 45, 46.
Pázmány Péter. Foss Bert, dr-tól. 45, 46, 47, 48.
Néhány nyugtalan német kath. tudós u. n. reform- mozgalmának apostoli kioktatása. Szerk. 47.
A római katekizmusról. Dr Kádár Ambrus. 48.
Előfizetési felhivás, mely egyúttal u j v e r e t ü irodalmi munkára való felszólitás. Szerk. 49.
Zrinyi Miklós a költő és a hadvezér. Kozári Gry .-tói.
4 >, 50, 51, 53.
V I L Á G S Z E M L E . K é t világ harcza. Szerk. 50.
Valami a „Religio^ melléklapjáról, az ő és a m. t.
olvasóközönség érdekében. Szerk. 5^1.
A Megváltó születése. Breth Gyula. 51.
Szentséges atyánk X I I I . L E O pápa körlevele Olasz- ország püspökeihez a papnevelésről és a papi mél- tóság illő viseléséről és gyakorlásáról. Szerk. 52.
Békeség a küzdelemben. Kádár Ambrus. 53.
Egyházi Okmánytár.
A leviharzott egyetemi kereszt-ügyben jogfenntartás és óvás. Breznay B. drtól. 1.
X I I I . Leo pápa bullája a Fülöp-szigetek egyházi kor- mányzása ügyében. 50,' 51, 53.
A Lelkipásztorság Körebői.
Az egyházi temetés megtagadása. 37.
Ministeri döntés párbér-ügyben. 38.
Statistika az áttérésekről. 39.
Kik választanak plébánost szabad kir. városokban. 39.
A nazarénusok gyermekeiről. 42.
Az ifjúsági egyesületekről. 43, 44.
Nekrológok.
f Ledochovszky biboros. 7.
y Mally J á n o s dr esztergomi kanonok. 34.
t P i n t é r Kálmán. 39.
f J a n k y Károly., 40.
f K e r é k g y á r t ó Árpád dr. 49.
Egyházi Tudósitások.
A) Belföld.
Balassa-Gyarmat. Zászlószentelés. 15.
Beszterczebáiiya. A I X . sz. főpásztori körlevélről. 11.
— Dr Bimely Károly megyés püspök ur hittudori jubileuma. 38.
Budapest. II. Vilmos német császár beszéde. 1. — A papi nyugdíjintézet ügyében t a r t o t t esztergomi főegy- házmegyei tanácskozmány. 3. — Schlauch bibornok halálának hatása az ország fővárosában. 4. — A
„Sárospataki L a p o ku Ízetlen tréfája. 5. — Kossuth L a j o s és az — Isten. 24. — Az örökimádás tem- ploma. 25. — A katholikus hitoktatás képe az ország fővárosában. 27. — A társadalmat egy természet- elleni bűntől kell megmenteni. 28. — Áz őszi püs- pöki konferenczia előtt. 29. — Katholikus nagygyű- lésünk és a pápa. 30. — Mit mondott és mit tett, leleplezése alkalmából, Mátyás király szobra Kolozs- várott. 31. — Elhirtelenkedett interpelláczió s elha- markodott ministeri válasz a kath. nagygyűlésben való részvevés ügyében. 33. — Felhivás adakozásra X I I I . Leo pápa jubileumi tiarájára. 34. — Maholnap emanczipálni fog kelleni Magyarországban a keresz- ténységet. 34. — A farkas és a bárány meséje. 35.
— Teremtsünk iskolát népünknek a kath. egyesületi életre való nevelés számára. 36. — A félreértések és félremagyarázások napjai. 37. — Örvendetes hir a kath. egyetem ügyében. 38. — Bánffy Dezső protes- táns kiáltványa. 39. — Leo-ünnepély az óbudai rJ ó
Pásztor" intézetben. 89. — Prohászka, B a r t h a és — Bánffy. 40, 41. — Zichy J á n o s gr. kath. nagy gyűlési beszédének prot. visszhangja. 42. — A Széchenyi nem- zetség dicsősége. 43. — Rákosi J e n ő előadása a rák- betegségről és a szentelt vizről. 44. — Rákosi J e n ő a I). K. E. közgyűlésen a kivándorlásról. 45. — A magyarországból Amerikába kivándorolt tótok egy részének gyűlölete és harcza a magyarság ellen.
46. — Borzasztó, „elszomorító, szinte kétségbeejtő vakmerőség" Debreczenben. 47. — Az amerikai apos- toli visitator önvédelme. 48. — A debreczeni „két- ségbeejtővakmerőség" esete. 49. Kováts Kálmán monongahelavölgyi r. k. magyar plébános észre- vételei. 50, 51. — Ugyanannak nyilt levele Széli Kálmán miniszterelnökhöz. 53.
I udapest. A Don-Bosco-intézetből. 8. —: Wilfinger József kinai hithirdető levele. 9, 10. — U j oltár- szobrok megáldása. 10. — A lazaristák templomáról.
1*2. — Szent István n a p j a Budavárában. 12. — A páli sz. Vincze-egyesületek hazánkban. 13. —. Nem- zeti zászló az amerikai magyaroknak. 13. — Szent István napja. 16. — Levél Kínából. 16. — Erzsébet királyné emléke. 23. — Emlékbeszéd Hollosy Jusz- tinián felett. 43.
'Csanádi egyházmegye. A temesvárgyárvárosi Mária- templom számára engedélyezett búcsúról főp. levél.
27, 28. — Az egyházmegye papságának tiltakozása. 34.
Eger. Samassa József érsek ur f'őp. köszönete. 29.
Erdélyi egyházmegye. A VI. sz főpásztori körlevélről.
15. — Ministeri és püspöki iskolalátogatások. 37. — Gr Mailáth Gr. K. püspök ur beszéde az eucharistikus kongresszuson. 43. •
Esztergom. A X I . sz. főp. körlevélről. 15. — A Kolos kórház zárköve. 20.— O eminencziája a papi nyugdíj- ról. 20. — Negyven évre szóló találkozás. 23. — Oszi korona. 30.
Fonyód. Kápolna megáldása. 20.
'Győr. Dr Mohi Antal lelki életéről. 6. — Zarándokok Lourdesben. 14. — Huszonöt óv után. 18. — Az első kapavágás. 22. — K a t h . iparos és kereskedő-
tanulókat védő egyesület. 49.
"Gyulafehérvár. A szentségimádás terjesztésének néhány eszközéről. 7. — K é t papi lelkiszentgyakorlathoz fő- pásztori zárószózat. 25. — Főpásztori figyelmezteté- sek és buzdítások a végzett főp. látogatás alapján. 42.
Kalocsa. A X V I . sz. főp. körlevélről. 11. — A X V I I I . sz. főp. körlevélről. 24.
Kassa. A nyelvkérdés ügyében kiadott főp. szózat. 25. A nyelvkérdés ügyében kiadott főt. levél csúcspontja. 26.
Kassai egyházmegye A keresztény irányú krajczáros újság érdekében. 30.
Léka. Leányiskola és zárdai kápolna felszentelése. 21.
Magyar-Kimle. A kántor-póttanfolyam. 14.
Nagyvárad, f Schlauch Lőrincz bibornok emlékezete. 5.
— A Kath. Kör ünnepélye Schlauch Lőrincz bibor- nok emlékére. 53.
Nyitra. Az Oltár-egyesület zászlószentelése. 1. — Az Oltár-egyesület közgyűlése és kiállítása. 2. — A ma- gyar nyelv népiskolai tanításáról. 24.
Pécs. A VII. sz. főpásztori körlevélről. 11. — P ü s p ö k körlevél. 37. — Koszorút az érdemnek. 44.
Rozsnyó. A XI. sz. főpásztori körlevélről. 15.
Sopron. A két plébánia rendezése. 40.
Szatmár. A szatmári Ifj. Mária-Congregatio zászlószen- telési ünnepsége. 2, 3. — A szatmári Ifj. Mária Kongre- gáczió zászlószentelési ünnepsége. 4.— A kereszt. 24.
Székesfehérvár. Az u j kanonokról. 2.
Szombathely. Zászlószentelés. 17. — Egyházmegyei hirek. 30, 37.
Temesvár. A VIII. sz. főpásztori körlevélről. 11.
Tihany. Aranymise. 14. — Iskolaszentelés és felavatás.
29, 30, 31.
Ungvár. A VI. sz. főpásztori körlevélről. 18. — P a p i lelki szentgyakorlatok. 26.
Vácz. A VI. sz. főpásztori körlevélről. 11. — A VII.
sz. főp. körlevélről. 15. — Ezüstmise. 18. —•. Oltár- egyesületi választmányi gyűlés. 28. — „Szent Antal"
jótékonysági egyesület. 31. — Az u j kanonokról. 35.
F ő p . beszéd az irgalmasság gyakorlásáról. 38, 39, 40.
