• Nem Talált Eredményt

Adja az ég, hogy mielőbb megszabadulhasson mostani csapásaitól s felüdülve újra megkezdhesse valódi

In document Religio, 1871. 1. félév (Pldal 86-92)

világmissióját.

Gyurïkovits Mátyás.

A r « m a i c s o m ó . (Folytatás.)

Da engedjük meg, hogy az önök függő függetlenségé-nek fogalma nem nevetséges képtelenség, feltéve, hogy a pápának nyújthatnátok a királyival egyenértékű szabad-ság egy módját ; tudjátok-e, ini tenné semmi értékűvé az ajánlatot? Epen az esküvel erősített szó, melylyel sietnétek annak tartósságát biztosítani. íme, mily alakban nyilatko-zik az államtitkár e t á r g y r a nézve fentebb említett körira-tában : »Mily hitelt érdemel az olasz kormánynak a k á r egyszerűen ünnepélyes, a k á r nemzetközi szerződések vagy parlamenti szavazatok és törvények által szentesített ígé-retei, mutatják a villafrancai és zürichi szerződések, az összes olasz fejedelmek rovására történt bitorlások, az

1864-iki szeptemberi conventio és annak betű- és szellem-szerinti megtartását hirdető későbbi nyilatkozatok, a párisi és flórenczi kabinetek között e t á r g y körül váltott jegyzékek, ha ezekkel összevetjük a pápai államnak ama világos bizto-sitások és elvállalt kötelezettségek ellenére történt erőszakos elfoglalását és azon nyilatkozatát az olasz kormánynak,mely-ben kimondatik, hogy az egyesítésnek Károly A. által meg-kezdett nagy müve kitartással folytattatott és bevégeztetett Viktor E. király által. Állításomat fcntarthatom tehát, mi-szerint a katholikus világ és a becsületes emberek nem bizhat-nak ily k o r m á n y b a n . Midőn tehát páratlan közönbösséggel tiporják az esküvel erősített ígéretet és példanélküli cinis-mussal teszik túl m a g u k a t a becsületesség és igazság min-den elvein, elvesztik a jogot, hogy nekik higyenek."

É s váljon mindezek megerősítéséhez nem j á r u l t a k - e már a pápát uralmától megfosztó minisztérium által elkövetett tények ? Alig száradt meg a tinta azon jegyzéken, melylyel Visconti-Venosta a vatikáni zsinatnak a hiányzó szabadság miatti felfüggesztő bulláját czáfolni iparkodott és máris a pápa tulajdonát képező quirinális apostoli palotát, melyben a conclavek tartatnak, elfoglalák, millióösszegnyi péterfil-lért elkoboztak, kezeiket a collegium romanurnra r á t e v é k és a „Respicientes" kezdetű apostoli köriratot lefoglalák.

De ha ezek ama tekintetek, melyekkel viseltetnek a pápa lelki és úgynevezett személyes souverainitása iránt most, midőn még érdekében áll a k o r m á n y n a k mutatni, hogy tiszte-letben t a r t j a azt : mi leend akkor, ha nem szorul többé a kép-mutatásra és arra, hogy port hányjon az együgyüek szemei-be ? ! Akármily oldalról vizsgáljuk meg tehát, a k á r lényegét és következményeit tekintsük ama személyes souverainitás-nak, a k á r biztosítékait, azon következtetésre j u t u n k , misze-rint az minden tekintetben alkalmatlan a szóban forgó kérdés megoldására, mert megfosztván a pápát valóságos souve-rainitásától, ennek helyébe csak névlegest állít és a legszük-ségesebb függetlenséget is a n n a k kegyeitől teszi függővé, ki önkényén kivül más törvényt nem ismer. A pápa, ki mindent elvesztene és kinek semmi sem biztosíttatnék, ily megoldást el nem fogadhat. Ünnepélyesen ki is jelentette azt, midőn november 1 - é n kelt apostoli köriratában mondja :

