t)\v {tílav ßovfoiOiv e'xsi Try ávacpoQav azaz Konstautinus Augustus az egyházakhoz : Bármi a püspökök szent zsina-tain h a t á r o z t a t i k , azt mind az isteni a k a r a t n a k kell tulaj-donítani. Miért nem említi Konstantin a népet ? A legújab-ban tartott vatikáni zsinatra a nép szintén meg nem hiva-tott és a P . Lloyd legalább ezen jog elhanyagolása ellennem protestált. A corpus juris eccl. pedig nyilván igy szól :
„Integritás enira praesidentium salus est subditorum ; et ubi est incolumitas obedientiae, ibi sana est forma doctrinae."
Can. 5. Dist. 61. és „Docendus est populus non sequendus."
Can. 2. Dist. 62. E z pedig tökéletesen ugyanaz, amit a k á t é mond. N e k ü n k úgy látszik, hogy a dominus fráter nem t u d j a a katholikusok és protestánsok közti külömbséget.
Lássa, a protestánsok közül L u t h e r t a n a szerint mindenki infallibilis s mindenki úgy m a g y a r á z h a t j a a sz. irást, mint neki tetszik. A katholikusok között infallibilis sz. Péter utódja s ezzel az összes tanitó egyház. E z e k után a követ-kező szavaknak nincs értelme és c s a k u g y a n a tudatlanság abyssusából eredhető kábitó gőz : „Die Bischöfe sind also nicht mehr die Nachfolger der Apostel, sondern die Beauf-tragten, die Präfecten, des römischen „Stellvertreter Gottes!"
Derartige päpstliche BiamtenBischöfe kennt aber die k a
--tholische Kirche ebensowenig, als sie vom „unfehlbaren"
Papste etwas weisz." Zárjel között idézzük erre a kis ká-téban a 42-ik lapon álló 178. kérdést: „Vannak még püs-pökök is, kik, mint az apostolok utóda i, a pápa főnöksége alatt egyes megyéket kormányoznak és kiknek a többi leik -pásztor alá van rendelve." E r t i ezt az :ró?
„Wie in kirchlicher Beziehung die Beibehaltnng des bisherigen Bischofsamtes mit Annahme des päpstlichen Unfehlbarkeits-Decrets unvereinlich und unstatthaft i s t : so gilt dasselbe in Rücksicht auf die Eigenschaft der infal-libilistischen Bischöfe als Staatsbürger." Miért állana ez épen csak a püspökökről, miért nem a papokról, a liivekről is a királytól kezdve az utolsó koldusig ? Miért kivételeket tenni ?
„Die erste Pflicht, — így folytatja, — eines jeden getreuen Staatsbürgers ist die E h r f u r c h t vor den Gesetzen, auf denen die Existenz und das Gedeihen des Staates be-ruth. W e r diese Grundlagen de3 Staatswohles verwirft, setzt sich selber auszerhalb des Gesetzes." Ezután iró azt mondja, hogy az ország törvényei a többi közt a vallási szabadságon is alapszanak. Az 1847/8-i XX. törvényczikk 2. §. igy szól:
„E hazában törvényesen b 'vett minden vallásfelekezetekre nézve külömbség nélkül tökéletes egyenlőség és viszonosság állapíttatik meg." Valamint tehát a reformált zsidóról nem mondják azt, hogy a törvényt nem tiszteli, sem a protestán-sokról, kik a 16-ik századbeli reformátorok tanaitól eltér-t e k : mikép vádolhaeltér-tja a kaeltér-th. egyházaeltér-t iró, midőn ez az infallibilitást illetőleg semmmi ujat sem tanít ? Mindenki t u d j á a P. Lloydon kivül, hogy az infallibilitás mindig dogma volt, csakhogy materialis és most vált formálissá.
Külömben nem értem, mit akar iró „religiöse Freiheit,"
„Gewissensfreiheit" féle szavakkal, midőn a katholikus vallási szabadsága, lelkiismereti szabadsága, abban állana : csak azt szabad hinned, mit a P. Ll. irója megenged ! — Akkor én meg azt mondom azon jognál fogva, melyen iró hozzám is szól, de talán nagyobb jognál fogva, mivel az ország nagyobb részo katholikus és a liberális mus eme állí-tására támaszkodva : „Auctoritas nihil aliud est, nisi numeri et materialium virium summa." Syll. 60., hogy parancsolom neki a vallás- és lelkiismeretszabadság nevében, hogy az infallibilitást higye.
