KÖZTEVÉKENYSÉG.
A vasárnapi muükaszttnetről.
Hat nap munkálkodjál és tedd meg minden dol-gaidat. A hetedik napon pedig a te Urad Istened szombata vagyon, ne tégy akkor semmi dolgot, se te, se fiad és leányod, se szolgád és szolgálód, se marhád, se a jövevény, ki kapudon belül van. A mózesi tör-vény ezen intézkedését negyedfél évezreden át szent tiszteletben tartották az ó-szövetségben nemcsak a zsi-dók, hanem még több pogány nép is, melyhez a ki-nyilatkoztatás sugarai eljutottak, s az uj-szövetségben a kereszténység népei.
De az emberi ész, ha a maga utjain akar haladni, s elzárkózik Isten világossága elől, oly tévedésekbe merül, melyek veszedelmet hoznak egész népekre s nagy nemzetekre.
Isten harmadik parancsolatjának meglazulását hozta ugyan maga után a reformáczió, de eltörülni ez sem törülte el. A vasárnap megszentelése, melyet a kath. egyház annyi évszázadon keresztül hiveinek lel-kére kötött, szigorú kötelességévé tett, az egyház tekintélyének lerontásával nagy csorbát szenvedett az egyháztól elszakadt népek között. Csak az egy angol nép volt az, mely konzervatív hajlandóságánál fogva, a kath. ősök hagyományához ragaszkodva, a mai napig is példás lelkiismeretességgel őrizte meg a vasárnap megszentelésének tiszteletben tartását.
A tizennyolczadik század hitetlenségë volt az, mely a vasárnap megszentelését a népek szivéből
ki-II. Félév. 16. sz. RELIGIO. 127 tépte. A franczia forradalom e téren is u j rendet
pró-bált behozni. Elég lesz az embernek — igy gondolták minden tizedik nap pihenőre ; nem kell a nemzet ere-jét annyi ünnepnapon a munkától elvonni. S a liberá-lis nemzetgazdászok farizeus képpel mondogatták, mi-nek megfosztani azt a szegény népet minden vasárnap munkakeresetétől ? Jól esik annak a szegény embernek ha vasárnap is kereshet valamit. Persze, hogy ez a liberális humanizmus nem annyira a szegény népre gondolt, mint azokra, kik a nép munkájából gazda-godnak.
De lám az igaz tudomány csúffá tette a naczio-nálista bölcsek okoskodásait. Az emberi szervezet tudo-mányos tanulmányozása arra az eredményre vezetett, hogy az ember természete maga is megkívánja a heted napi pihenést. Az Isten harmadik parancsolatja tehát természeti törvényen alapszik, melyet Isten Mózes tör-vényében külön is kinyilatkoztatott. S aki megszegi ezt a törvényt, az vét nemcsak Isten parancsolatja el-len, hanem a természet ellen is.
De természeti törvényt nem lehet büntetlenül áthágni ; megszegése magában hordozza a büntetés csi-ráját. í g y Isten harmadik parancsának tömeges áthá-gása is reázudítja a népekre és a társadalomra a bün-tetés átkát, erkölcsi és fizikai romlást hozván maga után.
A vallástalanság a materialisztikus gondolkozás terjedésének egyik kiváló előmozdítója az, hogy a munkásnép nagy részének nincs alkalma s módja lelki táplálékot magához vennie. Lélekölő egyformaságban darálja le napjait mint egy gép, melyet fűtenek, hogy munkaerőt fejtsen ki. Hogy munkájából megpihenve, Istennek is áldozzék, hogy felsőbb rendeltetésére is gondoljon, arra a jelenlegi viszonyok között ritkán akad ideje. Természetes dolog, hogy ilyen körülmények között sok munkás szivében kihal az ember felsőbb rendeltetésének tudata ; hisz van olyan, kinek arra sem j u t ideje, hogy családja körében övéinek
szentelhes-sen néhány órát, s hogy azt az imádságot, amelyet valamikor édesanyjától tanult, gyermekének ajkairól tanulja meg iijból megszeretni.
így lesz a vasárnap megszentségtelenitése az a talaj, ahol az anarchizmus mérget lehelő palántája fel-burjánzik. A társadalmi rend s nemzeti felvirágzásunk szempontjából is felette kivánatos, hogy a vasárnap megszentelése törvénynyel biztosítva legyen. A magyar törvényhozás nem is feledkezett meg egészen a
vasár-napi m unka szünetről ; az 1891 : XIII. t.-cz. arról intéz-kedik, hogy az ipari munkának vasárnapokon és Szt.
