Részemről csak az egyet igen óhajtanám jelen- jelen-leg, hogy a magyar egyházunkat democratizálni

Megjelenik e lap he-tenkint kétszer : szer-dán és szombaton. — Előfizetési dij félévre helyben s

pőstakiil-déssel 5 f.

/WlA/VWWVWW

RELIGIO.

KATH. EGYHÁZI S IRODALMI FOLVÚIRAT.

Pesten, martins 22-én.

^{3 3 .}

Előfizethetni minden k.

póstahivatalnál ; Pesten a szerkesztőnél (terézvá-rosi plébánián) s Kocsi Sándor nyomdai irodájá-ban, (haltér és aldunasor

sar.), 9. sz.

I. Félév. 1871.

TARTALOM. Kevés szó a maga idején. — Katholikus congressus. — E g y h á z i tudósítások. — Irodalom. —

Ve-gyesek.

Kevés szó a maga idején.

A magyarországi katholika egyház önkormány-zatának szervezete épen most van legkomolyabb tárgyalás alatt, mely ha a huszonhetes bizottság többségének szövegezése szerint vagy bár annak némi módositásával állapíttatik is meg, magyar ka-tholika egyházunk roppant változáson fog keresztül-menni és a keresztény katholika egyház terén mint-egy u j növény fog feltűnni, melynek párját még eddig a katholikus világban nem lehet tálálnunk.

Lesz belőle magyar egyház. De kérdés, váljon ezen rögtönözött

s z e r v e z e t b e n

és szervezettel a földkerek-ségén létező keresztény katholikusok el fognak-e minket majd Krisztusban testvéreiknek fogadni és

ismerni? Kérdés, váljon ezen szervezetben és szer-vezettel el fog-e szentatyánk, a szentséges római pápa, majd bennünket fiainak fogadni és ismerni?!

Tájékozásul csak az egyet említem meg, mi-szerint az egyházat illető világi ügyek elintézésénél egy papi szavazó ellenében két világi szavazó, egy papi követ ellenében két világi követ, rendeltetik el.

U g y a n mit akar ez az erőszakoskodás a keresztény katholika egyháznak terén? V a g y talán az egyház ügyét az egyháziaktól féltik ? ! Hol van itt azon szent bizalom, azon fiúi kegyelet, melylyel a ker. kath.

egyházban a hivek a Szentlélek Isten segítségével papjaik iránt viseltetni lélekismeretben köteleztet-nek ? ! Mit akar minálunk és miközöttünk a papság ellenében felállított ezen democraticus uralgás ? Ilyen nemét a hierarchiának és katholicismusnak még eddig a világ nem ismerte és kétlem, hogy jövőben is elfogadjon ! Igaz, hogy ezen intézkedéssel még dogma nincsen érintve; ámde mélyen meg van sértve az egyházi rend iránti vallásos pieíás ! Pedig totum ex omni parte.

A keresztény katholika egyháznál a Szentlélek Istenbeni szeretetnek és bizalomnak végig kell hú-zódnia minden legkisebb intézkedésen. Itt „non in contentione et aemulatione," hanem mindenkor és mindenben „induiinini Dominum Jesum Christum."

Rom. 13.14. Itt nem protestáns gyülekezetben élünk.

Nekünk k. katholikusoknak az első jó keresztény hivek lelkülete adja az irányt, kik még alamizsnái-kat is szerpapok, egyházi személyek, által kivánták szétosztatni, nemhogy maguk akartak volna az egy-házban az egyház felett horgászni ! Nézetem szerint valóban csak az időnek és a közönséges katholikus érzésnek rostája fogja majd megmutatni, váljon m a -gyar autonomiai szervezetünkkel nem fogunk-e vagy mennyire fogunk a schismának örvényébe ke-veredni ?

Részemről csak az egyet igen óhajtanám jelen-leg, hogy a magyar egyházunkat democratizálni vágyó urak vegyék figyelmükbe, miszerint k. ka-tholika szentegyházunknak alkotmányát maga Krisz-tus U r u n k alapította meg, melyen emberi okosság-nak nem szabad semmit nyesegetnie ; következéské-pen, hogy az egyházat bármiképen illető ügyeknek vezetése és kezelése a megyében mindenkor és min-denben a püspököt fogja illetni, kinek ellenében sem-miféle paragraphusozás soha sem fog semmit nyom-hatni a felett, mint a mit az ő lelkiismerete jónak talál az egyházi ügyekben a világiaknak megengedni.