Iró a többi közt ilyfélekép is bizonyít : „ E s wäre uns hier viel zu weitläufig, wollten wir diesbezügliche Detail-beweise liefern." Igen kényelmes !
A sok közül még valamit: „ E r vertraut, — t. i. Ma-gyarország vagy talán jobban az anonymus iró, — dabei zugleich auf seinen patriotischen Klerus, dessen weitaus überwiegende Mehrheit in den fünfziger J a h r e n zur Zeit de3 schlimmsten Druckes bewiesen hat, dasz die Reaction allen-falls auch ihn mundtodt machen kann, dasz er sich aber nie und nimmer zu ihrem Schleppiräger herabwürdigen läszt."
Igen, a mint az ötvenes években a papság az ország jogait védte, amennyire ezt lehetett tennie : ugy most, midőn az egyház van veszélyben, ennek jogait védi é3 védeni f o g j a ; ha ezt nem tenné, a k k o r az idegen bűnök a k á r melyike által részesülne azon parancs áthágásában, mely így szól :
„Ne orozz." A P. Lloyd irója pedig biztos lehet arról, hogy ideáinak uszályvivője a magyar klérus nem leend. Ijeszszen
vagy fenyegessen b á r , avval nem igen fog törődni, m e r t :
„Qui multum metuit homines, grande aliquid pro Deo nun-quam conficiet" S. Ign. Loyola. Éljen az egyház ! Éljen
az infallibilitás ! Avisjaa.
ROMA. A n é m e t k a t h o l i k u s o k n a k k ü l -d ö t t s é g e február 2 - á n volt a szentatya által foga-dva.
Miután tagjai u g y a n a z nap reggel a Sixtusféle kápolnában ő szentsége miséjén jelen voltak s kezeiből vették az oltári szentséget, a fogadtatás tía órakor történt. A küldöttségi tagok egyenkint m u t t a t t a t v á n be ő szentségének, kéz s l á l -csókhoz bocsáttattak, mire aztán Stolberg gróf a német nyelven fogalmazott feliratot nyujtá át ő szentségének, me-lyet ugyanakkor Miklós luxemburgi püspök franczia nyel-ven olvasott fel. A szentatya láthatólag meg volt hatva s meleg szavakkal köszönte meg azon örömet, melyet német-honi fiai megjelenésük által épen akkor okoztak neki, midőn saját országában fogolylyá lett.
Ezen tüntetés által, mondá, az illetők először azt mu-t a mu-t j á k , hogy a szenmu-tszékhez, a minden igazságnak s keresz-tény szeretetnek kútforrásához, hiven és rendületlenül ra-gaszkodnak , mely ragaszkodás azonban őreájuk nézve sok lelki haszonnal j á r , mert üdvösségüknek egyik feltétele.
Örömét fejezé ki továbbá azon folyton növekvő mozgalom felett, mely a némethoni katholikusok közt mutatkozik s a felett, hogy ezek egyedüli erejüket az imában, vallásuk buzgó gyakorlatában s az Isten dicsőségének előmozdításá-ban keresik. Felbátoritá őket azután, hogy ez úton követ-kezetesen megmaradjanak, mert az Isten csak akkor van mivelünk, midőn mi is ővele vagyunk. Igaz ugyan, hogy épen most szomorú időket élünk ; azonban, ha előrelátása nem csalja, máris a job b jövőnek h a j n a l á t l á t j a egyes el-vétve feltünedező naps ugarakban s a napnak újbóli felkelte ha nem is mindjárt, de legalább biztosan várható.
