min-dent kérlelni, munkájúkkal minmin-dent helyre fognak ütni. A kath. egyházon kivül senkinek sem biztos a jövője. l t j a i n k n a k hivatása nagy, föladata nehéz, ezek is fogják érezni a zsoltárnok szavait: vides!
quoniam tu laborem et dolorem considéras, ut tra-das eos in manus tuas. Tibi derelictus est pauper, orphano tu eris adjutor.
A nehéz idők nehezednek: imádkozzunk. Az imádság felderiti az elméket, csillapitja az indulato-kat, nyugtatja az aggodalmaindulato-kat, enyészteti a félel-meket. aczélozza az akaratot, hoz. mit semmi más nem hozhat, hoz áldást. A földi jóllét is az Isten áldása, tehát imádságaink tárgya. Az igazság, a jog uralkodása, a rend, a haza biztossága, a korona di-csősége, a közmegelégedés stb. az Isten országa e földön. Adveniat reguum tuum ! Beatus populus, cujus Dominus Deus ejus. Azon napokban vagyunk, mikor az egész kath. világ az elégtételes, az engesz-telési, a megkérlelési cselekedetekben, in jejunio et fletu, buzgólkodik ; legyünk jó akarattal, tegyünk amit tehetünk, testvéreink érdemei, imádságai a kath. nagy világból, segedelmünkre sietnek. Credo communionem sanctorum. Csak istenfélők mentik meg a hazát, a királyt, a birodalmat. Fölülhaladnak minket testvéreink a jó cselekedetekben; örüljünk, hogy fölülhaladnak, gazdagságaik az érdemekben a mi szegénységünket pótolja, A szegény vagy két keze után él,- vagy másnak bőségéből. A tenger vi-zei egy helyütt apadnak, kétségkivül azért, mivel másutt emelkednek; emelkednek, hogy ahol meg-apadtak, oda siessenek. Semmi jó sem vész el az embercsaládból. Imádságaink kérlelni, jó cselekede-teink engesztelni fognak, vagy magok, vagy mások imái s jó cselekedetei miatt. A kath. világ hazánk segedelmére siet az Istennél. A jó hazafi a jóban buz-gólkodik, a legbuzgóbb keresztény ma a legjobb hazafi. Itt is, és mindig, és mindenben : vides, quo-niam tu laborem et dolorem considéras.
A remény jelen helyzeteink osztályrésze. A
re-mény tárgya mindig nehéz ; elég hatással bir, hogy
munkára sarkaljon, elég intéssel, hogy az
elbizako-dástól visszatartson. Spem juvat amplecti; h a n e m :
>. 1 3 9 M
t u quoque fac timeas, et quae tibi laeta videntur, — dum loqueris, fieri tristia posse, puta. Ez a helyzetek súlya, hogy azokat a törvény szigora alá vonni nem lehet ; mégis a j o g az, mely menteni fog, mivel a jog az élet viszonyaira átvitt igazság. Verum est quod est : nec quidquam est falsitas, nisi cum putatur esse, quod non est."') ,Első szó' a válaszfölirat ; engedjük, hogy az első szó, mikint mondatik, más nem lehe-tett ; annál erősebben követelhetjük, hogy a második szó, másképen hangzzék. Eközben külföldről is horgokat vetnek, hogy az ügyrendezés nehéz munkáját még inkább megne-hezítsék. Barátok ezek, kik vesztünkre szeretnek. A porosz ügynökök sürgése-forgása, mint nyilt titok, a lapokban is emlittetett. Hogy vesztegetnének, nem mondatott, de hogy nem vesztegelnek, hogy kéjutazást nem tettek, mindenki tudja, máskor vesztegettek, tehát hogy vesztegetni szoknak, bebizonyíttatott,3) s hogy bon-officeuk csak áruló, csak öl-döklő lehet, az kétségtelen. 1848-ban délnyugotról jöttek a gyilkos barátok, megsirattuk az általok nyert sikert.4) Hogy ma a Spree-part homokbuczkái közöl ide jött ügynökök si-kert n y e r j e n e k , hinni a hazafiság tiltja. Kisértetek idején imádság a paizs. Ante oculos pennatorum frustra jacitur rete.