K a t h o l i k u s c o n g r e s s n s .

M a j e r K á r o l y : A kath. önkormányzat alapeszmé-j é t és létokát a közbealapeszmé-jött közalapeszmé-jogi átalakulás folytán lét-rejött anomal helyzettel indokolja s ebből azon következ-tetést vonja le, miszerint e helyzet sem a szabadság, sem pedig a vallásegyenlőség közjogi elve megsértése nélkül tovább így nem maradhat.

Az önkormányzat létokára nézve a k a t h . congressus kebelében a nézetek egyhangúságát feltételezve, divergen-t i á k a divergen-t a kividivergen-telre — az alkodivergen-tandó indivergen-tézmény rendszerére

— s alapelveire nézve lát fonforogni. E nézeteltérések 23

k ö z ü l a f o n t o s a b b a k a t s lényegesebbeket szóló czáfolat alá veszi.

E z e n eltérések tüzetes elemzésére t é r v e át a szóló, az 1. pontot illetőleg az ö n k o r m á n y z a t h a t á s k ö r é t m e g h a l a d ó f ő k e g y ú r i jogok gyakorlatából nagyobb osztályrészt, mint m e n n y i t a 27-63 bizottság javasol, követelni az illető hatal-m a k féltékenységének felébresztése nélkül, hatal-mi a szervezés a k a d á l y a i t csak növelné, — nem tanácsos. A 2 - r a : a solida-ris intézkedést az összes egyházi s alapítványi v a g y o n r a nézve egyedül m e g n y u g t a t ó n a k s a k a t h . é r d e k e k biztosí-t á s á r a szükségesnek biztosí-t a r biztosí-t j a . A 3-ra : a polgári biztosí-törvényhozásbiztosí-t a magán k e g y ú r i jogviszonyok obligatorius s z a b á l y o z á s á r a teljességgel nem t a r t j a illetékesnek, a facultativ s z a b á l y o -zást pedig ez úton felettébb nehéznek, ha nem is kivihet-lennek, állítja s ezen tételt a k a n o n j o g elveivel s g y a k o r l a t i p é l d á k k a l — különösen Poroszországra h i v a t k o z v a — vilá-g í t j a mevilá-g. A 4. pontot illetőlevilá-g a döntő súlyt a t r i d e n t i sz.

zsinat erre vonatkozó k a n o n j á n a k (sess. 24. cap. 18.) meg-felelőleg a qualificatióra helyezi, amely szempontból a ki-s j b b ki-s é g i javaki-slatban tervezett intézkedéki-sek kevéki-sbbé felelnek meg a k a t h . egyház érdekeinek. Az é j s z a k a m e r i k a i Egyesült-Államok s t a t i s t i k á j á b ó l vett a d a t o k k a l igazolja, hogy a k a t h . egyház gyors felvirágozásnak leginkább oly országok-b a n örvend, melyekországok-ben a lelkészek kinevezésének j o g á t kizárólag a püspökök g y a k o r o l j á k . A lelkészválasztásra vonatkozó korlátozások példáit a németországi protestáns e g y h á z l<>gujabb határozmányaiból moríti. —• A 6-ra : a személyi és kinevezési ü g y e k e t az exacutiva h a t á s k ö r é b e tartozók g y a n á n t jelöli k i s azért ezen ü g y e k e t az országos igazga'ó tanács h a t á s k ö r é b e u t a s í t a n d ó k n a k véli. — A 8 ra

vonatkozólag kiemeli a placetum a l k a l m a z á s á n a k inconve-nientiáit az egyház s z a b a d s á g á n a k á t a l á b a n , különö3en pedig az e g y h á z dogmatikus tanitási s z a b a d s á g á n a k szem-pontjából. A 10. pontban jelölt s d o g m a t i k u m o k r a vonatkozó kérvényezési eljárást kivált azon okból megengedhetlennek t a r t j a , mivel a k a t h congressusban a tanitó egyház tagjai, nevezetesen a főpásztorok, kitűnő helyet foglalván el, jelen-létükben s r é s z v é t ü k mellett az ecclesia discens nem vitat-kozhat k theologiai kérdések felett.

