6. Aktív munkaerő-piaci eszközök, szolgáltatások és programok
6.7. Munkaerő-piaci programok
A munkaügyi szervezetben regisztrált álláskeresők négyötöde nem első ízben jelentkező, hanem visszatérő ügyfele az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak. Problémáikat egy-egy aktív munkaerő-piaci eszközök kizárólagos alkalmazásával nem lehet megoldani. A komplex problémakezelés többféle munkaerő-piaci szolgáltatás igénybevételét feltételezi vagy még inkább a bekapcsolódást egy munkaerő-piaci programba.
Ez a támogatási forma 2000. február elsején került be a foglalkoztatási törvénybe, ami a munkaerő-piaci program fogalmát a következőképp definiálta:
„A Munkaerő-piaci Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak. E programok keretében a munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások egyidejűleg és egymásra épülve is nyújthatók.”
Itt konkréten az Flt-ben és végrehajtási rendeletében rögzített munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint a MpA foglalkoztatási és rehabilitációs alaprészéből nyújtható, foglalkoztatást elősegítő támogatásokról van szó. A program elemét képező támogatások tekintetében az Flt-ben és végrehajtási szabályaiban meghatározott feltételektől el lehet térni, például:
- a program célcsoportjához tartozók minden programelemben részt vehetnek, függetlenül egyéni jogosultságuktól,
- a program elemét képező támogatások a program teljes időtartama alatt nyújthatók,
- a közhasznú foglalkoztatás támogatása tekintetében is a program időtartama a mérvadó, azaz nem érvényes az időkorlát.
A program indítása előtt programtervet kell készíteni, amelyben meg kell határozni:
- azoknak a személyeknek a körét, akik munkaerő-piaci helyzetének javítására a program irányul (célcsoport),
- azokat a térségeket, amelyekben a program megvalósítására sor kerül,
- a program tartalmát alkotó munkaerő-piaci szolgáltatásokat és foglalkoztatást elősegítő támogatásokat (programelemek), valamint azokat a szakmai elveket, amelyek szerint ezek a programban összekapcsolódnak,
- a programban, valamint az egyes programelemekben való részvétel feltételeit, - a program megvalósításában közreműködő személyek és szervezetek körét, - a program megvalósításának időtartamát (legfeljebb három év lehet),
- a programtól, valamint az egyes programelemektől várt eredményt, valamint annak értékelési módját és gyakoriságát,
- a program teljes költségvetését, amely tartalmazza a programot alkotó munkaerő-piaci szolgáltatásoknak, támogatásoknak és a program működtetésének (a programirányításnak, a programmal kapcsolatos kommunikációnak és a monitoringnak) a költségeit,
A program keretében olyan feltételek is előírhatók, amelyek alapján a célcsoporthoz tartozó személyek a program nem valamennyi, hanem csak egyes elemeiben vesznek részt.
A programok lehetnek központi és regionális munkaerő-piaci programok. A központi program indításáról – a MAT véleményének kikérését követően – a szociális és munkaügyi miniszter dönt, a regionális munkaerő-piaci programéról pedig – a munkaügyi tanács véleményének meghallgatása után – a munkaügyi központ főigazgatója. A munkaerő-piaci program kidolgozására és megvalósítására pályázatot írnak ki, amelynek nyertesével a munkaügyi központ megállapodást köt.
Ennek tartalmaznia kell a program szervezésének, bonyolításának, monitorozásnak és végrehajtása ellenőrzésének részletes szabályait, valamint a program tartalmát alkotó támogatások folyósításának feltételeit. A program megvalósításához nyújtott támogatás 10%-a a program lezárását követően, az eredmény elfogadása esetén fizethető ki.
A munkaerő-piaci programok bevezetése azon a felismerésen alapult, hogy a munkanélküliek az utóbbi években „kiválogatódtak”. A regisztrációban benn maradók számára átfogó integrációs programokat kell biztosítani, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy idővel normál, támogatás nélküli álláshoz jussanak. Ehhez egyaránt szükséges a munkavégzéssel összekapcsolt szakmai képzés, a szociális gondozás és a tanácsadás. E három funkció kombinálása teszi lehetővé, hogy felszámolják azokat a hiányosságokat, amelyek rontják foglalkoztatási esélyeiket.
Ilyen komplex foglalkoztatási programok megvalósítását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány évek óta támogatja. A munkaerő-piaci programok bevezetését az is motiválta, hogy hazai oldalról felkészüljünk az Európai Szociális Alapból finanszírozható programok fogadására. Az Európai Unió forrásai ugyanis – mint azóta a gyakorlatban is bebizonyosodott – hasonló célt szolgálnak.