„Monito illi saneti Pauli optemperantes : „quae participatio iustitiae cum iniquitate, aut quae societas lucis ad tenebras, quae autem conventio Christi ad Belial ? palam aperteque edicimus ac declaramus, Nos memores officii nostri et so-lemnis jurisjurandi, quo tenemur, nulli unquam concilio-tioni assentiri vei assensutn praestituros, quae ullo modo jura nostra atque adeo Dei et sanctae sedis destruat vei imminuat; itidemque profitemur Nos . . . nunquam commis-suros, ut iniquis postulationibus, quae nobis offeruntur, ad-haereamus atque obsecundemus." És hogy ezen erős elhatá-rozásánál semmi kétség fen ne maradjon, államtitkára által az európai hatalmasságokkal t u d a t j a , miszerint „bármire határozza el magát végleg az olasz kormány ezen tekintet-ben, bármily erőszakot követend el határozata érvényesí-tésére, bármily eszközöket használand a n n a k az európai kabinetek általi elfogadtatására : a szentatya megemlékez-vén kötelességéről, esküjéhez és Ígéreteihez hiven s C3ak lel-kiismerete szavára hallgatva, állhatatosan ellenszegülni fog, kijelentvén, miszerint kész még súlyosabb fogságot, sőt

a halált is, szenvedni, mintsem engedni." E g y részről tehát a megoldás egy úgynevezett erkölcsi eszközét látjuk, mely semmit meg nem old ^ másrészről a pápának változhatlan, megmásíthatlan és világosan kijelentett h a t á r o z a t á t , semmi megoldást el nem fogadni, mely királyi jogait és független-ségét sérti. Lehető vagy hihető-e, hogy ez a csomó megold á s a ? A párt tehát, mely jelenleg Olaszországot k o r m á -nyozza, nem tehet jobbat, mint ha bevallja, hogy a csomót ép úgy nem képes megoldani, mint nem volt képes 3 - i k Napoleon, aki ezt őszintén be is vallotta.

(Folyt, köv.)

Az osztrák vöröskönyv Rómára s az egyetemes zsinatra vonatkozó okmányainak bírálata az osztrák-magyar

delegatióban.

(Folytatás.)

Annál tüzetesb megfontolást igényel mind önmagában, mind pedig elvi következményeire nézve az, mi a pápai bir-t o k n a k az olasz kormány álbir-tal bir-törbir-ténbir-t elfoglalásáról mon-datik a vöröskönyv lapjain, miről nézeteim röviden és sza-badon a t. orsz. bizottság előtt elmondandó, szívesen beval-lom, nagy megelégedéssel és benső hálaérzettel olvastam t.

külügyminisztériumunk oda irányzott törekvésének több izben tett kijelentését, hogy a katholika egyház fejének füg-getlensége és személyes biztonsága megóva legyen, miszerint ez szabadon és minden akadályozó vagy megtévesztő befo-lyástól menten felelhessen meg azon magasztos hivatásának, mely nemcsak az egyház czéljaira, híveinek benső meg-n y u g t a t á s á r a , hameg-nem a kétszáz millió katholikusokat alatt-valókul biró országok jólétére és belnyugalmára is n a g y befolyással van. De midőn örömmel olvastam ezt, szerettem volna, ha nemcsak ily szép nyilatkozatok tétettek volna jószándéku külügyminisztériumunktól, hanem mindaz a maga idejében meg is történt volna, mit birodalmunk a k k o r i állapota megengedett avégre, hogy a katholika egyház fejé-nek ohajtott függetlenségét biztosító egyik főeszköz, a pá-pának világi uralma, megóva legyen ; szerettem volna, ha mit sem szólott, mit sem tett volna külügyminiszterünk, mi annyiszor kifejezett jószándékát kétségbe vonatni, a r r a árnyékot vetni képes vala. Épen azért ohajtottam volna, hogy milyenek a 145-ik sürgönynek első szakaszaiban olvastatnak, ne történtek volna.

Ott ugyanis említés történik arról, hogy Olaszország a magyar-osztrák külügyminisztériumnak a franczia csá-szári kormánynál való közbejárását igénybe vette a végett, hogy a szeptemberi conventióban nyújtott garantiák helyett más g a r a n t i á k kerestessenek a pápa függetlenségének és szabadságának biztosítására s hogy erre külügyminiszté-riumunk hajlandónak is mutatkozott. K i az olasz politika szótárában ezen „ g a r a n t i a " szónak valódi értelmét felke-resni tudja, megértendi, hogy az annyit tesz, mint a p á p a függotlensége érdekében őt világi birtokától megfosztani.