Átmenvén aztán a napi ünnepélyre, azt jegyzé meg ő szentsége, hogy ez idén a szent ténykedéseket nem végez-hette úgy, mint azt az elöbbeni években szokta volt. A kö-rülmények olyanok, hogy ilyféle ajtatos szertartások alkal-mával őt magát s a hiveket veszélyek fenyegetik, melyeknek egyiküket sem teheti ki. Mindamellett mégis çz idén sem mulasztotta el néhány gyertyát megszentelni, melyekkel a küldöttségi tagoknak kedveskedni s z e r e t n e . Előhozatván a gyertyák, minden egyes küldöttségi tag kapott egyet,ezen ki-vül még a Kallistféle katakombákból vett darabka követ em-lékül. Ezután még hosszabb ideig társalogván velük a szent-atya, végre megáldá s elbocsátá őket. Midőn azonban már az udvarra érkezve végképen távozni akartak, egyik kamarását küldé utánuk s meghívta őket, hogy a különféle káptalanok s társulatok tisztelgésénél legyenek jelen s lássák, mint hoz-zák ezek régi szokás szerint a szentelt g y e r t y á k a t ajándé-kul. A küldöttség, köszönettel vévén a meghívást, szemta-núja volt azon atyai szivélyességnek, melylyel a pápa hü fiait fogadta, kik aztán valamennyien szerencsések voltak szokásos sétáján a vatikáni kertekben kisérhetni őtet, mely-nek befejezte után a könyvtárba tértek, hol még huzamosb ideig a legbizalmasabb s legkomolyabb eszmecsere folyt közöttük.
175
H a m a r elmultak ezen szép ó r á k , melyeknek emléke k i i r t h a t l a n u l be leend vésve a résztvevők sziveibe s távozá-s u k k o r feltették m a g u k b a n , hogy honfiaikat itávozá-s leik etávozá-si tend ik a szentatya i r á n t i szeretetre, melytől s a j á t szivük régóta
lángol.
F L Ó R E N C Z . A p á p á n a k a d a n d ó „ g a r a n t i -á k£ t- r ó l s z ó l ó t ö r v é n y .
I - s ő czim.
A p á p á n a k s a s z e n t s z é k n e k k i v á l t s á g a i . 1. A p á p á n a k személye szent és sérthetetlen.
2 Mindazon büntetések, melyek a király személyének megsértésére nézve a törvényben k i m o n d v á k , a pápa szemé-lyének megsértésére is k i t e r j e s z t e t n e k .
3. Az olasz k o r m á n y a p á p á n a k olasz területen mind-azon tiszteletet a d a n d j a , melyek egy uralkodó fejedelmet illetnek s mindazon tiszteletbeli előjogokat t a r t a n d j a fen s z á m á r a , melyeket k a t h o l i k u s fejedelmek neki tulajdoníta-nak. A p á p a ezentúl is m e g t a r t h a t j a test- és palotaörségét az eddigi s z á m b a n .
4. A szontszék számára évi 3,225,000 l i r a dotatio állapíttatik meg.
Ezen összeg a n n a k felel meg, mely a római költségve-tésben a következő czimek alatt volt beigtatva : apostoli paloták, szent collegium, egyházi congregatiók, á l l a m t i t k á r -ság és külképviselet. E z e n összeg által födözöttekül tekin-tetnek a p á p á n a k egyházi szükségletei, az apostoli palota-őrségnek s minden ehhez t a r t o z ó n a k rendes s rendkívüli eltartása, ugyanezen palotaőröknek fizetései, netáni j u t a l m a i s nyugdijai, úgyszintén a pápai u d v a r t a r t á s tisztjeinek fize-tése s azon folyó rendes k i a d á s o k , melyeket a v a t i k á n i m u z e u m o k n a k s a k ö n y v t á r n a k eltartása s az ott alkalma-zott egyéneknek fizetése, eltartása s esetleges nyugdijai okoznak.
Ezen összeg az olasz államadósság n a g y könyvébe i g t a í t a t i k s folytonos m e g m á s í t h a t l a n évi rentét képezend, mely a szentszéknek még a k k o r is kifizettetik, midőn az üres s pedig a folyó egyházi szükségek fedezésének tekin-tetéből. Ugyanezen összeg örök időkre ki leend véve minden b á r m i néven nevezendő állami, t a r t o m á n y i vagy városi adó alól s le nem szállítható még azon esetben sem, ha az olasz k o r m á n y a muzeumok s k ö n y v t á r a k f e n t a r t á s á n a k költségeit ö n k é n y t vállalná m a g á r a . Midőn pedig az egyházi v a -gyon kérdése v é g k é p szabályoztatni fog, a k k o r ezen rente-szerü ÖJSZ 'g a szentszék beleegyezésével törvényes úton kamatozó tőkévé változtatható át.