— E g y h á z m e g y é n k történetéből. 43. — Ismeretter- jesztő felolvasások rendezése az egyházmegye na- gyobb városaiban. 47.
Veszprém. Portiunculai búcsú. 13. — Templomszente- lés. 23. — Az esperesi kerületek uj beosztása Vesz- prém* és Zalamegyében. 35.
B) Külföld.
Aachen. Samassa érsek aranymiséje. 8.
Agosta. A németországi katholikusok társadalmi szer- vezkedéséről. 24. — A vallási helyzet Bajorország- ban. 50.
Antiin. P e r r a u d bibornok püspöki fizetésének letiltása és a hozzá fűződő események. 38.
Averbod. A premontreiek egyetemes káptalana. 18, 19.
Bécs. Primiczia a Pazmaneumban. 6. — A bécsi kath. . legényegyesület félszázados jubileumáról. 7, 8. — Dr Belopotoczky Kálmán püspök a Pazmaneumban. 39.
— Püspöki tanácskozások. 43. — K ö r b e r mint a katholikusellenes mozgalmak pártfogója. 4.
Berlin. A porosz egyetemeken tanuló i f j ú s á g vallási tekintetben. 29. — A „reformáczió*4 ünnepe alkalmá- ból egy pillantás a protestantizmus hithű és hittől oldozkodó táborának szellemébe. 42.
Bologna. Az olasz kath. nagygyűlések állandó bizott- sága. 42.
Cleveland. 0. E.-A. E.-A. A clevelandi r. k. püspöki
• székesegyház ünnepe. 46.
Francziaország. A kulturharcz. 9.
Freiburg. (Svájcz.) Meghívó a mariánus kongresszusra és műkiállitásra. 1. — Nemzetközi kongresszus a b.
Szűz tiszteletére. 11, 12. — A Mária-kongresszus. 19.
— A katholikusok nem imádják Máriát. 22.
Fulda. A porosz püspöki kar főp. levele. 33.
Genf. Nagy végrendeleti hagyományozás egyházi czé- lokra. 24.
Köln. Az érseki szék betöltése. 39.
London. Változás Angolország közoktatásában a val- lásos nevelés jellegének j a v á r a . 6. — A kath. hit terjesztő társulata. 36.
Loretto. Pittsburgi egyhásm. E.-A. E.-A. P a p i szent- gyakorlatok. 21.
Manheim. A német katholikusok nagygyűlése. 19.
McKeesport P a . É. A. E.-A. F o r d u l a t Amerikában élő gör kath. hitrokonaink pasztorácziójában. 29. — Az amerikai gör. kath. visitator. 44, 45.
Milano. Don Davide Albertarionak az olasz katholiku- sok szobrot emelnek. 27.
München. Congrua-emelés. 26. A kath. egyház Né- metországban. 37. — E g y pillantás az itteni theolo- giai kar életébe. 40— A német kath. főiskolai ifjúság egyesületi életének izmosodása. 41.
New-Yorlí. Az amerikai magyarságnak küldött nemzeti zászló fogadtatása. 31.
Norvégország. Protestantizmus, mely nem tud feleletet adni arra, hogy mi az evangelium? 51.
Páris. A franczia nők hazafias szövetsége. 6. — A franczia vallásüldözés. 17. — A franczia püspöki kar peticziója a szenátorokhoz és képviselőkhöz. 33. — A peticzió jogával élő püspökök üldöztetése, a peti- cziót alá nem irt püspökök mentegetődzése, és még valami. 36. — Richard bibornok betegsége. Loubet elnök levele. Adhat-e a pápa magának u t ó d o t ? 43.
Pittsburgh. É.-A. E.-A. Egyházmegyei zsinat. 47.
Róma. A Vatikán köréből. 1. — Az egyház Franczia- országban nagy lépésre készül. 3. — Ledochowski bibornok temetése. 10. — A pápa nevenapján. 18.
Templomok. 20. — E g y pápai mise leirása. 23. — Az u j müncheni nuntius. 24. — A legközelebbi con- sistoriumról. 25. — A pápa ajándéka. A genfi sza- badkőműves kongresszus határozata. Nathan az olasz nagy Oriens nagymesterének indítványa a pápaság sorsáról. 27. — A pápa római püspök-helyettesének nyilatkozata. 28. — Magyarok a Vatikánban. 33. — Orök-emlékezet okáért. 34. — Az antiochiai szír
patriarchaság liódolata és X I I I . Leo válasza. 35. — Nevezetes kinevezés. 36. — Ismét magyarok a Vati- kánban. 36. — Az olasz katholikusok társadalmi szervezkedésének természete és szelleme. 39. — A pápa végrendelete. 40. — A szent Collegiumról. 41.
— Magyarok a Vatikánban. 45. — Motu proprio a kath. hit védelmére. 46. — A Breviárium revisiójá- ról. 47. — A pápa a papnevelésröl az olasz püspö- kökhöz. 50. — X I I I . Leo karácsonyi beszéde. 51 Rottenburg. Igazi reform- és álreform a katholikus
egyházban. 47, 48, 49.
Strassbnrg. A theologiai fakultás ügyéhez. 27. — Fiók- Concordatum a kath. theol. fakultás ügyében. 53.
A „Religic-Vallás" Tárczája.
Bolanden Konrád arany miséjére. 17.
Ledochowski bibornok és Klavér sz. P é t e r társulata. 20.
Egyházi ügyekben hozott nevezetesebb polgári rende- letek és végzések. 21.
„Szónoki babérok." 22.
Kath. Autonomia.
Az erdélyi róm. kath. Státus igazgató-tanácsának jelen- téséből kivonat. 40.
Az erdélyi róm. kath. Státusgyülés lefolyásáról. 41.
Kath. Egyesületi Élet és Köztevékenység.
A Mária-Congregatiók országos értekezlete. 3.
U j tagok az Orsz. Pázmány-Egyesületben. 5, 11.
A K a t h . Egyesületek Orsz. Szövetségének u j tagjai. 5.
Az eszteigomi papi nyugdíj-tanácskozmány köréből.
7, 8, 9, 10, 11, 12.
A Szent-Imre-Collegium programmja. 13.
A katholikus legényegyesületek országos szövetségé- nek nagygyűlése. 14, 16, 19.
A vasárnapi munkaszünetről. 16.
A magyarországi lat. és gör. szert. róm. kath. tanitók segélyalapjának vagyonáról, 17.
Felhívás nagygyűlésre Magyarország katholikusaihoz. 1$.
A III. orsz. kath. nagygyűlés ügyében főp. nyilatko- zatok. 21, 23, 25, 27, 28, 29, 30.
A magyar kath. tanitók római zarándoklatáról. 22.
A magyar Szaleziánum. 24.
Az ezidei kath. nagygyűlés napirendje. 26.
Egyházzenei kongresszus Egerben. 28.
Az ezidei kath. nagygyűlés munkarendje. 31.
Országos Katholikus Nagygyűlés : Bevezetés. A kath. nagy- gyűlés előestéjén. I. Az 0 . P á z m á n y - E . v. ülése II.
A Kath. Egyes. 0 . Szövets.-nek közgyűlése. — A nagyayűlése első napja. I. Yeni Sancte és szentmise.
II. Az első nyilvános gyűlés. III. A Szent-Imre-Col- legium házavatása. IV. Az eucharisztikus értekezlet.
V. A második nyilvános gyűlés. — A nagygyűlés má- sodik napja : I. a z eucharisztikus kongresszus. II. A ' díszközgyűlés. III. Az eucharisztikus körmenet. —
A nagygyűlés harmadik napja : I. Az utolsó nyilvá- nos gyűlés. I I . A diszbanket. III. A Regisi sz. Fe- rencz Egyesület alakuló gyűlése.
A III. kath. nagygyűlés határozatai. 33.
A Regisi sz. Ferencz egyesület alakuló közgyűlése. 34.
A püspöki kar amerika-ügyi bizottsága. 38.
Rakovszky I. beszéde a Sz.-Imre-E. Collegiumában. 41.
A Szent-István-Társulat igazgató választmánya. 44, 50.
A budapesti karmeliták kérelme a főt. papsághoz. 50.
Kath. Nevelés- és Tanitásügy.
Iskolai Évkönyvek és Értesítők. 3, 9, 10, 12, 13, 14.
Szakfelügyelet, papi felügyelet. 6.
„Jesuleum" intézet. 13.
Az iskola-testvérek felvételi szabályzata. 17.
A hitoktatók értekezlete. 18, 19.
A magyar kath. tanitók Orsz. Bizottsága. 21.
Felhívás Magyarország tanítóihoz. 23.
A m. kath. elemi hitoktatás újjászervezéséről. 29.
Az állami intezetek hittanárainak fizetése. 43.
A fővárosi népoktatás reformja. 43.
Irodalom.
