Vizsgálatunk3 során arra törekedtünk, hogy megismerkedve a mai magyar társadalomban köz vélemény-kutatói eszközökkel feltárható antiszemitizmussal, ellenőrizzük az „antisze-mita szeretet” hipotézisét, megnézve, hogy a zsidóellenesség miként függ össze a magyarok iránt érzett szeretettel.
2 prohászkA Ottokár: A keresztény kurzus kisiklása. Új nemzedék, Február, 1920.
3 Az „ELTE TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0056” Társadalominformatikai pályázat keretében vég zett társadalmi konfliktus-kutatás részeként 2013-ban országos reprezentatív mintán (N= 1008 fő) végeztünk kérdőíves adatfelvételt, melynek célja többek között a zsidókkal, a zsidósággal kapcsolatos egykori és mai képzetek, attitűdök vizsgálata, valamint az antiszemitizmus rejtett tartalékainak feltárása volt.
A zsidókról alkotott kép és antiszemitizmus a mai Magyarországon
A kérdőívben öt téma volt alkalmas arra, hogy a zsidókkal kapcsolatosan kifejezésre jutó rokon-és ellenszenveket, illetve attitűdöket vizsgálhassunk.
Az első kérdéscsoportban a megkérdezettek és az általuk „zsidónak” nevezett csoport tagjai között érzett társadalmi közelség és távolság érzését vizsgáltuk. A társadalmi távolság érzésének mérésére szokásosan alkalmazott Bogardus-skálából három fokozat segítségével mértük a megkérdezett és az általa zsidónak gondolt csoport tagjai közötti távolságérzetet.
A közeli interperszonális kapcsolat (házastársi, partnerségi viszony), a szomszédság és a katársként való elfogadás dimenzióiban kérdeztük meg, hogy volna-e kifogása a megkérde-zettnek „zsidó” személy ellen az adott típusú kapcsolatban.
A második kérdéscsoport két kérdésből állt. Az egyik kérdésben azt kérdeztük meg, hogy a megkérdezett személynek lenne-e kifogása az ellen, hogy Magyarországnak zsidó miniszterelnöke legyen. A másik kérdés ugyanezt a lehetőséget feszegette, ezúttal azonban azt kérdeztük, hogy a megkérdezett mit gondol, a magyar lakosság többsége pártolná vagy ellenezné-e ezt a lehetőséget.
A harmadik kérdésblokkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a megkérdezett mekkora szá-mosságban képzeli el a magyarországi társadalmon belül a zsidókat. Úgy gondoltuk, hogy a becsült létszámadatok alapján következtethetünk a zsidókkal kapcsolatos félelmekre és szorongásokra, illetve azok hiányára.
A negyedik kérdéscsoport a magyarországi Holocausttal kapcsolatos attitűdöket kutatta, mindenekelőtt arra kérdezve, hogy a megkérdezett hova helyezi el a magyarországi Holoca-ustot a nemzeti tragédiák sorában, és milyen tényezőket tesz felelősség azért, hogy ez a tra-gédia bekövetkezett.
Az ötödik kérdés témáját a hajdani Magyar Nyilaskeresztes Párt programja adta, melynek egyik pontja „Zsidómentes Magyarországot” követelt. Azt néztük, hogy ez a pont 2013-ban milyen mérvű egyetértést vagy elutasítást vált ki a közvéleményből.
Eredmények
A társadalmi távolságérzetre vonatkozó kérdésre kapott válaszok alapján azt mondhatjuk, hogy a megkérdezettek körében mérsékeltnek mondható a zsidókkal szemben mutatott távol-ságtartás, s mindenképpen kisebb, mint a cigányoktól való távolságérzet (1. táblázat).
A büntető hatalom korlátainak megtartása: a büntetés mint végső eszköz
1. táblázat
Társadalmi távolságérzet (az elfogadók aránya százalékban)
Partner Szomszéd Munkatárs
Zsidó 41 66 80
Cigány 25 59 73
A zsidók politikai szerepvállalása a modernkori magyar társadalom egyik neuralgikus témája. Az első világháború magyarokra nézve tragikus következményeit a magyar társada-lom nem tudta lélektanilag feldolgozni. A vesztes háborúval együtt járó területveszteségek, népességveszteségek által okozott kognitív disszonanciát már a kortárs magyar közvélemény is antiszemita értelmezési keret segítségével oldotta fel, amit azután az életbe később lépő nemzedékek változtatás nélkül átvettek. Az antiszemita értelmezés lényege, hogy az első világháborút a magyarok számára előnytelenül lezáró trianoni békeszerződésért a háború végén kirobbant forradalmak zsidónak minősített vezetői a felelősek, ide értve az 1918 no -vemberében hatalomra jutott Károlyi-kormány egyes minisztereit és az 1919 márciusában 100 napig uralomra jutott Tanácsköztársaság népbiztosait.