Említtetik továbbá, hogy a magyarosztrák k ü l ü g y m i n i s z -térium egy tanácsot adott az olasz k o r m á n y n a k , mint lehes-sen e czélt biztosan elérni, hogy ha t. i. a pápa biztonsága feletti biztosabb őrködheté3 tekintetéből az olasz k o r m á n y katonailag megszállja a pápai területnek bizonyos részét.

11 *

Mind azon k ö z b e n j á r á s i ajánlkozás, mind pedig ezen tanács, a z azon időben még f o r m a szerint teljes erőben fenállott szeptemberi conventio első c z i k k é b e ü t k ö z ö t t , melyben Olaszország kötelezte m a g á t a r r a , hogy a p á p a i területet m e g t á m a d n i nem fogja, sőt ha kívülről intéztetnék t á m a d á s ellene, ezt fegyveres kézzel is m e g a k a d á l y o z a n d j a .

Valóban, nem kell k a t h o l i k u s n a k lenni, elég e g y s z e r ű jogérzettel birni a r r a , hogy valamint elitéltessék minden oly foglalási törekvés vagy lépés, mely az ily szerződési k ö t e -lezettséget m a g á r a vállalt k o r m á n y részéről az általa raeg-védendett birodalom ellen intéztetett : ú g y helyesléssel ne találkozhassék bármily oly a j á n l a t v a g y t a n á c s , melynek elfogadása a szerződés megtörésére b á t o r í t s a az idegen b i r -tok után v á g y a k o d ó k o r m á n y t . Jól tudom u g y a n én, hogy a szeptemberi conventio a k é t szerződő félnek beleegyezése által f e l b o n t a t o t t ; de ez sokkal k é s ő b b történt, mint mikor a m a g y a r - o s z t r á k külügyminisztérium azon a j á n l a t o t elfog a d t a , azon tanácsot a d t a volt. T e t t e ezt a mi k ü l ü elfog y m i -n i s z t é r i u m u -n k szeptember h ó -n a p j a előtt, míg elle-noe-n a szep-temberi szerződésnek formaszerinti felbontása az olasz csa-p a t o k n a k R ó m á b a való b e v o n u l á s á v a l ment végbe, mert a k k o r n y i l a t k o z t a t t a k i S e n a r d , a f r a n c z i a k ö z t á r s a s á g i

deiglenc? k o r m á n y n a k flórenczi követje, az olasz k i r á l y h o z irt levelében, hogy v a l a m i n t az olasz k o r m á n y a c s á s z á r s á g idejében jogosítva vala a szeptemberi conventiót érvényes-nek tekinteni : úgy utolsó tettei által t a n ú s í t o t t a , mennyire méltányolja az ideiglenes franczia k o r m á n y n a k nézeteit, melyeknél fogva ez azon szerződést semmisnek tekinti. Ma-g á n a k Visconti-Venostának C3ak szept. 2 6 - á n kelt e z i r á n t i köszönő levele is elegendőkép t a n ú s k o d i k a szerződés felb o m l á s á n a k későfelbfelbi idejéről, melyet k ü l ö m felb e n k ü l ü g y m i -niszterünk is jelez a 14.5-ik sürgönyben, előadván, hogy m i u t á n a pápai területnek k a t o n a i megszállása végett adott t a n á c s a el nem fogadtatott, a szeptemberi conventióhoz tör-t é n tör-t visszatör-térés. Szerződésszegésre i r á n y u l tör-t tör-tehátör-t azon t a n á c s a d á s ; mert hogy mivé növendette k i m a g á t a t a n á -csolt k a t o n a i megszállás, azt, ki az olasz k o r m á n y n a k a p á p a i birtok u t á n i v á g y a k o z á s a i t és nyilvános törekvéseit ismerte — s k ü l ü g y m i n i s z t é r i u m u n k n a k ismerni kellett, ignorálni szabad nem volt, — könnyen k i t a l á l h a t t a . Miért is ha ezen t a n á c s n a k kellő illustrátióját a k a r n á m adni, va-l ó b a n távova-labb hasonva-latot nem a va-l k a va-l m a z h a t n é k , mint meva-ly egy népies mondat szerint a n n a k e l j á r á s á b a n m u t a t k o z i k , k i a kerti vetemények biztonsága feletti biztosabb őrködés tekintetéből megkérné a kecskét, hogy a k e r t b e bemenjen.