Mit is adna a burkus a magyarnak, ha nem sodavizet a hárs-f á k alól ?
A vallási kérdés elvesztette élét, azért könnyen bán-n a k vele, a daemobán-n ibán-ncubus mai bán-nap a bán-nemzetiségi kérdés, azért Miletics Svetozár éjszaki Napoléont is emlegethetett.' A vallási kérdést mind a két válaszfölirat megemlitette, elég ruganyosan, hogy mindenkit komoly gondolkodásra ébreszszen, mi az ami mondatik. „Működéseinkben, igy szól az alsóház, az alkotmány alapelveiből kiindulva, irányadóul fogjuk tekinteni mindenkor az igazságot és méltányosságot, a hon minden polgárainak minden osztályai iránt vallás és nyelvkülönbség nélkül." Itt a zsidók egyenjogúsága monda-tik ki brcvi manu. A választási programmok nem szóltak felőle, kettőt lehet felhozni, mely gyengén érintette, mivel aki emliti, Ígéretbe vett szavazatainak kilencztizedrészét el-vesztette volna. A zsidók egyenjogositását a képviselők kö-zöl kiki útitáskájában hozta ; ki tette oda, nem tudni, de a képviselő a kellemetlen utiszert kidobni restellette. A nem-zetet meg kellett vele lepni, a népre reá kellett decretálni, suttomban, becsempészve a törvényhozás határán. Erről is el fogják mondani : ,miről a nemzet nem is álmodott.' A nép, mely ennek következéseit leginkább fogja érezni, megérde-melt volna komoly tárgyalást : a nép meglepetni nem a k a r ; s ami törvény gyanánt hozatik, jó, ha érdemlegesen indo-koltatik. A félreértésekről, melyek ily rögtönzésből eredhet-nek, a képviselőház lesz felelős. A bécsi, linczi békekötés-ben, az 1791. X X V I törvényben elveszett a kath. állam.
Nem mi vagyunk, akik ellene izgatnánk, habár a kath. ál-lamot, mely szent Istvántól reánk maradt, ajtatos emlékben tiszteljük. Megvoltunk legalább ker. államban. Az 1866-i válaszfölirat a ker. államot öli meg. Ily lépés méltán meg-kivánt volna komoly tárgyalást, ha képviselőink közöl sok
J) S. Aug. Solil. I I . 5. n . 8. T. 1. p. 372. D. — Conf. VII. 15. n . 21. T . 1. p. 141. C. ed. Ven. 1729.
3) P . H i r n ö k 37 sz. febr. 16. — 44 sz. febr. 24.
4) 1848 j u l . 20-án t a r t o t t fölirati v i t á k m u t a t n a k a nyert sikerre.
Nem hozzuk fel azon napi három órás szónoklatot, kiki ismeri, a k i reá emlékezik.