A zsidónak minősített politikusokkal kapcsolatos antiszemita érzületeket elmélyítette az ugyancsak elveszített második világháború után szovjet támogatással uralomra jutott magyar kommunista vezetés személyi összetétele, melyet Sztálin gondosan úgy válogatott össze, hogy alig legyen köztük valaki, akit a magyar közvélemény ne észlelhetne másnak, mint
„zsidónak”.
Ebben a kontextusban érdemes megismerkedni a válaszokkal, melyeket a következő kérdésre kaptunk: „El tudná-e képzelni, hogy még ebben az évtizedben Magyarország miniszterelnöke zsidó legyen?” A kérdésre a megkérdezettek 44 százaléka igenlő választ adott. A 2. táblázatban mutatjuk be a többi kategória kapcsán kapott válaszok alakulását.
2. táblázat
„El tudná-e képzelni, hogy még ebben az évtizedben Magyarország miniszterelnöke zsidó legyen?”
(igen válaszok aránya százalékban)
nő 65
35 évesnél fiatalabb 49
erdélyi magyar 44
zsidó 43
cigány 30
férfi homoszexuális 20
nő homoszexuális 19
A zsidókról alkotott kép és antiszemitizmus a mai Magyarországon
A „zsidó” miniszterelnök lehetősége a megkérdezettek személyes elképzelése szerint a középmezőnyben van. Érdemes egy pillantást vetni a következő táblázatra, melyben azt mutatjuk be, hogy mit gondolnak az egyes megkérdezettek a többségi véleményekről.
3. táblázat
„Ön szerint mit gondol a többség arról, hogy Magyarország miniszterelnöke...”
(igen válaszok aránya százalékban)
nő 42
35 évesnél fiatalabb 34
erdélyi magyar 30
zsidó 27
cigány 17
nő homoszexuális 10
férfi homoszexuális 10
A megkérdezettek szerint a többség minden esetben kevésbé toleráns, mint ők maguk.
A csökkenés minden kategóriában szemmel látható. Zsidó miniszterelnököt a többség 27 szá-zaléka fogadna el, ez 16 százalékos csökkenés a személyes véleményhez képest. Ennél nagyobb a csökkenés (23 százalék) a női miniszterelnök esetében, míg a többi kategóriában kisebb mérvű a csökkenés.
Megkérdeztük, hogy a megkérdezett becslése szerint hány zsidó él Magyarországon 2013-ban. A kérdésre 19 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni. A válaszadók által adott létszámokat átlagolva 13 százalékos arányt kapunk, ami meglehetősen magas a tényleges arányhoz képest.
4. táblázat
„Becslése szerint Magyarország lakosságának hány százaléka zsidó?” (százalékban)
alulbecslők (100 000 fő alatt) 1
pontos becslők (100 000–200 000 fő között) 3
felülbecsülők (200 000–500 000 fő között) 22
extrém felülbecslők (500 000 fő felett) 55
Válaszhiány 19
Az 5. táblázat az 1944-es zsidóüldözéssel, deportálással kapcsolatos véleményeket mutatja.
Az említési arányok alapján a Holocaust nincs benne a többség által nyilvántartott nemzeti tragédiák sorában, szemben – a leginkább nemzeti traumának tartott – trianoni békeszerző-déssel vagy az 1956-os forradalom leverésével.
A büntető hatalom korlátainak megtartása: a büntetés mint végső eszköz
5. táblázat
A három legnagyobb magyar tragédia (az említők aránya százalékban)
A trianoni békeszerződés 68
Az 1956-os forradalom leverése 48
A 2. magyar hadsereg pusztulása a Donnál 37
Zsidóüldözés, deportálás, Holokauszt 37
A nyilasok hatalomátvétele 1944 őszén 23
Világosi fegyverletétel, megtorlások 25
Mohácsi csata 26
A szovjet megszállás, malenkij robot 14
Tanácsköztársaság 9
Bár a felnőtt lakosság csak 37 százaléka sorolta be a Holokausztot a három legnagyobb magyar történelmi tragédia közé, mindenkitől megkérdeztük, hogy a mit gondolnak arról, hogy kit/kiket terhel a felelősség a magyar zsidók gettókba zárásáért és Auschwitzba depor-tálásáért. A válaszok jellegzetesen alakultak.
