Freiburg. A Mária-kongresszus. —
Ünnepi hangulatban nyitották meg 18-án a svájczi Freiburgban a Mária-kongresszust. Lausanne ösz püs-pöke Deruaz üdvözölte a Kornhalleban összejött mint-egy 400 kongresszistát, kik között nyolcz püspök volt.
Kiváló nevezetessége volt a megnyitásnak a pápa le-vele, melyben a kongresszusra apostoli áldását adja.
Ezután Miksa szász királyi herczeg emelkedett szó-lásra és a rendező-bizottság nevében üdvözölte az
egybegyűlteket. Magyarországból Komárik István két kalocsai ifjúval, dr Krammer György esztergomi theo-lógiai tanár, Fausztusz Elek szatmári gimnáziumi tanár és Illecskó Lajos lőcsei hittanár vettek részt a kongre-szuson, melynek technikai beosztása a katholikus nagy-gyűlésekre emlékeztet. Négy szakosztály (I. Szűz Mária tisztelete hittani szempontból. Hivatalos Mária-kultus.
II. Hogy tiszteli a nép napjainkban szűz Máriát? III.
Történeti felolvasások a Mária-kultusról. IV. Vegyesek.
Varia Mariana ) dolgozott délelőtt—délután 2—2 óra hosszat. Délután 4-kor voltak a nyilvános nagy ülések, j Kedd, szerda, csütörtök, mind igy ment. Csak a Mária ; kongregáczióknak volt külön napjuk. Ez augusztus hó 20-án volt.
Mannheim. A német katkolikusok nagygyűlése. — A németországi katholikusok 49-ik nagygyűlésére sok résztvevő jött el a birodalom minden részéből Mann-h e i m b e m u l t Mann-h ó 25-én. Ott voltak többek között BacMann-hem, Cahensli, Dasbach, Gröber,Pichler. Porsch. Roeren. Scha-edler és Trimborn képviselők.Délután 3 órakor indult meg a diszmenet. amelyben összesen 140 egyesület vett i részt 20.000 emberrel. A menet a főúton végig ment az uj ünnepi csarnokba, ahol a császár, a pápa és a j nagyherczeg mellszobra volt felállitva. Útközben a freiburgi érseket zajos ovácziókban részesítették. A j gyűlést délután 5 órakor nyitotta meg Giesler bírósági j irodaigazgató. Utána Schaedler képviselő az impozáns j menetről emlékezett meg, amely megmutatja, hogy az i ember lehet munkás anélkül, hogy a vörös zászlót ! követné. Csak az egyház n y ú j t h a t üdvöt, csak az egy- | ház segíthet a munkáson. Azután a freiburgi érsek j beszélt és azokat az áldásokat ecsetelte, amelyeket az egyház a munkásnak nyújt. A legutóbbi fuldai püspök-konferenczián — úgymond — meggyőződött róla, hogy az egyház főfeladatának tartja a munkások érdekeinek | előmozdítását. Beszédét azzal fejezte be az érsek, hogy megáldotta a gyűlést. Azután Reinhardt freiburgi mun-kásegyesületi titkár beszélt a katholikus legényegye-sületek előnyeiről, utána pedig Bonaventura páter (Berlin) az egyházról és az egyház emberszeretetéről.
A beszédeket mind nagy tetszéssel fogadta a gyűlés.
Azok a résztvevők, akik az ünnepi csarnokból kiszo-rultak, egyidejűleg más termekben tartottak gyűlése-ket. Este 8 órakor ugyancsak nagy részvétel mellett ismerkedő-est volt, amelyen Martin polgármester üdvö-zölte a gyűlés tagjait a város nevében.