volna, aki értené, manhu a keresztény állam ? Egyik szól, a többi rákiáltja : u g y van. Különös szagú a tárgy, min-denki csak messziről nézi ; kik hozzá közelednek, mint az orvosságot, megrágás nélkül lenyelik. Igy tárgyaltattak 1848-ban is a legfőbb kérdések, igy jött a bevallott megle-petés. Felelős kormány, nem felelős törvényhozó decretál-hat, miről a nemzet nem is álmodik. Kérdést tett Zombor városának képviselője, mit jelentsen a : „hon polgárainak minden valláskülönbség nélkül ;" ajánlotta „a hon minden lakosainak" kitételt. Deák F., ki a válaszfölirat szerzőjének vétetik, febr. 23-án szólt : „Azt hiszem, minden lakosa Ma-gyarországnak , akármely valláshoz vagy nemzetiséghez tartozik, honpolgár, következőleg az izraeliták is. Midőn (a válaszföliratba) beletettük a szót „valláskülönbség nélkül", ne higyje valaki, hogy mást értettünk alatta, mint minden valláskülönbség nélkül, és igy azon honpolgárokat is, kik a Mózes-vallást követik. Hozzáteszem azt is, hogy itt az elvet mondottuk ki. Gondolom, hogy legegyszerűbb módja az emancipationak az lesz, ha mindenütt, hol eddig a törvény különbséget tett a vallások között, azon törvények illető pontjainál kimondjuk, hogy minden valláskülönbség nélkül, ide értve az izraelitákat is ; és ezt sokkal czélszeriibbnek tartom, mintha arról az eszméről, emancipatio, különös tör-vényt alkotnánk. Politikai tekintet is szól amellett,â) miért nem akarnám ezen dolgot külön, hanem minden törvényben együtt tárgyalni, noha nem bánom, ha külön czikkben is kimondatik. Ha a dolog külön t á r g y a l t a t i k , akkor bizo-nyos feltételek merülhetnek fel. Vannak, kik a civil házas-ságról fognak beszélni. Lehet, hogy ez igen fontos, lehet, hogy igen hasznos lesz ; ö) de nem szeretném a polgári jogok megadását ily feltételhez kötni. E n ugyanis, ismerve a kath.
dogmáknak ezen thesisbeni ellenállását, ismerve a körülmé-nyeket, nem tartom valószínűnek, hogy a civil házasságon oly könnyen keresztül menjen a törvényhozás. 7) Oly felté-telhez kötni azt, amit az igazság parancsol, ®) mely feltétel kivihetlenségét ez időre valószínűnek t a r t j u k , °) nem volna a ház méltóságához megillő." 10) Azaz : a zsidók egyenjogú-sága a civilházasságot követeli, ha feldulatik a keresztény társadalom, anomalia lesz a keresztény család ; de ez még ma lehetetlen, ne kössük tehát a zsidók egyenjogúságát e következéshez. A nem ker. társadalomban a ker. család nem fog megállhatni soká ; megteszik most az első lépést, a má-sodikat megteszik máskor, mikor az első lépést nem lehet visszahúzni, a második lépés nélkül pedig lehetetlen lesz maradni. A kereszténység tehát egyedül az egyesek lelkis-meretében talál védelemre. Az állam gondoskodik arról, hogy a család ne legyen keresztény, de hogy keresztény legyen, arról nem gondol. Annak, ami nem-keresztény, az államban
5) P e t i t i o k , milliomok aláírásával, eláraszthatnák az országgyűlést, ha suttomban nem végezve, időt engednének. Hihetni, hogy miután a nyilvános t á r g y a l á s fölöslegesnek mutatkozott, privát t á r g y a l á s végzett mindent a képviselők között. E z is világos.
8) A civil házasság, v a g y felöle a beszéd ?
7) De, h a b á r nehezen, mégis keresztül fog menni, ugy-e ?
8) A civil házasságot ?
9) V á r j u n k , kivihető' lesz azután.—A tétel azonban hibásan áll, mi-vel értelme nincs.
10) P . Napló. 44 sz. 24 febr. Mivel az emancipatio, civil h á z a s s á g nélkül, nesze semmi, fogd meg jól.
