Tartós munkanélküliek foglalkoztatásának bértámogatása

Ennek az eszköznek az a célja, hogy a tartós munkanélküliek felvételével és betanításával járó többletköltségek, valamint az alacsony termelékenység kompenzálásával arra ösztönözze a munkáltatót, hogy a támogatás lejárta után is tartsa meg a munkahelyi beilleszkedés folyamatán túlesett munkavállalókat. A támogatás feltételei 2007. január 1-től jelentősen megváltoztak. Ezekről a későbbiekben lesz szó.

Az Flt. a bértámogatást eredetileg annak a munkáltatónak tette hozzáférhetővé, amelyik vállalta, hogy olyan munkanélkülit foglalkoztat, aki legalább hat hónapja (pályakezdő esetén 3 hónapja) nem tudott elhelyezkedni. A bérszubvenciót – ami a munkabér 50-100%-áig terjedhetett – legfeljebb egy évig folyósíthatta a munkaügyi központ ugyanazon munkanélküli foglalkoztatásához. Ennek fejében a munkáltatónak az alkalmazott tartós munkanélküli tekintetében a támogatás folyósítási idejével

32 Épp emiatt egyre több országban szüntetik meg annak lehetőségét, hogy közhasznú foglalkoztatással jogosultságot lehessen szerezni munkanélküli ellátásra.

legalább azonos továbbfoglalkoztatási kötelezettséget kellett vállalnia. Ez azt jelenti, hogy ez alatt munkaviszonyának megszüntetésére a munkáltató működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem kerülhetett sor. A támogatás feltételei között szerepelt az is, hogy a munkáltató az új felvételt megelőző hat hónapban hasonló munkakörben létszámleépítést ne hajtson végre, és kötelezze magát arra, hogy ezt a támogatás ideje alatt sem teszi meg.

Ha a munkaadó a munkaügyi központ által kiközvetített olyan álláskereső foglalkoztatását vállalta, aki a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte, már 3 hónap munka nélkül töltött idő után felvehette. Ebben az esetben a támogatás mértéke a munkavállaló munkabérének 70-100%-a között mozogh70-100%-atott, időt70-100%-art70-100%-am70-100%-a pedig két évig terjedhetett. E célcsoportspecifikus sz70-100%-abályok 2003 októberétől 2006. december 31-ig voltak érvényben.

Az érintett létszám alapján rendszerint a bértámogatás volt a harmadik legfontosabb aktív munkaerő-piaci eszköz 2001-2008 között. Kedvezményezettjeinek aránya az aktív eszközökkel támogatottak összességéhez viszonyítva meglehetősen stabilnak tűnt, 15-17% között mozgott. Az aktív eszközökben részt vevők átlaglétszáma alapján viszont 2004-től ez az eszköz került az első helyre, 25% fölötti részesedéssel. Ez annak tulajdonítható, hogy a támogatási idő itt a képzésnél és különösen a közhasznú foglalkoztatásnál jóval hosszabb volt.

A bértámogatással elhelyezettek összetételének változás

A 34. táblázatban láthatók a bértámogatással elhelyezett tartós munkanélküliek nem, korcsoport és iskolai végzettség szerinti összetételét jellemző arányszámok. Ezek összehasonlítható módon 2006-ig vizsgálhatók, mert 2007-től – mint utaltunk rá – jelentősen átalakult ennek a támogatásnak a feltételrendszere. Ha a 29. táblázat adatait összevetjük a regisztrált álláskeresők hasonló mutatóival, azt tapasztaljuk, hogy a vizsgált időszakban a nők némileg nagyobb arányban voltak jelen a bértámogatottak között, mint a regisztrált munkanélküliek összességén belül, és ez a különbség enyhén nőtt.

29. táblázat A bértámogatással elhelyezkedett tartós munkanélküliek érintett létszámának megoszlása

nem, kor és iskolai végzettség szerint

Nem 2002 2003 2004 2005 2006

Férfiak 48,3 48,1 46,5 46,4 46,2

Nők 51,7 51,9 53,5 53,6 53,8

Korcsoport

25 éven aluliak 16,8 16,8 15,0 14,4 12,4

25 éven felüliek, ebből: 83,2 83,2 85,0 85,6 87,6

- 25-44 évesek 63,5 63,2 60,6 57,2 56,1

- 45-49 évesek 11,4 11,3 13,0 12,4 12,2

- 50 éven felüliek 8,3 8,7 11,4 16,0 19,3

Iskolai végzettség

Legfeljebb 8 általános 22,6 21,3 20,0 20,6 20,3

Szakmunkásképző, szakiskola 40,6 39,6 38,9 38,2 38,4

Szakközépiskola, technikum 20,8 21,3 21,6 21,4 21,8

Gimnázium 11,2 11,9 12,8 11,3 11,3

Főiskola, egyetem 4,8 5,9 7,5 8,5 8,2

Pályakezdők előfordulási aránya, %

2,2 2,1 2,2 1,7 1,1

Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai

A 25 éven aluliak kissé alul-, az e fölöttiek pedig felülreprezentáltan jelentek meg a támogatottak között. Ezen belül a 25-44 évesek visszaszorulása következett be, mégpedig az 50 éven felüliek javára, akiknek a részaránya 8,3%-ról 19,3%-ra emelkedett 2001-2006 között. A legfeljebb 8 osztályt végzettek csak ötödét tették ki a bértámogatottaknak, holott előfordulásuk a regisztrált munkanélküliek között ennek a duplája volt. Ezzel szemben a szakmunkások, szakközépiskolát végzettek és gimnáziumi érettségivel rendelkezők erősen túlreprezentáltak a támogatottak között, és a felsőfokú végzettségű bértámogatottak aránya is kétszerese volt a regisztrált munkanélkülieken belüli részarányuknak.

