A „zsidó” névvel kapcsolatos kérdésekre adott válaszaik alapján – többváltozós módszer (klasz-teranalízis) alkalmazásával – a válaszadókat a következő három csoporttal jellemezhetjük:
9. táblázat
Befogadók, látens antiszemiták és nyílt antiszemiták jellemzői (a bevont változók átlagai) Befogadó Látens
antiszemita Nyílt antiszemita A zsidóktól érzett távolság (főkomponens) 0,39 0,05 –0,20 A zsidók politikai szerepvállalása (0-3 skála) 1,34 0,59 0,68
A Holocaust megítélése (főkomponens) 0,19 –0,01 –0,07
A zsidók létszámának becslése (skála, %) 33,3 4,12 13,7 Zsidómentes Magyarország támogatása (dummy) 0,15 0,11 0,20
A zsidókról alkotott kép és antiszemitizmus a mai Magyarországon
A 9. táblázat alapján leírhatjuk az egyes csoportokat. A Befogadók csoportjába tartozók (a minta 20 százaléka) nem éreznek nagy távolságot önmaguk és a „zsidó” kategóriába tar-tozó emberek között, nincsenek aggályaik egy zsidó miniszterelnök eshetősége miatt, a Holocaustot magyar tragédiának tartják, a zsidók létszámát nem becsülik túl, s nem érte-nek egyet a hajdani nyilas követeléssel a „zsidómentes Magyarországot” illetően.
A Látens antiszemiták csoportja (a minta 34 százaléka) a zsidókat, ha nem is extrém módon, de távol érzik maguktól, zsidó miniszterelnököt nem tartanak valószínűnek, a Holo-caustot nem tartják nyilván a magyar tragédiák sorában, a zsidók létszámát alaposan túlbe-csülik, de a „zsidómentes Magyarország” követeléssel nem értenek egyet.
A Nyílt antiszemiták csoportja (a minta 46 százaléka) esetében azt látjuk, hogy a lét-számbecslés mutatója kivételével minden mutató a zsidókra nézve negatív értéket mutat.
A viszonylag reális létszámbecslés arra utal, hogy a nyílt antiszemiták szemében a zsidók egy lokalizált kisebbség képében jelennek meg, akiket nagyon távol éreznek maguktól, politikai szerepvállalásukat nem akarják, 1944-es deportálásukat nem sorolják meg a magyar tra-gédiák közé, s viszonylag sokan vannak közülük, akik egyetértenek a zsidómentes Magyar-ország követelésével.
A felnőtt népességet reprezentáló mintát jellemző három csoport aránya alapján azt mondhatjuk, hogy a magyar társadalomban a zsidókat befogadók kisebbségben vannak, míg a nyílt antiszemiták relatív többséget alkotnak.
A nyíltan antiszemiták kutatásunkban mért magas arányát az eltérő operacionalizálás miatt nem hasonlíthatjuk más vizsgálatok eredményeihez. Az antiszemita előítéletesség egyik ismert mérési módszere az elfogadott antiszemita állítások arányának megfelelően sorolta három csoportba a felnőtt lakosságot (a szélsőséges antiszemiták 9–12 állítást, az antisze-miták: 5–8 állítást fogadnak el, míg a nem antiszemiták egyet sem). A 2002-ben végzett kuta-tás eredményei szerint a magyar lakosság közel egyharmada (30 százalék) nem antiszemita, 18 százaléka antiszemita, míg 5 százaléka szélsőséges antiszemita.4 Ezzel szemben az ADL (Anti-Defamation League) 2012-ben, tíz európai országban végzett – szintén országos és rep-rezentatív – vizsgálata szerint a magyar felnőtt lakosság közel kétharmada (63 százalék) négy antiszemita sztereotípiából legalább hármat valószínűnek tartott, míg 2009-ben 47 százalékot mértek.5 A rendszerváltozást követően Magyarországon bizonyára növekedett, és napjaink-ban magasnak tekinthető az antiszemiták aránya. Azonnapjaink-ban mindez csak feltételezés a mód-szertani szempontból megfelelő (minta elemszám, elméletileg is megalapozott operaciona-lizálás, összehasonlíthatósági kritériumok) és rendszeres kutatások híján.