A német katholikusok nag}'gyűlése hozzájárult a pápa világi uralmának helyreállítását kivánó nyilatko-zathoz, úgyszintén ahhoz az indítványhoz, hogy
Német-ország katholikusait a tavaszszal rendezendő római za-rándoklathoz való csatlakozásra szólítsák fel, hogy a pápának szerencsekivánataikat és hódolataikat bemu-tassák. Elfogadtak továbbá egy nyilatkozatot, amely-ben Windhorst-féle szövetségek alakítását ajánlják végre, hogy különösen a katholikus ifjúságot önkép-zésre buzdítsák és meggyőződésében megerősítsék. Egy másik határozati javaslat a meggondolatlan kivándor-lástól óvja a katholikusokat és azt ajánlja nekik, hogy előbb a Szent-Ráfael-egyesület segítségét vegyék igénybe. Azután elfogadtak egy nyilatkozatot, amely-ben nagy megelégedéssel veszik tudomásul, hogy a jeruzsálemi görög szerzeteseknek az ottani ferenez-rendi barátok ellen való kihágásait a támadók meg-büntetésével megtorolták és a német katholikusok áldo-zatkészségét felhívják a szentföldi egyesület törekvé-seire, különösen a jeruzsálemi német Szent-Pál-hospi-cium már megkezdett építésére. Végül kimondták, hogy a szeptember 3-tól 7-ig Namurban tartandó nemzet-közi eucharista kongresszusban való részvételt nagyon ajánlatosnak tartják.
Másnap, aug. 2G-án tartották a második zárt ülést, mely d. e. 11 órakor kezdődött. Ezen a szent Bonifácz egyesületet és a kath. kereskedő-egyesületet ajánlották támogatásra. Több apró indítványon kivül elfogadták azt is, hogy a kath. egyesületek tagjai csatlakozzanak a párbajellenes ligához és igyekezzenek véget vetni a párbaj ozásnak, különösen az erkölcsi párbaj kén y szer-nek. A záróülés 28-án volt, melyen elhatározták, hogy a legközelebbi nagygyűlést Kölnben fogják megtartani.
Végül Moerber érsek püspöki áldással rekesztette be a nagygyűlést.
KATH. NEVELÉS- és TANITÁSÜGrY.
A hitoktatók értekezlete.
(Vége.)
P . Rafael a gyermek lélektanának figyelembevé-telét ajánlja. Dr Schweighof er János, Guzsvenitz Vilmos felszólalásai után doktor Pokorny Emánuel szintén elfo-gadja az előadó határozati javaslatát, kijelenti, hogy Deharbetól eltérni nincs okunk. Három katekizmus-kiadás mellett van és pedig külön az I., II., külön a III., IV. és külön az V., VI. és a középiskolák első osztályai részére. A katekizmus módosítását végzendő bizottságra nézve azt ajánlja, hogy a püspöki kar kéressék fel a bizottságba kiválóbb katecheták kikül-désére. (Helyeslés.) Emher Károly szintén hozzájárul a határozati javaslathoz, de nem ismer külön gyermeki lélektant. A gyermeket szerinte mindig mint egész embert kell felfogni, habár a tehetségei még szunya-doznak. Gerely József rámutatva a katekizmus fejlődé-sének történetére s a katechizmus-oktatás ősi alapjaira föltétlenül a Deliarbe-rendszer megtartása mellett nyi-latkozik és a Linden jezsuita atya által legújabban átdolgozott Deharbe-féle katekizmust ajánlja a módo-sítás alapjául. A bizottságra nézve hozzájárul a Pokorny módosításához, különben elfogadja az előadó javaslatát.
Csajka Ernő dr óhajtja, hogy a bizottságból a j hitoktatók ne hiányozzanak, mert csak igy nézhetnek
; bizalommal a bizottság működése elé azok, kiket a
! katekizmus módosítása leginkább érdekel — a
hitokta-• tók. Az előadónak dolgozatát oly ügyes és becses
dol-150 R E L I G I O . L X I . évf. 1902.
gozatnak tekinti, hogy annak közzététele kivánatos.