A vizsgált időszakban a támogatást igénybe vett munkáltatók száma csaknem a felére apadt, az ennek révén elhelyezkedett tartós munkanélkülieké pedig a kilenctizedére. Az egy munkáltató által támogatással foglalkoztatottak száma hosszú ideig 1,2 főt tett ki, majd két évben 1,1-re csökkent, 2007-ben pedig kettőre nőtt. A támogatást igénybe vevő munkáltatók jellemzően a kisvállalkozások közül kerültek ki.

30. táblázat A bértámogatással foglalkoztatók és foglalkoztatottak főbb adatai

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Munkáltatók száma, db 39420 34698 34699 30886 32945 29244 21606

Foglalkoztatottak száma, fő

48089 40838 40349 35820 37415 32927 43501

Egy munkáltatóra jutó létszám

1,2 1,2 1,2 1,2 1,1 1,1 2,0

Forrás: a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai

Munkaerő-piaci esélyek a támogatás befejezése után

A követéses vizsgálatok adatai szerint a vizsgált időszakban a támogatott foglalkoztatásból kikerülők 60-65%-a a kötelező továbbfoglalkoztatási idő lejárta után három hónappal is ugyanannál a munkáltatónál állt munkában (31. táblázat).

31. táblázat A bértámogatásból kikerülők főbb adatai

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Programot befejezettek száma, ezer fő

16470 17711 19196 17612 15539 18265 10520

Válaszadók aránya, % 75,0 76,6 75,4 75,4 75,5 74,7 73,9

Követéskor munkában állók aránya, %

59,7 62,9 62,0 64,6 62,6 62,3 63,4

Forrás: a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal monitoringvizsgálatának adatai

A véglegesített dolgozók aránya a 90-es évekre jellemző 70%-os arányhoz képest érzékelhetően csökkent, ami azzal magyarázható, hogy a támogatottak összetétele fokozatosan eltolódott a nehezebben elhelyezhető munkanélküli kategóriák irányába. Mint utaltunk rá, ennek a célcsoportnak a felvételét specifikus kedvezményekkel ösztönözték. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a munkáltatók értelemszerűen csak a náluk dolgozókról tudnak nyilatkozni a követéses vizsgálatkor.

Joggal feltételezhető azonban, hogy a támogatásból kilépők közül többen más munkáltatónál

kaphattak állást. Velük együtt bizonyára magasabb lenne a nem támogatott munkakörben foglalkoztatottak aránya annál, mint amit az előbbi táblázat mutat.

A követéses vizsgálatok során a munkáltatók arról is nyilatkoztak, hogy mennyiben segítette foglalkoztatási szándékaikat a munkaügyi központok által nyújtott támogatás. (32. táblázat) Szerencsére időben csökkenő trendet mutat azoknak a munkáltatóknak az aránya, amelyeknek valójában nem volt szükségük a munkaügyi központ támogatására, mégis kihasználták ezt a lehetőséget. Ez az un. holtteherhatás, ami a támogatás nettó hasznát rontó tényező. Az adatok azt mutatják, hogy a munkáltatók körültekintőbb megválasztásával el lehet kerülni az ilyen, más területekről forrásokat elvonó, felesleges támogatási gyakorlatot, amely 2001-ben még a vizsgált munkáltatók egynegyedére volt jellemző, 2007-ben viszont már csak 17%-ukra.

A véglegesítésre jó esély van azoknál a munkáltatóknál, amelyek a támogatás segítségével a későbbre tervezett létszámbővítési szándékukat előrehozták. Ezek aránya a legjelentősebb (a 2007-ben befejezett támogatásoknál már 43,3% volt), és tendenciájában növekvő. Annak viszont nem biztos, hogy örülni kell, ha valamely vállalkozás kifejezetten a támogatásnak köszönhetően vesz fel új munkaerőt. A munkáltatók ide tartozó 20-30%-a esetében merül fel a kérdés: vajon mi lesz a foglalkoztatási kötelezettség lejárta után?