18*
— « 140
védve van, az ami keresztény, az államnál védelmet, nem talál, elutasittatik : ,én nem ismerlek' szóval. Hogy a tár-sadalom, a család ily helyzetét D. Ferencz lehetőleg jónak, sőt hasznosnak találja, kívülünk sokan nem várták. Már a vegyes házasságok viszályokkal öntöttek el ; mily viszályo-kat fognak szülni eme hybridus házasságok ? „Lehet, hogy hasznos lesz." ,Lehet' nem a törvényhozónak szava. Ami másutt ártalmatlan volt a kis szám miatt, hazánkban igen veszedelmes a nagy szám miatt. ,Igazság' követeli az egyen-jogúságot. Inkább a helyzetek; a 800 éves magyar tör-vényhozást k á r a mai igazsággal ellentétbe tenni. Megsér-tetik az egyenjogúsággal a kereszténység, nem emelMegsér-tetik vele a zsidó vallás, lenyomatik mind a kettő ! a keresztség és a körülmetélés, a Megváltónak imádása és tagadása sok képviselő előtt mindegy. U j súrlódások gyúanyaga. Meg-látjuk, könnyebben fognak-e ezután pénzt kapni ? elnapol-tatnak-e a beperlések V kevesebb lesz-e a váltó-végreliaj-tás V Ez fogja mutatni a hasznot. Szólnának csak ellene mindnyájan az alsó- a felsőházban, lehet, hogy vízözön tá-madna a beporlésekben. Ez haszon ; ez politikai indok, miért kell az izraeliták egyenjogúságát suttomban, tárgya-lás nélkül minden törvénybe becsúsztatni. ,Lchet'-tel indo-kolták a civil házasságot, a ,lehet' ellen másnemű ,lehet'-et lehet felállítani. — Nostra per adversas agitur fortuna procel-las. Vides ! quoniain tu laborem et dolorem considéras.
A másik vallási pont mind a két válaszfeliratban meg-van. „A tényleges viszonyok és törvényeink közötti ellen-tét az egyes vallásfelekezetek benső nyugalmát megza-varja." Ezt irják a főrendek. „Octroyált rendeletek az egyes vallásfelekezeteknek benső nyugalmát folyvást z a v a r j á k . "
Igy az alsóház. E szövegsor csak a prot. pátensben találja értelmét. Bajokat a k a r t orvosolni ama nyiltparancs, na-gyobbakat szült, rendezni akart, szakadást hozott. Curando fieri quaedam majora videmus — vulnera, quae melius, non tetigisse, fuit. Nem idegenkedünk bevallani, hogy prot. test-véreinknek ezen panaszai alkotmányosan jogosak, igazsá-gosak valának. Ok az 1791. X X V I trv. 1. és 4-ik §-a sze-rint a kormánytól, sőt ö Fölségétöl is függetlenül viszik egyházi ügyeik igazgatását, maradván ő Fölségénél a jus supremae inspectionis. Gróf T h u n nem inspiciált, hanem a prot. belügyekben organisált, azért a nyugalmat felzavarta, autonomicus és patentalis egyházaknak létet adott. Az al-kotmány minket is illet, védelmére mink is hivatunk ; azért prot. testvéreink eme panaszaiban : non ignara mali miseris succurrere disco. H a reájok nézve nem állana a törvény, mi-hamar reánk sem állana, vagy ha állana, ezt a közigazga-tási hatalom csak kegyelemből tenné. Jó a kegyelem, hálá-sak voltunk értté mindenkor; de legyen a kegyelem a tör-vény mellett, kivül, fölül, akkor valóságos kegyelem. A két ház fölirata tehát valóban a prot. pátensre mutat, mint octroi-ra. Ha ő Fölségének más tetteire is, miket reánk ka-tholikusokra nézve tenni méltóztatott, vonszoltatnék a föl-iratok szövegsora, akkor a szöveg a szöveg ellen értelmez-tetnék. Mi nem panaszkodunk benső nyugalmunk felzavar-tatásaért ; miket ő Fölsége, mint apostoli fejedelem, a pápá-val, vagy a püspökökkel egyetértve tesz, az nem octroi, mi-vel erre joga van ; s lia ezek által érintetnének prot. test-véreink, amint nem érintetnek, ez a vallások közötti külső
békének felzavarása lehetne; a fölirat pedig az egyes vallás-felekezetek benső nyugalmának hiányáról beszél. Amint az egyenes értelmezést elfogadjuk, ugy az erőszakost elutasítjuk.