A foglalkoztatási törvény úgy rendelkezett, hogy 2007. január 1-jétől a munkabérnek és járulékainak megtérítésére csak a közhasznú munkavégzés esetében, valamint a korábban bemutatott bértámogatás megállapításánál kerülhessen sor. Mivel a közhasznú munkavégzés a foglalkoztatásnak csak egy szegmensét érinti, viszonylag szűk munkáltatói körben, a bértámogatás pedig csak a meghatározott, hátrányos helyzetűnek minősített személyi kör foglalkoztatásához legfeljebb 12 hónapig s legfeljebb a munkabér és járulékai együttes összegének 50, illetőleg 60 %-os mértékéig folyósítható, a programok támogatásának további lehetősége megkérdőjeleződött. A közösségi szabályoktól ugyanis nem lehet eltérni, eszerint viszont a gazdálkodó szervezetek program keretében megvalósuló foglalkoztatása három éven át nem, továbbá hátrányos helyzetű személynek nem minősülő munkavállalói célcsoport mellett egyáltalán nem támogatható.
Ezért 2007-től egy új aktív eszköz: a bérköltség-támogatás bevezetésére kerül sor, amely csak munkaerő-piaci program keretében alkalmazható, és a munkabér, ill. járulékai 100 %-os finanszírozását teszi lehetővé, legfeljebb 3 éven át. Tekintettel arra, hogy a programok sikeres lebonyolítása szakszerű irányítás – a programmenedzsment közreműködése – nélkül nehezen képzelhető el, az új eszköz keretében nem csak a célcsoporthoz tartozó személyek (a programba bevont hátrányos helyzetű emberek), hanem a programmenedzsment foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülő bér- és járulékköltségek is megtéríthetők.39
39 Amennyiben a támogatás alanya vállalkozás, a de minimis szabályokat kell alkalmazni.
A fejezetben használt fontosabb kifejezések értelmezése
Akkreditált felnőttképzési intézmény – tanúsítvánnyal rendelkezik arról, hogy az általa kínált, illetőleg meghirdetett felnőttképzési tevékenységet és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelően nyújtja.
Aktiválási arány – az aktív eszközök résztvevőinek létszáma, ugyanennek a létszámnak és a regisztrált munkanélküliek létszámának összegéhez viszonyítva.
Alkalmi munkavállalói (AM) könyv – a munkavállaló alkalmi foglalkoztatásának nyilvántartására szolgáló közokirat, amelyet a munkaügyi központ kirendeltsége állított ki. Az AM könyvet mind a munkaviszonyban állók, mind az álláskeresési támogatásban részesülő vagy nem részesülő álláskeresők, továbbá a szociális ellátórendszerben részt vevők is igényelhették.
Csekély összegű (de minimis) támogatás – egy vállalkozásnak bármilyen forrásból, csekély összegű támogatás jogcímén odaítélt támogatás támogatástartalma – három pénzügyi év vonatkozásában – nem haladhatja meg a 200 ezer eurónak, közúti szállítás esetén pedig a 100 ezer eurónak megfelelő forintösszeget.
Felnőttképzés – rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés.
Felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások – az előzetes tudásszintfelmérés, a pályaorientációs és -korrekciós tanácsadás, a képzési szükségletek felmérése és a képzési tanácsadás, valamint az elhelyezkedési tanácsadás és az álláskeresési technikák oktatása.
FIT – Foglalkoztatási Információs Tanácsadó
Foglalkozások Egységes Országos Rendszere (FEOR) – a foglalkozások besorolására, megkülönböztetésére szolgáló osztályozási és kódrendszer, amely felépítésében követi az érvényes nemzetközi osztályozást.
Mentálhigiénés szolgáltatások – azoknak az egészségügyi szolgáltatásoknak az összessége, amelyek a munkahelyen való fizikai megjelenést javítják.
Mentorálás – egy adott személyre vagy személyek valamely ismérvek szerinti csoportjára vonatkozó egyénre szabott tanácsadás, szakmai és pszichológiai segítés, az érintettek munkaerő-piaci helyzetének javítása, munkahelyi beilleszkedése érdekében. A mentorálás a humán pártfogói, illetve személyes segítő szolgáltatást foglalja magában.
Országos Képzési Jegyzék (OKJ) – az oktatási miniszter által meghatározott jegyzék, amely az állam által elismert szakképesítések megnevezését, azonosító számát, a szakképesítések körét és szakmacsoportját, a jegyzékbe kerülés évét, a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítéseket, a szakképzési évfolyamok, illetve órák számát, az elméleti és gyakorlati órák arányát, a szakképesítésért felelős miniszter megnevezését, a mestervizsgáztatásra jogosult kamara megnevezését tartalmazza.
Prémiumévek program – a közszférában eltöltött életpálya elismerésének és méltó lezárásának lehetővé tételére támogatja, hogy a nyugdíjjogosultság megszerzéséig részmunkaidőben továbbfoglalkoztathatók legyenek azok a köztisztviselők és közalkalmazottak, akik létszámcsökkentés miatt enélkül elveszítenék állásukat.
Rehabilitáció – szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben. A rehabilitáció egészségügyi, pszichológiai, oktatási-nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések tervszerű,
együttes és összehangolt, egyénre szabott, az érintett személy tevékeny részvételével megvalósuló alkalmazása.
Rendelkezésre állási támogatás: a szociális segélynek egy fajtája, amely azoknak a rászorultaknak nyújt anyagi támogatást a megélhetésükhöz, akik munkavállalási korúak, dolgoznának, de munkahely hiányában erre nincs lehetőségük.