Szót k é r ü n k ! Szózat . A legszebb virág és ápolása"
czimű ifjúsági irat érdekében. 2.
Gosztonyi Jenő, Hitelemzési vezérkönyv a népiskolák hitelemzői számára. 2.
Kiss J á n o s dr., Mit hirdet a kath. pap '? Primicziai be- széd O
Székely István dr, H E R M E N E U T I C A B I B L I C A gene- ralis secundum principia catholica. 6.
Megrendelési felhívás az iparos-tanonezok és ismétlő- iskolások kátéjára. 15.
Albrecht István, Közügyek. 20.
Biró Béla. K o n g n i a és autonomia. 21.
P E T R I Card. P Á Z M Á N Y Archi-Episcopi Strigoniensis et Primatis Regni Hungáriáé T H E O L O G I A SCHO- L A S T I C A seu Commentarii et disputationes quae supersunt in secundam Theologicae S. Thomae Aqui- natis Summae et tertiam partem. Quae spectant ad 2.
II. p. recensuit Adalbertus Breznay, quae vero spe- ctant ad III. p. recensuit Desiderius Bita. 24.
Desseívfy Sándor püspök, A 47-ik méhészeti vándor- gyűlést üdvözlő beszéde. 24. -
Láng Incze dr, Venite adoremus ! Imakönyv. 24.
Szepessy László, Vallásos költészetünk legfrissebb vi- rágjai. 25.
A kath. vallástan anyagbeosztása. 26.
A. Gy., Dante-kutatók figyelmébe. 27.
Angy.l P á l dr., Az istenkáromlásról. 28.
Jánucci Alph., Euchiridion Theol. dogmatico-polemicae.
2. köt. 28.
Semeria P . Gr. Barn., Il Cardinal Newman. 28.
Coubé St., La royauté de Marie. 28.
Grisar H. S. I., Historische Vorträge. I. Heft. 28.
Janssens Laur. 0 . S . B , Summa Theologica, torn. V. 28.
Irodalmi pályázat az egri érsekség százéves történeté- nek. megírására. 28.
Zászlónk." A magyar kath. i f j ú s á g lapja. 28.
Pokorny Emánuel d r , Uj-szövetségi bibliai történetek középiskolák számára. 29.
Deux questions d'archéologie Palestinienne. 2b.
Hehn Nie. dr., Christus Victor. 29.
Wimmer Alb., Mai-Blüthen. III. Serie. Maria Stellung im Erlösungswerke. 29.
Dr. Keller-Tornyai, Száztíz elbeszélés páduai Sz.-Antal- ról. 30.
Ledos G., Lacordaire. 30.
Blume Cl., S. J . Analecta hymnica medii aevi. 30.
Kirsch P . A., Die historischen Brevierlectionen. 30.
TJ. az, Zur Gesch. der kath. Beichte. 30.
Hug, De pulchritudine divina. 30
Scher er, Der erste Brief an die Korinther. 30.
Wilmers S. J . De fide divina. 30, 46.
Génicot S. J., Casus conscientiae. 30.
Köck T., Die kirchl. Censuren latae sententiae. 30.
Michelits h A., Elementa apologetiese. 30.
Piolet J . B , Les Missions cath. françaises au XIX_
siècle, t. 3. 30.
Az első kath. Naptár 1903-ra. 35.
Platz Bonifacz N., Katholikus levelek egy megtérő nőhöz. 35.
Flamerion S. J., Die Lage der kath. und prot. Völker. 36.
A zenészeti irodalom köréből. 38.
Császár Mihály. A magyar művelődés a XV. században. 42.
A külföldi kath. könyvpiacz 25 u j terméke. 42.
Acta Gregorii XVI. 43.
Prolniszka Ottokár dr., Föld és ég. 45.
Tóth Mike S. J . A szeretet lángjai. 45.
Gerely József. Római kath. szertartástan. 45.
Fischer Lorenz dr. Die modernen Ersatzversuche f ü r das aufgegebene Christenthum 4y.
A Miatyánk könyve. 50.
Az egyetemi Mária Congregatio értesítője. 51.
Emléklapok az iparos ifjúság Mária-gyülekezetének első évéről. 51.
Hivatalos. — Vegyesek.
•limilllHIHIiniHIIIMNt I : Megjelenik e lap heten-
ként kétszer : i szerdán és szombaton.
I Előfizetési dij : I félévre helyben s posta-
küldéssel 5 frt.
: Szerkesztő lakása : Budapest.
: VI., Bajza-utcza 14. sz., j hova a lap szellemi l részét illető minden : küldemeny czimzendö.
Előfizethetni : minden s kir. postahivatalnál : | Budapesten a szerkesz- § tőnél, és Nagy Sándor f
könyvnyomdájában, | IV.. Papnövelde-utcza i
8. sz. alatt, hova a Ë netaláni reclamatiók is, %
bérmentes nyitott \ levélben, intézendők. ;
K A T H O L I K U S E G Y H Á Z I , T Á R S A
H A T V A N E G - Y E Budapesten, julius 2. 1.
DALMI ES IRODALMI F 0 L Y 0 I R A T ,
D I K É V F O L Y A M
SZ. II. Félév. 1902.
„Perge alacriter in coepto tuo : praeiiare praelia Domini, caritatem incende, pietatem főve, unitati promovendae et arctius compingendae adlabora . . . Nos interim grati animi Nostri pignus, tibi et iis, qui operi tuo suffragantur, Apostolicam Benedictionem peramanter impertimus.*
IX. Pius a szerk. 1871. márcz. 27-én.
„Ad dito s tibi animos auctoiitate Nostra exoptamus, quibus excitatus atque erectus . . . . religioni doctrinaeque provehendae felicius incumbas."
XIII. Leo a szerk. 1901. szept. 5-én.
Tartalom. Vezéreszmék és Tanulmányok: Világszemle. — Egyházi Okmánytár. A leviharzott egyetemi kereszt-ügyben jogfenntartás és óvás. — Egyházi Tudósítás : B u d a p e s t : II. Vilmos német császár beszéde. — N y i t r a : Az Oltáregyesület zászlószentelése. — F r e i b u r g : (Svajcz.) Meghivó a nemzetközi mariánus kongresszusra és műkiáliításra. — R ó m a : A Vatikán köréből. — Hivatalos. —
Vegyesek.
O R E M V S P R O P O N T I F I C E N O S T R O
LEONE.
Világszemle.
I .
Fulget crucis mysterium. A s z e n t k e r e s z t
t i t k a u j t é n y b e n r a g y o g o t t fel e n a p o k b a n a czivilizált világ f e l e t t . N e m c s a k a z é r t , m e r t Vilmos császár, a n a g y e s z ű és n a g y a k a r a t u i m p e r á t o r m a g á t és n é p é t s z e n t f o g a d á s s a l a k e r e s z t o l t a l m a alá h e l y e z t e a a c h e n i nyilat- k o z a t á b a n , h a n e m m e r t e n y i l a t k o z a t t a l csak- n e m egyidejűleg, j u n i u s 21-én, P á r i s b ó l az egész világon hire t e r j e d t a n n a k a t ö r t é n e t i n e v e z e t e s s é g ű e s e m é n y n e k , h o g y az egyszál e m b e r i g e l p u s z t u l t St. P i e r r e város u t o l s ó élet- j e l a d á s a a — s z e n t k e r e s z t jele, a mi keresz-
t é n y k a t h o l i k u s n y e l v ü n k ö n szólva, a s z e n t k e r e s z t v e t é s vala.
E z az u t ó b b i dolog ú g y t ö r t é n t , h o g y m á j u s 8-án, St. P i e r r e b o r z a s z t ó elpusztulásá- n a k n a p j á n , a F o r t de F r a n c e - b a n levő táviró állomáson, a st. pierrei p u s z t u l á s p i l l a n a t á b a n , reggeli 8 óra 2 p e r c z k o r , egy u t o l s ó k é r d é s r e semmi válasz sem é r k e z e t t , h a n e m e h e l y e t t a fort-de-lrancei t á v i r ó g é p b e n t o m p a h a n g u f o r g á s volt h a l l h a t ó és a t á v i r a t o k a t j e l z ő
p a p i r s z e l e t e n u t o l s ó j e l ü l — f — a s z e n t k e r e s z t a l a k j a j e l e n t m e g . * A t ö b b i t S t .
P i e r r e b e n e l v é g e z t e a r e t t e n e t e s halál.