Ne is csudálkozzék a tisztelt tanácsadó úr, hogy ha az ő t a n á c s á b a n a pápa és birtoka iránt netalá n rejlő j ó a k a r a -tot senki el nem ismerte, miről a 145-ik é3 146-dik sürgöny-ben p a n a s z k o d v á n , mondja, hogy j ó tanácsa félreértetett, hamisan értelmeztetett, ok n é l k ü l g y a n u s í t t a t o t t . Lehetetlen is volt a z t ú g y értoni, mint az t a l á n értelmeztetni a k a r t , t . i., hogy vele mind a p á p a b i r t o k a után v á g y a k o d ó olasz k o r m á n y , mind a b i r t o k á t m e g t a r t a n i ó h a j t ó pápa és az európai közvéleménynek mind a pápa melletti, mind p á p a -ellenes f r a c t i ó j a megelégedjék.

A ki a k ö z t u d o m á s r a homlokegyenest ellenkező törek-vésű a k a r a t o k k ö z t állván, mindenkinek szolgálni a k a r , senkit ki nem elégít és a ki szép s z a v a k k a l mindenkinek

tetszeni a k a r , senkinek sem hasznos kedveskedéseivel m i n -d e n k i n e k visszatetszik. A m o n -d o t t a k n y o m a t é k á t különö-sen előtünteti még azon k ö r ü l m é n y is, hogy a pápai birtok-n a k létjoga, a p á p á birtok-n a k uralkodói birtokjoga, birtok-nem a szeptem-beri conventio t e r e m t m é n y e ; azt a szeptemszeptem-beri conventio,

— mely mellesleg legyen mondva, a pápa és birtoka ellen ellenséges h a j l a m o k a t t a n ú s í t o t t két hatalom által vala kötve, — mint kétségtelent elismerte, feltételezte; az legi-tim, évezredes alapokon nyugodott, a n n a k természetét a szeptembori szerződés felbomlása sem a l t e r á l h a t t a és épen a z é r t kétszeresen kell fájlalni minden lépést, mely a n n a k veszélyeztetésére szintén legitim jogalapon nyugvó állam részéről történvén, az önmaga által is elfoglalt legitim

jog-alapot megingatni képes lőn. — D e továbbá annál i n k á b b kell sajnálnom az említett k ö z b e n j á r á s i ajánlkozást, mind pedig azon t a n á c s a d á s t , mert nagyon fontos okok harczoltak amellet, hogy n y o m a t é k o s módon épen az ellenkező tanács adassék az olasz k o r m á n y n a k . Azonban erre talán megfe-lelt már k ü l ü g y m i n i s z t e r ü n k , midőn a 1 4 5 - d i k sürgönyben felemlíté, hogy tiltakozni, tettleges n y o m a t é k nélkül,

bi-r o d a l m u n k compbi-romissiójábi-ra szolgált volna, megfelelt talán épen a német delogatio üléseiben, h i v a t k o z v á n az 1860-diki azon eljárásra, mely szintén visszautasította az interventio eszméjét. S igen is n a g y o n elhiszem, hogy oly birodalmi viszonyok között, minők a mieink, egy oly században, mely-ben számos jelenség t a n ú s á g a szerint a nemzetközi j o g he-lyét az ököljog látszik elfoglalni, oly s z á z a d b a n , melyben a

franczia porosz h á b o r ú n a k a b a r b á r s z á z a d o k n a k v a d s á g á t megújító szörnyűségei minden embert, ki a tizenkilenczedik s z á z a d n a k civilisatiójában , h u m a n i s m u s á b a n , emelkedett szellemében, hitt még, kétségbe ejteni k é p e s e k ; — elhiszem azt, hogy ily században kétségtelen j o g mellett a v a k m e r ő jogsértés ellen sikra kölni nem lehet. De nem is k i v á n t a m volna én lehetetlen dolgot.