III. H o r á n s z k y Nándor üdvözli a k o r m á n y t , hogy e g y h á z u n k abnormis állapotján segitni s a k ö z s z a b a d s á g n a k egygyel több anyagot a k a r szerezni ; de nem t a r t j a correkt-nek eljárását, mely hite szerint csak a k k o r lett volna az, ha egy törvénynyel átaláno3 vallásszabadságot alapított volna meg. A congressus megalakulása kifogásolható, — mart a választások a l k a l m á v a l igen sokan a világi hivek közül visszavonulván az u r n á k t ó l , a congre-sust — véle-ménye szerint — nem t a r t h a t n i a m a g y a r k a t h . közönség h ü képviseletének. Szükséges, hogy az egyház necsak az állam, de még Róma befolyásától is függetlem'ttessék. A kizárólagos önintézkedési jog szükséges feltétlenül, mert ö n k o r m á n y z a t r ó l nem lehet szó ott, hol idegen érdek szá-m á r a idegen befolyásnak tér engedtetik ; félti Rószá-mától auto-n ó m i á auto-n k a t , h i v a t k o z i k a múlt évbeauto-n ott t ö r t é auto-n t e k r e s auto-nem t a r t j a lehetlennek azon enuncziácziót se, hogy a k a t h . egy-ház absolute k o r m á n y o z t a s s é k . Az autonomiát függetlenné kell tenni r.z állami befolyástó', melynek istápja a legfőbb k e g y ú r i j o g ; ez teremtette az á l a m v a l l á s t ; ha tehát az

államvallást el a k a r j u k törülni, meg kell szüntetni a legf.

k e g y ú r i jogot.

H a y n a i d L a j o s : Főméltóságu elnök herczeg p r í más ! Mélyen tisztelt congressus ! K i a magyarországi k a t h o likus e g y h á z n a k a u t o n o m i á j a iránti n a g y mozgalmat k e z -detétől fogva egész folyamában figyelem nel kisérte, bő ven tapasztalhatta, hány külömböző és egymástól mennyire eltérő értelmezései merültek fel a körötte forgott eszmecserében.

— P e d i g az elméket s sziveket e g y i r á n t foglalkoztató ezen ü g y n e k és mozgalomnak kellő falfogása, a czélnak t ü z e t e s kijelölése, az autono.niai t á r g y a k n a k és működésnek sza-batos körülvonalozása, okvetlenül szükségesek a r r a , hogy az egész ü g y elintézésére és épen ezért k a t h . e g y h á z u n k r a nézve károssá v á l h a t ó félreértések kikarültessenek, a czél-hoz nom vezető úton netalán elindult v i t a t k o z á s o k n a k kellő i r á n y adassék, egy v a g y más részről remények ne táplál—

t a s s a n a k , melyek előbb utóbb meghiúsulnának s a fölösleges keserűségek távol t a r t a s s a n a k azon kedélyektől és igyeke-zetektől, melyeknek az ü g y szentsége, az egyház j a v a és a h i v e k lelki üdvössége, tekintetéből kölcsönösen közeledniök kallene. T á j é k o z ó d j u n k , j ö j j ü n k tisztába m a g u n k k a l , sze-retettel, minden elfogultság és hátsó gondolatok n é l k ü l szól-j u n k egymáshoz, mint az egy szent családnak t a g szól-j a i h o z , k a t h . a n y a s z e n t e g y h á z u n k gyermekeihez, i l l i k ; fejezzük k i a g g o d a l m a i n k a t a bizalom h a n g j á n és lehetetlen, hogy czélt ne é r j ü n k . E n g e d j e meg tehát a mélyen tisztelt congressus, hogy én is egész őszinteséggel szólván a t á r g y h o z e l ő a d j a m , mit t a r t o k azokról, mik némely tisztalt szónokok részéről e l m o n d a t t a k .

E l ő t t e m közvetlen szólott t a g t á r s u n k H o r á n s z k y k é p . úr felemlítette, hogy aggodalmai v a n n a k egész a u t o n o m i c s m ű k ö d é s ü n k kiindulási p o n t j á r a , a l a p j á r a és épan a z é r t m ű k ö d é s ü n k n e k érvényességére nézve is, miután az 1848.

X X . t. cz. midőn görög nem egyesült atyánkfiai ö n k o r -m á n y z a t á r a nézve különös provisiot is tett, ilyet a k a t h . e g y h á z r a nézve tenni elmulaszta.