Prot, testvéreink látják, mily fájdalmas a vallások benső nyugalmának felháboritása, reméljük, nem fognak olyast követelni, ami a katholikus egyház benső nyugalmát fellázitaná, ami a benső, a külső vallási nyugalmat a hazá-ban felháborítaná. Kötözzük a sebeket, őrizzük kölcsönösen ami egészséges, míg az Istennek tetszeni fog, hogy a sebek begyógyuljanak. Non agites, si qua coire velis.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
P E S T , febr. 28. Febr. 27-én Ő Felségeik által, a pesti Elisabethinum nevet viselő agggyámoldának ünnepélyesen beillesztett zárkövébe következő okmány tétetett be örök emlékül : „Határtalanul örvendetes nap virradott a pesti Elisabethinum agg-ápolda intézetére, midőn 0 csász. s apóst, kir. Felsége, legkegyelmesebb urunk, I. F e r e n c z J ó z s e f , felséges nejével, E r z s é b e t királynénkkal egyetemben nemzetünket és a birodalmat boldogító legmagasabb látoga-tásával megörvendeztetni kegyeskedvén, a szenvedő emberi-ségnek menhelyet nyújtó ezen kegyeleti intézetet is legma-gasabb látogatásával szerencséltetni méltóztatott , mely alkalommal a n n a k zárköve iegkegyelmesb k i r á l y n é n k Ö Felsége üdvöt árasztó gyengéd kezének érintése alatt, az intézeti épületbe legkegyelmesebben (!) beillesztetett. A min-denható Isten áldása lebegjen a boldogító kéz pártfogása alatti kegyelet-intézeten ! . . . (S ezután apróbb betűkkel.)
Ha, mint minden e földön, mit emberi kéz alkotott, ugy ezen épület is akár elemi, akár más viszontagságok után létezni megszűnnék, s ezen zárkö emberi kéz által fölemel-tetnék, hogy ezen intézeti épületekről a későkori nemzedék biztos tudomással bírhasson, röviden vázoljuk a n n a k kelet-kezési történetét. — A pesti szegények házának alapítási eszméje 1762-dik évben testesült meg, midőn Pintér Fülöp pesti polgár és a Slamatinger család 62 szegény ellátására alapítványt tett. — Az alapítvány élvezetében részesült szegények eleintén a sz. Rochusról czimzett kórházban, 1781-től pedig 1783ig a Clarissa-apáczák megszüntetett zár-dájában helyeztettek el. — 1816. évben boldogult emlékű József nádorispán s es. kir. főherczeg magasztos lélkü neje, Hermina főherczegasszony vette oltalma alá , kinek in-tézkedése alatt az alap tetemesen növekedett, később pedig nádorispán ő fenségének harmadik neje, Mária Dorottya főherczegasszony és széki Teleki J a n k a grófnő védelme alatt ujabb gyarapodást nyert ; 1833-ban József nádor ö fen-ségének parancsára Pest város hatósága vette át ezon inté-zetet s ekkor az ápoldai szegények a városnak nyár-, főher-czeg Sándor- és diófa-utezában levő házaiban helyeztettek el. — 1854. évi april 24-kén dicsőségesen uralkodó I. F e-r e n c z J ó z s e f auszte-riai császáe-r s Magyae-roe-rszág apostoli királyának E r z s é b e t bajor királyi herczegasszony ő Fen-ségével történt egybekelése a l k a l m á v a l , ezen örömteljes nap emlékének megörökítésére Pest város közönsége egy u j szegényháznak felépítésére megkívántató összeget szavazott meg, melyre nézve Ö Felsége, Pest városa határtalan örö-mére megengedni méltóztatott, hogy ezen intézet Ö cs. kir.