B i r o d a l m u n k n a k t a l á n épen közel m ú l t j á b a n és onnan kifejlődött jelon állapotában elégséges okok lehettek a r r a , hogy k ü l ü g y m i n i s z t é r i u m u n k minden interventio eszméjét távol t a r t s a m a g á t ó l , a kétségtelen j o g érdekében az actio terére ki ne lépjen v a g y oly t i l t a k o z á s o k a t ne tegyen, me-lyek figyelembe nem v é t e t v é n , compromittálnák. De szerény nézetem szerint mi sem tilthatta el k ü l ü g y m i n i s z t é r i u m u n -k a t attól, hogy az illető -két -k o r m á n y iránti barátságos in-d u l a t á n a k tanusításaul egyrészről a sértetni inin-dult jog, másrészről a k o r m á n y o k n a k is törvényül szolgáló jogtisz-telet és becsületesség érdekében a szerződésszegés és semmi által ki nem liivott birtokfoglalás ellen — E u r ó p a t u d t á r a legalább — j ó a k a r a t ú tanácsot adjon az olasz k o r m á n y n a k . Mit h a tesz vala, a k k o r b i z o n y á r a sokkal következetesebb lett volna azon méltó neheztelés és jogos megrovás, mely az orosz k o r m á n y n y a l szemben a párisi békeszerződésnek szándékolt egyoldalú és erőszakos m e g c s o n k i t á s á r a nézve oly férfias modorban nyert kifejezést.

Ó h a j t o t t a m volna pedig én ily felszólalást n a g y o n fontos okoknál fogva, melyek a mi b i r o d a l m u n k n a k és o r s z á -g u n k n a k létjo-gával elvi összeköttetésben á l l n a k . H o -g y ha figyelmesen l a p o z g a t j u k a vöröskönyvet, több izben fel fog-j u k találni, hogy a pápai birtok foglalására fog-jogosító egyik

főczimül az úgynevezett nemzeti jog t ű n i k fel. A nemzetiségi

85

hódítva egységesítő politikának tette volt a pápai birtok elfoglalása.

E n talán nem értek hozzá, de úgy gondolom, hogy ezen nemzetiségi hóditó politikának a történelmileg kifej-lett positiv birtokjog ellenében nincsen jogosultsága. Az ily nemzetiségi politikának elvét Európa nemzetközi életébe beültetni és azt foganatosítani akarni, egyrészről a nemze-tiségeknek az egyes országokban t a r k a vegyülete miatt nagy képtelenség, másrészről a legerőszakosabb igazságta-lanság volna. Es ha valahol fenáll valamint a jog, úgy a kötelesség is ezen politika jogosultságát tagadni, annak gyakorlati téren következetes alkalmazása ellen tiltakozni : fenáll az különösen nálunk, kiknek valamint birodalmi, úgy országos léte azon nemzetiségi politika jogosultságának tettleges negátiója; fenáll minálunk, kiknek birodalmi, or-szágos léte azonnal megszűnik jogos lenni, sőt szüntelen jogos támadásoknak lesz kitéve, amint ezen politikának jogosultsága elismertetik.

(Vége köv.)

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

P E S T , január 25. M i n i s z t e r i e l ő t e r j e s z t é s a n é p i s k o l a i k ö z o k t a t á s á l l a p o t á r ó l 1870-ben.*) Szerencsések voltunk hozzájutni azon hivatalos jelentés-hez, melyet a vallási és közoktatásügyi miniszter úr a nép-iskolai közoktatás állapotáról hazánkban a mult 1870-ik évről összeállított és helyzetéhez mért reflexiókkal ki-sérve a képviselő • testületnek benyújtott. Azon érde-keltséggel olvastuk e terjedelmes jelentést, melyet mind művelődési állapotunk ismerete, mind ő excjának e tárgy-ban ismeretes szakavatottsága megérdemel ; nagy elismerés-sel is vagyunk ő excja iránt, hogy fáradhatlan munkássá-gával sikerült oly művet létrehozni, melyben mind hazánk műveltségi állapotát szemlélhetjük, mind a jövőben leküz-dendő akadályokat feltalálhatjuk ; csak is azt fájlaljuk mé-lyen, hogy e lap szűk kerete nem engedi meg, hogy mi is ö exja példáját követve, hasonló terjedelemben adjuk elő a jelentés egyes, bennünket közelebbről érdeklő, nézetei felől szükségelt megjegyzéseinkot; de teszünk annyit, amennyit tehetünk, mert az igazságot gyáván elhagyni, elárulni, nem szabad, de nem is természetünk ; most is csak az igazság lesz irányadónk, midőn ő excja jelentésére megjegyzéseinket megtenni bátorkodunk.

