A munkaerőpiac korai elhagyásának következményei

Mint említettük, a fejlett piacgazdaságokban általában a foglalkoztatási kilátások rosszabbodása, konkrétan a munkanélküliség megelőzése motiválta a munkaerőpiac korai elhagyásának ösztönzését.

Ennek az alapvetően rövid távú, konjunktúraszabályozó politikának azonban hosszú távon súlyos következményei vannak.

Először is, ezek az intézkedések intézményesülnek, beépülnek a gazdasági szereplők várakozásaiba, és nagyon nehezen fordíthatók vissza.

Másodszor: a munkaerőpiacról való korai kivonulás csökkenti a potenciális munkaerő-kapacitást, s ezzel valószínűleg hatékonysági veszteségeket okoz.

Harmadszor: az „egyszer és mindenkorra” típusú nyugdíjazási gyakorlat erőltetése, függetlenül attól, hogy ez hány éves korban történik, rugalmatlanná teszi a munkaerőpiacot, holott ennek a fordítottjára lenne szükség.

Negyedszer: a korai nyugdíjazás növekvő költségeket jelent a társadalombiztosításnak, és komoly pénzügyi terheket ró a nyugdíjrendszerekre.

A vizsgált országok gyakorlata, különösen a kilencvenes évek végétől, a trend megfordulására utal, amit a 6. táblázat adatai is alátámasztanak. Ennek hátterében az áll, hogy az alacsony születésszámok és a születéskor várható átlagos élettartam meghosszabbodása miatt az Európai Unió népessége öregszik. Mindez – párosulva az alacsony foglalkoztatottsággal és a munkaerőpiacról való korai kilépéssel – hosszú távon fenntarthatatlanná teszik a szociális–jóléti rendszert. Többek között ennek a helyzetnek a megváltoztatása céljából fogalmazódott meg az Európai foglalkoztatási stratégia, amellyel a jegyzet végén önálló fejezetben foglalkozunk.

Most csak annyit emelünk ki ennek céljai közül, hogy 2001 márciusában az Európai Tanács Stockholmban ülésezett, ahol a tagállamok arra kötelezték magukat, hogy olyan, az idős embereket aktivizáló foglalkoztatáspolitikát folytatnak, ami biztosítja, hogy 2010-re az EU tagállamok átlagában az 55-64 éves népességből minden második dolgozzon. 2002-ben pedig Barcelonában volt az Európai Tanács csúcsértekezlete, ahol a tagállamok vezetői arról döntöttek, hogy a munkaerőpiac tényleges elhagyásának időpontja tolódjon ki öt évvel, és 2010-re érje el legalább a 65 éves átlagot, az ezredfordulóra jellemző 60 évvel szemben.

Ezek eredményei már érzékelhetők, és nyomon követhetők a 6. táblázatban is, melynek adatai azt mutatják, hogy 2005-re az idős népesség foglalkoztatási rátája 47,1%-ra nőtt, a 2000. évi 40,7%-ról. A 2010-es célokat ugyan nem sikerült elérni, mert ezt megakadályozta a 2008 végén kirobbant pénzügyi-gazdasági válság. A foglalkoztatás bővítése azonban továbbra is aktuális feladat maradt az idős népességet illetően is, amihez hosszabb távon az Európa 2020 stratégia adja meg a keretfeltételeket.

A fejezetben használt fontosabb kifejezések értelmezése

Álláskeresési támogatás - a munkanélküli járadék/segély új elnevezése, aminek az üzenete, hogy a munkanélküli ellátás nem a munkanélküliség okozta keresetkiesés kockázatával szembeni védelem eszköze, hanem az álláskereső tevékenységért járó díjazás.

Állásrotáció – egy munkakör, vagy a munkaerő-piaci státusok váltogatása (pl. egy foglalkoztatott tanulmányi szabadságra megy, s ez alatt a megüresedő állását egy munkanélkülivel töltik be, aki ezalatt munkatapasztalatot szerezhet.)

EUROSTAT – az Európai Bizottság statisztikai hivatala (European Statistical Office).

Indokoltsági szabályok – azt hivatottak biztosítani, hogy csak az kapjon segélyt, akik képes munkába állni, és erőfeszítéseket tesz az elhelyezkedése érdekében. Azaz, különböző formában együttműködik a munkaügyi szervezettel és önállóan is keres állást.