(Helyeslés.) Farkas Lászlónak a bizottsági működésre vonatkozólag kifejezett aggodalmai után a püspök-elnök a vitát bezárja. Megnyugtatja az aggodalmasko-dókat és kijelenti, hogy a bizottságba csak azok lesz-nek megválasztva, akik a hitoktatásban kitűnlesz-nek. Arra kéri majd a püspöki kart, hogy a bizottságba első sorban gyakorlati hitoktatókat küldjön ki. A maga részéről szintén melegen ajánlja az előadó javaslatát.
Az értekezlet következőképpen határoz :
1. A Deharbe-féle katekizmust m e g t a r t j a ; 2. mó-dosítását óhajtja tekintettel a vatikáni zsinat határoza-tára ; 3. a módositás foganatosítása czéljából felkéri a püspöki kart, hogy a bizottságba szakférfiakat küldjön ki ; 4. a katekizmus többféle kiadásának kérdését a kiküldendő bizottsághoz utasitja ; 5 kimondja a vezér-könyv megszerkesztésének szükségességét.
Második tárgy volt a biblia, szertartástan és egy-háztörténelem kérdése a népiskolában. Előadó Palkovich Viktor esperes-plébános hangsúlyozza a három tárgy tanisásának lehetetlenségét az első négy osztályban.
Ugy kontemplálja a dolgot, hogy a tanév első harma-dában a szertartástan, a másik kétharmadban a biblia taníttatnék a katekizmus mellett. Az V. o. a szertar-tástant, a VI. o. az egyháztörténelmet javasolja. A két felső osztályban bibliai olvasókönyvet kiván és külön homiliás könyv szerkesztését tanácsolja. Az alsóbb osztályok számára u j bibliát kér.
Nóvák Lajos t. kanonok, érseki hitoktató felügyelő szerint az I. o. bibliai alapon kell tanítani a hittant.
Mint a főváros hitoktatásának érseki felügyelője tapasz-talatai alapján konstatálja, hogy a Gerely-féle bibliák használata határozottan nagyobb sikerrel járt, mint a Róder-féle tankönyveké. Az egyháztörténelem taní-tásánál a hazai egyháztörténelmet jobban kidomborítva óhajtaná látni. — Végh K. bejelenti a katekizmus és bibliának külön tankönyvek szerint való tanítását és egységes tankönyvet kiván. — Gerely József és Bub-regh Béla felszólalása után Walter Gyula Véghgel szemben kijelenti, hogy az egyház mindenkor nagy súlyt helyezett a biblia tanítására. Visszaesés lenne egy könyv szerint tanítani a hittant és bibliát, mert külön bibliatanitás a változott körülményeknek a követelmé-nye. A szertartástant a katekizmushoz, az egyháztör-ténelmet a bibliához kivánja csatolni. Kívánatosnak tartja a Szentföld földrajzának tanítását is.
Püspök-elnök Palkovics javaslatai alapján felteszi a kérdéseket. Az értekezlet kimondja, hogy a bibliák-hoz vezérkönyvet óhajt ; a Szentföld ismertetendő • homiliás könyv szerkesztendő és szemléltető képek is kívánatosak.
Ezután 1 és fél órakor a papnevelő vendégszerető asztalához ültek az értekezlet tagjai. A 2-dik fogásnál Krizsán h. kormányzó ékes szavakkal köszöntötte fel a püspök ur öméltóságát, ki válaszában az értekezlet tagjait éltette.
Három órakor folytatták a tárgyalást. Harmadik tárgyként Sebők Imre dr hitoktató a polgári és felső-kereskedelmi iskolák vallástanitásáról értekezett.
Kimu-tatja, hogy ez intézetekben sem óraszám, sem anyag, tekintetében nincs egyöntetűség. Kivált az állami isko-lákban csak egy hittani óra van. A tárgyakat sok helyütt a hitoktató egyéni felfogása állapítja meg.
