Az Európa 2020 stratégia

Az európai foglalkoztatási, növekedési és versenyképességi célok újrafogalmazására 2009-től intenzív elemző és értékelő munkák folytak mind az EU irányító testületeiben, mind a tagállamokban. A Lisszaboni stratégiát követő un. poszt-lisszaboni stratégia végül 2010 tavaszán készült el, Európa 2020 stratégia címmel. Ennek célja, hogy meghatározza az európai fejlődés irányát 2020-ra, és kijelölje az előttünk álló évtizedre azt a fejlődési utat, amit a Közösség és az egyes tagállamok követni kívánnak. A hosszú távú prioritások mellett – akárcsak a Lisszaboni stratégiában – konkrét mutatókat és elérendő célokat is meghatároztak. Barroso elnök a következőket nyilatkozta a stratégiáról: „Az Európa 2020 stratégia arról szól, mit kell tennünk ma és holnap ahhoz, hogy az Unió gazdaságát visszaállítsuk a növekedési pályára. A válság olyan alapvető kérdéseket és fenntarthatatlan folyamatokat hozott felszínre, amelyeket többé nem hagyhatunk figyelmen kívül. Európában a növekedés elmaradt a lehetőségektől, és ez a jövőnket veszélyezteti. Határozottan fel kell lépnünk gyengeségeink orvoslására, és arra a – nem is kevés – területre kell építenünk, ahol erősek vagyunk.

Új gazdasági modellt kell kialakítanunk, amely a tudáson, a környezetbarát gazdaságon és a foglalkoztatás magas szintjén alapul. Ehhez a küzdelemhez minden európai szereplő hozzájárulására szükség van.” (COM, 2010)

Az Európa 2020 stratégia három prioritásra épül, amelyeket a növekedés jellemzőiként fogalmaztak meg. A stratégia szerint az európai növekedésnek először is intelligensnek (tudáson és innováción alapulónak) kell lennie, másodszor fenntarthatónak, harmadszorra pedig befogadónak (azaz társadalmi kohéziót eredményezőnek). A három prioritás elérése érdekében három-három beavatkozási területet jelöltek meg. Az ezek mentén történő előrehaladást pedig öt kiemelt célkitűzés alapján tervezik értékelni. Ezek megvalósításához a stratégia hét un. zászlóshajóprojektet rendelt.

Az első prioritás, az intelligens növekedés azt jelenti, hogy erősíteni kell a tudásalapú fejlődést és az innovációt. Ennek a célnak az érvényesüléséhez elengedhetetlen az oktatás minőségének fejlesztése, a kutatási kapacitás növelése, az innováció és a tudástranszfer támogatása. Ugyancsak szükséges az információs technológiák lehető legjobb felhasználása. A siker kulcsa a vállalkozások bevonása: a támogatások mellett a piaci igények és lehetőségek szem előtt tartása. E prioritás elérését a következő beavatkozási területekre kell alapozni:

 Az innovációra, mert Európa kutatásra-fejlesztésre költött forrásai jelenleg nem érik el a GDP 2%-át, ami jóval alacsonyabb, mint az Egyesült Államok 2,6%-os és Japán 3,4%-os arányszáma.

Különösen problematikussá teszi a helyzetet, hogy Európában a beruházásoknak csak nagyon kis része valósul meg a piaci szektorban, szemben az Egyesült Államokkal vagy Japánnal.

Európának tehát ösztönöznie kell a legújabb technológiákra épülő és kutatásokat folytató vállalkozások létrejöttét és fejlődését.

 Az oktatásra, képzésre és az egész életen át tartó tanulásra, hiszen Európában a tanulók negyedének gyengék az olvasási képességei, és minden hetedik európai túl korán hagyja abba az iskolát. Körülbelül a lakosság fele legfeljebb középfokú iskolát végzett, ami sokszor nem elég a munkaerő-piaci érvényesülésükhöz. A 25-34 éves korosztály kevesebb mint 10%-a rendelkezik felsőfokú diplomával, holott ez az arány az Egyesült Államokban 40% és Japánban 50% feletti.

 A digitális társadalomra, mivel az információs és kommunikációs technológiák terjedése hatalmas piaci igényt jelent, mégis a keresletnek csak egynegyedét elégítik ki az európai vállalkozások. Az EU tagállamai lemaradóban vannak a gyors internet elérhetősége terén is, ami korlátozza az innovációs képesség kibontakozását, különösen a vidéki térségekben.

