• Nem Talált Eredményt

KATH. KGYESÜLET1 ÉLET és

In document Religio, 1902. 2. félév (Pldal 26-29)

hittudo-mányok baccalaureusa, papneveidei tanulmányi felü-gyelő, tanítónőképző intézeti hitszónok, az 0 - és Új-szövetségi Szentirástan h. tanára. Virág Ferencz, a kisszeminárium lelkiigazgatója, a pécsi kath. legény-egylet elnöke, a kath: egyesületek s oltár-egyesület egyházmegyei igazgatója, főreáliskolai hittanár és hit-szónok, a „Szent Család Kis Követe" cz. hitbuzgalmi lap szerkesztője, a szocziologia és pedagógia rendkí-vüli tanára. Dr Bahula József, orvostudor, gyakorló-orvos, előadja a közegészségtant. Somsich Béla, akadé-miai segédtanár, a főt. egyházmegyei hatóság engedé-lyével a földmivelésügyi ministerium által a pécsi taní-tóképző intézethez beosztott gazdasági szaktanár, elő-adja a gazdaságtant. Wajdits Gyula, székesegyházi t.

b. kanonok, nagyszemináriumi lelkiigazgató, t. b. pápai káplán, előadja a gyakorlati szertartástant. Glatt Ignácz székesegyházi énekiskola igazgatója, székesegyházi kar-mester, t. b. pápai káplán, előadja az elméleti s gya-korlati egyh. éneket. IV. A hittudományi intézet tan-terve. 135—138. 1. — V. Az 1901—1902. tanév alatt

elvégzett anyag. 139—152 1. — VI. A hittani intézet hallgatói, név, évfolyam, születési hely és idő, érettségi és nyelvismeret szerint. 153. 1. — VII. A lefolyt tanév története 154—156. 1. — VIII. Szent Pál Társulat 15 '—160 1. Megjegyzendő, hogy a tagság mindenkire kötelező. Feltűnik, hogy a társulat az „öreg- katholi-kus lapokra, Religio, M. Állam, Magyar Sión, nem for-dít figyelmet. Pedig hát a E. csak egy levelükbe ke-rülne a lelkes ifjaknak.

KATH. KGYESÜLET1 ÉLET és

KÖZTEVÉKENYSEG.

A Mária-kongregácziók országos értekezlete.

A Mári-kongregácziók vezetői, Majláth Gusztáv Károly gróf erdélyi püspök, a budapesti központi kon-gregáczió protektorának elnöklésével, f. hó 2-án tartot-ták országos értekezletüket.

Ott voltak : Kánter Károly kir. palotai apátplébá-nos, a budapesti kongregáczió elnöke, dr Prohászka Ottokár esztergomi spirituális, Komárik István S. J., a kalocsai kogr. praesese, Krasznyánszky Károly tren-cséni ós Janni László kolozsvári k. r. házfőnök, Szilá-gyi Oszkár benczés hittanár, Sopronból, dr Láng Incze cziszterczita hittanár Székesfejérvárról, Guzsvenitz A'il-mos képezdei igazgató és dr Trikál József hittanár Esztergomból, Honti Béla szombathelyi spirituális, Rott Nándor cs. és kir. udvari káplán, a bécsi Agustineum magyar igazgatója, dr Ernszt Sándor orsz. képviselő, dr Pokorny Emánuel budai hittanár, Thyme Adolf és dr Sebők Imre a budai kongregácziók elnökei, K ramm er György, Csajka Ernő esztergomi, Amon Pál kalocsai theol. tanárok, Kőszegiig Mihály kalocsai és Galcsek György váczi szemináriumi aligazgatók, P. Soós István karmelita házfőnök Budapest, dr Glattfelder Gyula az egyetemi ifjak Szent Imre-egyesületének elnöke, dr Zelliger Vilmos, Fischer Ágoston a budai Jó-Pásztor intézet lelki-igazgatója, lzsóf Alajos a budapesti hitok-tató-ház főnöke, és még számosan.

A gyűlés imádsággal kezdődött.