Kiván ez iskolák számára egyöntetű utasítást és tan-tervet. Óhajtja, hogy a püspki kar hasson oda, hogy a nevezett iskolákban a teljesen elégtelen heti egy óra helyett mindenütt két óra legyen. Püspök-elnök meg-jegyzi, hogy ez a dolog már szóba került a püspöki k a i konferencziáin, de intézkedés nem történt, mert a kormány nem döntött még véglegesen a nev. iskolák rendezése tárgyában. Bubregh, Tyukos, Palkovicli felszó-lalásai után, kik a gyakori átlépések miatt a polgári és középiskolák hittani tantervének egységesítését kívánják, Buday Gerő élénk sziliekkel festi a kereske-delmi iskolák tanítói vallásos nevelésének elhanyagolt voltát. E r r e az értekezlet egyhangúlag hozzájárul az előadó javaslataihoz.
Negyedik tárgy volt a képezdei vallástanítás ügye.
Előadó Virágh István hittanár vázolja azokat a szo-morú viszásságokat, melyek a képezdei vallástanitás-ban, ugy a tanítási anyagra, tanítási órákra, mint a tankönyvekre nézve tapasztalhatók. U j tanterv és uta-sítás készítését javasolja tekintettel a tanítóképzők 4.
évfolyamára. Walter Gyula dr elfogadja a határozati javaslatot. Rámutat azonban a felsőbb leányiskolákra, leánygimnáziumokra, polgári tanitónőképzőkre, óvónő-képzőkre, ahol hasonló állapotok vannak. Végh Kál-mán, Ember Károly, Pintér Rafael és Tyukos János felszólalásai után az értekezlet ez értelemben hozta meg katározatát.
Az értekezlet nagy helyesléssel elfogadta ezután Csajka Ernő dr javaslatát, hogy minden papnevelő mellett gyakorló iskola is legyen.
Bubregh Béla az iparostanonczok vallástanitására hivja fel az értekezlet figyelmét. — Elnök-püspök a hitoktatók figyelmébe ajánlja Bubregh Bélának e kér-désben kiadandó könyvecskéjét.
Buday Gerő szólal fel végül és a hitoktatói állá-sok szervezését ajánlja, mert az eddigi állapotok mel-let ez állások csak átmenetiek. (Helyeslés.)
Elnök-püspök erre az előadók dolgozatainak a Gerely József szerkesztésében megjelenő „Egyházi Köz-l ö n y é b e n vaKöz-ló közKöz-lését indítványozza, a nyomatási költségeknek általa való födözése kapcsán. Az értekez-let szűnni nem akaró éljenzésekben mondott köszöne-tet a nagylelkűségért. Végül köszöneköszöne-tet szavazott az értekezlet ugyancsak az elnök-püspök indítványára Pokorny Emanuel dr-nak az értekezlet jegyzőkönyvé-nek fáradhatatlan vezetéseért. Püspök-elnök erre az értekezletet rövid szavakkal berekeszti.
Szétoszlás előtt Csekó Gábor apát-kanonok meleg szavakban köszönte meg ö méltóságának az értekezlet fáradtságot nem ismerő bölcs vezetését és annak a re-ményének adott kifejezést, hogy a hitoktatási kérdések az ő kezében bizonyára mihamarabb megoldást nyer-nek. Altalános éljenzés és taps követte e szavakat.
Az értekezlet tagjai bizonyára azzal a tudattal távoztak, hogy megvetették az alapját a jövendő
egész-séges hitoktatásnak ! AIL
II. Félév. 17. sz. RELIGIO. 151 Tanítók gyűlése.
A magyar katholikus tanitók segélyalapjának köz-ponti bizottsága mult hó 26-án tartotta évi közgyűlé-sét a fővárosban. A közgyűlésen Walter Gyula dr esztergomi praelatus-kanonok elnökölt, jelen voltak rajta kivül Begovcsevicli Róbert cz. püspök, Kittenberger István-praelatus-kanonok, lianes János esperes-plebá-nos, Szentgyörgyi Ferencz sookszelőczei főtanitó, Fejes J á n o s szombathelyi igazgató-tanitó, Greschik Viktor lőcsei igazgató-tanitó, Puchy József szentpéteri tanitó, Ember Károly és Bertalan Vincze képezdei tanárok, valamint mint vendégek Németh Károly szombathelyi hitoktató és Győrffy János székesfővárosi tanitó.