Bannern ez nem kelt semmi a g g o d a l m a k a t . K i volt az 1848. X X . t. cz.ben mondva azon elv, mely n e k ü n k t ö r v é -nyes kiindulásul szolgál s az alapot képzi, melyre á l l h a t u n k s melyet alólunk nem vonhat ki senki. S valamint görög nem egyesült a t y á n k f i a i a u t o n o m i k u s szervezkedése elké-szülvén, azon különös provisio mellett Í3 a későbbi törvényes beczikkelyezésnek meg kellett történni s nem is t a g a d t a t h a tott m e g : ú g y m a j d h a mi is kész m u n k á v a l állunk az o r -szággyűlés elé, semmi k éfs é g sem l e h e t , hogy a m a g y a r törvényhozás kiindulási törvényes a l a p u n k n á l s t u l a j d o n igazságánál fogva m ü v ü n k t ő l sem fogja m a g t a g a d n i beleegyezését és megerősitését, melyet tőle jogosan k i v á n a n -d u n k .

A mi a választásokban előfordult h i á n y o k a t illeti, ezek sem a g g a s z t a n a k engem. A választási törvény a m a g a m ó d j á n elkészíttetett, az apostoli király által megerősítve és a z u t á n kellően kihirdetve lön, mindenkinek t u d o m á s á r a j u t h a t o t t , j o g á v a l élhetett t e h á t mind m választó ; ha ne.n élt vele, az semraikép sem viclálhatja a választások törvé-n y e s s é g é t , törvé-nem viciálhatja ezetörvé-n gyűléstörvé-nek j o g o s s á g á t , valamint nem viciálhatta a m a g y a r országgyűlés é r v é -nyességét azon körülmény, hogy Naszódon 3 választó jelent

i

179

meg a választásra, a többiek jogaikkal nem öltek. Nincs tehát, úgy hiszem, miért aggódjék e tekintetben is t. t a g t á r

-sunk. Mi végre Rómának autonomikus törvényhozásunkra va'ó féltett befolyását illeti, ezen dolognak kellő világba-helyezésénél nagyon rövid lehetek. A római pápa a k a t h . szent egyház f e j e ; őt a kath. egyháztól eltudni, elválasztani, annyit tcnce, mint fejetlenné tenni az egyházat. N e k ü n k csak kath. alapon lehet felállítanunk az autonómiát, szünte-len tekintettel az egyház összszervezetére, melynek főalap-köve a római pápának elsősége. De azért ne féljen t. tagtár-sunk, különösen a multévi zsinati határozatok tekintetéből, hegy Rómának befolyása talán meghiusítandja működésűnk sikerét ; autonómiánkra, bármily oldalról is tekintjük a mult-évi zsinat tetteit, ezeknek olyatén befolyása rem lehet. S épen ezért azon zsinati dolgoknak tüzetes fontolgatásába itt fölösleges bocsátkozunk. Előttünk áll i f j u s á g u n k nevelés-, oktatásügye, hol annyi a teendő ; előttünk alapítványaink kellő kezelésének és jövedelmeztetésének kérdése, mi oly nagyfontosságú egyházunkra nézve; előttünk annyi dolog van, hogy ha e congressus és jövő autonomikus testületek tagjai mindegyikének, miként az indusok egyik istenének, 50 keze lenne, mégis csak ügygyei bajjal lennének képesek feldolgozni azon tömeges teendőket, melyek eléjükbe ál-lanak.

Hogy még dogmatikus vitatkozásba is bocsátkozzunk, mely külömben is illetékességünk körén túl esik, valóban egyrészt helytelennek, másrészt a végczél tekintetéből

k á r o s n a k mutatkozik. Eltekintve tehát azon dogmatikus feszegetésektől, mi bizton és nyugodtan haladhatunk azon útonj melyre léptünk ; elvégezhetjük a müvet azon hitben, hogy nem fog megtagadtatni azon szentesítése, melyre szük-sége van neki, ha egészen kath. alapra leend fektetve. Mást pedig nem a k a r u n k .

Ezek azok, miket az imént szólott t. tagtársunk által mondottakra megjegyezni kivántam. Sed nunc paulo majora canamus.

Kezen.ben tartok egy tartalomdús nyomtatványt, egy az ékesezólásban és kikerekitett szép körmondatokban ha-talmas szónoknak müvét.