N é m e t o r s z á g b a n , v i l á g u r a l o m r a t ö r ő c s á s z á r v e z e t é s e a l a t t , az élet, egy h a t a l m a s b i r o d a l o m n é p é n e k élete v o n u l t a k e r e s z t o l t a l m a alá. T e t t e
e z t a császár, h o g y b i r o d a l m á n a k é l e t é t a n e m z e t i halál, a m a g a és a l a t t v a l ó i egyéni é l e t é t az ö r ö k
h a l á l c s a p á s a ellen biztosítsa. M a r t i n i q u e szi- g e t é n a k é p z e l h e t e t l e n k i n o k k ö z t e l p u s z t u l t v á r o s l a k o s s á g á n a k g o n d o l a t á t a t á v i r ó u t o l s ó j e l e f e j e z t e ki, h i r d e t v e a v i l á g n a k , h o g y a t e s t i h a l á l p i l l a n a t á b a n n i n c s m e n e k v é s az ö r ö k h a l á l v e s z e d e l m e .ellen, csak a sz. k e r e s z t oltal- m á b a n . F u l g e t , v a l ó b a n f u l g e t crucis m y s t e r i u m : q u a v i t a m o r t e m pertulit, et v i t a m o r t e m protu-
lit. M a r t i n i q u e s z i g e t é n a h a l d o k l ó k a s z e n tk e r e s z t ereje által v i g a s z t a l ó d v a és l e l k i l e g é l t e t ő d v e szenvedték el a l e g k e g y e t l e n e b b h a l á l t ; az u j n é m e t b i r o d a l o m c s á s z á r j a s z i n t é n a s z e n t k e r e s z t ereje á l t a l k i v á n j a és r e m é n y l i háza,, népe, b i r o d a l m a életét hosszúvá tenni. A z t m o n d t a a császár, h o g y a kinek n i n c s vallása, a z e l v e s z e t t . Áll ez e g y e s e k r ő l és egész n e m z e - t e k r ő l . N e m z e t e k v é g z e t e egyesek s o r s á b a n v a n m e g p e c s é t e l v e .
Vilmos i m p e r á t o r r e x A t i l l a t ü z e s k a r d j a
* Augsb. Postz. j u n . 24.
•2 RELIGIO. LXI. évi. 1902.
g y a n á n t k i p a t t a n t a a c h e n i b e s z é d j é n e k megfe-
lelő méltatása á m bizony n e m k ö n n y ű f e l a d a t .S o k p o n t j a e n n e k az i m p e r á t o r i b e s z é d n e k r a g y o g m i n t a f é n y e s n a p ; v a n n a k a z o n b a n pon-
t o k . a hol mély h o m á l y k ö z e p e t t e kell k e r e s n i a theologizáló császár g o n d o l a t a i t és ösztöneit, m e l y e k fellépéset s u g a l m a z t á k . M á r m a g a az a k ö r ü l m é n y , hogy e b e s z é d r ő l a l a p o k t ö b b m i n t h á r o m f é l e szöveget s z o l g á l t a t t a k a kö- z ö n s é g n e k , a k a d á l y u l szolgál a császári b e s z é d igazi é r t e l m é n e k m e g t a l á l á s á b a n . Az, h o g y K r i s z t u s e v a n g é l i u m á n a k és k e r e s z t j é n e k
•császári p r é d i k á t o r j a s z e n t P á l apostol a j k a i r a a d j a a z o k a t a s z a v a k a t , m e l y e k k e l s z e n t P é t e r apostol, a r ó m a i p á p a elődje, hir- d e t t e K r i s z t u s U r u n k r ó l , h o g y nincs m á s b a n üdvösség, csak a J é z u s s z e n t n e v é b e n , — ez u t ó v é g r e is k ö z ö n s é g e s n y e l v b o t l á s l e h e t c s u p á n , a m e l y a t h e o l o g i a i s z a b a t o s s á g h o z n e m s z o k o t t laikus e m b e r e k e l m é j é b e n k ö n n y e n o t t h o n o s s á válik, k i v á l t h a v a l a k i i m p e r á t o r .
T é r j ü n k a dolog velejére. Mi lehet, m i volt Vilmos c s á s z á r a a c h e n i b e s z é d é n e k indító o k a és a l a p g o n d o l a t a ! E n n e k t u d á s a n é l k ü l m i n d e n 7iQ06xvvrjőis és leborulás, m i n d e n fel- l e n g z ö dicséret és m a g a s z t a l á s , h o m o k r a épí- t e t t k á r t y a v á r , é r t e l e m n é l k ü l való ü r e s fecse- g é s és szószaporítás.
Vilmos császár igazi i m p e r á t o r i lélek, telve n é m e t f a j a v i l á g u r a l o m r a való h i v a t o t t s á g á n a k ö s z t ö n é v e l és az ő p r o t e s t á n s k e r e s z t é n y val- l á s a k é p z e l t f e n s ő b b s é g é n e k t é v e s m e g g y ő z ő - désével, mely a k a t h o l i k u s h i t b e n és e g y h á z b a n csak l e j á r t k o r s z a k o k becses m a r a d v á n y á t l á t j a és tiszteli az á l t a l a t r ó n j a biztosítása t e k i n t e t é - b e n r e t t e g e t t v a l l á s t a l a n s á g és i s t e n t e l e n s é g ellen való s z ö v e t s é g s z á m á r a m e l l ő z h e t e t l e n szö- v e t s é g e s társul. H o g y v a l a h a k a t h o l i k u s csá- s z á r állhasson a s z e r i n t e v i l á g u r a l o m r a t e r m e t t g e r m á n f a j élén és a r ó m a i s z e n t s z é k s a n é m e t c s á s z á r k ö z t más, p é l d á u l engedelmesség lehessen i r á n y a d ó , m i n t n a g y K á r o l y i d e j é b e n vala, — a m o s t a n i p u s z t a udvariasság helyett, a z t Vilmos császár lelke n e m t u d j a elképzelni.
G is a z t g o n d o l j a lelkében, m i t m i n d e n ker.
h i t é b e n m e g t é v e d t e m b e r s z o k o t t : h o g y az isteni Gondviselés f o g az ő emberi, az ő tudós, az ő császári g o n d o l k o z á s a szerint igazodni, n e m n e k i kell az isteni Gondviselés utait és intéseit k u t a t n i .
E z a Vilmos császár, ezekkel az ösztö- n ö k k e l és g o n d o l a t o k k a l , n a g y i m p e r á t o r i ki- t e k i n t é s s e l a j ö v ő b e és s z ü k emberi korlátolt- s á g g a l elméjében, n a g y o t a k a r t ü t n i a keresz- t é n y v a l l á s t ó l e l r u g a s z k o d o t t i s t e n t e l e n f r a n c z i a á l l a m t e k i n t é l y é n s e l m e n t A a c h e n b e szellemi AVaclit ain Rhein-t t a r t a n i vagyis e z ú t t a l pré- dikálni a s z e n t k e r e s z t e r e j é b e n való üdvös- ségről, és ez á l t a l b e b i z o n y í t a n i a világnak, m é g a p á p a t a n ú s á g á t is segítségül híva, hogy ő, k a r d c s a p á s n é l k ü l b i z t o s í t o t t a F r a n c z i a o r - s z á g f e l e t t az á l t a l a v e z e t e t t n é m e t biroda- l o m n a k a szellemi és a n y a g i f e n s ő b b s é g é t , a ker. czivilizáczióban a h e g e m ó n i á t — a vallásos s á g p á p a i d i c s é r e t b e n r é s z e s ü l t császári oltalma, á p o l á s a és f e j l e s z t é s e által. A z u t á n v a l l j u k m e g , Vilmos c s á s z á r n e v é n a n a g y szláv világ ellen e l k ö v e t e t t és K l ó f a c cseh képviselő által oly d u r v á n v i s s z a v á g o t t m e g g y a l á z á s á l t a l csorba esett. E z t a c s o r b á t is, h a m a r o s a n , t ü n t e t ő szel- lemi m a g a s s z á r n y a l á s s a l k e l l e t t Vilmos csá- s z á r n a k E u r ó p a e l ő t t kiköszörülni.
A ki a l e l k e k b e n t u d olvasni, e z e k e t a t é n y e k e t f o g j a Vilmos c s á s z á r b e s z é d j é n e k sorai k ö z t a l a p g o n d o l a t - és indító okkeltő t é n y e z ő k g y a n á n t m e g t a l á l n i .
0 i m p e r á t o r , a ki h o g y h á z á n a k és fajá- n a k u r a l m á t biztosítsa, k e z é b e veszi a s z e n t k e r e s z t e t , és n e m t e k i n t v e a r r a , hogy a szent k e r e s z t n e k c s a k legitim, I s t e n a k a r a t á v a l m e g e g y e z ő h a s z n á l a t a jogosult, hirdeti általá- b a n a világnak, a m i t k é t s é g b e v o n n i n e m lehet, h o g y az isteni m e g v á l t á s e l f o g a d á s a n é l k ü l nincs m e n e k v é s sem egyesek, sem nem- z e t e k s z á m á r a a p u s z t u l á s t ó l . E n n e k az alap- m e g g y ő z ő d é s é n e k k i h i r d e t é s é r e A a c h e n b e n i n d í t ó okul az az i m p e r á t o r i ösztön szolgált, h o g y a világ Vilmost és b i r o d a l m á t , a p á p a t a n ú s á g a szerint is, m i n t a vallásosság, m i n t a l e g m a g a s a b b k u l t ú r a f e l l e g v á r á t t e k i n t s e és b á m u l j a m e g .