Walter Gyula dr elnök nyitotta meg a közgyű-lést, melyet beszéddel vezetett be. Rövid visszapillan-tást vetett a tanitók segélyalapjának 18 éves múltjára és fájdalommal szólott arról, hogy az egylet nem fejlő-dött abban az irányban, mely a várakozásoknak meg- j felelne. Bubics Zsigmond kassai püspöknek az alap : érdekében tett ajánlata nem talált a kellő visszhangra s ehhez hozzájárult az is, hogy a vallás- és közokta-tásügyi minister nem hagyta jóvá az alapszabályoknak azt a szándékolt módosítását, mely a tanitók kötelező tagságának életbeléptetését czélozta. Ezután melegen emlékezett meg a bizottság elhunyt alelnökének, Major János esztergomi igazgatónak érdemeiről.
Fejes János szombathelyi igazgató azt ajánlotta, hogy a tagsági kötelezettséget mondják ki a püspökök egyházhatósági jogkörükben minden egyházmegyében.
Bertalan Vincze képezdei tanár azt javasolta, hogy arra az esetre, ha a minister az ujabbi felterjesztés után sem volna hajlandó az alapszabálymódositást jóvá-hagyni, akkor az általános tagsági dijat 1 korona he-lyett 2 korenában állapítsák meg.
Walter Gyula dr esztergomi praelatus-kanonok kijelenti, hogy az alapszabálymódositást újból a minis-ter elé fogja minis-terjeszteni.
Tudomásul vették a beterjesztett számadásokat, valamint a kiosztott ösztöndijakról és segélypénzekről való jelentést.
A közgyűlés köszönetet szavazott a számadásokért s a felmentvényeket megadta.
Több administrativ ügy elintézése után az ülés véget ért.
KATH. EGYESÜLETI ÉLET és
KÖZTEVÉKENYSÉG.
A legényegyletek országos nagygyűlése Hosszú, beható és meglehetősen fáradságos tanács-kozások közben a nagygyűlés mai első napján üdvös haladást tett a katholikus legényegyletek ügye. Sok hiány pótlásáról intézkedtek, sok homályos kérdést tisztáztak, u j szempontokat vetettek fel, kölcsönösen kicserélték tapasztalataikat az elnökök, szerető
gon-dossággal tatarozták és bővitgették azt a nagyszabású épületet, melynek alapjait Kolping rakta le és amely azóta az egész katholikus világ iparos ifjúságának menedékháza lett. Városy Gyula dr. székesfejérvári püspök vezetése alatt magas nivón álló viták fejlődtek ki az egyes fontosabb kérdések körül és az iparos ifjúság jelen volt tagjai bizalommal láthatták, hogy milyen aggódó figyelemmel óvják őket elnökeik a struggle for life ezer veszedelmével szemben.
A nagygyűlés reggel 9 órakor szent misével kezdődött, melyet Városy Gyula dr székesfejérvári püspök czelebrált az erzsébetvárosi plebánia-templom-ban. A szent misét megelőzőleg az egybegyűlt papság
ünnepélyes Veni Sanctet énekelt, a szetmise alatt pedig Göndöcs karnagy régi magyar egyházi énekeket adott elő orgonán.
A szent mise után zászlók alatt, ugy ahogy jöt-tek, visszatért a menet a központi legényegylet Rot-tenbiller-utczai otthonába, ahol a püspök lakosztályába vonult vissza. Fél 11 órakor azután az egybegyűlt kongreszisták testületileg vonultak Schiffer Ferencz elnök szobái elé, ahol a püspök szállva volt és átkísér-ték őt a gazdagon felékesített díszterembe.