5. A fenemlített pénzbeli dotation kivül a p á p a a vati-káni s lateráni p a l o t á k a t , minden h o z z á j u k tartozó épüle-tekkel, k e r t e k k e l s földekkel, ezentúl is fogja birni, valamint
« castel-gandolfói villát minden hozzátartozó melléképüle-t e k k e l együmelléképüle-tmelléképüle-t.
E z e n paloták, a villa s az ezekhez tartozó részletek, nem fizetendnek semmi adót s b á r m i l y ü r ü g y alatti kisa-j á t í t á s b ó l örök i d ő k r e k i v a n n a k véve.
A m u z e u m o k s a k ö n y v t á r az eddigi szokás szerint ezentúl is k ö z h a s z n á l a t r a lesznek kinyitva.
6. A bibornokok, míg a conclave tart, hasonló s é r t h e t -lenséget s ugyanezen g a r a n t i á k a t élvezik.
7. Semmiféle nyilvános hivatalnok v a g y ü g y n ö k nem léphet be s nem g y a k o r o l h a t j a hivatalbeli teendőit oly palo-t á b a n vagy má3 helyen, hol a pápa lakik vagy mely szá-m á r a lakhelyül van kitűzve vagy hol conclave, egyeteszá-mes zsinat, t a r t a t i k , kivévén, ha erre a pápa, a conclave v a g y a zsinat, által fel v a n h a t a l m a z v a s ezenfelül a Rómában szé-kelő legfőbb hatóságtól külön küldetési o k i r a t t a l v a n el-látva.
8. Meg van tiltva házmotozásokat tartani s papírokat, o k m á n y o k a t , k ö n y v e k e t v a g y l a j s t r o m o k a t , foglalni le azon congregatiókban v a g y pápai i r o d á k b a n , melyek tisztán e g y -házi jelleggel b i r n a k . Azon esetre, ha ilyetén o k m á n y o k n a k eredetiben v a g y másolatban való k i a d a t á s a követeltetik s ezen követelésnek nem a d a t n é k hely, a rendes biróság fog
a k i a d a t á s i r á n t Ítélni.
(Folyt, köv.)
IRODAIM.
„Geschichte der V u l g a t a . " — Von D r . F r a n z K a u l e n . -Mainz. Verlag von F r a n z K i r c h h e i m . 1868. 501. p a g g . 8.
2 thaler. 10 sgr.
( F o l y t a t á s . )
Az e végből foganatba vatt nyomozásokban és i t é l k e désekben jól esik t a p a s z t a l h a t n i o könyvön a m a z a t u d o m á n y előbbre vitelét czélzó józan szabadságot, mely e g y k é pen távol van a szükkeblüségtől, valamint nem öleli k e b -léhez a hit- és tanegységet meggondolatlanul feloszlatni a k a r ó modern elemeket, hogy a k a t h . ker. tanösszlet keretébe illeszszék mindazt, mit csak Istenről, hitről, k i n y i l a t k o z t a -tásról, megfeledkezett, ez úton a hitetlenség és b a r o m i s á g posványába merült, emberi ész, mely élve a s z a b a d s á g g a l , nem hódol egyszersmind a tekintélynek, képes létrehozni, szülöttének vallani — s mely józan szabadság csak azon biztosság érzetéből és meggyőződésből eredhet, hogy az alapos és kifejlett t u d o m á n y a k a t h . ker. religiónak csak dicsőségére válhatik s hogy az igazság u t á n őszintén v á g y ó tudományos k u t a t á s o k b ó l merített eredmények az isteni kinyilatkoztatással, mint azt nemcsak a h i b á z h a t l a n e g y h á z t a n í t j a , de az emberiség közitélete s köz meggyőződése, ( m i -dőn az elsőrangú tudósok a kijelentés i r á n t ápolt h i t ü k e t nyiltan és örömmel bevallják, sőt s z a k t á r s a i k materialisti-cus és atheista n y i l a t k o z a t a i t h a t á r o z o t t a n r o s z a l j á k . V . ö.