M e g j e g y z e n d ő , és f ö l ö t t é b b j e l l e m z ő körül-
m é n y az, h o g y a ,,Los von R o m " riadó lefu-
v a t á s á n a k Vilmos i m p e r á t o r egész é l e t é b e n
s e m m i n y o m a . Mind a k é t f e l e k e z e t emlege-
tése és b u z d í t á s a az a a c h e n i b e s z é d b e n t e h á t
csak ideiglenes m o d u s vivendit j e l e n t a pro-
t e s t á n s c s á s z á r i m p e r á t o r i , lelkében. A j e l e n
b é k é s állapot, az 1886-ig t a r t o t t k u l t u r h a r c z
üldözésével szemben, világos, h o g y j ó t é t e m é n y .
Ii. Félév. 2. sz. RELIGIO. 3
D e köteles j ó t é t e m é n y , mely ly el a porosz
állam és a n é m e t császár t a r t o z t a k a k a t h o - l i k u s o k n a k , k i k n e k j o g u k van, h o g y b é k é b e n élhessenek.
D e erről a p o n t r ó l l e g k ö z e l e b b — k ü l ö n .
# Hí *
E g y h á z i O k m á n y t á r . A le viharzott egyetemi kereszt-ügyben
jogfenntartás és óvás.
— A jogfenntartó különvélemény szövege. — Nagyságos Rector Ur !
Tekintetes Egyetemi Tanács !
Miután 1. / a f. hó 13-án tartott ülésben, a kereszt kifüggesztésére s általában a kereszt-ügyre vonatkozólag, már eleve kijelentettem azt, hogy, ha eset- leg oly többségi határozat jön létre, amely egyete- münkön a szent kereszt vagyis a mit a szent kereszt képvisel a keresztény vallás statusquójának, jogi és tényleges, valamint lemondás nélkül elidegeníthetetlen jogos jövő állapotának a deterioratio vagyis ezen állapo- ton való rontás irányában praejudikálhat : én ahhoz hozzá nem járulhatok és abba egyáltalán bele nem nyughatok ; miután 2. / már az általános szavazáskor éppen azért szavaztam a prorectori javaslat egésze eilen, mert az a maga saját alapelvével, a „quieta non movere"-vel homlokegyenest ellentétben több oly állás- foglalást tartalmaz, melyek a szent kereszt vagyis a keresztény vallás jogállása épségének statusqu óján szemlátomást rontanak ; miután 3. / habár magam is kötelességszerűen s legjobb akarattal oda igyekeztem felszólalásaim, figyelmeztetéseim és megjegyzéseim által közreműködni, hogy a többségi határozatból lehetőség szerint kiküszöböltessék minden, a mi a kereszt jogai- nak egyetemünkön praejudikálhat, s abban mégis nem egy sérelmes és a szent kereszttel járó keresztény vallás érdekeire nézve ártalmas mozzanat maradt b e n n : mind- ezeknél fogva alulírott köteles és kénytelen vagyok mindarra nézve, a mi magának a többségi határozat- nak a „quieta non movere" alapelvével teljes ellentét- ben a szent kereszthez fűződő jogokat és érdekeket megbolygatja és azoknak épségét a jelenben és jövőben koczkáztatja, — különvéleményemet tiszteletteljesen kifej-
teni és megokolni, hogy azt a tekintetes Tanács fel- terjesztéséhez csatolni és az ülésről szóló jegyzőkönyvbe felvenni lehessen.
I.
A prorectori javaslatnak és az annak alapján meg- állapított többségi határozatnak első pontja dönt az ifjúsági kérvény érdemében, a szent keresztnek az egyetem tantermeiben való kifüggesztése ügyében, tagadó nem-mel és tiltó ne-ve 1, vagyis : míg eddig egyetemünkön soha sehol illetékes, döntő tényező ki nem mondotta azt, hogy az u. n. három világi kar tantermeiben keresztet kifüggeszteni s tartani nem leliet ;
mától vagyis a Tanács többségi határozatának napjától kezdve a három u. n. világi karban, e határozatból kifolyólag, keresztet kifüggeszteni és tartani, hacsak teljesen világos helyzetet nem teremtünk, nem lelietr
tilos, holott eddig nem volt az.
A szent kereszt statusquojának, a hozzá fűződő magasztos, nagy érdekek szent ügyének eme kézzel- fogható megrövidítése, megkárosítása ; ezen érdekek épségének szembeszökő, első pillantásra talán csekély- nek látszó, de következményeiben óriási méretű megcson- kítása ; a statusquónak, a „quieta non movere"-nek ez a hirtelen, incidentaliter keletkezett megbolygatása, ime :
— ez az oka annak, a miért a többségi határozat ellen adtam be votumomat, valamint az általános, ugy a rész- letes szavazásnál, és kénytelen vagyok most is fel- emelni szavamat ebben az igénytelen különvélemény- ben. Gondolom, az ok elég nagy ok.
E n tehát mély tisztelettel alulírott ez igénytelen különvéleményemmel, ne qui tacet consentire videatur, óvást vagyok köteles és kénytelen tenni az ellen, hogy a tekintetes Tanács többségének határozatából a jövőre nézve valamit, a mi a szent kereszt mint a keresztény- ség jelvénye jogállapotbeli statusquojának, e statusquo épségének bármikép hátrányára és kárára van, levonni, következtetni lehessen.
Óvásom indokolásául csak két tényre kívánok szorítkozni :
a) Tény az, hogy a tekintetes Tanács a jelen esetben nem organikus szabályalkotásra, hanem csakis egy kérvénynek t. i. a kereszt tantermekben való ki- függesztésére vonatkozó iíjusági kérvénynek ad hoc administrativ elintézésére (illetve csak véleményezésére) volt hivatva.
Ha tehát a többségi határozatnak merőben csak az volna az értelme, hogy csak a visszautasított ifjú-
sági kérvény kapcsán nincs helye a tantermekben a kereszt kifüggesztésének : az ily többségi határozat, mint a feladat keretein belül mozgó, esetről szóló s esettel végződő administrativ végzés akár szó nélkül is volna részemről hagyható a kereszt jogainak épsége és jövője szempontjából.
Ha azonban a többségi határozat intentiója és tartalma tényleg azt, czélozza, hogy a tekintetes Tanács ad hoc alakult többségének ezen az ifjúsági kereszt- peticzió ötletéből hozott visszautasító ítélete inciden- taliter egyúttal döntsön az egész jövőre nézve abban az elvi kérdésben is, van-e helye egyáltalában a ke- resztnek az egyetem tantermeiben, vagy nem : akkor ez az eljárás átugrás volna az administratio teréről a szabályalkotáséra, alterálása volna a feladatnak, meg- rontása végül a statusquónak, a mit tulaj donképen ha még szabályalkotás menetében sem szabad elkövetni^
annál keyésbbé lehet incidentaliter megengedett.
b) Maga a tekintetes jogtudományi Karnak véle- ményes jelentése második részében hol a vallás és tu- domány szellemének együttes érvényesítéséről nyilat- kozik, tényleg, szerencsére, oly elvet állapított meg, és.
emelt fel a magyar kulturális élet axiómájává, a mely- lyel aligha lehetne bármikor, tehát a jelen esetben is,
1*
•4 RELIGIO. LXI. évi. 1902.
következetesen a keresztet az u. n. világi karok tan- termeiből bölcsen kitiltani és kitiltottnak tekinteni. A tekintetes jogtudományi Kar ugyanis, igaz, tárgyilagos és bölcs világfelfogással és emberismerettel, kimondja azt, hogy az egyetem világi karaiban is „a hit és észbeli szükségleteknek összhangzóan kell egyesülniök" s az egye- temnek (tehát a világi karokban is) értelmi jellegű mű- ködése közben is figyelmeztetnie kell polgárait, intézményei által, hogy az egész emberben, a ki életpályáján gyakor- lati czélokat megvalósitani hivatott, az értelmi és hitbeli felfogásoknak egyesülniök kell." Yajjon mi lehetne in- tézményileg is hathatósabb figyelmeztető a világi karok polgáraira nézve, abban az irányban, hogy értelmi vagyis tudományos és hitbeli vagyis vallásos felfogá-
saiknak és érzelmeiknek „összhangzóan egyesülniök kell "
mint annak világos és biztos tudata, világos és biztos látása, hogy a keresztény vallásnak szent jelvénye, melybe a keresztény embernek még sirjában is jól esik elnémult tudományával együtt kapaszkodnia, — a tan- termekből nincs kizárva, nincs kitiltva, csak az adott körülmények között esetleg nem foglal ott helyet. El- lenben, mi lehet egy-egy ifjúra nézve, a ki lelkében hitét és tudományát összhangzásban egyesülve kivánja fejleszteni, zsibbasztóbb, mint az a nyomasztó tudat, hogy tudományos elmélkedéseinek és emelkedéseinek szentélyéből a kereszt, a világ páratlan keresztény czi- vilizácziójának jelvénye, elvileg és tényleg ki van tiltva,
— mintegy ki van dobva ? Ily helyzeteket a keresz- tény czivilizácziónak, ily lelki állapotokat az ifjúságnak okozni és teremteni se nem jogos se nem üdvös eljá- rás lenne.
