— Irta : Denifle Henrik. Ford. Valnicsek Béla. *) — ,.Miképen a szőlővessző nem hoz-hat gyümölcsöt önmagától, ha nem marad a szőllőtőn, azonképen ti sem, ha énbennem nem maradtok ; mert én vagyok a szőllőtő, ti a szőllővesz-szők." Ján. 15, 4. 5.
A katholikus egyház nem e világból való, de mégis e világon van. Isten legtökéletesebb műve ö az emberiség számára. Ez hiszen az egyház czélja s ezért alapíttatott, hogy az emberiséget természetfölötti ren-deltetésére vezesse.
1(i Set. Bernárd 266. levél. Piszter : Szt. Bernát, II. 527.
17 Bernardi : Serm. in Cant. Cant. X X V I . 5.
Zsid. 13, 14.
19 Luk. 16, 9.
P i s z t e r : Szt. Bernát, II. 539.
* Lásd. 1901. decz. 28., 52. sz. IL félév.
14*'
•108 RELIGIO. LXI. évi. 1902.
De vájjon teljesiti az egyház e czélját? Megfelel ebben alapitója szándékának? Bármily nagyszerű és fönséges egyébként feladata, — ha nem képes minden egyes embernek, amig ez tőle függ, örök rendeltetésé-nek elérését lehetségessé tenni, minden egyéb szépsége daczára is hiányzik az, ami a legfőbb : t. i. nem telje-siti czélját a világban !
S ha a már eddigi vizsgálódásaink után nem j u t -hatunk ezen következtetéshez, az egyház isteni eredete, természetfölötti alkotmánya, szerzése és vezetése több mint elegendő okok annak elfogadására, hogy termé-szetfölötti czélját teljesiteni is képes, azonban még mindig homályos előttünk, hogy miképen eszközli azt egyesekben, s egyáltalán nem t u d j u k még, minő befo-lyást gyakorol az egyes emberekre és társadalomra, hogy őket a természetfölötti rendbe felemelje. Annyi bizonyos, hogy az egyháznak, éppen mivel az emberi-ség megváltására és üdvözülésére alapitott nagy intéz-mény, mint föntebb l á t t u k ,1 egy biztos természetfölötti eszköz birtokában kell lennie, hogy az embereknek és társadalomnak szándékolt átalakítását véghezvihesse.
Mert ha ez a világ csupán előkészítés Isten örök üdvö-zitő látására, melynek élvezetében áll végczélunk, akkor kell, hogy az egyház képes legyen az emberek-ben s a társadalomban oly állapotot előidézni, mely a helyes viszonyban van az ember természetfölötti töké-letességéhez a mennyben. Az egyháznak következés-képen társadalmi hatalomnak kell lennie. Igenis, ezt már tanítói hivataléinak teljesitése is megköveteli. Krisztus meghatalmazásánál fogva követeket küld a föld hatá-ráig s meghagyja nekik; hogy hirdessék az evangéliu-mot, hogy mindenkit mint Krisztus tanítványát az egy-ház kebelébe felvegyenek. Ám a tanitás még nem teljes hatalom, ez még nem magyarázza meg az egyház isteni hivatását s a hivatottak isteni életét.
Ha tehát eddig azt vizsgáltuk, miképpen van jelen Jézus Krisztus az egyházban, és hogyan
tulajdon-képeni élet alapja ő annak minden tekintetben, ugy mostan azt nézzük, amennyire helyünk engedi, minő viszonyban van az egyház tagjaihoz.
1. Ha megfigyeljük a hatalmakat és erőket, melyek a világ nagy átalakulásainál a legfőbb szerepet ját-szották, különösen öt tűnik fel előttünk : a kard, arany, törvény, tudomány és a szó hatalma, mindmegannyi képviselője a ,,közvéleménynek." 2 — E hatalmak sze-repeltek folyton kisebb-nagyobb mértékben minden müveit népnél és szerepelnek még mindig, sőt részben fokozottabb mértékben, mint azelőtt.
Alkalmazhatja a katholikus egyház ezen hatalma-kat, hogy azt az átalakitást előidézze, mely szükséges előföltétel a természetfölötti rendeltetés elnyerésére ? Ha az első két hatalomtól eltekintünk, melyeket már harmadik beszédünkben is kizártunk, — micsoda váj-jon a törvény hatalmának előföltétele ? Nemde tökéle-tes emberek, kik a törvényeket hozták. Csupán ők hozhatnak létre tökéletes törvénj^eket és
alkotmányo-1 60. o.