Job sharing – a munkakör megosztása; két munkavállaló önként megosztja egy teljes munkaidős állás felelősségét, s egyben bérét ill. béren kívüli juttatásait.

Megfelelő állás – amit a munkanélkülinek a járadékjogosultság sérelme nélkül nem szabad visszautasítania. Kritériumainak rögzítése a munkavállalás szabadságának garanciája. Az ILO 44. sz.

egyezménye szerint az ide vonatkozó előírásoknak ki kell térniük a munkakör képzettségi igényére, területi elhelyezkedésére, a bérezésre, a munkavégzés körülményeire, továbbá rendelkezniük kell a munkaügyi panaszok intézésének módjáról is.

Munkanélküli biztosítás - az állástalanság okozta jövedelem-kiesés kockázatával szembeni védelem eszköze.

Munkanélküli járadék – biztosítási alapon járó keresetpótló ellátmány munkanélküliség esetén.

Munkanélküli-járulék – befizetési kötelezettség a munkanélküli biztosítási alapba.

Munkanélküli segély - általában azok részesülnek benne, akiknek lejárt a jogosultsága a munkanélküli járadékra. Fontos kikötés, hogy a segélyezés egyéni rászorultság függvénye. A segély fix összegű, és meghatározott ideig folyósítható.

Pótlási/helyettesítési ráta – a munkanélküli járadék aránya a munkanélküliséget megelőző keresethez viszonyítva.

Szociális segély - célja, hogy megvédje az embereket a szegénységtől és a társadalmi kirekesztettségtől. Rászorultsági vizsgálathoz van kötve, aminek tárgya a kérelmező, annak szülei és gyermekei jövedelmi és vagyoni helyzete. Munkanélküliek is kaphatják, ha nem jogosultak se munkanélküli járadékra, se munkanélküli segélyre. Közpénzekből finanszírozzák.

Tripartit testületek: a szociális partnerség jegyében az állam és a szociális partnerek (munkaadói szervezetek és a szakszervezetek) képviselőinek együttes részvétele a döntéshozatalban.

Ajánlott irodalom:

Gábor R. István, Nagy Gyula (szerk.).

Munkanélküliek jövedelemtámogatása In: Munkaerő-piaci Tükör 2001, Közelkép

Letölthető: http://econ.core.hu/kiadvany/mt.html

Feladatok és ellenőrző kérdések

1. Határozza meg a munkanélküli biztosítás fogalmát és fő típusait!

2. Ismertesse a munkanélküli biztosítás alapkritériumait!

3. Mutassa be, hogy milyen különbség van a munkanélküli biztosítás és a munkanélküli segélyezés között!

4. Jellemezze a munkanélküli biztosítás három típusát (kontinentális, angolszász, skandináv modell)!

5. Indokolja meg, hogy milyen okok miatt kellett kiegészíteni a munkanélküli ellátásokat más, a családok megélhetését segítő egyéb támogatásokkal! Konkréten milyen támogatásokról van szó?

6. Magyarázza meg, hogy milyen megfontolások vezettek ahhoz, hogy a munkanélküli biztosítás egyéni, munkáltatói, ill. állami hozzájárulásra épül!

7. Sorolja fel, hogy kikre terjed ki a munkanélküli biztosítás!

8. Milyen feltételektől függ, hogy valaki kap-e munkanélküli járadékot és mennyit?

9. Melyek a munkanélküli járadék kiszámításának alapelvei?

10. Milyen tényezők befolyásolják a járadékfolyósítási idő hosszát?

11. Milyen módon kérik számon a munkakészség meglétét a munkanélküliektől?

12. Hogyan csökkenthető a passzív eszközök munkavállalást ellenösztönző hatása?

13. Mire hivatottak az indokoltsági szabályok?

14. Milyen intézményesített utak vezetnek a gazdasági aktivitásból a nyugdíjas állapot felé?

15. Milyen megoldásokat ismer a nyugdíjrendszeren belül a munkaerőpiac elhagyására?

16. Milyen foglalkoztatáspolitikai eszközök képezhetnek hidat a munka világa és az öregségi nyugdíjrendszer között?

17. Milyen következményekkel jár a munkaerőpiacról való korai kivonulás?