I t t rövid megnyitó ima után a püspök magas szárnyalású beszéddel nyitotta meg a tanácskozást.
A diszelnök megnyitó beszéde, mely után meg-alakult az elnökség. Schiffer Ferencz elnök mellett alelnök lett Köbért János sárvári prépost-plébános, jegyző Hofbauer György III. kerületi elnök. A pénztár megvizsgálására kiküldték Streicher Pétert, Kersch Mihályt és Siposs Antalt.
A kongresszus első előadója Virág Ferencz hit-oktató, pécsegyházmegyei elnök volt, aki a legény-egyesületek vallásügyéről tartott magvas értekezést.
Előadásában vázolta a legényegyletek feladatát, mely főképpen abból áll, hogy az iparos ifjúságot meg-mentse az elzüléstől. Ehhez ujabban a modern szaba-dos eszmék ellen való küzdelem is járul. Előadó min-dennek az orvosságát a vallásoktatásban látja.
A tanácskozás következő pontja Pokorny Emánuel fővárosi vallástanár értekezése volt a legényegyleti oktatásügyről. Szerinte nagyon fontos missziót teljesíte-nek a katholikus legényegyletek, mikor az iparos ifja-kat az elemi ismeretekre oktatják. Legényegylet nem képzelhető el ének nélkül. Előadó ajánlja az uniszonos éneket, de ne hanyagoljuk el a négyszólamú éneket sem. Szükségesnek t a r t j a a könyvitel tanítását, mely boldogulásuknak, üzletükben a rendnek legfőbb fel-tétele.
Sok helyen oktatás tárgyát képezi a földrajz, vegytan, történelem. Előadó mindezeknél fontosabbnak tartaná az előbb emiitetteket, amikhez még a rajztani-tást is csatolja.
Bota Ernő jézustársasági atya fejtegette ezután a legényegyesületi Mária-kongregácziók fontosságát.
Kifejti a Mária-kongregácziók hasznosságát, sőt szükségességét. Nem kell forczirozni, megjön az magá-tól is. Ő, úgymond, hetenkint kétszer j ö t t a központi legényegyletbe és három év múlva a tagok részéről támadt a Mária gyülekezet, maguk szervezték, maguk kezdték. De ki is merné megtagatni tőlük a szép intéz-ményt ha ők maguk lelkesednek Szűz Máriáért. Szűk-keblűség volna őket csak azért, mert ők talán kevéssé képzett iparosok — megfosztani a kereszténységnek a finomabb szellemi intézménytől.
A tárgyalást a déli órákban megszakították, mi-kor a kongresszisták társas ebédre gyűltek a társalgóba.
Délután 4 órakor ú j r a megnyitotta a püspök a tanács-kozást.
Először a pénztárvizsgáló bizottság jelentését hall-gatták meg, mire a felmentvényt megadták, azután Kersch Mihály szabadkai elnök előadása következett a vándorügy szervezéséről.
Rámutat azokra a veszélyekre, melyek az iparos ifjúságot a vándorlásközben fenyegetik. A vándorlás szükséges és hasznos, mert a tapasztalatok szerzésére alkalmas, de egyúttal külömböző kísértéseknek teszi ki az ifjút. -Előadó három momentumban látja ezeknek a veszélyeknek elhárítását :
1. A veszedelmek feltárása. 2. Munkaközvetítés.
3. Segélyezés. Különösen a segélyezésnél történő visz-szaélések megszüntetését kívánja.
Ugyancsak erről a tárgyról szólott Németh János keszthelyi elnök, aki különösen a munkásközvetitést
152 RELIGIO. LXI. évi. 1902.
tartja fontosnak, a vándorló iparos ifjú kész zsákmá-nya az üzérkedő helyszerzö irodáknak, azonkívül munka nélkül k ö m b e n csavargásra adják magukat vagy kénytelenek olyan mesterek szolgálatába lépni, akiknél vallási kötelmeiknek nem tehetnek eleget. Is-merteti az állami munkaközvetítők szervezetét és kívánja, hogy a legényegyletek ezekkel konnexióban szervezzenek munkaközvetítést, mely éppen olyan ked-vezményeket élvezzen, mint a már fennálló állami intézmények.