J a h r b . f ü r deutsch. Theol. 1862. 168. 1.) róla biztosít, ellen-kezésben nincsenek, nem is lehetnek. És valahol csak az ilyetén v í v m á n y o k n a k az e g y h á z által elénk adott kijelen-téssel ellenmondásba hozatala ezéloztaték, v a g y h a m i s a k voltak az ilyetén eredmények és b i z o n y o s n a k véteték az, minek valótlansága utóbb teljesen kiderült v a g y a k i n y i l a t koztatás, az isteni észnek, a világ A l k o t ó j á n a k és K o r m á n y -zójának tanai, lőnek félreértve !
E z e n a m u n k a előszavának alkalmából tett észrevétel u t á n ideje már, sőt kötelesség is, a k ö n y v e t m a g á t szemügyre v e n n ü n k .
Ü s s ü k fel azon e g y h á z t ö r t é n e l e m n e k , melynek irója nem kevésbbé elég elfogulatlan „ne quid falsi dicat, " mint
mily lapját s mindenik egy-egy eléggé világosan mutató s eléggé bőven megmagyarázó azaz félre nem érthető adatot fog e részben szolgáltatni, hogy az ó- és újszövetség fordí-tásainak sorában az úgynevezett „Vulgata" (mely Damasus pápa megbízása folytán sz. Jeromos által Kr. u. 391—405.
eszközöltetett) név alatt átalános használatú latin forditás részint azért, mert többször kellő apparatussal intézett u j revisiókon ment át, részint és pedig főleg azon egyházi jel-legnél fogva, melyet a trienti sz. zsinattól nyert, legneveze-tesebb, következésképon kiváló figyelemre méltó. Ámbár pedig az már a hetedik (v. ö. Isid. Hispal. De off. eccl. I. 1.) században közönségesen elfogadva lőn : mégis a felőle hozott és koezkáztatott Ítéletek a szerint látszottak változni, a mint a Trientben megtartott zsinat határozata egyfelől vagy az eredeti szöveghezi viszonya, összeköttetése, másrészt leve döntő súlyú úgyannyira, hogy még egynémelyek talán túl-bajtólag is Ítéltek becséről, sokan nem annyira igazságsze-retetből, mint a szentirat és a katholicismus elleni vakmerő gyűlöletből éa sértési vágyból, puszta feltevéseken alapuló aggodalmak épen „apropos" nyilvánításából, teljesen igno-rálva és megfeledkezve arról, hogy végre is csak kell lenni igazságnak, mely ezen qualifikálhatlanul gálád és zsoldos (mondhatnád szellemi útonállás) gonoszszándékú eljárás felett ítéletet mondand, — tekintélyét, igazi értékét, hitelét, a mennyire csak lázas dühben sinylő agy velejük képes volt, csonkítani, becsmérelni, törekedtek . . . A jelen érdekes munka t. szerzője felkeresé és meg is leié az arany közép útat és e helyes úton, sem a Scylla örvényei, sem a Charyb-dis sziklái felé — örömmel jelezzük — nem tévedve el,
seré-nyen törekedett áthatolni.
Dr. Csősz.
(Folyt, köv.)
VEGYESEK.
— Személyzeti. O felsége a munkácsi görög kath.
káptalannál megüresedett utolsó kanonokságot D a n i 1 o-v i c s János püspöki titkárnak és szentszéki ülnöknek ado-mányozta ; továbbá M o n d o k János ungvári főgymnasiumi tanárt s szentszéki ülnököt és F i r c z á k Gyula theologiai t a n á r t és szentszéki ülnököt tiszteletbeli kanonokokká, ez utóbbi kettőt díjmentesen, kinevezte.
— A pesti képviselőházban Schwarcz Gyula interpel-lálja a vallásügyi minisztert a placetum ügyében, amennyi-ben az infallibilitást már töbamennyi-ben kihirdették. — Kiváncsiak vagyunk a feleletre.