Kánter apát rövid üdvözlő beszédére az elnöklő püspök örömét fejezi ki a fölött, hogy e nagy fontos-ságú ügy — a Mária-kongregácziók — ügyének tár-j gyalására ennyien és oly nagy távolságból idő-,

pénz-; és egyéb áldozatok árán is eljöttek. Fölszólítja a gyü-i lés tagjagyü-it, hogy tartózkodás nélkül, nyíltan és őszgyü-in- őszin-j tén szólőszin-janak hozzá a tárgyalandó tételekhez, mert j nekünk főczélunk az, hogy egymástól tanuljunk, a

félreértéseket kiküszöböljük, egymást megértsük és a közös czél közös szeretetével egyesüljünk egyöntetű munkásságban. Indítványozza egyben, hogy a buda-pesti kongregácziók fővédnökeihez : Vaszary Kolos bi-, boros herczegprimáshoz és József Ágost kir. herczeg-: hez üdvözlő táviratokat küldjön az értekezlet, mint

olyanokhoz, kikről meg vagyunk győződve, hogy szív-ben lélekszív-ben egybe vannak forrva a

Mária-kongregá-! cziók nagy érdekeivel. A jelenlevők örömteljes hozzá-járulása után a gyűlést megnyitva, jegyzőkül dr

Zelli-; ger Vilmos és Kryivald Ottó hittanárokat jelöli ki.

A tárgyalás egész anyaga három főpont körül csoportosult, melyek mindegyikét egy-egy előadó ké-szítette elő.

Az első pont a konyregácziok belélete volt. Ezt dr

; Sebők Imre hittanár, a budai középiskolai kongregáczió praesese fejtette ki. Egész lélektani tükröt készített, melyben a fejlődés különböző fokain mutatta be a tanuló-ifju lelkét és azt, hogy ezen lelken miként végzi pusztítását a legsötétebb hatalom: a bűn és pedig első

Ii. Félév. 2. sz. RELIGIO. 23 sorban a tisztátalan bűn. Ezzel szemben azután

lefes-tette, miként veszi oltalmába fokról-fokra a szegény vergődő lelket a boldogságos Szűznek a Mária-kongre-gácziókban szervezett erős szeretete.

Guzsvenitz Vilmos mindenben helyesli Sebők sza-vait, de hangsúlyozni kivánja azt, hogy a Mária-kon-gregácziók ereje nem egyedül a szent tisztaság meg-őrzésében merül ki, hanem inkább abban, hogy az i f j ú keresztény világnézlettel, keresztény gondolkodással, erős öntudattal, bátor, nyilt hitvallással töltse el.

Dr Trikál József ajánlja a keresztény világnézlet-tel szemben álló elterjedt közszellem, frázisok, eszmék, irányelvek ismertetését és azok czáfolatát, kivált a ma-gasabb osztályok ifjúságánál. Tanitsuk a kongregácziók-ban lehetőleg praktice az ifjú lelkeket a természet-fölötti világnézletre.

Komárik István atya nem t a r t j a Sebők és Guzsve-nitz irányát ellentétesnek, sőt éppen kiegészítik egymást.

Hozzászóltak még a tárgyhoz Buday Gerő, Po-komy Emánuel, Pompéry Aurél, Ernszt Sándor és mások.

Ezután következett a második pont : a Mária-kongre-gácziók helyes megalapításának és szervezésének módja. Az elő-adó : Komárik István atya, a kalocsai kongregáczió praese-se, az alapítás, a szervezés és a vezetés kérdését fejtegette.

Kiterjeszkedett a részletekre is, a hol alkalma nyilt a Guzsvenitz által fölvetett eszme tüzetesebb megvilágo-sítására is. Szerinte a praesesnek nem prédikácziókat kell tartani a kongregácziói gyűléseken, hanem ki kell terjeszkednie mindazon kérdések anyagára, melyek a nagy világ forgatagában élő ifjú lelki világát érintik és kiteszik, tehát azokra is, melyeket Guzsvenitz és Trikál említettek, de nem szabad megfeledkeznie az imádságról és szentségekről sem, melyet Sebők olyan szépen hangsúlyozott, mert ha csak egy lelket taníta-nak is meg jól imádkozni és a szentségekhez járulni, az óriási nyereség.

A püspök elnök ur szives köszönetet szavaz a vilá-gos, rövid és rendszeres előadásért, egyúttal kijelenti, hogy megalakult itt Budapesten már a papok Mária-kongregácziója is. Fölszólítja a jelenlevőket az abba való belépés megfontolására. Kötelezettség külön nincs.

Elég a breviárium elvégzése, de kötelezi magát minden belépő tag a Mária-kongregácziók érdekeinek lehető előmozdítására. 0 maga a legnagyobb örömmel vállalta el ezen papi Mária-kongregáczió praesesi tisztét és ki-váló örömére fog szolgálni, ha minél számosabb oltár-testvért fog látni e szent ügy érdekére sorakozni.