István király napján szünetelnie kell. De ez a törvény még nagyon hiányos, igen sok kibúvója van, s nélkü-lözi az erkölcsi alapot, a vasárnapot inkább csak pi-henő napnak tekinti, mint szent napnak.
Örömmel kell azért minden keresztényileg és hu-mánusan gondolkozó embernek üdvözölnie azt a törek-vést, mely a vasárnapi munkaszünetről intenzivebben kiván törvényes intézkedést, s e czélból az 1891 : XIII.
t.-cz. revízióját sürgeti.
Ezt tette a Magyarországi Katholikus Egyesüle-I tek Országos Szövetsége, mely ez értelemben a
képvi-! selőházhoz feliratot intézett*) Ehhez kell csatlakoznia j a magyar keresztény közvéleménynek. A magyar nép-j nek egy életbevágó érdekéről van itt szó. Állnép-jon mel-léje a keresztény Magyarország minden hive. Sürges-sük ennek keresztülvitelét minden téren; támadjanak ez eszmének harczosai a parlamentben s a törvény-hatóságok termeiben.
Mutassuk meg ezáltal is, hogy keresztények va-gyunk s keresztények akarunk lenni.
Dr Giesswein Sándor.
A legéuy egyesül etek II. nagygyűlése.
! 1 A magyarországi katholikus legényegyesületek tudvalevőleg augusztus 26., 27. és 28-án tartják meg Budapesten második országos nagygyűlésüket, amelyre nagyban folynak az előkészületek.
A nagygyűlés részletes programmja a következő : 1902. aug. 26-án (kedden). Egész nap folyamán a vidéki legényegyesületek elnökeinek fogadása a külön-böző pályaudvarokban s azoknak elszállásolása a köz-ponti katholikus legényegyesület tagjai által. Esti 7 óíakor : Bevezető ülés a központi ka'th. legényegyesü-let dísztermében. 1. Bevezető és üdvözlő beszéd. Tartja Schiffer Ferencz, központi elnök. 2. Küldöttség válasz-tása, mely a nagygyűlés vezetésére fölkéri mélt. és főt.
Yárosy Gyula dr székesfejérvári püspök urat, a magyar-országi kath. legényegyesületek országos szövetségének diezelnökét. 3. A nagygyűlésre megjelent igazolt kép-viselőknek, valamint a megbízottak neveinek felolva-sása. 4. A legszükségesebb legényegyesületi felszerelé-sek kiállításának megnyitása. Megnyitja Schiffer Ferencz, központi elnök s a kiállítást rendező Erdősi Károly, központi másodelnök. Esti 8 órakor : Ismerkedési est a'központi legényegyesület kerti helyiségében; társas-vacsora alatt a központi egyesület önképző osztálya és
dalárdája mulattatja az egybegyűlt tagokat. A társas-vacsora ára teritékenkint (három fogás : sült hus, tészta, gyümölcs) 1 korona 80 fillér. Az árak bor nélkül szá-mittatnak.
Augusztus 27-én (szerdán.) Reggeli 9 órakor:
Ünnepélyes Yeni Sancte a központi egyesület szom-szédságában, a budapest-erzsébetvárosi plebánia-tem-plomban. Tartja mélt. és főt. Yárosy Gyula dr székes-fejérvári püspök, diszelnök ur. Délelőtt 10 órakor : Nagygyűlés a központ helyiségeiben. 1. Diszelnöki megnyitóbeszéd mélt. és főt. Yárosy Gyula dr püspök úrtól. 2. A nagygyűlés elnökségének megalakulása. 3.
A mult gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 4. Elnöki jelentések. 5. A tárgyalandó kérdések feldolgozása, a) A legényegyesületi vallásügyről; annak módjairól s a módozatoknak szigorú pontossággal betartandó kivite-léről. Előadó Virág Ferencz, vallástanár, pécsegyház-megyei elnök, lelkiigazgató, b) A legényegyesületi oktatásügyről ; kötelező, általános tanmenet
kidolgozá-* E feliratot ifj. Zichy János gróf elnök intézte a szövet-s é g nevében a képviszövet-selőházhoz, szövet-s egészövet-sz terjedelmében lapunk-nak julius 12-diki számában (II. félév 4. szám) olvashatjuk.