— M 1411 Felsége nevéről E l i s a b e t h i n u m-aggápolda nevet visel-hessen. Igy épült fel 1856. évben az Elisabethinum aggápolda;
saját házának homlokoldala Hild József épitész tervezete szerint, "Wagner János építőmester vezetése alatt 300 ápol-dai tag számára, melyben jelenleg 333 szegény nyer teljes élelmezést, két rendbeli felső és fehér ruházatot. — H a a szegények mindinkább szaporodása miatt, ezen épületnek a terv szerinti két szárnyát a későbbi kor kegyeleti érzete felemelendi, akkor az intézet 600 szegénynek nyújt a fen-tebbihez hasonló ellátást. (Következik a dátum, 0 Felsége neve s uralkodási éve, a herczegprimás, a főkorlátnok, tár-nokmester, személynök, városi fő- s alpolgármester, a főbiró, főkapitány, a városi közigazgatási tanácsosok, a szegény ápoldai tisztviselők,főorvos s a szegény-atyák elsorolása.)P. H.
P E C S , febr. 18-án. „Emlékezzél meg ember, hogy por vagy, és porrá leszesz." A farsang ez idén igen rövid volt, de mégis elég hosszú arra, hogy most az erszények kiürese-dése miatt sok szülő keservesen böjtöljön; nem u g y a n a z egyház, hanem a természet törvényei szerint, non habentes quid ad manducandum. A farsang vége felé volt nálam egy apa, és mindenre kért, hogy a d j a k vagy szerezzek neki va-lahonnan péSzf, mert különben pár nap múlva nem tudja családját föntartani. Fájdalom ! kérését nem teljesíthettem, miután a kért összeg a közönséges alamizsnát jóval fölül-haladta. Ugyancsak pár nap múlva kellett hallanom, hogy az apa két leánya egy nyilvános bálban a legpompásabban öltözöttek számát szaporította. Uyformán folytak le nálunk, a farsangi napok, melyek igen sokat rejtenek méhökben, csakhogy keveset ad aedificationem, mint például ama bot-rányos esetet, hogy egy magas állású férfiú lakáról a bálo-sok hintójai hamvazószerdán reggel 7 órakor az egész vá-rost szerteszét telerobogtatták lármáikkal. H a g y j u k azért azokat szomorú emlékeikkel.
Székesegyházunkban ma tartatott az első böjti beszéd.
A székesegyházi böjti beszédek vasárnap délután szoknak tartatni, és a közönség figyelmének kiváló tárgyát képezik ; a templom tágas hajója rendesen telve, a szószék alatt a zsúfolásig tömve van. Ez alkalomra az összes böjti beszédek tartására egy szónok szemeltetik ki, ki valami 6—7 dr.
a r a n y jutalmat nyer. Az első beszédre a hivők közöl igen szép számmal jelent meg ur és szegény ; de a közép osztály mégis leginkább volt képviselve. A többi városrészekben, mindenütt más és más időben a rendes vasárnapi sz. beszé-deken kivül, szintén t a r t a t n a k ilyféle böjti szónoklatok. A mi idei szónokunk főt. Peintler József hittanár ur, megyénk első rendű szónokainak egyike. A tiszta, csengő s erőteljes hang, a páratlan otthonosság a szószéken, a természetes tag-lejtések, mint a szónoklat mindmegannyi külső kellékei nála jelesen feltalálhatók. A jelen böjti idényre a tanár ur
Krisz-tus U r u n k kínszenvedéseinek egyes főbb mozzanatait tűzte beszédei tárgyául. Mai elmélkedése sarkpontjaiul az ur va-csorájának rendelését és Üdvözítőnk félelme s rettegése az olajfák hegyén, voltak kitűzve. Az első beszéd tartalmát, s kidolgozását tekintve, bármennyire is jelesnek kell monda-nunk, mégis megemlítjük a különös jelenetet, hogy a szónok ur eszme-, vagy példázat! bőségét bizonyos eszmékre, pél-dázatokra szorítani szereti, s amit más beszédeiben mondott, azt ismételi. Jó a dolog, de akik töbször hallották, a
mar-quants szólamokon, mivel ismervék, meg nem indulnak. A szónok ur több hatást nyerne, ha eszméinek, ismereteinek egész kincsét feltárná ; a magyar nyelvet is bőségesen bírja, mi tanácsosabbnak találnók, ha véghetetlen változatosságá-nak a mondatokban határt, korlátot nem szabna. Ez azon-ban csak igénytelen nézetünk. *)
Tanintézeteinknél e hónapban t a r t a t n a k a félévi vizs-gálatok. Az eredményekről nincs biztos tudomásom. Annyit azoban hallottam, hogy a püspöki joglyceum polgárai sze-rint a gyászos emlékű várnai csatát előzményeiben a romai pápa követe idézte elő ; holott — ha jól emlékezem — Va-szary Kolos uram ezelőtt egy pár évvel egy külön füzetké-ben alapos érvekkel azt máskép bizonyította.