Krasznyánszky Károly k. r. házfőnök indítványozza, hogy a Komárik atya előadása nyomattassék ki köz-használatra az egyöntetű eljárás czéljából, mivel pl. a trencséni kongregáczió, mely legelső volt hazánkban, még ma is az 1668-iki évben szerkesztett törvények szerint él. Az elnöklő püspök kijelenti, hogy éppen most van kefenyomásban a budapesti központi Mária-kongregácziónak hasonló tárgyú vezérkönyvecskéje.

Krasznyánszky kéri egy bizottság kiküldését, mely a vezérkönyvecskét Komárik atya előadásával összeha-sonlítsa ós a pótolandókat pótolja. Az indítványt el-fogadták.

A. harmadik pont, a kongregácziói közlöny ügyé-nek előadója Izsóf Lajos hitoktató volt. Három kér-dést fejtegetett. A születendő lap alapelveinek az ösz-szes magyarországi kongregácziókhoz való viszonyának és a lap szellemi és technikai berendezésének kérdését.

Hangsúlyozta, hogy a lap alapelveinek össze kell vág-nia a kongregácziók alapelveivel és pedig nemcsak általánosságban, de a mostani modern viszonyokhoz idomított alapelveivel. A viszony pedig olyan legyen, hogy az összes kongregácziók ugy tekintsék e lapot, mint az ő elveik hordozóját. Szellemi és anyagi kiál-lítását illetőleg legyen első sorban ifjúsági lap, mert más közönsége egyelőre alig is van.

Legyen a czime például „Keresztény Magyar Ifjúság

Dr Köszeghy kijelenti, hogy ő maga már két év óta foglalkozik egy hasonszellemü lap megindításának eszméjével. Csatlakozik Izsóf fejtegetéseihez.

Komárik atya hozzájárult dr Köszeghy indítvá-nyához.

Az elnöklő püspök az igéknek testet kiván adni, azért határozatot óhajt az iránt, hogy kit bízzon meg az országos értekezlet a lap szerkesztésével.

Az értekezlet egyhangúlag az előadó személyében állapodott meg. Izsóf, midőn megköszöni a kitüntető bizalmat, kijelenti, hogy a lap szerkesztését, tekintettel annak nagy missiójára, félelemmel ugyan, de Istenbe vetett bizalommal elfogadja, mert a kongregácziók ügyét oly fontosnak ismeri, hogy arra akár egy életet is méltó feláldozni.

A közlöny mint képes ifjúsági havi lap már szep-tember hóban megindul.

Végül dr Prohászka Ottokár intézett szózatot az egybegyűltekhez. Szörnyű bajokkal küzködik az egy-ház saját fiainak fespedése, ellenségeinek szervezett ereje ellen — mondá. Nincs mit várni. Nekünk is szer-vezetekbe kell lépni, hogy azok által fölszitsuk ma-gunkban az apostoli szellem tüzét és tetterejét. Azért ő még egy lépéssel tovább megy. Ne csak az ifjúságot, de a katholikus művelt férfiakat is állítsuk bele a Mária kongregáczió életerős szervezetébe, mert ezek különben, mint füzetlen, drága gyöngyök szertepereg-nek. Ha nehéz is a munka — nem baj. Gondoljunk arra, hogy ez — kezdet ! Mink szántásra vagyunk hi-vatva, hogy utánunk mások arassanak. „Itt a Damja-nich-utcza elején látok egy patikát a boldogságos Szűzhöz. Uraim, beteg a társadalom ! Nyissunk neki patikát! A legjobb patika lesz: Patika a Boldogságos

Szűzhöz. íme, ez a Mária-kongregáczió." (Éljenzés !) Az elnöklő püspök ur összefoglaló szives búcsú-szavai és Kánter apát lelkes köszönete zárta be a nagyfontosságú tartalmas értekezletet. Ezután az egész társaság átvonult a vendéglátó Mária-kongregáczió in-ternátusának ebédlőjébe, hol a liliomokkal díszített asztalokhoz telepedtek le.

Még éppen oszlóban volt a lelkes társaság, midőn megjött a biboros-herczegprimásnak az országos érte-kezletből küldött üdvözletre szóló választávirata. A nagy lelkesedéssel fogadott távirat ekkép szól :

Méltóságos Majláth Gusztáv püspök urnák. Buda-pest, Damjanich-utcza 50.

A Mária-kongregácziók országos értekezletéből küldött szives üdvözletet őszinte köszönettel vettem.

Az értekezlet tanácskozásaira Isten áldását kérem.