Hallottuk és csudáltuk a tisztelt férfiú szónoki tehet-ségét tegnapelőtt, ma tekintsük s vizsgáljuk meg az általa mondottakat közelebbről, hasonlítsuk azokat össze a k a t h . tanokkal és elvekkel, anyaszentegyházunk lényeges szerve-zetével s azután szeretettel, de őszinteséggel is, Ítéljünk felet-t ü k . E végre pedig engedje meg a mélyen felet-t. congressus,

hogy miután csak tegnap j u t o t t e nyomtatvány kezemhez s annak az egyszerű hallásból külömben is nehezen felfog-ható tartalmát tegnap mindennapi működésem sokfelé szét-ágazó teendői között tökéletesen emlékezetembe nem vehe-tém s épen azért ebből hiven nem is idézhetném, a nyomtat-ványból olvadhassam fel az idézendőket s úgy tehessem meg észrevételeimet.

Mielőtt a t. szónok úr a t á r g y b a bement volna, t a r -talmas élőbeszédben lefekteté az alapgondolatokat, melyek-ből érvelésének magasra felnőtt épülete kiemelkedjék. To-k i n t s ü To-k meg ezeTo-k et To-közelebbről.

Azt mondja a t. szónok úr, hogy nem vél csalatkozni, ha abbeli meggyőződését nyilvánítja, hogy a magyar p ü s

-pöki k a r midőn az 1848. nagy átalakulás következtében azonnal megpendíté és alkotmányunk rehabilitatiója óta folyton sürgeté a kath. autonomia létre jöttét, amaz aggá-lyokat, melyeket a világi hivek befolyásának elkerülhetlen tágítása ultra montes kelthetne, leküzdhetőknek hitte és hiszi jelenleg is. É n , mint fog alakulni a kath. autonomia, még nem sejthetvén, nem is tudom, váljon igazat a d j a k - e a t. szónok úrnak, midőn azt gondolja, hogy ő nem csaló-dott. De azt igen is tudom, hogy az azon alapokra lefek-tetett autonomia, a melyek az ö ékes beszédében kinálkoznak, nem Rómában csak, de bárhol >s mutatkoznék a katholikus egyházban, a m a g y a r püspöki k a r azon aggodalmakat, me-lyeket az minden katholikusnál támasztana, eloszlatni képes nem volna, pedig annál kevésbbé, mert most is szive mélyé-ben táplált aggodalmakkal tekinthet csak e műre, mely a kath. anyaszentegyháznak autonómiáját a k a t h . alapról elmozdítani és idegen alapon felépíteni igyekszik. Bővebb begyőzése annak, mit mondottam, reménylem e műnek ele-mezéséből ki fog tetszeni.

E g y másik alapészrevétele a t. szónok úrnak az, hogy nálunk katholikusoknál az ecclesia docens saját független-ségét legelső sorban nem is az állami beavatkozás, hanem inkább az ecclesia discens, a laikusok velleitásai ellenében biztositani igyekezett mindenha. Legyen megengedve ezen állitásnak kellő világosságba helyezése végett a m a g y a r o r -szági kath. egyház legközelebbi történetéből csak egyes tényeket felhoznom, melyekből kitessék, hogy bár honnan jött legyen a támadás, kiállott az ecclesia docens, megvé-dendő a drága hagyományt, melyet Jézus Krisztustól és annak apostolaitól nyert, az egyház tanait, elveit, jogát.

Mindnyájan ismertük még K o p á c s y t , Scitovszkyt, Esztergom nagynevű érsekeit, kik a magyar püspöki k a r élén számtalanszor felszólaltak minden, bár kormányi, bár országgyűlési, tények ellen, melyeket az egyházra nézve sérelmeseknek láttak. Oldaluk mellett mint alárendelt hivatalnok s egy más nagyérdemű magyar főpap, Kovács Miklós erdélyi püspök, mellett mint coadjutor működtem s bizton állíthatom, hogy ha egykor felnyilandnak az eszter-gomi és károly-fehérvári archívumok ajtai, a magyar püs-pöki k a r becsületére a világ elé fognak lépni hatalmas pro-testatiok, melyekben ezen férfiak, de szabad legyen jeleznom, utódjaik is, hogy az ezek megett kötelességteljesitésben soha h á t r a nem maradt püspöktársaikról no szóljak, fellép-tek, ha nem is mindenkor a nyilvánosság előtt, mindannyi-szor, valahányszor a hatalom a kath. szentegyház jogait kíméletlenül illette.