RIC – Rehabilitációs Információs Centrum
Start kártya – járulékkedvezményre feljogosító kártya, amelyett különböző hátrányos helyzetű célcsoportok válthatnak ki az APEH-nál azzal a céllal, hogy az őket alkalmazó munkáltatónak kevesebb közterhet kelljen fizetnie utánuk, mint a nem célcsoportba tartozók után.
Feladatok és ellenőrző kérdések Feladatok
1. A regisztrált munkanélküliek havi átlaglétszáma 500 ezer fő. Aktív munkaerő-piaci eszközök révén további 100 ezer főt sikerült megvédeni a munkanélküliségtől. Számítsa ki az aktiválási arányszámot!
2. Ha a foglalkoztatottak száma ötmillió, a munkanélkülieké ötszázezer, és aktív eszközben százezren vesznek részt, akkor a gazdaságilag aktív népesség hány százalékát vonták be aktív munkaerő-piaci eszközökbe?
3. Állítson össze egy komplex munkaerő-piaci reintegrációs programot valamelyik hátrányos helyzetű társadalmi csoportnak!
Ellenőrző kérdések
1. Sorolja fel, hogy a foglalkoztatási törvény hatályba lépése óta milyen típusú aktív munkaerő-piaci eszközök működtek–működnek Magyarországon!
2. Mutassa be, hogy milyen trendek jellemzik az aktív eszközökben részt vevők létszámának alakulását!
3. Ismertesse, hogy milyen célokat szolgál a munkaerő-piaci képzés, és milyen támogatások társulnak hozzá!
4. Foglalja össze a képzés értékelésével kapcsolatos monitoringvizsgálat eredményeit!
5. Definiálja a közhasznú foglalkoztatás, a közmunka és a közcélú munka funkcióit!
6. Mi jellemzi a közcélú foglalkoztatás szabályozását?
7. A tartós munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő bértámogatásnak mik a fő szabályai és eredményei?
8. 2007. január 1-jétől milyen változások következtek be a bértámogatás feltételrendszerében?
9. Kik sorolhatók az Európai Unió meghatározása szerint a hátrányos helyzetű személyek körébe?
10. Milyen módon támogatták és támogatják Magyarországon a munkanélküliek vállalkozóvá válását?
11. Milyen támogatások segítették és segítik a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését?
12. Miért van szükség a munkahelymegőrzés támogatására, és milyen szabályok szerint kerülhet erre sor?
13. Mik a feltételei a munkahelyteremtés támogatásának?
14. Mire szolgál a Start kártya és milyen típusai vannak?
15. Mi az AM könyv?
16. Sorolja fel és definiálja az Flt-ben nevesített munkaerő-piaci!
17. Ismertesse az állami munkaközvetítés főbb eljárási szabályait!
18. Mutassa be, hogy milyen új munkaerő-piaci szolgáltatásokkal bővült az ÁFSZ kínálata!
19. Indokolja meg, hogy miért volt szükség a munkaerő-piaci programok támogatásának bevezetésére!
20. Határozza meg a munkaerő-piaci programok programtervének tartalmát!
Ajánlott irodalom:
Berde Éva:
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaerő-közvetítésének és munkaerő-piaci szolgáltatásainak vizsgálata 2004-2009 között
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, 2010 július Letölthető: www.mukurit.telco-system.hu Frey Mária:
A foglalkoztatási törvényben rögzített és az ÁFSZ által működtetett, továbbá az ezeken kívül szabályozott és bonyolított aktív munkaerő-piaci eszközök értékelése a 2004-2009 közötti időszakban
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, 2010 július Letölthető: www.mukurit.telco-system.hu Frey Mária:
Aktív munkaerő-piaci eszközök komplex értékelése a 2004-2009 közötti időszakban. Szintetizáló tanulmány
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, 2010 november Letölthető: www.mukurit.telco-system.hu
Simkó János:
Értékelő tanulmány az Állami Foglalkoztatási Szolgálat és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 2004-2009 között indított munkaerő-piaci programjairól, valamint a 2009. évi válságkezelési programokról
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, 2010 szeptember Letölthető: www.mukurit.telco-system.hu
A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁK ÖSSZEHANGOLÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN
OKTATÁSI CÉL
1. A foglalkoztatáspolitika közösségi politikává válásának fejlődéstörténeti áttekintése 2. A „luxemburgi folyamat” bemutatása
3. Az Európai foglalkoztatási stratégia (EFS) főbb célkitűzéseinek ismertetése, 1998-2002 4. Az első öt év tanulságainak levonása
5. A Foglalkoztatási iránymutatások új generációjának tanulmányozása, 2003-2006 6. A Wim Kok jelentés tartalomelemzése
7. A Lisszaboni stratégia megújításának nyomon követése
8. A 2005-2008-ra szóló Integrált gazdaságpolitikai és Foglalkoztatási iránymutatások értelmezése 9. Az Európa 2020 stratégia bemutatása
10. Az Európai foglalkoztatási stratégiába való hazai bekapcsolódás értékelése