2 V. ö. T. Felix confer, le Christ, comme repar. du monde.
kat, melyek áldásai lehetnek államoknak és országok-nak. Es viszont a tökéletes törvényekhez csak tökéle-tes férfiak t a r t j á k magukat. Gonosz ember a legjele-sebb törvényt is csalásra használja, és elfajult társa-dalomban a legtökéletesebb törvények is keveset vagy épen semmit sem használnak ; mert a törvény nem ad erőt azt egyúttal teljesíteni. J ó törvények tehát minden esetben tökéletes embereket tételezhetnek föl.
De mi teszi tökéletessé az embereket? Talán a tudomány? Semmi sem lenne nevetségesebb, mint ez a föltevés. A tizenkilenczedik század előhaladása minden esetre nagy ; aki ezt tagadni akarná, arczul csapná az igazságot; senki sem támadja meg azokat, mindenki ajakáról hangzanak. De mindemellett is erkölcsileg tökéletesebb, jobb és szerencsésebb lett az emberiség?
Ha a görögökről azt lehet mondani, hogy a művészet és tudomány fénykorában és a szabadság virágzásában szerencsétlenebbek valának, mint a legtöbben hitték, mit mondjunk akkor ami századunktól, mely említett javakat még oly mértében sem bírj a ? Valóban, kedves hallgatóim, más az igazságot megismerni és az igazság szerint élni. Aki az eredeti bűnnek katholikus tanáról szóló igazság u j a b b bizonyítékát akarja, — itt van.
„Máskép élsz, mintahogy beszélsz," 3 ez az igazi beszéd, melyet a magára hagyott ember mindig újból emlé-kébe idézhet. Mert k u t a t j a ugyan az igazságot, talán meg is ;találju hosszú keresés után, s ime élne is sze-rinte, csakhogy magától nem képes rá, nincs ereje hozzá! S ha már utolsó beszédünk elején utaltunk azon lehetetlenségre, hogy a magára hagyott ember a teljes és tiszta igazságot, mint azt szive kivánja, nem képes megismerni — vájjon szükséges-e most hasonló módon bizonyítani, hogy magától és magára hagyottan lehe-tetlen az igazság szerint élni miután mindenki vmás törvényt lát tagjaiban, ellenkezőt elméje törvényével és rabbá teszi őt a bűn törvénye alá4 A legszebb igazságok és tanok mindenesetre kijelölhetik számunkra az utat. de nem adhatnak erőt, hogy azon haladjunk is.
(Folytatjuk.)
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
Győr. Zarándokok Lourdesban. —
Rendkívül érdekes levélbeli tudósítást kapott a
nD. H." Loürdesból, ahova egy sereg magyar ember zarándokolt el nemrégiben, meglátogatni a legnagyobb kegyhelyet.
A csodatevő bold. Szűz-Mária barlangjában egy ifjú magyar pap, a győri egyházmegye ujmisés p a p j a : Hajdin Henrik mutatta be első szentmise áldozatát az Úrnak.
A ritkaságos magasztos eseményről a következő tudósítás számol be.
Lourdes, 1902. julius 28-án.
Tekintetes szerkesztőség !
Magyar zarándoklatunk Isten segítségével szeren-csésen megérkezett a bold. Szűz legnagyobb
kegyelem-3 Seneca, de vita beata c. 17.
4 Rom. 7, 23.
Ii. Félév. 13. sz. RELIGIO. ICI helyére. Ma reggel történt meg az a maga nemében
kétségen kivül páratlanul álló esemény, hogy egy i f j ú magyar pap, kedves győri egyházmegyénk ujmisés áldozópapja : Hajdin Henrik ur, a csodatevő szt. Szűz barlangjában mutatta be Urának első szeplőtelen áldo-zatát. Manuductora ft. Dobsa Mihály, morva-szentjánosi esperes volt.
Megható jelenet volt, midőn az ujmisés a messze földre zarándokolt édesanyját és a legkülönbözőbb nemzetekből összesereglett zarándokokat megáldotta.
Szentmise után nt. Kari József csanádegyházme-gyei áldozópap magyarul, és főtiszt. Dobsa Mihály espe-res tótul szólott a hivekhez a szentséges Szűz végtelen szeretetéről. Magyar zarándoklatunk táviratilag üdvö-zölte a herczegprimást és megyés püspökünket.
Kiváló tisztelettel
Konetsny Ferencz, győregyházmegyei áldozópap.
