Álláskeresési segély

A törvénymódosítás során a jogalkotó arra törekedett, hogy a változás a korábbi ellátásokhoz képest ne csökkentse lényegesen egyik munkanélküli csoport támogatását sem; az esetlegesen kisebb napi ellátmányt pedig hosszabb ideig járó támogatással ellensúlyozza.

Ennek érdekében álláskeresési segélyt vezettek be azoknak az álláskereső munkanélkülieknek, akik:

 kimerítették jogosultságukat az álláskeresési járadékra,

 közel állnak az öregségi nyugdíjhoz,

 vagy a feltételek változása miatt az álláskeresési járadékra nem szereznek jogosultságot.



Ennek összege mindenki esetében azonos a kötelező legkisebb munkabér 40%-ával, ami a törvény hatályba lépésekor, 2005. november 1-től 22.800 Ft/hó volt.

18. táblázat Az álláskeresési segély főbb paraméterei

Igényjogosultak A segély összege A segély folyósításának időtartama 1. akik legalább 180 nap

Az álláskeresési segély megállapításának feltételei, folyósításának időtartama

 A munkaügyi központtal való hosszabb és szorosabb kapcsolattartást célozta 2003. július 1-től az álláskeresést ösztönző juttatás bevezetése, amelynek már feltétele volt a fokozottabb együttműködés számonkérése a folyósítási idő alatt. Az álláskeresést ösztönző juttatást – egyes bevált elemeinek megtartásával – hozzá kellett igazítani az álláskeresési támogatások rendszeréhez. Ezek közé tartozik például, hogy az álláskeresés ösztönzését nem egy hosszabb járadékfolyósítási időszak elteltével, hanem a munkanélkülivé válást követően azonnal el kell kezdeni: az intenzív álláskeresés az új támogatási rendszerben már a támogatás folyósításának kezdetétől alapfeltétel. Ennek alapján azok az álláskeresők, akik legalább 180 nap álláskeresési járadékra szereztek jogosultságot, és a járadékot kimerítették, de még nem találtak munkát, álláskeresési segélyt kapnak. A segély folyósításának időtartam 90 nap, az 50 évet betöltött munkanélküliek esetében pedig 180 nap.

 A segélyezettek másik csoportjába azok az álláskeresők tartoznak, akik a 2005. november 1. előtt érvényes szabályok szerint már 200 napnyi munkaviszonyban töltött idő után 40 napig részesülhettek volna munkanélküli járadékban, de a jogosultsági idő (365 napra) emelése miatt

nem kerültek be az új járadékrendszerbe. Ezt elkerülendő, álláskeresési segélyt kell megállapítani azoknak az álláskeresőknek, akik a munkanélkülivé válást megelőző négy év alatt legalább 200 nap munkaviszonyban töltött idővel rendelkeznek, de munkaviszonyban töltött idejük a 365 napot nem éri el. A segélyfolyósítás időtartama esetükben is 90 nap.

 A nyugdíj előtti munkanélküli segély továbbra is megmaradt, változatlan jogosultsági és folyósítási feltételekkel. (A támogatás összege növekedett, miután korábban a nyugdíjminimum 80%-a volt, jelenleg pedig a minimálbér 40%-a.) Elnevezése azonban megváltozott: ugyancsak álláskeresési segélyként illeszkedik az álláskeresők új támogatási rendszerébe. A segély folyósítása – a korábbi szabályokkal azonos módon – a nyugdíjjogosultság megszerzéséig, legfeljebb azonban öt évig tarthat.

2011 nyarán döntés született az álláskeresési segélyre jogosultak körének jelentős szűkítéséről. Az ellátottak három csoportjából kettőt kizárnak, így a jövőben csak a nyugdíj előtt állók részesülhetnek ilyen támogatásban.

A fejezetben használt fontosabb kifejezések értelmezése

Álláskeresési megállapodás − az egyén önálló álláskeresésben megnyilvánuló intenzív együttműködésének módjait rögzítő dokumentum.

Álláskeresést ösztönző juttatás – 2003-ban bevezetett munkanélküli ellátási forma, amit a járadékot kimerített munkanélküliek vehettek igénybe. Összege azonos volt az öregségi nyugdíjminimum 85%-ával, és 180 napig járt. 2005-ben beolvadt az álláskeresési segélybe.

Álláskereső − olyan személy, aki amellett, hogy (újból) el akar helyezkedni, s ezért maga is aktívan részt vesz a munkahely keresésében, minden elvárhatót megtesz annak érdekében, hogy munkába álljon.

Elhelyezkedési prémium – a munkanélküli támogatásban részesülők mielőbbi elhelyezkedését ösztönzi, a fel nem használt ellátmány egy részének egyösszegű kifizetésével.

Emelt szintű együttműködési kötelezettség – a munkanélküli és a munkaügyi kirendeltség által kötött álláskeresési megállapodás teljesítése.