Ha tehát csakugyan elvi kitiltás van czélba véve a többségi határozat által: az ily eljárás ellen a „resti- tutio in integrum" jogát ezennel fenntartani kivánom és szorgalmazom.
II.
Második pontja a prorectori javaslatnak, illetve az annak alapján keletkezett többségi határozatnak, a tekintetes jogtudományi Kar egyhangú véleményével ellentétben, azt mondja ki, hogy a tekintetes Tanács ősi keresztje, mely functiók esetén kivül a rectori szo- bában két gyertya közt őriztetik, a tanácsi functiók idején pedig a tekintetes Tanács elé kitétetik, csakis akkor legyen a tekintetes Tanács előtt, mikor e nagy- tekintetü testület a tanácsteremben tanácskozik és minden egyetemi dolog felett dönt ; de akkor már ne legyen ott előtte, mikor a diszteremben promoveál vagy diszülést tart.
Vagy tanácsi kereszt a tanácsi kereszt, vagy nem az. Ha valaki elfogadja azt a tagadhatatlan tényt, hogy a tanácsi kereszt a tekintetes Tanács keresztje : ugy teljesen érthetetlen dolog az, hogy miért ne legyen a tekintetes Tanács előtt a Tanács keresztje akkor, mi- dőn a Tanács promoveál vagy diszülést tart, -ellen- ben előtte legyen mikor tanácskozik és határoz, pél- dául az ő határozatának alávetett diszülések felett. „A maiori ad minus !" Hol végez a tekintetes Tanács messzevágóbb, nagyobb fontosságú ü g y e k e t : a tanács- teremben-e vagy a diszteremben? Ha tehát helyén van
a Tanács keresztje a Tanács előtt a tanácsteremben, még inkább helyén kell, hogy legyen a diszterem asz- talán. Es hogy ha a diszteremben állandóan alkalmazott s 6 különféle helyen látható kereszteken nem ütközik meg senki : a Tanács asztalára időről-időre kiteendő tanácsi hetedik kereszten sincs oka vagy joga, s nem lehet alkalma sem, megütközni senkinek. „Qui jure suo utitur, neminem laedit."
Ha pedig valaki arra az álláspontra kiván helyez- kedni, hogy a tanácsi kereszt nem az a mi, nem tanácsi kereszt, hanem más valami, például, talán régi- ségtani ereklye, akkor ezt köteles bebizonyítani ; „asse- rentis est enim probare." Csakhogy ezt bebizonyítani lehetetlen. T é n y t nem ténynyé tenni nem lehet. „Fa- ctum infectum fieri nequit." A tanácsi kereszt a tekin- tetes Tanács keresztje s követi a tekintetes Tanácsot a tanácsteremből a díszterembe, a díszteremből a tanács- terembe vissza. Ott van, a hol a tekintetes Tanács működik. Ennek jogilag is, következetesség szem- pontjából is, így kell lennie. Az ellenkező eljárás, második megbolygatása lenne a jogállapot épségének, a mi ellen alulírott köteles és kénytelen szintén óvást tenni.
Nem lehet ebben a dologban hivatkozni arra, hogy az u j épület dísztermében a tekintetes Tanács asztalán még nem volt kereszt. Miért ? Mert az uj díszteremben megesett két évi mulasztás vagy feledés nem praescriptio. Az sem hozható fel alaposan, hogy éveken át nem volt kereszt a tekintetes Tanács aszta- lán, midőn promoveált vagy diszüléseket tartott. Mért ? Mert diszüléseket addig, mig saját dísztermünk nem volt, saját asztala mellett a tekintetes Tanács nem is tarthatott. T u d j u k jól, hol tartotta. Promotiókat is ezek alatt az évek alatt a tekintetes Tanács szintén nem a maga asztala mellett, hanem úgyszólván zsél- lérségben, a tekintetes jogtudományi Kar vizsgáló ter- mében volt kénytelen tartani. „Non firmatur trac-tu temporis, quod ab initio non erat." Azon idő, a mely a régi diszterem lebontása és az uj diszterem elkészü- lése közt lefolyt, disztermi kérdésben, praescriptio alap- jául nem szolgálhat. Miért ? Mert ez alatt az egész idő
alatt egyetemi diszterem egyáltalában nem volt, tehát diszterembeli asztal sem volt. Nem létező dologra nézve nem jöhet létre praescriptio, elévülés.
Itt is tehát jogorvoslásra van szükség, még pedig ez esetben szintén éppen a jogtudományi Kar véleménye, illetve fölterjesztésének értelmében.
Kelt az 1900. decz. 13-án tartott III. rendes tanácsülésben tett bejelentésem alapján.
I)r Breznay Béla s. k.
hittudománykari e. i. dékán és elnök.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK,
Budapest, jul. 1. II. Vilmos német császár beszéde,
— melyet a szólás mesterségében is hatalmas imperá- tor junius hó 19-én Aachenben, a városházán, a pol- gármester hódoló üdvözletére válaszul mondott:
Ii. Félév. 2. sz. RELIGIO. 5 A császárné és magam nevében teljes szivemből
mélyen meghatva mondok önöknek köszönetet azért a leírhatatlan hazafias és lelkes fogadásért, a melyben Aachen városának minden része bennünket részesített.
Lelkemnek régi vágya volt, hogy meglátogassam Aachen városát, és köszönöm önnek, hogy meghívásá- val erre alkalmat adott nekem. Kit ne ragadna meg olyan történeti talajon, a minő Aachen, hatalmas erő- vel a mult és jelen fuvalma és ki ne gondolna az ég rendelésére, ha végigmegyünk a századok történetén, a melyeket hazánk Aachennel együtt átélt. Aachen a német császárság bölcsője. Mert itt állította föl trónját Nagy Károly, és az ő fénye tette ragyogóvá Aachen városát is. Oly jelentős és nagy volt a hatalmas ger- mán fejedelem alakja, hogy Rómából a régi római czé- zárok méltóságát ajánlották föl neki s őt szemelték ki, hogy elfoglalja az impérium romanum örökét, bizony nagyszerű elismerése a történelemben akkor fölbukkanó germán törzs képességeinek. Mert a római jogar kie- sett a czézárok és utódaik kezéből, szertedarabolva és korhadtan ingadozott a római birodalom és csak a tisztalelkü, diadalittas germánok megjelenése volt ké- pes a világtörténetnek azt az utat mutatni, a melyet addig követett.
Egészen természetes volt akkor, hogy Nagy Ká- roly, a nagy frank király, magára vonta Róma figyel- mét, a mely benne látott oltalmat és menedéket. Ámde a római császár föladatát és hivatalát a germán király méltóságával és természetével egyesíteni nagyon nehéz dolog volt. A mit ő a maga hatalmas eszméjével meg tudott tenni, azt a sors megtagadta utódaitól, és az egyedüli impérium gondjaiban a későbbi császár-nem- zedékek elvesztették a germán népet. Délre mentek, hogy föntartsák a világuralmat és a mellett megfeled- keztek a germánokról. Így azután német országunknak és népünknek lassan hanyatlania kellett. Valamint az álóénál, a mikor virágzik, a növény ereje erre a föla- datra összpontosul ; fölfelé törve virágot hajt s lebilin- cseli a bámuló néző szemét, mialatt a növény maga összetörik és gyökere elszárad: ugy j á r t a német nem- zeti római császárság is.
Most egy másik császárság keletkezett, a német nép ismét kapott császárt, a kit maga szerzett magá- nak, karddal kezében és csatatéren vivta ki a koronát és a birodalom zászlaja ismét fönn lobog a magasban.
Az uj császári birodalomnak ugyanaz a lelkesedés és szeretet adott életet, a melylyel a német nép régi csá- szársága gondolatán csüngött. Ámde a föladatok mások.