Tihany. Aranymise. —
Csütörtökön, augusztus 7-én mutatta be az ősrégi tihanyi apátság templomában aranymiséjét Sashegyi Damascén szent-Benedek rendi perjel szerető rendtársi és rokoni körben. Reggel 9 órakor volt a nagymise, amelynél a manuduktori tisztet Halbik Ciprián tihanyi apát, a cerimonárius tisztet pedig Francsics Norbert főigazgató és az aranymisés egykori tanitványa viselte, a herczegprimás képviseletében Kohl Medárd dr püspök jelent meg a magasztos szertartáson. A mise után az
apáti lakosztályban gyülekeztek a rendtársak ; a tiha-nyi konvent tagjai és az egyes rendházak képviselői és az egész rend nevében Halbik apát üdvözölte az ősz, de Isten dicsőségére még mindig ilju erővel mű-ködő szeretett perjelt. Délben 50 teritékü ebéd volt, a kolostorban, melynek végével Halbik Ciprián apát a Szent-Benedek-rend nevében, Wurglich Ágoston felső-őrsi prépost-plébános a világi papság nevében, Schmit-hauer Lajos komáromi gyógyszerész pedig a rokonság nevében köszöntötte fel az ünnepeltet. Több más tószt után az aranymisés perjel emelkedett fel s köszönte meg a meleg szeretetet, amelylyel a rendtagok és roko-nok részéről találkozott és egy szem sem maradt köny nélkül, midőn beszéde végén a tisztalelkü ősz papnak áldása hangzott el ajkairól, azon imával kapcsolatban, hogy áldja meg az Isten azt a rendet, a melynek ő félszázadon át hűen szolgált, áldja meg a magyar hazát, hogy még századokon át vezethesse e rend Isten ut-jain e haza gyermekeit. — Á vendégek csak a késő délutáni órákban váltak el a szeretett perjeltől.
Magyar-Kim le. A kántor-póttanfolyam. —
Az Országos Magyar Cecilia-Egyesületnek követ-kezményeiben messze kiható és legújabb diadala a Magyar-Kimlén e hó 4—9-ig tartott kántor-póttan-folyam, melynek rendezője és bőkezű mecénása az egyházi zenén rajongó szeretettel csüngő lángbuzgalmu és messze földön hires magyar-kimlei plébános Gladich Pál, fáradhatatlan előadója pedig Meissner Imre tanár, egyleti karnagy, az 0 . M. Cecilia-Egyesületnek érdem-dús titkára volt. A tanfolyamon nemcsak
győrme-gyeiek vettek részt, hanem Komárom, Moson, Sopron, Vas, Hontmegye érdeklődő plébánosait, lelkészeit és kántortanitóit láttuk ott. H a t megyéből harminczan jöttek össze az igazi Musica Sacra tanulmányozására.
Az érdeklődés oly nagy volt, hogy a győri kis-szemi-nárium rektora Molnár Ignácz dr, a képezde igazgatója Holler József, továbbá a m.-óvári kerület királyi tan-felügyelője Lang István is látogatásukkal tisztelték meg a tanfolyamot. Sőt a győri egyházmegye püspöke, gróf Széchényi Miklós a póttanfolyam üdvözlő távira-tára a következő táviratot küldte Bécsből : rK á n t o r -póttanfolyam üdvözletét hálás köszönettel vettem, törekvésünkre Isten áldását kivánom." Bogosich Mihály cz. püspök, az 0 . M. C. E. elnöke pedig — kit a tan-folyam szintén üdvözölt, mint a cecilianizmusnak tör-hetetlen harczosát —1 a következő távirattal válaszolt :
„Az egyházi zene tanulmányozására egybegyűlt kántor urakat és azok fáradhatatlan oktatóit szivből üdvözlöm.
Isten dicsősége legyen a jelszó."
Az egyházzenei póttanfolyam programmja és napi-rendje a következő v o l t : Mindennap reggel 8 órakor énekes nagymise volt, melyen a tanfolyam hallgatóival kibővitett m.-kimlei énekkar énekelt. Ezen miséken
szigorúan betartattak az egyház előirásai, amennyiben a sz. mise változó részei choraliter adattak elő. Ezál-tal a tanfolyam hallgatóinak praktikus módon is alkal-muk nyilott látni és hallani, hogy egy nagy misén mit és hogyan kell énekelni. A sz. mise után a község iskolájában előadás volt, mely csekély félbeszakitással egész fél 1 óráig tartott s mely után közös ebéd volt.
Délután 3—6 óráig folytatódtak az előadások ; utána énekpróba volt a másnapi istentiszteletre s 8 órakor este közös vacsora.
Az előadásokon Gladich P á l az egyházi zene czél-j á t feczél-jtegette, ismertette az egyház előirásait az egy-házi zenére vonatkozólag, kitért a hangszerelésre és az énekoktatásra. Előadásai a legnagyobb mértékben lekö-tötték a hallgatóság figyelmét és érdekes volt látni, hogy a kántorok mily szorgalmasan jegyezték előadá-sát. Meissner Imre pedig alapos tudással, bámulatra méltó előadási készséggel a gregorián choralisról, régi egyházi hangnemekről, az összhangzattanból, az orgona-játékról oly gyönyörű és nagyszabású előadásokat tar-tott, amelyeket még érdekesebbnél-érdekesebb zene-történeti adatokkal fűszerezett, hogy a tanfolyam hall-gatói egészen átszellemültek és föllelkesedtek kitűnő előadásán. Ismertette Kersch Sursum corda-ját s ennek alapján főleg a helyes orgonajátékra adott útmutatá-sokat, mit gyakorlatilag a kéznél levő harmoniumon be is mutatott.