Fogyasztási egység – a Központi Statisztikai Hivatal létminimum-számításánál alkalmazott statisztikai formula, amely a különböző létszámú és összetételű háztartások jövedelem- és fogyasztási adatainak reális összehasonlíthatóságát szolgálja. A szociális segélyezésben 2006 óta alkalmazzák. A családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszámát jelenti, ahol:

 az első nagykorú családtag arányszáma 1,0 – a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel magasabb;

 a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9;

 az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8;

 minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7;

 a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0 – azzal, hogy az 1-2. alpontok szerinti arányszám további 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.

Jövedelempótló támogatás – segély típusú ellátmány a járadékra nem jogosult, rászoruló munkanélkülieknek. 2000. április 30-án megszűnt.

Megfelelő munkahely – az Flt. értelmében ilyennek tekinthető egy munkahely, ha:

 a munkanélküli egészségi állapotának és képzettségi szintjének megfelel – a munkaügyi központ által felajánlott képzéssel megszerezhető képzettség figyelembevételével – , vagy összhangban van a munkanélküliség előtti utolsó 6 hónapban betöltött munkakör képzettségi szintjével,

 a várható kereset a munkanélküli járadék összegét – ha a járadék alacsonyabb a minimálbérnél, akkor az utóbbit – eléri,

 a munkahely megközelítése tömegközlekedési eszközzel nem több, mint három óra (kisgyermekes szülők és megváltozott munkaképességű munkanélküliek esetében két óra) oda-vissza és

 a munkanélküli foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

Rendelkezésre állási támogatás – Az aktív korúak ellátására jogosult személyek közül azok részesülnek ebben, akiket sem a közfoglalkoztatásba, sem a kötelező képzésbe nem tudnak bevonni.

Összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. 2011-ben átnevezték bérpótló juttatásnak.

Rendszeres szociális segély − a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek részére nyújtott támogatás.

Vállalkozói járadék − 2005. január 1-től az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások főállású tagjai is jogosulttá váltak munkanélküli ellátásra, amit esetükben vállalkozói járadéknak neveznek. Ehhez

vállalkozói járulék befizetése fejében lehet hozzájutni. 2010-től ez a támogatási forma megszűnt.

Azóta az álláskeresővé váló vállalkozók is álláskeresési járulékban részesülnek.

Feladatok és ellenőrző kérdések Feladatok

1. Egy munkanélküli bemegy a munkaügyi kirendeltséghez a munkaviszonyának megszüntetését követő napon, és kéri a járadékfolyósítás megindítását. Miután a kirendeltség nem tud számára megfelelő munkahelyet felajánlani, határozatot hoz a járadék összegéről és folyósításának időtartamáról. Mekkora összeget és folyósítási időt állapít meg, ha a munkanélküli 400 nap munkaviszonyban töltött idővel rendelkezik, és ez idő alatt átlagosan havi bruttó 120 ezer Ft-ot keresett?,

2. Egy 50 éves munkanélküli személy 200 nap járadékra volt jogosult. A járadékfolyósítás alatt a munkaügyi kirendeltséggel együttműködött, mégsem tudott megfelelő állást szerezni. Mennyi ideig kaphat álláskeresési segélyt és milyen összegben?

Ellenőrző kérdések

1. Sorolja fel, hogy a kilencvenes évek eleje óta a munkanélküliek támogatásának milyen alaptípusai működ(t)nek hazánkban és mutassa be, hogy mik (voltak) ezek jellemzői!

2. Ismertesse a „megfelelő munkahely” kritériumait!

3. Hogyan változtak a kilencvenes évek elejétől napjainkig a munkanélküli járadékra való jogosultság feltételei (folyósítási idő, bérpótlási ráta, a járadék alsó és felső határa, stb.)?

4. Mi jellemezte a munkanélküliek jövedelempótló támogatását?

5. Magyarázza meg, hogyan kapcsolódik a rendszeres szociális segély a munkanélküliség problémájához!

6. Határozza meg, hogy mi az előnyugdíj és a nyugdíj előtti munkanélküli segély!

7. Sorolja fel az aktív korú munkanélküliek rendszeres szociális segélyének feltételeit!

8. Kik juthattak rendelkezésre állási támogatáshoz?

9. Ki juthatott hozzá és milyen feltételekkel az álláskeresést ösztönző juttatáshoz?

10. Ki részesülhetett vállalkozói járadékban?

11. Határozza meg az álláskereső fogalmát!

12. Mi az álláskeresési megállapodás?

13. Mi az üzenete annak, hogy a munkanélküli ellátmányok különböző típusait többféle álláskeresési támogatásokkal váltották fel?

14. Mik az álláskeresési járadék hozzáférésének feltételei?

15. Kiknek, mennyi ideig és mekkora összegben jár az álláskeresési segély?