4 Kovács András: A kéznél lévő idegen. Antiszemita előítéletek a mai Magyarországon. POLGART Könyvkiadó Kft., 2005.
5 ADL, 2012. Attitudes Toward Jews In Ten European Countries. March 2012. Prepared by: First International Resources, LLC , 605 Third Avenue, New York, NY 10158 http://www.adl.org/
press-center/press-releases/anti-semitism-international/adl-survey-in-ten-europeancountries-find-anti-semitism.html#.UuhR33nZS8V (Letöltés ideje: 2014. január 20.)
A büntető hatalom korlátainak megtartása: a büntetés mint végső eszköz
Ha azt vizsgáljuk, hogy szociológiai jellemzők6 alapján van-e eltérés az antiszemitizmus alapján elkülönült csoportok között, akkor a vizsgált hat jellemző közül csupán három eset-ben tapasztaltunk szignifikáns különbséget.
Az egzisztenciális helyzet7 szempontjából a két antiszemita csoport között nincs szig-nifikáns eltérés, viszont mindkettőnél alacsonyabb vagyoni helyzettel jellemezhető a toleráns Befogadók csoportja.
10. táblázat
Az antiszemitizmus alapján elkülönült csoportok egzisztenciális jellemzői (átlagok)
Befogadók 4,96
Látens antiszemiták 6,07
Nyílt antiszemiták 5,93
ONE WAY VARIANCE: csoportok közötti F-próba: 7,429, p ≤ 0,001
A válaszadók antiszemitizmusa és lakóhelye alapján képzett csoportok együttes megoszlása statisztikai szempontból is releváns (szignifikáns). A közvetlen lakóhely igazgatási besoro-lása alapján leginkább vidéki városokban, legkevésbé a fővárosban élők antiszemiták. Eltérő antiszemita arányok jellemzik a tágabb (ún. tervezési-statisztikai régiók) lakóhelyi környeze-tet is: a közép-magyarországi és a nyugati országrész lakói körében kisebb arányban vannak antiszemiták, mint a keleti országrészben. Ez elsősorban a főváros és a közép-magyarországi régió antiszemita arányainak köszönhető, mivel a régiók alapján már nem érvényesül követ-kezetesen a „kelet-nyugati tendencia”: a nyugati országrész két dunántúli régiójában (Dél-Dunántúl és különösen a fejlett Nyugat-(Dél-Dunántúl) is nagyobb az országos átlagnál a nyílt antiszemiták aránya.
6 A vizsgált szocio-kulturális jellemzők: nem, életkor, iskolai végzettség, egzisztenciális helyzet, lakóhely /településtípus, lakóhely/ régió.
7 Az egzisztenciális index (értéke 0–15) képzéséhez felhasznált kérdés: „Van-e Önnek, illetve az Önök családjának háztartásában...” (250 ezer forintnál jelentősebb pénzintézeti megtakarítás;
5 évesnél újabb gyártású személygépkocsi; 5 évesnél régebbi gyártású személygépkocsi; automata mosógép; digitális fényképezőgép; másik lakóingatlan, nyaraló; mosogatógép; saját használatú mobiltelefon; saját vállalkozás, tulajdonrész vállalkozásban; szélessávú internetcsatlakozás [adsl, kábel]; személyi számítógép; vezetékes telefon; hordozható számítógép).
A zsidókról alkotott kép és antiszemitizmus a mai Magyarországon
11. táblázat
Az antiszemitizmus alapján elkülönült csoportok és a lakóhely kapcsolata (oszlop-százalék) Budapest megyei jogú
városok városok községek
Befogadók 27 18 18 19
Látens antiszemiták 32 34 31 40
Nyílt antiszemiták 42 49 51 41
Khí-négyzet próba értéke: 13,152, df: 6, p ≤ 0,05 12. táblázat
Az antiszemitizmus alapján elkülönült csoportok és a lakóhely kapcsolata (sor-százalék) Befogadók Látens
antiszemiták Nyílt antiszemiták
Közép-Magyarország (Budapest nélkül) 37 18 45
Budapest 27 31 42
Közép-Dunántúl 20 39 41
Észak-Magyarország 20 46 34
Dél-Dunántúl 19 31 50
Észak-Alföld 12 36 52
Dél-Alföld 12 39 49
Nyugat-Dunántúl 9 34 57
Khí-négyzet próba értéke: 64,86, df: 14, p ≤ 0,001