Az EU számára tehát elsődleges az innovációs kapacitások bővítése, az oktatásban részt vevők számának növelése, az oktatás minőségének fejlesztése és a digitális társadalom gazdasági és közösségi előnyeinek kihasználása. Ezeket a politikákat regionális, nemzeti és európai szinten is meg kell valósítani.

A második prioritás a fenntartható növekedés, azaz az erőforrásokat hatékonyabban hasznosító, környezetbarát és versenyképes gazdaság létrehozása, aminek révén az EU piacvezetővé válhat az új technológiák, köztük a zöld technológiák elterjesztésében. E prioritás érvényesítéséhez az alábbi területeken kell előrelépni:

 A versenyképességben, amelynek növelése során az Európai Uniónak számolnia kell az exportpiacok új elvárásaival és a térségbe beáramló importáruk mennyiségével. Szükség van a versenyképesség növelésére az eurozónában és a tágabb értelemben vett Európában is. Az Unió a zöld technológiák elterjesztésében piacvezető, de ezt a szerepet meg kell őriznie, amihez elengedhetetlen a kutatási-fejlesztési beruházások növelése.

 A klímaváltozással kapcsolatos célok elérése érdekében határozottabban érvényt kell szerezni a szennyezőanyag-kibocsátás korlátozásának. Az energiahatékonyságot javító technológiák

egyidejűleg csökkentik a kibocsátást és a termelési költségeket, s ezzel elősegítik a gazdasági fejlődést. Ugyancsak meg kell erősíteni a gazdaság ellenálló-képességét a klímahatásokkal szemben, valamint a katasztrófamegelőzés és -elhárítás kapacitásait.

 A tiszta és hatékony energiahasznosítás lehetővé teszi az olaj- és gázimport jelentős csökkentését. Ez nemcsak pénzügyi megtakarítást eredményez majd, hanem Európa GDP-jét is 1,6-1,8%-al növelheti. Az energiacélok teljesítése több mint egymillió munkahelyet teremtene.

A harmadik prioritás a széles rétegekre kiterjedő befogadó növekedés, azaz olyan növekedési modell követése, amely biztosítja a foglalkoztatás magas szintjét s ezzel a szociális és a területi kohéziót. E prioritás megvalósításához szükséges beavatkozások a következők:

 A foglalkoztatás, amelynek legfőbb hosszú távú problémája, hogy a demográfiai változások következtében Európa munkaerő-állománya csökken. A munkavállalási korú lakosság alig kétharmada foglalkoztatott, szemben az Egyesült Államok és Japán 70%-os arányával. A nők és az idősebb korosztály foglalkoztatási rátája az eddigi növekedés ellenére még mindig alacsony.

A fiatalokat különösen erőteljesen sújtotta a válság: körükben a munkanélküliségi ráta 21%-ra nőtt. A munkaerőpiacról kiszorulók szegénységi kockázata pedig jelentős.

 A képzettség, hiszen az Unióban mintegy 80 millió ember iskolázottsága alapfokú vagy alacsonyabb, és az egész életen át tartó tanulásban is főleg a magasabban képzettek vesznek részt. 2020-ra 16 millió munkahely fog magas képzettséget igényelni, míg az alacsony képzettségi igényű munkahelyek száma 12 millióra csökken. Ahhoz, hogy a munkavállalók hosszú időt tölthessenek a munkaerőpiacon, folyamatos képesség- és tudásmegújításra van szükség.

 A szegénység elleni küzdelem, mivel már a jelenlegi válság előtt is 80 millió ember élt a szegénység veszélyében, közülük 19 millió gyermek. Az európai munkavállalók 8%-ának jövedelme nem éri el a szegénységi küszöböt.

A fejlődést az Unió öt kiemelt célkitűzés teljesítése alapján értékeli majd, és a tagállamok feladata lesz, hogy ezeket lebontsák a saját helyzetüket is tükröző, nemzeti szintű célokra. Az EU 2020 stratégia öt kiemelt uniós célkitűzése a következő:

1. A 20–64 évesek körében a foglalkoztatás szintjét a jelenlegi 65%-ról legalább 75%-ra kell emelni, a nők és az idősebb munkavállalók valamint a bevándorlók nagyobb arányú részvétele mellett.

2. Az EU átlagában a GDP 3%-át kutatásra és fejlesztésre kell fordítani, elsősorban a piaci kutatások ösztönzésével és olyan környezetet teremtve, ami magántőkéből finanszírozott kutatóintézeteket vonz a térségbe, hatékonyabbá és termelékenyebbé téve a gazdaságot.