128 RELIGIO. L X I . évi. 1902.
sànak szükségességéről. Előadó Pokorny Emánuel, val-lástanár. c) A legényegyesületi Mária-kongregácziók fon-tosságáról. Tartja Botha Ernő S. J., a központ Mária-kon-gregácziójának vezetője, d) A vándorügy szervezéséről.
Előadó Kersch Mihály szabadkai elnök. Véleményező Németh János keszthelyi elnök. Déli 1 órakor társasebéd az egyesület társalgójában. Egy teriték ára (4 fogás gyü-mölcscsel) 2 korona. Délután 4 órakor : A nagygyűlés folytatása : e) Legényegyesületi szövetségünknek a katholikus körök és egyesületek országos szövetségé-hez való viszonyáról. Előadó : Dr Andor György, esz-tergomi egyházmegyei elnök, herczegprimási titkár; f) A legényegyesületi rendezőség feladatának nagy fon-tossága ; rendező gyűlésekről. Mutatvány a szövetség tavalyi értekezletének megbízásából szerkesztett „Le-gény-egyesületi elnöki utmutató"-ból. Felolvassa az elnöki utmutató szerzője: Erdősi K á r o l y ; g) Legény-egyesületi szórakozásokról. Előadás a központ tapasz-talatai nyomán, h) Legényegyesületi segélyegyesületek-ről. Előadó : Schiffer Ferencz, központi elnök. Este 8 órakor : Ünnepi társasvacsora a köpzonti egyesület disztermében. A társasvacsora alatt a központi egyesü-let dalárdája s tagjai a szinpadon mulattató előadáso-kat tartanak. Egy teriték ára 1 korona 60 fillér.
Augusztus 28-án (csütörtökön). Reggeli 9 órakor : Hálaadó szentmise az erzsébetvárosi plebánia-templom-ban. T a r t j a : Schiffer Ferencz, központi elnök. Délelőtt 10 órakor: A nagygyűlés folytatása és berekesztése.
1. A legényegyesületek által XIII. Leo pápának be-mutatandó ünnepélyes hódolatról. Előadó : Erdősi Károly, központi másodelnök. 2. Szabóky Adolfnak, a magyar legényegyesületek atyjának emeltetendő szobor gyűjtési módozatairól. Előadó : Molnár Mihály, köz-ponti világi alelnök. 3. A legény egyesületek jótékony-sági egyesületeknek ismertessenek-e el ? A kérdést fölveti és megvilágítja a központi elnök. 4. Elnöki jelentés az összes legényegyesületi elnökök által az év őszén rendezendő mainzi általános elnökgyülésről. 5.
Diszelnöki zárszó. Tartja méltóságos és főtisztelendő dr Városy Gyula diszelnök ur. A nagygyűlés bevégzése után társasebéd az egyesület társalgójában (egy teriték 2 korona), utána tetszésszerinti szórakozás.
HIVATALOS.
Vallás- és közoktatásügyi magyar ministerem előterjesztésére a pécsi székeskáptalanban Waj dits Gyula tiszteletbeli kanonokot és papnevelő - intézeti lelki igazgatót mesterkanonokká és Kuzmics József dolnji-miholjáczi esperes plébánost tiszteletbeli kano-nokká kinevezem.
Kelt Ischlben, 1902. évi julius hó 27-én.
F E R E N C Z J Ó Z S E F , s. k.,
Wlassics Gyula dr s. k.
VEGYESEK.
— Katholiknsok gyűlése Prágában. A cseh kath.
legényegylet ötvenéves jubileuma alkalmából nagy-gyűlést tartott, melyen sok asszony és leány is vett
részt. Jelen voltak Brynych püspök és Krikava udvari tanácsos, rendfőnök. Skrbensky báró bibornok, her-czegérsek kimentette elmaradását. Az ünnepi beszédet Burián kanonok mondotta, ki elpanaszolta, hogy a főiskolákon már hitetleneket alkalmaznak tanárokul s erős szervezkedésre szólította fél a katholikusokat.
Éppen mikor Brynych püspök szólásra emelkedett, lépett be a terembe 30 kiküldöttje a bécsi szent Me-thodus-egyesületnek, kiket kitörő lelkesedéssel fogadtak.