Kifelé országunk határaira kell szorítkoznunk, hogy belül újra megaczélozva magunkat, készüljünk azokra a föladatokra, a melyek népünkre most várnak, s a melyeket középkorban megoldani nem lehetett. És itt azt látjuk, noha a birodalom még fiatal, magában évről- évre erősödik, mig az iránta való bizalom minden oldalról mindinkább megszilárdul, a hatalmas német hadsereg pedig támaszt n y ú j t Európa békéjének. A germánok jellemének megfelelően kifelé korlátozzuk magunkat, hogy befelé korlátlanok lehessünk. Nyel- vünk messze terjeszti határát a tengeren tul is, mesz-
szire terjed tudományunk és kutatásunk. Nincs oly mű az u j kutatás terén, a mely ne volna meg nyelvünkön : nem fakad a tudományban gondolat, a melyet nem mi őriznénk meg először, hogy azután más nemzetek is átvegyék. Es ez az az impérium, a melyre a germán szellem törekszik. Ha tehát minden irányban meg aka- runk felelni nagy föladatunknak, ! nem szabad feledni, hogy az ős alap, a melyen a birodalom keletkezett, elődeink egyszerűségében, istenfélelmében. magas erkölcsi nézeteiben gyökerezik.
Hogy ránehezedett országunkra a mult század elején Isten sújtó keze! De a nyomor kohójában a Gondviselés karja hatalmas erőt kovácsolt és összefor- rasztotta a vasat, a melyből a fegyver elkészült. így várom el önöktől is, mindnyájuktól, lelkészektől és világiaktól egyaránt, hogy segítsenek nekem a népben fönntartani a vállast. E g y ü t t gondoskodjunk, hogy a germán törzs egészséges erejét, erkölcsi alapját megtartsuk. De ez csak ugy lehetséges, ha megtartjuk vallásunkat, s ez mind a két felekezetre egyaránt áll.
Annál nagyobb az én örömem ma, hogy az egy- házi uralmak, a kik itt képviselve vannak, oly hirt hozhatok, a melyet büszkén közlök önökkel. Itt áll Loë tábornok, királyának hűséges szolgája. Jlnnen ki-
küldtük Rómába a szentatya jubileumára, s a mikor átadta neki szerencsekivánatainkat és jubileumi aján- dékaimat s bizalmas beszélgetésben fölvilágosította őt azokról az állapotokról, a melyek a német tartomá- nyokban vannak, a szentatya azt válaszolta : örömére
szolgál, hogy megmondhatja neki, hogy mindig sokat tartott a németek s különösen a német hadsereg jám- borságáról; de mondott neki még egyebet is és meg- hagyta, hogy közölje császárjával. „Az az ország Euró- pában, a hol még fegyelem és rend van, a hol a ha- tóságnak tekintélye és az egyháznak tisztelete van, a hol minden katholikus háborítatlanul élhet hitének, a német birodalom, és ezt a német császárnak köszönheti."
Ez följogosít engem arra a kijelentésre, hogy mind a két felekezetünk egymás mellett azt a nagy czélt állandóan szeme előtt tartsa, hogy az istenfélelmet és a vallás tiszteletét fönntartsuk és erősítsük. Akár mo- dern emberek vagyunk, akár ezen vagy azon a téren működjünk, az mindegy. A ki életét nem a vallásra ala- pítjaaz elveszett. í g y akarom én is, s minthogy ezen a napon és ezen a helyen nemcsak beszélni, hanem fo- gadalmat tenni is illik, ezennel megfogadom, hogy az egész birodalmat, az egész népet, e parancsnoki bot (Commandostok) által képviselt hadseregemet, a birodalmat magát és há- zamat a kereszt alá állítom és annak az oltalma alá, a ki- ről Pál apostol azt mondta, hogy másban nincs üd- vösség és hogy az embereknek nem is adatott más név, a melylyel üdvözülhetnek, a ki maga azt mondhatta magáról: vAz ég és föld elmúlnak, de az én szavaim nem múlnák, el. 11
Aachen városára ürítem poharamat abban az erős meggyőződésben, hogy azok a szavak, a melyeket itt mondottam, jó talajra találnak, a minthogy engem is, a mit ma a város polgárságától, aprajától-nagyjától
•10 RELIGIO. LXI. évi. 1902.
láttam, biztosít arról, bogy falai között házunk és trónunk jövőre is erős támaszt fog találni. Aachen városa éljen soká!
Nyitra. Az Oltáregyesület zászlószentelése. —
Minden püspöki székvárosban van legalább egy, ujabb korban támadt intézmény, mely körül a város és vidékének mintegy egész katholikus hitélete szokott olykor olykor ünnepélyesen kifejlődni. Néhol több ily intézmény virágzik. Minél több annál jobb.
Nyitrán a katholikus kör mellett főleg az Oltár- egyesület izmosodott ki hatalmas katholikus társadalmi tényező nagyságára. Kitűnt ez junius hó 15-én, a mi- dőn a nyitrai Oltáregyesület zászlószentelési ünnepét tartotta, közgyűléssel és kiállítással. Ma csak a zászló- szentelésről kívánunk a „Ny. Sz." után a „Religio"
országszerte szétszórt t. olvasói lelke elé egy mozgal- mas, pompás, igazán lelkesítő képet felrajzolni, a mint következik.
Mekkora érdeklődés támadt és nyilvánult Nyitra városában az Oltáregyesületi zászlószentelés iránt, meg- látszott a szentelés napján az alsó városi plébánia- templom belső képén. A közönség színültig töltötte meg a tágas templomot. A szentélyben helyet foglaltak a koszorúslányok, a kik a jelvényeket hozták, a választ- mányi hölgyek, kik előtt két sorban óvodai kis széke- ken a fehérruhás apróságok ültek, mint hóvirágok, melyek az erdő koronás csúcsának lábainál nyílnak. A szentély jobb oldalán külön helyen ültek dr Bangha Istvánné urnő az Oltáregylet elnöknője, a ki a zászlóanyát özv.
gróf Hunyady Imréné úrnőt helyettesítette és a társ- elnöknő Sándor Pálné urnő. A baloldalon a keresztény nőegylet képviselői Thuróczy Yilmosné elnöknő csil- lagkeresztes hölgy és Tombor Kornélné úrnők, továbbá a budapesti Oltáregylet képviseletében Kiss Aladárné alelnöknő, Heinrich Gusztávné és Ghiczy Ida úrnők foglaltak helyet.
A templom főoltárát két oldalról a jelvényeket tartó koszorúslányok állották körül és a papság, mely- nek soraiban ott láttuk az ünnepélyre érkezett papi vendégeket, úgymint Kánter Károly kir. várpalotai apát-plebánost és a budapesti Oltáregylet igazgatóját, dr G-alcsek György váczi theol. tanárt és oltáregyleti igazgatót, Izsóf Alajos fővárosi hitoktatót és a Mária- kongregáczió praesesét.
A hajó jobb oldalán az első padsorokat a meg- hívott előkelőségek foglalták el. Ott voltak Yenczell Eerencz cz. püspök, nagyprépost, Czeizel Gábor és Yagner József praelátusok, Markhot Gyula alispán, dr Rudnay Sándor polgármester, Schertl György alezre- des, dr Bobok József, Jeszenszky Alajos apátkanono- kok, dr Bangha István káptalani ügyész stb., a kik mögött az ünneplő közönség hetyezkedett el. A bal- oldali első padsorokat az oltáregyleti tagok töltötték meg. A szentély és a padok között baloldalról a ko- szorúslányok ékes seregének nagy csapata, a középső hadtest, jobbról pedig az egyletek állottak, gazdag szinpombában ragyogó zászlóik alatt. A rendezés teen- dőit Kubinyi Endre, Chmielovszky József, Drlák János, Süttő István, Tóth Rezső, Tribusz Béla, Ronchetti
József tűzoltó-parancsnok és Ronchetti Oszkár urak végezték.
P o n t b a n 9 órakor érkezett meg a püspök ur ö méltósága, kit a templom-ajtóban a segédkező papság fogadott. Nyomba-n ezután kezdetét vette a szent mise, mely alatt a székesegyházi énekkar Dusinszky Lipót karnagy vezetése alatt remek egyházi énekeket adott elő. Mise után az ősz főpásztor teljes püspöki ornátus- ban, pásztor-bottal kezében a főoltár legfelsőbb lépcső- jéről alkalmi szent beszédet intézett a nagyszámú ün- neplő közönséghez. Szivéből vette a megható szavakat, melyek átszellemült arczára fellobbantották a lelkese- dés lángját. Mély érzéssel ecsetelte az oltáregyletek czélját, a fölszentelendő zászló jelentőségét, megemlé- kezve egyúttal a zászlóanyáról, özv. gróf Hunyady
! Imréné úrnőről, a kit fennkölt lelkű férjének elhunyta akadályozott a megjelenésben, de a ki lelkileg az egy-
! lettel együtt ünnepel és részt vesz azokban az érzel- mekben, melyek ez alkalommal az oltáregylet tagjainak szivét eltöltik.