3. Az üvegházhatású gázok kibocsátását tovább kell korlátozni; cél az 1990-es szint 20%-kal, jó esetben akár 30%-kal való csökkentése. Szükség van a megújuló energiaforrások bevonására is:

az összes energiaforrás 20%-ának e körből kell kikerülnie. Az energiafelhasználás hatékonyságát ugyancsak 20%-kal szükséges növelni.

4. Az iskolából kimaradók arányát 10% alá kell csökkenteni a jelenlegi 15%-ról, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció (30-34 évesek) legalább 40%-a rendelkezzen felsőfokú végzettséggel.

5. 20 millióval kell csökkenteni a szegénység kockázatának kitett lakosok számát.

Az EU 2020 stratégia hét zászlóshajó projektet is megfogalmaz, amelyek alátámasztják a prioritások érvényesülését. Ezek a következők:

1. Innovatív Unió – a kutatási-fejlesztési és innovációs politikát a főbb kihívásokra kell összpontosítani, és elő kell segíteni, hogy a tudományos eredményekből mielőbb piacra dobható termékek szülessenek. Közösségi szabadalmak eredményeként a vállalkozások minden évben 289 millió eurót takaríthatnának meg.

2. Mozgásban az ifjúság – a diákok és a fiatal szakemberek mobilitásának ösztönzésével növelni kell az európai felsőoktatás minőségét és nemzetközi vonzerejét. Ide tartozó konkrét feladat, hogy a tagállamokban megnyíló lehetőségeket Európa szerte hozzáférhetőbbé kell tenni, továbbá el kell ismerni a szakmai képesítéseket és tapasztalatot.

3. Európai digitális menetrend – a nagysebességű internetre épülő egységes digitális piac révén fenntartható gazdasági és társadalmi előnyöket kell teremteni. 2013-ra minden európai számára elérhetővé kell tenni a nagysebességű internethez való hozzáférést.

4. Az erőforráshatékonyság növelése Európában – támogatni kell az elmozdulást az erőforrás-hatékony és alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság felé. Tartani kell a 2020-ra kitűzött célokat az energiatermelés, energiafelhasználás és fogyasztás hatékonysága tekintetében. Ennek eredményeként 2020-ra 60 milliárd euróval csökkenhet a kőolaj- és földgázimport költsége.

5. Környezetbarát iparpolitika – az Unió háttériparát segíteni kell abban, hogy a válságot követő világban is versenyképes legyen, ösztönözni kell a vállalkozási kedvet és az új készségek elsajátítását. Ennek nyomán több millió új munkahely jöhet létre.

6. Új készségek és munkahelyek menetrendje – meg kell teremteni a munkaerőpiac modernizálásának feltételeit, hogy növekedhessen a foglalkoztatás, és biztosítani lehessen társadalmi modelljeink fenntarthatóságát a háború után született nemzedék nyugdíjba vonulását követően is.

7. Szegénység elleni európai platform – biztosítani kell a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót azáltal, hogy segítjük a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élőket, és képessé tesszük őket arra, hogy aktív társadalmi szerepet vállaljanak.

Az Európa 2020 stratégia prioritásai, beavatkozási területei, kiemelt célkitűzései és

„zászlóshajóprojektjei” számos ponton visszaidézik a Lisszaboni stratégia foglalkoztatási prioritásait, célkitűzéseit. Legfontosabb, hogy a foglalkoztatás itt is összekapcsolódik a növekedés és a társadalmi kohézió céljaival. Mindhárom prioritás – a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása, a fenntartható növekedés és a befogadó növekedés – magában foglalja a foglalkoztatás bővítését, a több és jobb munkahelyek létrehozását, továbbá a munkaerőpiac strukturális átalakítását. A kijelölt beavatkozási területek – az oktatás és képzés, az infokommunikációt vagy az energiahatékonyságot segítő technológiák, a munkaerő-piaci aktiválás vagy a szegénység elleni küzdelem – közvetve vagy közvetlenül a foglalkoztatás bővülésének és strukturális átalakításának feltételeit célozzák meg. A kiemelt célkitűzések között pedig első helyen áll az uniós foglalkoztatási szint további ambiciózus növelése (75 %-ra!) a munkaerőpiactól távollevők, elsősorban a nők, az idősebb munkavállalók és a bevándorlók nagyobb arányú részvételének biztosításával.