Átalánosan elismert tény, hogy az újonnan alkotott törvényczikkek között nem létezik egy sem, mely oly kevés visszhangra, hogy ne mondjuk, oly nagy ellenszenvre talált volna a nemzetben, mint épen azon t. cz., illetőleg pedig csak egy része, melynek végrehajtásával a v. és k. o. ügyi miniszter úr van megbizva. A miniszter úr fájdalommal is

*) A miniszteri előterjesztésre tett ezen észrevételek még a miniszter úr halála előtt adatván be, azoknak köz-lését annál kevésbbé t a r t h a t j u k vissza, miután az előter-jesztés nyomtatásban is megjelent, szétosztatott, nagyrészt

a lapok által közöltetett s így maradandó lett. Külömben ez észrevételeket használhatja a miniszter úr hivatali utódja.

Szerk.

panaszkodik jelentésében azon akadályokról, melyek felada-tát .megnehezítették és ha nem csekély akadályt fedezett is fel feladatának teljesítésében a tanitók és iskolák hiányában, a létezők elégtelenségében, czélszerütlenségében, a képezdék és növendékek kevés számában stb., a legnagyobb akadályt mégis a vallásfelekezoti — értsd katholikus — féltékenység által keltett azon izgatásokban véli felfedezhetni, melyek a vallásosság védelmének ürügye alatt a községi iskolák s illetőleg maga a népiskolai törvény ellen irányoztattak,1) melyek sokhelyen a polgárok kedélyét felzaklatták s

egye-netlenségeket támasztottak ;a) pedig, ha a törvény szövegét tekintjük, abban nem fogunk találni semmit, mi ezen elő-ítéletet igazolná ;3) sőt a 38-ik t. cz. alkotásával a nemzet (?) az egyházaknak nem ellenéül lépett fel, hanem segé-lyükre jött ;4) annál sajnosabb tehát, hogy épen azoknak támogatásától fosztatik meg a miniszter, kiknek közre-működésére leginkább szüksége lenne;5) holott ezen izgatás

maradandó k á r t csak a felekezeti oktatásnak és a közvallá-sosságnak okozhat, mert mesterkélten ellentétbe helyeztettek

a vallás és egyház érdekei a nemzeti cultura elengedhetlen követelményeivel6) és az egész előítélet alapja csak 1868-ik törvényhozás szándékainak félreismerésében és az állam és felekezetek valódi érdekeinek téves felfogásában kereshető.7) Mindezt ő excja oly határozottsággal, oly minden kétséget kizáró bizonyossággal mondja, mintha hozzá szó sem fér-hetne. E szerint tehát kétségtelen lenne, hogy mi mesterkélten ellentétbe helyezzük érdekeinket a nemzeti cultura k ö -vetelményeivel és izgattunk és igy ugyan egy ténynyel nemcsak saját érdekeink ellen vétünk, melyet ő excja is olyannyira szivén visel, hanem vétünk maga a nemzet ellen is. E s z ü n k b e j u t e vádnál Tertullian mondata : „Si Tiberis ascendit in moenia, si Nilus non ascendit in arva, si coe-lum stetit, si terra movit, si fames, si lues, statim christiani adleones." Akkor mindennek a keresztények, ma mindennek a felekezetek okai. Ha valamely miniszteri eszme úgy, mint, tervezve volt, nem sikerül, rámutatnak a felekezetekre, azok a bűnösök. Nem is kételkedünk, hogy lesznek e!egen?

kik a miniszter úr vádja a l a p j á n aláirják elitéltetésünket, részint elfogultságból, részint mert nem t a r t j á k érdemesnek figyelemmel vizsgálni, mennyiben összhangzanak ő excája állításai az igazsággal,sőt mennyiben összhangzanak ellenünk emelt vádjai saját állitásaival. Azért mi szükségesnek tar-tottuk a „qui bene distingvit bene docot" elvet szem előtt

tartani s alkalmazásba is venni. Vigilius.

(Foly. köv.)