6. táblázat
A magyarországi Holokausztért viselt felelősség megítélése (a „felelősség terheli” választ adók százalékos aránya)
Hitler és az akkori német kormány 92
Az SS és a Gestapo 85
Az akkori magyar kormány 54
A csendőrség és a magyar hivatalnokok 49
Horthy Miklós kormányzó 48
Sztálin és a szovjet vezetés 31
A gazdag, vagyonos zsidók 24
A keresztény egyházak 27
A német lakosság 27
Churchill és a brit vezetés 23
Roosevelt és az USA vezetés 22
Az akkori zsidó vezetők 21
A pápa 18
A zsidó lakosság 9
A magyar lakosság 9
A válaszadók szinte egyetemlegesen a német politikai és katonai tényezőket (Hitler, kormány, SS, Gestapo) tartják felelősnek a magyarországi Holokausztért. Magyar felelősöket (kor-mány, kormányzó, csendőrség, hivatalnokok) a válaszadók mintegy fele jelölt. A magyar
A zsidókról alkotott kép és antiszemitizmus a mai Magyarországon
társadalom egy kisebbsége nem riad vissza attól, hogy felvesse a zsidóknak és a szövetséges hatalmak vezetőinek tulajdonított felelősséget.
7. táblázat
A magyarországi Holocaustért viselt felelősség és a Holocaust megítélése közötti kapcsolat (a Holocaustot magyar tragédiaként említők, illetve nem említők milyen arányban tartják felelősnek,
illetve nem felelősnek a megnevezett ágenseket) (százalékban)
A Holocaustot magyar tragédiaként
említi nem említi
felelős nem felelős
felelős nem felelős
Hitler és az akkori német kormány 96 2 90 5
Az SS és a Gestapo 92 6 85 9
A zsidó lakosság 84 11 85 8
Az akkori zsidó vezetők 66 24 69 20
A gazdag, vagyonos zsidók 65 25 65 24
Az akkori magyar kormány 58 35 53 39
A csendőrség és a magyar hivatalnokok 54 38 48 44
Horthy Miklós kormányzó 53 36 46 44
Sztálin és a szovjet vezetés 32 55 32 57
A német lakosság 32 63 25 67
Churchill és a brit vezetés 26 61 22 65
A keresztény egyházak 24 64 20 66
Roosevelt és az USA vezetés 23 64 23 64
A pápa 20 68 17 69
A magyar lakosság 10 85 8 85
A 7. táblázat adatai azt igazolják, hogy az egyes ágensek attribúciója eltér annak függvényé-ben, hogy a válaszadó a Holocaustot a magyar tragédiák közé sorolja vagy nem. Akik a Holo-caustot magyar tragédiának tartják, azok körében erőteljesebben él a német, és különösen a magyar tényezők felelőssége a történtekért.
Végül érdemes megnézni, hogy miként alakul az 1939-től kisebb megszakítással 1945 tavaszáig működött Nyilaskeresztes Párt egykori programjával való egyetértés 2013-ban.
A 6. táblázat azt mutatja, hogy a többségi egyetértés egyik pontra sem jellemző. A szocialista típusú pontok közül a havi fizetések maximalizálása a legnépszerűbb. Az államosításra és az osztálymentes munkaállam megteremtésére vonatkozó pontok népszerűsége a válaszadók egyötödére korlátozódik. A „zsidómentes Magyarország” programja, mely 1944-ben szinte
A büntető hatalom korlátainak megtartása: a büntetés mint végső eszköz
teljes egészében megvalósult, majd 70 évvel a holokauszt után a válaszadók 15 százaléka számára elfogadható. Eredményeink szerint 2013-ban gyakorlatilag érdektelenségbe fullad-nak a Nyilaskeresztes Párt működésének idején meglehetősen népszerű „fajnemesítő”, rasz-szista politikai javaslatok.
8. táblázat
A Nyilaskeresztes Párt 1944-es programpontjaival való egyetértés (egyetértők aránya százalékban)
Havi fizetések maximalizálása 47
A magántulajdonban élő iparvállalatok államosítása 21
Osztálymentes magyar munkaállam 19
Zsidómentes Magyarország 15
Tervutasításos rendszer 11
Homoszexuálisok kötelező ivartalanítása 7
Egyedülálló férfiak és nők állami otthonban lakhatnak 3 A rossz családfők leváltása, állam által kijelölt családfő 3
A házasság betiltása meddő személyek számára 3
A gyermektelen házasságok állami felbontása 2
Havi fizetések maximalizálása 47
A magántulajdonban élő iparvállalatok államosítása 21
Osztálymentes magyar munkaállam 19