Mélyen megható és megínditó volt a búcsúzás.
A tanfolyam bevégzése után a hallgatók testületileg megjelentek Gladich Pál plébánosnál, kiknek nevében Hidvéghy Árpád bélabányai plébános búcsúzott el meg-ható beszédben, megköszönve a vendégszeretetet és a fáradhatatlan ügybuzgalmat. Schwartz József nagyfalvi plébános pedig a hallgatóság nevében Meissner Imrétől búcsúzott el. Mindketten a könyekig meghatva mon-dottak ezért a nemvárt ováczióért köszönetet.
•110 RELIGIO. LXI. évi. 1902.
Hog}7 Gladioli Pálnak mily érdemei vannak az egyházi zeneformálása körül, mi sem bizonyítja legjob-ban, mint ama körülmény, hogy a kismartonvidéki római katholikus néptanitó-egyesület ez irányú érde-meinek elismeréseként egyhangúlag tiszteletbeli tagjává választotta. A tanfolyam második napján Horváth Vik-tor szentszéki ülnök vezetése meliett egy küldöttség jelent meg M.-Kimlén, melynek t a g j a i : Haclcl József
alelnök és Horváth Máté kertesi plébános voltak és diszesen kiállított oklevelet nyújtottak át Gladich Pál-nak. a következő tartalommal: „A kismartonvidéki római katholikus néptanitó-egyesület 1902. évi julius j hó 1-én Kismartonban megtartott rendes közgyölésén i főtisztelendő Gladich P á l urat, magyar-kimlei plebá- 1
nost a Cecilian Gregorian egyházi zene felvirágozta- j tása körül kifejtett buzgó féradozásaiért és ez ügyben
egyesületünk tagjai iránt tanusitott áldozatkészségeért egyhangúlag tiszteletbeli tagjává megválasztá, mely :
ünnepélyes cselekményről jelen okirat kiállíttatott."
Meg kell még említenünk azt is, hogy a tanfo-lyam költségeit Gladich Pál fedezte. Valamennyinek szállást és teljes ellátást adott egész ingyen. Oly áldo-zat ez egy egyszerű falusi plébánostól, amely előtt a legmélyebb tisztelettel kell meghajolnunk ; oly áldozat ez, mit földi javakkal visszafizetni nem lehet ! Isten fizesse meg! Isten áldja m e g !
Végül közöljük a tanfolyam hallgatóinak névsorát.
Hoffer Károly plébános (Nagy-Igmánd, Komárom megye.) Geller József káplán (Orosvár, Mosonmegye,) Hidvéghy Árpád plébános (Bélabánya. Hontmegye,) Rozenits Dömötör káplán (Pándorf, Mosonmegye),
Schvartz József plébános (Nagyfalva, Vasmegye), Schvartz József főtanitó (Vörösvár, Vasmegye), Gazsó Mihály kántortanitó (Bélabánya, Hontmegye), Borenih
Márton főtanitó (Kertes, Sopronmegye), H o r v á t h , An-selm főtanitó (H.-Kimle, Mosonmegye), Reuter Ágos-t o n kánÁgos-torÁgos-taniÁgos-tó (Alsó-PéÁgos-terfa, Sopronmegye), LanÁgos-tos Károly képezdész (Tolna, Komárommegye), Weisz Szil-veszter főtanitó (Tarján, Komárommegye), Wukovich János főtanitó (Pándorf, Mosonmegye), Krieg Nándor osztálytanitó (Moson-Szolnok), Fleck Károly tanitó (Seréc, Sopronmegye), Ermesz Ferencz tanitó (Sopron-Nyék, Sopronmegye), Hiltz József kántor-tanitó (Némét-Keresztur, Sopronmegye), Dorner Imre kántortanitó (Haracsony, Sopronmegye), Srenker Géza kántortanitó (Nagy-Igmánd, Komárommegye), Pataki Ferencz osztálytanitó (Nagy-Igmánd, Komárommegye), Orbán József kántortanitó (Dad, Komárommegye), Staab Lénárd képezdei r. tanár (Győr), Káth József osztálytanitó (Sopron-Nyék), Balog Lajos (Mosonmegye) Gruber Károly főtanitó (Lebeny, Mosonmegye), Szieber Ferencz kántortanító (M.-Kimle), Kollerits Ferencz
(Sz.-Miklós). Skerlán Gyula (Sopron). Alk.