Vaszary Kolos, bibornok.

24 RELIGIO. LXI. év f. 1902 H I V A T A L O S .

I. A'allás- és közoktatásügyi magyar mini^terem előterjesztésére Mohi Antal dr győri apátkanonoknak és püspöki helynöknek a szerbiai püspöki czimet ado-mányozom.

II. Vallás- és közoktatásügyi magyar ministerem előterjesztésére a győri székeskáptalanban Surdnyi Já-nos dr őrkanonoknak éneklő, Mladoniczky Ignácz győr-hegyi prépostnak örkanonokká, Schlegel Péter székes-egyházi íoesperesnek győrhegyi préposttá, Kutrovdtz Ernő felszentelt püspök, soproni főesperesnek székes-egyházi, Balics Antal dr mosoni főesperesnek soproni, Braun Adolf locsmándi főesperesnek mosoni, Giessicein Sándor dr pápai főesperesnek locsmándi és Nagy Antal iskolás kanonoknak rábaközi főesperessé való fokozatos előléptetését jóváhagyván, az ekként megüresedő ka-nonokságokra és pedig a komáromi főesperességre Varga János tiszteletbeli kanonokot és. kisebb papne-velő intézeti igazgatót, a pápai főesperességre Balics Lajos dr nagyczenki plébánost és az iskolás kanonok-ságra Ruschek Antal győrnádorvárosi plébánost kine-vezem.

III. A7allás- és közoktatásügyi magyar ministerem előterjesztésére Horváth Lajos győrnjvárosi plébánost és Bolgár Eerencz egyedi plébánost a győri székeskáp-talan tiszteletbeli kanonokjaivá kinevezem. Kelt Bécs-ben, 1902. évi junius 25-én.

IV. Vallás- és közoktatásügyi magyar ministerem előterjesztésére Páder Rezső horpácsi plébánost a soproni társaskáptalan prépostjává, továbbá ugyanazon káptalanban Domnanovich Férencz őrkanonokot olvasó, Zehetbauer Ottó dr. kanonokot éneklő, Stotz Károly nagyhöflányi plébánost örkanonokká, Kovács Ignácz peresznyei plébánost, pedig kanonokká kinevezem.

Kelt Schönbrunnban, 1902. évi junius 24-én.

F E R E N C Z J Ó Z S E F , s. k.,

Wlassies Gyula dr s. k.

VEGYESEK.

*** Kómából érkezett tudósításunk szerint Ram-polla bibornok államtitkár a mult hó 23-án adta át a i bíbornoki bizottság válaszát a Philippinák egyházi ügyében Rómába küldött amerikai küldöttség fejének Taft-nak. Az okmány olasz nyelven van fogalmazva és a küldöttség püspök tagja, mgre O'Gorman fordította le angolra. Az amerikai küldöttség a válaszszal általá-ban meg volt elégedve és Taft viszonválaszát ebben az értelemben adta ,át néhány nap múlva. Denique a büszke Egyesült-Államok, mely elvben semmiféle egy-házi hatóságot egyenrangúnak maga mellett nem tür, a róm. kath. egyház lelki fensőbbségével mégis kény-telen kivételt tenni.

— Nagy örömük van az egyház ellenségeinek Rómában. Van már az örök városban ó-katholikus ima szoba is, megfelelő egyén gondozása alatt. Az ó-kath.

imaszoba a Via Cavour utczában fekszik s ezelőtt csapszék vala. Most püspöki czimer díszeleg az utczai ajtó felett ezzel a felirattal: „Reformált kath. egyház."

Lelkésze e csapszékből átvedlett kultushelyiségnek, még pedig püspöki igényekkel, egy piacenza-megyei apostata pap, a ki magát msgre Miraglia-nak nevez-teti. Püspöki ordinatióját állítólag ott szerezte, a hol tudvalevőleg ilyen nincs, a methodistáknál. Egyébiránt az önmagát ordináló mgrenek nincsen csak két baja.

De ez aztán mindakettő fatális baj. Első az, hogy nin-csenek hivei. Második az, hogy a mgreval üzelmei miatt a rendőrség hadi lábon áll s nem egyszer tette már hűvösre a lázító agitátort. Egy ily hüsölés — csak másfélévig tartott.