Ezután a felszentelés rövid szertartása követke- zett, majd pedig a szegbeverésre került a sor. Sze- get vertek be : Bende Imre püspök, dr Bangha Ist- vánné a zászlóanya nevében, Thuróczy A'ilmosné a keresztény nőegylet nevében, Sándor Pálné a nyitrai oltáregylet nevében, Yenczell Ferencz cz. püspök, nagyprépost a székeskáptalan képviseletében, Markhot Gyula alispán dr Kramolin Yiktor főispán helyett, Schertl György m. kir. honvéd alezredes Lóskay Gábor dandárparancsnok helyett, dr Rudnay Sándor polgár- mester, Kánter Károly az euch, társulat országos igaz- gatója, Kiss Aladárné a budapesti oltáregylet nevében, Czeizel Gabor a kath. betegsegélyző-egylet, Yagner József a kath. kör, Jeszenszky Alajos a kath. kőmives- egylet nevében, Cseffalvay Aladár kath. legényegyleti másodelnök, Hevera János nyitra-alsóvárosi plebános- helyettes, Horváth Sándor c. gimn. főigazgató, kegyes- rendi házfőnök, Glósz Lipót szt. Ferencz-rendi házfő- nök, dr Franciscy Lajos az egyházm. euch, társulat igazgatója, Kubinyi Endréné a nyitrai irgalmas test- vérek nevében, Ronchetti József tűzoltóparancsnok, Yagner József a szt Zórád temetkezési egylet nevében.
A szögbeverés után feltűzték a rúdra a pompás zászlót, melynek pazar diszét csak most szemlélhettük.
Szövete nehéz selyem damasz, melyet vékony arany paszomány és hosszú arany rojt ion körül. Négy szög- letéből arany himzésü virágszálak futnak ki, melyek átfonják az oldalmezőket és mélyen benyúlnak a szö- vet középső részéig. I t t az egyik oldalon harántos fek- vésben az Oltáriszentség, másikon az oltáregyletek védőszentjének Sz. Paskál Baylonnak képe látható. Az előbbi kép aranynyal, az utóbbi szines fonállal van himezve. Mind a két képnek a kivitele bámulatosan finom tökélyü munkát állít szemünk elé. A himző- öltések ugy egymásba olvadnak rajtok, hogy a legéle- sebb szem sem képes akárcsak egyetlenegy öltést meg- különböztetni, mintha nem tűvel dolgoztak volna a hímzett részeken, hanem a legfinomabb ecsettel. A jó Pásztorról nevezett ó-budai apáczák művészi ügyessé-
Ii. Félév. 2. sz. RELIGIO. 7 gét és finom Ízlését dicséri a remek kivitel, mig a
zászló gyönyörű tervrajza dr Bangha Istvánné úrnő- nek a müve.
Freiburg. (Svájc,2 ) Meghívó a nemzetközi marianus kongresszusra és műkidttításra. —
A mariánns kongresszussal kapcsolatosan nemzet- közi mariánus műkiállítás lesz összekötve, a melyen inariánus könyvek, iratok és más sajtótermékek lesz- nek kiállítva. A mariánus művészet és irodalom min- den művelője és barátjához ezennel felhívás megy az iránt, hogy ezt a freiburgi mariánus mű- és irodalmi kiállítást megfelelő művek beküldésével támogatni szí- veskedjék. Útbaigazítással szolgál mgre Kleiser apostoli protonotárius svajczi Freiburgban.
Rónia, jun. 22. A Vatikán köréből — a következő hírekkel szolgálhatok.
Hertling báró müncheni egyetemi tanár és bajor birodalmi tanácsos a német birodalmi kormány meg- bízásából már hetek óta itt tartózkodik az örök város- ban, hogy a Vatikánban ú t j á t egyengesse annak, hogy a birodalmi kormány Strassburgban katholikus theolo- giai kart állíthasson fel az ottani egyetemen. Már előbbi években is többször megfordult Hertling báró ennek az ügynek úttörője gyanánt Rómában. Igyekezete azonban eddig mindig hajótörést szenvedett. Most is ugylátszik, hogy az ap. szentszék nem, vagy legalább is nem egészen hajlandó a birodalmi kormány kívánsá- gát teljesíteni, mert Hertling báró a kath. theologiai
fakultás felállítása mellett a strassburgi nagy papi seminárium megszüntetését is kívánja, a melyben tudvalevőleg teljes theologiai tanfolyam virágzik.
Minap fogadta X I I I . Leo Jules Bois katholi- kus újságírót audienczián. Bois a pápával f o l y t a t o t t beszélgetést leirta a „Gaulois"-ban. E szerint a pápa szórói-szóra a következőket mondta : „Én ebben a palo- tában fogoly vagyok és harczban állok oly kormány- nyal, mely ellenségem. Ellenséges hatalom uralkodik felettem. A sajtó a pápának minden tettét féktelenül megkritizálja. É n nem mozdulhatok, egy szót sem mondhatok, a nélkül, hogy rosszakaratú magyaráza- tokkal ne találkoznám. Pedig hát nekem is jogom van arra, hogy szabad legyek. Birtokomtól megfosztottak.
Róma a pápáé."
B I V A T A L O S .
r > 9 0 . szám. 1901—2.
50421/1902. Helytartósági szám.
Pályázat.
A Lackenbacher-féle alapítványból egy 945 koro- nás pályadíj adandó ki 15—20 szentírási versnek héber nyelvről arab nyelvre való legjobb lefordításért.
A pályázati feltételek a következők :
1. Héber nyelvről arab nyelvre fordítandó le Mózes öt könyvének mindegyikéből egy a sors által kijelölt, 3—4 versre terjedő rész. (A genealógiai fel- sorolások kivétetnek).
Egy arab szótár használata meg van engedve.
Egyenlően j ó fordítások mellett azonban ama segéd- eszköz nem használása előnyt biztosít.
Legjobb fordításnak tekintendő az, mely legin- kább egyezik a londoni Polyglottéval.
2. Pályázhatnak mindazon az osztrák-magyar mo- narchiában honos egyének, akik ebben, vagy a leg- utóbb lefolyt 1, 2, legfeljebb 8 évben a bécsi, prágai vagy budapesti egyetemen a theologiai tanfolyamot elvégezték és a római katholikus presbyteri rendet elérték.
Egyenlően jó fordítások készítői között előnyben részesül az, a ki legrövidebb idővel ezelőtt végezte be theologiai tanulmányait.
3. A pályázati versenymunka a bécsi egyetemen 1902. november 24-én hétfőn, a prágai és budapesti egyetemeken pedig 1902. november 28-án pénteken fog végeztetni.
Ez alkalommal a vizsga-munka folytonos 12 óra alatt elkészítendő. Rövidebb munkaidő viszonylagos
előnyt biztosít.
A pályázni kívánók legalább 3 nappal előbb tar- toznak erre való jogosultságukat az illető egyetem
theologiai karának dékánjánál okmányilag igazolni.
Bécs, 1902. május 26.
A es. kir. alsó ausztriai helytartóság.
I. Vallás- és közoktatásügyi magyar ministerem előterjesztésére a szombathelyi székes-káptalanban dr Stegmüller Károly olvasó-kanonoknak a nagyprépost- ságra, Schivarcz Mihály éneklő-kanonoknak az olvasó-, Batkovics Vendel pápóczi perjel és zalaegerszegi főes- peresnek az éneklő- és Illés Ferencz alsó-lendvai fő- esperesnek az Őr-kanonokságra való fokozatos előlép- tetését jóváhagyva, az ekként megüresedő pápóczi per- jelességre és zalaegerszegi főesperességre Horvóih István szombathelyi prépost-plébánost, az utolsó kanonok- ságra és alsó-lendvai főesperességre Vidos Lajos püs- pöki titkárt, és ugyanazon székeskáptalanban Tulok József csákányi esperes-plebánost tiszteletbeli kano- nokká kinevezem, Illés Ferencz kanonoknak pedig a Boldogságos Szűz Mária hegyéről nevezett czimzetes apátságot adományozom. Kelt Bécsben, 1902. évi jun.
hó 11-én.
II. Vallás- és közoktatásügyi magyar ministerem előterjesztésére Jedlicska Pál felső-diósi esperes-plebá- nost az esztergomi főkáptalan mester-kanonokjáva ki- nevezem.
III. Vallás- és közoktatásügyi magyar ministerem előterjesztésére Mihálik József czimzetes apát-plebánost a nyitrai székeskáptalan mesterkanonokjává kinevezem.
Kelt Bécsben, 1202. évi junius hó 13-án. F E R E N C Z J Ó Z S E F , s. k. Dr Wlassics Gyula, s. k.
VEGYESEK.
— Óvás. May Károly dr, a kinek utazási regényei Magyarországban is kedvelt olvasmányok, közönséges rémregényiróvá vedlett által, ki piszokban szeret bab- rálni. A'olt idő, mikor őt mint katholikus irót kolpor- tálták Németországban. Most már világos, hogy vállá-