Tette ezt a püspöki k a r kedvező körülmények, tette szenvedések és mostoha viszonyok közepstte is. De szóljanak a tények. Gróf Batthyányi József, a halhatatlan nevü és érdemű primás, 1781-ben József császár egyházjogromboló határozatai ellen egy hatalmas protestatiót nyújtott be a magyar püspöki k a r nevében, megtámadván mindazon ren-deleteket, melyek a szerzetes rendek, a placetum, a bulla

„Coena" és bulla „Unigenitus" iránt kiadattak ; örökké emlékezetes szavaiból legyen szabad a következőket idézni:

„reddam, quae sunt caesaris caesari et quae sunt Dei Deo ;"

obtestor Maiestatem Yestram per gloriosam memóriám prae-decessorum Suorum Regum Apostolicorum, ut sollicitudincm

23 *

res spirituales regendi, gubernandi, providendi, disponendi ac dispensandi secundum canonum auctoritatem nobis, qui Episcopi sumus, relinquat ad exemplum Sancti Regis Ste-phani eiusque in corona Successorum omnium . . . Maiestati enim Vestrae Deus impérium commisit, nobis ea, quae Eccle-siae sunt, concredidit.

S ki ne emlékeznék Rozsnyó apostoli lelkületű püspö-kére, Andrásira, ki a kath. anyaszentegyháznak házasság-ügyi jogát és törvényeit oly erélylyel és kitartással védte még a külömben nagyérdemű és valóban kath. érzületű fejedelem I. Ferencz császár és király ellen, hogy az ellene elrendelt eljárás következtében püspöki székházából k i menni, püspöki jövedelmeit nélkülözni s a rozsnyói b a r á t kolostorba vonulván, megyéjét onnan kormányozni k é n y -szerült. Tette ezt mégis inkább, mintsem hogy meghajolt volna az egyház kétségtelen jogának hatalmaskodó meg-sértése előtt.

Ezek szerint az ecclesia docens nemcsak a laikusok, nemcsak az ecclesia discens, ellenében igyekezett fentartani az egyház jogait ; ö nem rettegett a hatalomtól sem, vala-hányszor érvényesíteni szükség vala az egyház igazait, függetlenségét.

Alapot keresve épületének, érinté továbbá szónok úr a római szentszéknek folytonos terjeszkedéseit , melyek ellen biztosíttatni a k a r j a autonomiai működésűnket. Nagyon kérném a t. szónok urat, hogy az autonomia terére és kö-réhez tartozó t á r g y a k r a nézve mutasson fel nekem bármely tényt, melyben Rómának folytonos terjeszkedési vágya mutatkozik. Váljon a püspökök kinevezésénél ? Az ú g y történik folytonosan, mint történt valaha.

Magyarország királya, mint apostoli fejedelem, bemu-t a bemu-t j a az álbemu-tala kinevezebemu-tbemu-t püspököbemu-t és én nem emlékezem, hogy Róma azt valaha visszautasította volna. Többi nagy javadalmasaink neveztetnek a királytól a nélkül, hogy

Ró-mának a r r a bármily befolyása volna ; holott jól t u d j u k , hogy voltak idők, midőn Róma nevezett ki világszerte a curiában megürülő beneficiumokra. Magában azon vitában, mely Hunyady János gubernátor idejében folyt a m a g y a r kormány és Róma között, nem annyira a pápai kinevezés ellen egész átalánosságban, hanem i n k á b b a miatt történt az ellenszegülés, mert Róma idegen szerzetes embert neve-zett ki a királyi legfőbb kegyúr mellőzésével magyarországi beneficiuinra. E t á r g y b a n tehát nem látok terjeszkedési vágyat, hanem inkább az egykori római gyakorlattól való tartózkodást, mert jelenleg nincs eset rá s nincs is semmi-nemű alapos ok tartani attól, hogy a püspökökön kivül bármely más nagyobb javadalmas kinevezésébe Róma be-folyjon.

De továbbá a római regestákban hosszú sorát láthatni a magyar korona területén levő j a v a d a l m a k n a k , névszerint pedig oly erdélyi parochiáknak, melyekből Róma a n n á t á k a t húzott és melyek, közbevetőleg legyen mondva, h a j d a n mind magyarok voltak s azóta többnyire eloláhosodtak. Most ily adózásoknak nyoma sincsen. Mire mutat e z ? Terjesztésé-re-e vagy inkább visszavonuló megszorítására az egykori joggyakorlatnak ? DJ menjünk tovább. Autonomiánk

kere-tébe tartoznak még a kath.anya-zentegyháznak vallási, isko-lai, ösztöndíjas, egyetemi,alapjai, azoknak kezelése. Tett-e,

tesz-e, Róma itt valamit, mi törekvéseinket gátlólag é r i n t i ? Épen temmit. Iskoláink rendezésében, mely a katholikus autonomiai működéshez tartozik, Róma soha közvetlen be nem avatkozott. Hol mutatkozik tehát azon terjeszkedő vágy az autonomieus működés körében, mely ellen annyira felvértezve s fegyverezve síkra kellene szállnunk ? én nem látom.