— A drégelyi ünnep Szondy emlékére és tiszte-letére kitűnően volt rendezve és fényesen, nagy hatás-sal sikerült. A hazafiság és vallásosság e nevezetes ün-nepét Vaszary Kolos bgprimás, mint a drégely-palánki uradalom és Szondy várának tulajdonosa, a vármegyé-vel közösen csinálták. Részt vett pedig benne Hont-megye szine-java és még sok más előkelő vendég. A Sim or által épített Szondy-kápolnában Hont nagy szel-lemű szülöttje Bajner Lajos dr prelátus esztergomi kanonok pontifikált. Mise után a tudós főpap gyönyörű hazafias szentbeszédet mondott, élénken ecsetelve Szondy hazafiságát : mily hősiesen utasitá vissza Ali basa ajánlatát, mily bátran harczolt féltérden, mikor jobb térde megsebesült. Sinior herczegprimás ezt a hazafiságot akarta megjutalmazni és kitüntetni a Szondy-kápolna építésével, melyet a Magyarok Nagyasszonyá-nak oltalmába ajánlott. Szondy-szobrot is állíttatott e kápolnába, mert Szondynak, ki a kereszt védelmében

küzdött a török ellen, itt van legméltóbb heij^e. 0 mint keresztény hős többet érdemel, mint obeliszket : az ő szent emlékét kápolna őrizze, a hős szobrával. Két erőssége van e hazának — folytatta a prelátus : egjnk Szent-István, a másik Magyarország Nagyasszonya.

— Az esztergomi nyugdij-lanácskozmány kedves emlékei közé a többi közt a régi ismerősök találkozása és a kanonok urak feledhetetlen vendégszeretete sorol-ható. E lap szerkesztője majdnem ketté volt kénytelen szakadni, hogy a két oldalról is tapasztalt szívességnek eleget tehessen. Mások szóljanak másokról, én ezúttal Bajner és Bogisich kanonok urak vendégszeretetének hirdetői közé csapok fel, kik között ugy oszlottam meg, hogy ezidőszerint — il l'a voulu — Bogisich püspök ur terhére estem, a ki Váray és Kánter urakkal csak-nem tejben-vajban fürösztött bennünket s rég ismert szellemes barátságával igazán feledhetetlenné tette a vele töltött rövid időt.

— Ebéd és tisztelgés a pápánál. Most vasárnap X I I I . Leo pápa jubileuma emlékére 1500 szegény em-bert vendégelt meg a Vatikánban. Azután egyletek s az ifjúság felvonulása volt, mely igen sikerült.

t Gyászhír. Mély részvéttel vettük a következő gyászjelentést: A szeged-alsóvárosi szentferenezrendi zárda tagjai a fájdalomtól megtört lélekkel jelentik szeretett atyjuknak és testvérüknek, főtisztelendő Sárgay János Tamás szent ferenezrendi áldozópap, házfőnök, szeged-alsóvárosi plebános-lielyettes, kiérdemült gymnasiumi tanárnak, élete 64-ik, szerzetesi életének 48-ik, áldo-zópapságának 40-ik évében, f. hó 4-én este 7 órakor szívszélhűdés következtében hirtelenül történt gyászos elhunytát, A forrón szeretett drága halott földi marad-ványai f. hó 6-án délután 4 órakor fognak a szeged-alsóvárosi sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az en-gesztelő szent-miseáldozat pedig folyó hó 6-án délelőtt 11 órakor fog a szeged-alsóvárosi templomban az Egek Urának bemutattatni. Béke hamvaira ! Szeged-Alsóvá-ros, 1902. évi julius hó 5-én.

A szerkesztő telefonja.

Bécsi levelező. Hova küldjem a lapot ? Hol tölti a vakácziót '?

Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő : Brezaay Béla, hittudor, k. m. tud. egyetemi ny. r. taüár.

Bndapest. 1^02. Nagy Sándor könyvnyomdájából. IV., Papnöveide-utcza 8. sz.)

Megjelenik e lap heten- £ ként kétszer : szerdán és szombaton. ;

Előfizetési dij : j félévre helyben s posta- ;

küldéssel 5 frt.

Szerkesztő lakása : § Budapest.

VI., Bajza-utcza lé. sz., | hova a lap szellemi j részét illető minden I küldemény czimzendő. f

K A T H O L I K Ü S E G Y H Á Z I , T Á R S A

H A T V A N E G Y E Budapesten, julius 12. 4.

Előfizethetni minden kir. postahivatalnál : Budapesten a szerkesz-tőnél, és Nagy Sándor

könyvnyomdájában, IV., Papnövelde-utcza

8. sz. alatt, hova a netaláni reclamatiók is,

bérmentes nyitott levélben, intézendők.

In document Religio, 1902. 2. félév (Pldal 26-29)