32. táblázat A foglalkoztatáshoz nyújtott bértámogatás szerepének megítélése a munkáltatók válaszai

alapján

A támogatás nélkül: 2001 2002 2002 2004 2005 2006 2007

- is alkalmazta volna a munkanélkülit

24,2 19,4 20,3 20,2 19,5 19,8 17,0

- kevesebb létszámot vett volna fel

13,1 12,6 9,4 9,1 9,4 10,4 7,9

- halasztotta volna a felvételt

39,7 41,7 42,5 43,8 41,9 41,1 43,3

- senkit sem alkalmazott volna

23,0 26,2 27,7 26,9 29,2 28,7 31,0

Forrás: a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal monitoringvizsgálatának adatai

Változások a bértámogatás feltételrendszerében és azok várható hatása

2007. január 1-től az aktív munkaerő-piaci eszközrendszer jelentősen átalakult. A legnagyobb változás épp a tárgyalt foglalkoztatási formánál következett be. Az új bértámogatás célja, hogy elősegítse a hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatását, akiknek a körét a 2204/2002/EK rendelet alapján kell meghatározni. Ezt alapul véve a támogatás annak a munkaadónak nyújtható, amelyik a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő személyek foglalkoztatását vállalja. Olyan álláskeresőét, aki

- legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy - a foglalkoztatás megkezdésekor az 50. életévét betöltötte, vagy - 25 évesnél fiatalabb pályakezdő, vagy

- megváltozott munkaképességű személy, vagy

- a nyilvántartásba vételt megelőző hat hónapban nem folytatott rendszeres keresőtevékenységet, vagy a munkaügyi központ legalább 24 hónapja tartja nyilván³³, vagy

33 Ez a kategória a 2008-ban megújított csoportmentességi rendelettel való összhang megteremtése érdekében került a hátrányos helyzetűek közé, ami kiszélesítette a tartós munkanélküliek korábban így definiált körét: „a foglalkoztatás megkezdését megelőző 16 hónap alatt legalább 12 hónapig, pályakezdő álláskeresőnek nem

- saját háztartásában legalább egy 18 évesnél fiatalabb gyermeket egyedül nevel, vagy

- a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült, vagy

- a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül előzetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés, illetőleg elzárás büntetését töltötte.

Támogatásban részesülhet továbbá a munkaadó, ha olyan hátrányos helyzetű személy (munkavállaló) továbbfoglalkoztatására vállal kötelezettséget, akit munkahelyének elvesztése fenyeget, vagyis:

- akinek munkaviszonyát a munkáltató működési körébe tartozó okból rendes felmondással megszünteti, vagy akinek határozott időre szóló munkaszerződése 90 napon belül lejár, és

- a továbbfoglalkoztatás megkezdésekor 50. életévét betöltötte, vagy - legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

-

A munkaadó részére a munkabér és járulékai 50 %-áig, megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén 60 %-áig terjedő bértámogatás állapítható meg, legfeljebb 12 hónapra. A legalább 12 hónapja álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatása maximum 24 hónapig támogatható.

A 33. táblázat szerint a 2007 óta igénybe vehető bértámogatásokból részesültek száma 2008-ra megkétszereződött, 20 ezerről több mint 40 ezerre nőtt. 95%-uk hátrányos helyzetűnek minősült, 5%-uk pedig megváltozott munkaképességűnek. A bértámogatásban részesülő hátrányos helyzetűek közül hozzávetőlegesen minden tizedik az alacsony iskolai végzettségűek közül került ki, közel egyötödük pedig 50 éven felüli volt. A fiatalok előfordulási gyakorisága is jelentős: szinte minden negyedik támogatott 25 év alatti pályakezdő. Az bértámogatás célcsoportját képező személyek között a tartós munkanélküliek vannak a legtöbben. Arányuk a bértámogatottak teljes sokaságán belül meghaladja az egyharmadot.

33. táblázat A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatással összefüggő foglalkoztatásban részt vevők

száma, 2007-2008

Célcsoportok Létszám, fő Megoszlás, %

2007 2008 2007 2008 álláskereső legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel 2321 4932 11,2 12,0 álláskereső, aki a foglalkoztatásakor betöltötte az 50. évét 3785 6984 18,4 17,1 álláskereső, a 25. életévét még be nem töltött pályakezdő 5183 9179 25,1 22,4

tartós munkanélkülinek megfelelő álláskereső 7088 15506 34,4 37,9

legalább egy 18 évnél fiatalabb gyereket egyedül nevelő álláskereső 588 1106 2,9 2,7 gyesről, gyedről, gyetről és ápolási díjról visszatérő álláskereső 534 1145 2,6 2,8 álláskereső, előzetes letartóztatásban, ill. elzárásban 26 51 0,1 0,1

Hátrányos helyzetű álláskeresők összesen 19525 38903 94,7 95,0

munkavállaló, foglalkoztatásakor betöltötte az 50. életévét 64 35 0,3 0,1

munkavállaló, legfeljebb alapfokú végzettséggel 10 4 0,0 0,0

Hátrányos helyzetű munkavállaló összesen 74 39 0,3 0,1

Megváltozott munkaképességű álláskereső 1027 2001 5,0 4,9

Mindösszesen 20626 40943 100,0 100,0

Forrás: FSZH, 2008.

minősülő személy esetében 8 hónapból 6 hónapig a munkaügyi központ kirendeltsége által álláskeresőként volt nyilvántartva”.

In document Munkaerő-piaci intézmények és politikák (Pldal 149-154)