De egy negyedik alapot is tesz le a t. szónok úr be-szédében azon épület szilárdítására, melyet elénk állítani készül, megróván az egyházi hatalomnak azon szerinte k i -záró gyakorlatát, melylyel az jelenleg majdnem világszerte bir s melyet ő a keresztény vallás legelső, legtiszteletremél-tóbb, traditióival megegyeztetni nem tud. Nézzünk be a do-logba élesebben. Kizárólagos egyházi hatalom gyakorlásáról szól. Hogyha a szabad A m e r i k á b a n szólna valaki igy, hol igazán kizáró hatalma van az egyházi elöljáróságnak, nem csudálkoznám. A szabad Amerikában, mondom, hol sem az egyházi vagyon felügyelésébe, sem az iskola rendezésébe, sem a papság kinevezésébe, mérvadólag be nem foly a világi elem, hol mindent a püspökök rendeznek, hol tökéletesen független és kizáró hatalma van ilyenekben is a papságnak.

H a Belgiumban mondanák azt, hol szintén a püspöki k a r rendezi a keresztény katholikus anyaszentegyház minden ügyét a világi elem mérvadó befolyása nélkül, ismét nem csudálkoznám. De Magyarországban hol legyen azon kizáró joggyakorlat oly ügyekre nézve, melyek a katholikus a u t o -nomieus működés terére tartoznak ? nem tudom. Ott v a n n a k egyházunk anyagi kincsei, a vallásalap, tanulmányi alap s a többi kath. alapok ; van-e ezek kezelésére és kiadására csak illő, nem mondom kizáró, befolyása az e g y h á z n a k ? Tökéletesen ki van belőle zárva. Nagyon jól emlékezem a r r a , hogy ha erdélyi püspökösködésemkor valamelyik szegény papom vagy tanitóm fizetésjavitásáért j á r u l t a m a kormányhoz, g y a k r a n az igen tiszteletreméltó, de nem k a -tholikus, titoknok előtt kellett esengve kérelmeznem, hogy

nyúljon a katholikus egyház zsebébe s adjon 40, 50 v a g y 100 frtot szegény pártfogoltam dotátiójára. Határozó, annál kevésbbé kizáró, befolyásunk nem vala tulajdon ügyeinkre, tulajdon v a g y o n ú n k r a . De talán kizárólag rendelkeztünk az egyházi községek vagyonáról ? Mindenki tudja, hogy a köz-ségek több-kevesb képviselői kezelték e vagyont együtt p a p j a i k k a l s csak hol nem a k a r t a k befolyni, maradtak el tőle. Fel valának ujolag szólítva, állítsanak mindenütt egy-házi és iskolai székeket s tegyenek meg mindent in prima instantia e g y h á z u k , p a p j u k , iskoláik, j a v á r a , csak a felsőbb felügyelet s rendelkezés vala s az sem kizárólag, k e z ü n k b e n . Avagy talán azon panaszolt kizáró hatalom súlya alatt nyögtek iskoláink ? H a a köznevelés h á t r a m a r a d á s á n a k okairól beszéltek jó b a r á t j a i n k , a k k o r igen is mindig mi vagyunk annak okai, pedig a mi befolyásunk azokra m i n -denkor túlon túl korlátozva vala. A világi hatóságok meg-hallgattak vagy nem h a l l g a t t a k minket, a mint tetszett nekik, midőn az iskolarendszernek meghatározásáról, az iskolai k ö n y v e k n e k kiadásáról és egyéb köznevelési ü g y e k főbb helyen való elhatározásáról vala szó ; röviden, az isko-l a ü g y eisko-lintézése isko-legfőbb instantiában a viisko-lági hataisko-lom kö-zegeinek kezében feküdt. Midőn pedig a mi nevezetes

In document Religio, 1871. 1. félév (Pldal 181-186)