RÓMA. A z e g y h á z i j a v a k n a k e l k o b z á s a a z o l a s z k o r m á n y á l t a l nagy titokban ugyan, de azért következetesen készíttetik elő. E z t mutatja a követ-kező két cultusminiszteri rendelet, mely egyszersmind azon okosságot és ügyességet tünteti fel, melylyel a magas kor-mány akkor j á r el, midőn az egyháznak fosztogatása áll napirenden s mely sokkal nagyobb, mint azon ügyesség,

*) L . a v. és k. o. ü. miniszteri jelentés 25. 1. — 2)u. o.

31. 1. — 3) u. 0. 53. 1. — 4) u. 0. 25. 1. — 5) u. o. 25 és 53.1.

— «) u. o. 25. 1. — 7) u. o. 54.

melyet az olasz hadvezérek a custozzai csatatéren kifejteni elfeledtek.

A fenemlített két rendeletnek elseje, mely multévi novemberhó 28-án j ö t t ki, azt h a t á r o z z a , hogy az 1 8 6 6 - i k i juliushó 7-én hozott olasz törvény R ó m á b a n f. é. f e b r u á r l j é t ő l h a t á l y b a lépjen, mely t ö r v é n y az egyházi j ó s z á g o k -n a k ö-nké-nytes eladását bizo-nyos formalitásoktól teszi füg-gővé, nevezetesen R ó m á b a n azt czélozza, hogy ezen jószágok-n a k és j a v a k jószágok-n a k eladatása meggátoltassák mijószágok-ndaddig, míg

a magas k o r m á n y a z o k n a k elrablására az időt elérkezettnek véli. — A másik, j a n u á r 4-éről kelt, rendelet u g y a n a z t czé-lozza. Az u j római városi hatóság t. i. azon régi t ö r v é n y e k közé, melyeknek eltörlését elhatározta, azt is sorolta, mely a kegyeletes helyeknek (loca pia) eladatását foltétlenül til-t o til-t til-t a . A városi hatil-tóság til-t. i. ezen helyeknek eladatil-tásátil-t meg a k a r t a engedtetni, a flórenczi minisztérium pedig fenemlített második rendelete által a városi tanács h a t á r o z a t á -n a k eme p o -n t j á t megsemmisité, ismét azo-n czélból, hogy ezen j a v a k időelőtti eladás által m i n t e g y o r r a elől el ne r a g a d t a s s a n a k . E z a z t á n okosság és bölcs előrelátás ; n e k ü n k pedig szomorúan intő előjele a z o k n a k , mik nemsokára be-következendenek.

A m a g u k szempontjából tekintve e dolgot, t a g a d h a -tatlan, hogy ezen u r a k felette következetesen cselekesznek.

Mit T u r i n b a n , Milanóban, Florenczben s Nápolyban, r ö v i -den, mit az egész olasz félszigeten elraboltak, miért ne r a b o l n á k azt R ó m á b a n i s ? E tekintetben legalább még ellen-ségeik sem f o g h a t n á k r á j u k , hogy kétféle m é r t é k k e l mérnek ; c s a k h o g y ha valahol, úgy a R ó m á b a n elkövetett rablások oly erőszakot képeznek, mely az egész k a t h o l i k u s világon követtetik el. S ez nemcsak egész átalánosságban, hanem a szónak egész terjedelmében értendő. Mert mivel t e t t é k a p á p á k R ó m á t a katholikus v i l á g n a k szellemi k ö z p o n t j á v á s f ő v á r o s á v á ? T a l á n kizárólagosan olasz pénzzel ? Bizony nem, hanem s a j á t m e g t a k a r í t o t t filléreikkol s az egész világ k a t h o l i k u s a i n a k segitségével. A mi itten R ó m á b a n t u d o m á -nyos s j ó t é k o n y intézetekben létezik, az az egész világ szá-m á r a létezik s ha szá-megseszá-mszá-misíttetik, a k á r az egész katholi-k u s világot s ú j t j a . Eldődeinkatholi-k katholi-kegyelete tette mindezt, katholi-k i katholi-k a j t a t o s bőkezűséggel azért disziték fel R ó m á t , hogy késő u n o k á i k n a k legyen hova vándorolniok, ha sziveik-s érzel-meiknek szellemi újjászületésre v a g y a d r á g a szent hitnek megerősítésére s z ü k s é g ü k lesz. A t y á i n k a l a p i t v á n y a i r a b o l -t a -t n a k el s nincs nemze-t a világon, melynek -t u l a j d o n j o g a ne sértetnék meg, ha az olasz k o r m á n y legujabbi gaz szán-d é k á n a k kivitelében meg nem gátoltatik. Kettős é r szán-d e k ü n k v a n fenyegetve tehát, h i t ü n k és t u l a j d o n u n k , kettős f e g y v e r -rel is kellene i m m á r a n n a k védelmére kelni.