— A jézustársasági atyák templomában Rómában több nap egymás után a böjti szónok felbérelt gazemberek által be-szédjében háborgattatott, a zsúfolásig telt ajtatoskodók bo-tránkoztattak. Márcz. 10-én a rakonczátlanok, gvardia na-zionale és a sz. beszédről kijöttek közt roppant verekedés tör-tént,a templom bezáratott s több 80 személynél bot, kő s egyéb eszköz által megsebesíttetett. Ez a kormánytól védett egy-ház szabadsága. Szabad teletorokkal lármázni „halál a
viszonozza.
— A Széchényiféle országos könyvtárnak rendezés alatti részében 1871 januárban a következő tudományszakok repertóriuma készült el : Philosophia universalis, Philoso-phia speculativa, PhilosoPhiloso-phia practica, Academica, Opera unius auctoris collecta, Archi tectura, Physiea, Chemia, His-tória naturalis, Zoologia, Phyto logia, Lithologia, Oeconomia, Technologia, Metallurgia, Mercatura, Paedagogia, Hunga-ricae orationes funebres, Turcia, Musica practica, J u r i s isagoge, Medicina generatim, Anatómia, Chirurgia, Materia medica, Medicina forensis, Ars obstetricia, Ars veterinaria.
— A ft. lelkipásztorok figyelmébe ajánljuk a Sartori-nál kapható legújabb kiadású igen szép missalét. Ára be-kötve ligulákkal ellátva 12 ft. Hasonlókép ajánlatra méltók a keresztút képei, melyek igen jutányos áron kaphatók s a templomoknak valóban diszét is emelendik az ajtatosság mellett.
— Rómában szépen folynak a dolgok. Csak keveset mutatványul. A farsangi bohózatok alkalmával egy zsidó p á p á n a k öltözve hordoztatott körül a városban s osztogatta áldásait, ezt még Margit herczegnő is nevetve s tapsolva fogadta. A jezsuiták ellen petitiót iratnak alá ; már van 10 ezer aláiró s ez alkalmasint használni is fog annak daczára, hogy az ellenpetitio már 30 ezer aláírót számít. A főváros áthelyezésére nagyban folynak a munkálatok még vasárna-pokon is s erre sok magány tulajdon elfoglaltatik ; a tilta-kozás nem ér semmit. Az osztrák küldöttség, mely 44 tag-ból állt, igen kegyesen fogadtatott a szentatya által stb.
— Bergé a mult napokban a belga képviselőházban megtámadva a kormányt kijelentette, hogy a liberalismus tökéletes ellentéte a katholicismusnak s hogy lehetetlen iga-zán szabadelvűnek s egyúttal őszintén katholikusnak lenni.
E z t jegyezzük meg jól. Pedig Bergé nem jezsuita, hanem liberális.
— A bajor képviselőválasztásoknál a katholikusok kisebbségben maradtak. E s az nem lephetett meg senkit, ki látta s észlelte az uralomra jutott katholikus pártnak tétlenségét.
— A müncheni egyetem hittankari theologusai, Hane-berg, Bach, Reithmayer, Thalhofer, Schmid, Reischl, a'áve-tették magukat még mult év november havában a zsinati határozatoknak. Döllinger s Friedrich márczius 15-ig gon-dolkodási időt kaptak az érsektől.
Szeretetadományok a szorongatott szentatya szániára.
Összeg az előbbi számból : 88 frt. 20 kr., 160 frank aranyban, 1 db régi kétfrtos, 1 u j ezüst ftos, 1 osztrák % forintos.
Lancsár János vízvári pleb . . 1 cs. k. arany.
Letona Anna . . . 20 k r . Toula Fáni 10 kr.
Gubicsek Erzsébet . . . 50 k r . Borszki Anna 20 kr»
Felelős szerkesztő CSELKA. NÁNDOR.
Nyomatott Pesten, 1871. E o e i i Sándor saját nyomdájában. Haltér és aldunasor sarkán 9. sr.
I
L
Megjelenik e lap he-tenkint kétszer : szer-dán és szombaton. — Előfizetési dij félévre helyben s
pőstakiil-déssel 5 f.
/WlA/VWWVWW