Legényegyletünk tavali nagygyűlését , melyet még m. é. dec. 26-án kezdett, még most sem végezte be. Majd egykor erről is tán bővebben.
MISKOLCZ, febr. 26-án. Örömmel jegyzi föl az em-ber az örvendetes jelenségeket, melyek hithideg korunkban olykor-olykor a hitélet mezején nyilvánulnak. Ilyenkor a sziv, mely elkomorul a naponkint mindinkább lábrakapó közöny miatt, kissé fölvidul és u j reményt merit azokból egy jobb jövendő felől. Ily örvendetes jelenségnek nézem én Mis-kolcz kath. híveinek a böjti időszak vasárnapjain délutáni órákban tartatni szokott szentbeszédekre s isteniszolgálatra való készséges megjelenését. Már első harangszóra gyüle-keznek, különösen a devotus faemineus sexus, hogy helyet kaphassanak. Beharangozáskor pedig telve van a templom minden rendű ajtatos hallgatóval, nemcsak a katholikusok, hanem prot. atyánkfiai részéről is. És ez ugy van minden pénteki napon a nt. minorita a t y á k templomában is. Ebből láthatják és meggyőződést szerezhetnek magoknak kőmives uraimék, hogy a nép vallásossága, melynek kiirtására eleget munkálkodtak már, és munkálkodni meg nem szűnnek, még nincs ugy aláaknázva, mint ezt ők szeretnék. Mert, még a nép szereti templomait látogatni, gyönyörködik az Isten igé-jének hallgatásában, addig se baj. Igaz, hogy köztünk is
akadnak szabadelvüsdiek, kik az árral úszni szeretvén, di-csőségöknek t a r t j á k a vallást, a szentséges atyát, az egyház szolgáit gyalázni s rágalmazni;„akadnak, kik — mint nagy-méltóságú érsekünk magát ez évi böjti főpásztori levelében kifejezi — azon hiu dicsőségért, hogy a felvilágosultak közé számitassanak, közömbösnek állitják és hirdetik : bármely vallást követni ; sőt keresztény vallásunkat megvető, sérte-gető szavakat mély tudományit bölcseségnek t a r t j á k , mintha a gúny és rágalom a műveltségnek, a bölcseségnek jelei, tu-lajdonai v o l n á n a k ; " de azoknak a száma, a lelkes liivekhez képest, csekély. — Az alsó vagy mindszenti egyházban, főt. Beller József esperes-plebános ur, a minoriták egyházá-ban pedig t. Balló S. a böjti szónok. Adja Isten, hogy az elvetett mag százszoros gyümölcsöt hozzon!
Az elmúlt farsangon kirándulván a szomszéd Sajó-Lád helységébe, hová, ha időm engedi néha át szoktam rándulni
Az elmúlt farsangon kirándulván a szomszéd Sajó-Lád helységébe, hová, ha időm engedi néha át szoktam rándulni