Ezután Brynych beszélt, ki szintén tevékenységre buz-dította a katholikusokat.
— Iparosok Mária-kougregácziója. Az újonnan alakult „Budapesti iparosok Mária-gyülekezete14 Nagy-boldogasszony napján tartotta első felvételi ünnepélyét.
A tagfelvételt Kohl Medárd dr püspök végezte délután 3 órakor a Jézus szent Szive templomában. Ez alka-lommal 45 tag vétetett fel.
— Változás a kegyes tanitórendben. A budapesti piarista főgimnázium érdemes igazgatója, Janky Károly váratlanul, súlyosan megbetegedvén, helyébe e rend kormánya Kovács Antal kecskeméti főgimnáziumi tanárt nevezte ki. Vörös Mátyás, a hirtelen elhunyt lévai ház-főnök helyét Malonyciy Istvánt, a máramarosszigeti rendház eddigi főnöke foglalta el, akinek helyébe Keller János veszprémi tanárt küldik. Azonkívül Debreczenbe megy Eherhardt Béla, Nagy-Károlyba Nil,los János, Kecskemétre Szalai Károly, Magyar-Ü várra Stüter János, Selmeczbányára Csincsák László (világi), Veszprémbe Schultheis s Vincze piarista és Murányi^lános okleveles világi tanár.
— A l)on Bosco magyar intézetből. Az intézet igazgatósága a következőket hozza az érdekelt szülők tudomására. 1. Az intézetbe való felvétel végett kül-dendő kérvények csak, augusztus hó végéig fogadtatnak el.
2. Miután az intézet 45 növendéknél többet nem képes magába fogadni, a felveendők számát 45-ön tul ter-jeszteni nem lehet. 3. Első sorban a fizetők vétetnek
fel, azután a megállapított szám kiegészítéséig a ked-vezményesek és ingyenesek ; ez utóbbiak szegénységi bizo-nyítványt tartoznak bemutatni. 4. A kedvezmény kizá-rólag csakis az élelmezésre vonatkozik. Ennélfogva senki sem menthető fel a programmban megkívánt felszere-lés, továbbá a ruházat, az apróbb iskolai kiadások és az utazások költségei alól. Le kell tenni 40 koronát az esetleges visszautazásra, ha netalán nem maradhatna az illető, mert az intézet nincs azon helyzetben, hogy ily esetben az útiköltségeket fedezze, amint ezt eddig tette. 5. Hogy meddig maradnak az ifjak a külföldön, azt előre megállapítani nem lehet. Addig semmi esetre sem költöznek vissza, mig Magyarországban szalézi intézet meg nem nyilik. De ez esetben is csak azok, a kiket a rendfőnök a társaság érdekében odaküldeni jónak lát. A szalézi pap Európa bármely helyére
küld-hető. 6. A szalézi társaság nem kötelezi magát arra, hogy mindazokat, akik papi pályára jelentkeztek, csak ugyan papokká képezi, sem pedig határidőt nem mond-hat az illetők felszentelésébe nézve. Mert ha valaki a papi tanulmányok eredményes befejezéséhez kevés re-ményt nyújt, ez vagy visszamegy a saját költségén, vagy ha akarja, kisegítő lehet. Cavaglia, aug. 6. 1902, Az igazgatóság.
KcsÈ^ A főszerkesztő távollétében felelős szer-kesztő : Valnicsek Béla.
Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő : Breznay B é l a , hittudor, k. m. tud. egyetemi ny. r. tanár.
Budapest, 1902. N a g y Sándor könyvnyomdájából. (IV., Papnövelde-utcza 8. sz.)
IP
Megjelenik e lap heten- | ként kétszer : szerdán és szombaton, i
Előfizetési dij : j félévre helyben s posta- !
küldéssel 5 f r t . Szerkesztő lakása : f
Budapest.
VI., Bajza-utcza 14. sz., § hova a lap szellemi ; részét illető minden Ï küldemény czimzendő. :
K A T H O L I K U S E G Y H Á Z I , T Á R S A
H A T V A N E G Y E
Budapesten, augusztus 27.
Előfizethetni minden
kir. postahivatalnál : I Budapesten a szerkesz- § tőnél, és Nagy Sándor !
könyvnyomdájában, \ IV., Papnövelde-utcza |
8. sz. alatt, hova a | netaláni reclamatiók is, :
bérmentes nyitott I levélben, intézendők. f