Andor dr ^előadása következett a legény egyesületi szövetségünknek a katholikus körök és egyesületek országos szövetségéhez való viszonyáról.
Két ilyen rokonczélu szocziális intézmény — úgy-mond — nem mozoghat az országban ugy, hogy az érintkezést ne keresné. Ezért kívánatosnak tartja, hogy a legényegyleti szövetség csatlakozzék a katholikus egyesületek országos szövetségéhez. Meg van győ-ződve, hogy a legényegyletek országos szövetségére hasznos lesz a csatlakozás.
Most Erdősy Károly értekezett a legényegyleti rendezőség nagy fontosságáról és a rendezői gyűlések-ről. Ez az értekezés mutatvány a szövetség tavalyi értekezletének megbízásából szerkesztett „Legényegye-süieti elnöki utmutató"-ból.
A nagygyűlésen jelen voltak :
Schiffer Ferencz, Erdősy Károly, Koberl János (Sárvár), H o f b a u e r György, Streicher' Péter (Tolna-Hőgyész), Vodicska Lajos, Streicher József (Paks), Pokorny Emánuel, Kersch Mihály (Szabadka), Siposs Antal (Léva), Glassies Egyed (Vasvár), Thym Adolf, Bóta Ernő, Bundala Mihály, Pintér Károly (Ozora), Glattfelder Gyula dr, Bilkey Ferencz (Székesfehérvár), Kada Mihály (Szentendre), Rada Jenő (Csorna), Dunay János (szatmári egyházmegye), Csintalan Mihály (Eper-jes), Bodnár Győző (Eper(Eper-jes), Guba Pál (Privigye), Wolfel Ferencz (Szegzárd), Rácz Endre (Csákvár), Tör-zsök Vilmos (Jánosháza), Virág Ferencz (Pécs), Cse-ienkó János alelnök (Pécs), Szőke Kázmér (Párkány), Gábel György (Német-Boly), Bocskay Kristóf (Baja), Krézmanics Péter (Marczali), Német János (Keszthely), Wiedermann Károly clr, Végh Ferencz (Pozsony), Sőry Mihály (Balassa-Gyarmat), Darázs József, Vilhelm Károly (Baja), AVurtz Pál (Baja), J a u c h Ferencz (O-Becse), Sándor Jenő (Jászó), Matalics József (Tolna-Szona), Viszota Alajos dr (Székesfehérvár), Ivánics Lajos (Szent-Endre), Urbányi József, Földessy István, Schillinger Hugó, Sebők Imre, Ficszin István, Molnár János (Balassa-Gyarmat), Szerbetits István, Darida Kál-mán, Galacz Pál, Nagy Ferencz, Szombati Imre
(Tolna-Ozora), Fábián Antal (Tolna-(Tolna-Ozora), Kiss Dezső (B.-Gyarmat), Wenczel István (B.-Gyarmat), ifj. Bun-dala József (B.-Gyarmat), Schimalschek János, Ludvigh Ferencz, R a j István, Husnya Géza, Fülöp Mihály.
A nagygyűlésről hódoló táviratot küldtek XIII.
Leo ő szentségének, Vuszary Kolos herczegprimásnak és Gruscha bécsi herc^egérseknek.
Másnap, csütörtökön fejezték be a legényegyesü-leti elnökök tanácskozásaikat, melyeknek vezető szem-pontja a legényegyleti oktatás és nemesebb szórako-zási módok megvitatása volt ; azonkivül több adminisz-tratív kérdést is tisztáztak, mik egyúttal mind hatha-tós eszközei is a kitűzött czél elérésének.
A diszelnök püspök, V.xrosy Gyula ur ő méltósága
A diszelnök püspök, V.xrosy Gyula ur ő méltósága