E g y é b ujságokul jelenthetem, hogy az á r a d á s okozta k á r o k m i n d i n k á b b nagyobbodó mérvekben kezdenek n a p -fényre j u t n i s hogy a k o r m á n y n a k gondoskodása velük épenséggel megfordított a r á n y b a n áll.

Átalános b o t r á n y t gerjesztettek az Alessandri nevü ismeretes f c n y k é p i r ó - t e s t v é r e k az által, hogy szükségesnek l á t t á k s pedig egyedül ők az egész corsón, m ű h e l y e i k e t a király megérkezése alkalmával ünnepélyesen feldíszíteni s midőn a k i r á l y a r r a jött, egész személyzetükkel oda állani az e r k é l y r e s egész erejükből megéljenezni őt. A ki tudja,

hogy ezen f é n y k é p é s z e k mennyit köszönnek a Vatikánnak, mint j á r t a k a zsinat a l a t t egyik püspöktől a másikhoz s hogy m u t a t t á k m a g u k a t mindenkor a pápa r a j o n g ó hiveiül, az ezen t e t t ü k u t á n nem igen becsületes e m b e r e k n e k u g y a n , hanem

V i k t o r E m m a n u e l h e z igen méltó u r a k n a k fogja őket t a r t a n i .

M Ü N C H E N . R e n f t l e p l é b á n o s n a k ü g y e (1. a „Rel." 5. számát) u j f o r d u l a t o t vett. A meringi plébán i á plébán a k hivei végre m a g u k h o z kezdeplébánek térplébáni s a f o r r a d a l -m á r o k üzel-méi ellen fellépni. Ne-m régen több katholikus polgárból álló k ü l d ö t t s é g é r k e z e t t ide, hogy a felső bajhoni királyi helytartónál azon nyilvános b o t r á n y n a k or-voslását k é r j é k , melyet a lliberalisoknak üzelmei közsé-g ü k b e n okoztak. A m e közsé-g j e l e n t e k k e l a királyi helytartóta-nácsnál j e g y z ő k ö n y v vétotvén fel, r e m é l j ü k , hogy a plébá-nos ú r n a k liberális b a r á t a i nem f o g n a k már soká mint a községnek kizárólagos képviselői szerepelhetni. Kétséget nem szenved, hogy a meringi plebániah iveknek n a g y több-sége j ó k a t h o l i k u s érzelmű s a k i k ö z ö s í t e t t plébánosról semmit sem a k a r t volna t u d n i soha, h a h o g y a plébánosnak b a r á t a i e r ő s z a k o s k o d á s a i k k a l r á j u k nem ijesztenek. E z e n erőszakoskodások a n n y i r a mentek m á r , hogy a z o k n a k , k i k a plébános elleneiül ismertettek , ablakai b e d o b a t t a k , sőt személyesen is n y i l v á n o s helyeken s világos n a p -pal a csőcselék által b á n t a l m a z t a t t a k , miáltal) az illetők azt a k a r t á k elérni, hogy mindenki, ki a püspök tekintélyét eléje teszi a cultusminiszter ú r é n a k , ilyen s ehhez hasonló d u r v a s á g o k által, ha nem is sikerülne öt megtéríteni, l e g a -lább a nyilvános fellépéstől r i a s z t a s s é k el.

Ezen üzelmek nem l e g k i s e b b részét a j á m b o r híveknek szántszándékos félrevezetése teszi. E z e k ugyanis semmit

Ezen üzelmek nem l e g k i s e b b részét a j á m b o r híveknek szántszándékos félrevezetése teszi. E z e k ugyanis semmit

In document Religio, 1871. 1. félév (Pldal 86-92)