. 4) H ö n d e 32 sz. febr. 2. 1866.
-m 147
Így szól : „Nem sokára a franczia őrseregnek haza kell térni Romából. Nem azért vonjuk mink ki az őrsereget, hogy Ita-liának utat nyissunk Romába. Erről Italia lemondott ; s szándékának őszinteségét bebizonyítandó, ünnepélyesen avatta fel fővárosnak Florenczet, a nagy olasz emlékek vá-rosát ; ez leend ezután egy külön államnak fővárosa szem-ben Romával a szentatya és a kath. világ fővárosával. A pápa az ő saját államában serényen foglalkozik a közrend^
a kormány szükségei, s hadseregének szervezete körül. Már is két delegatioban (Frosinone és Velletri) a pápai seregek nagy erélyt fejtettek ki a rablóság kiirtásában, zálogot ad-ván a népeknek, hogy a pápai kormány, magára hagyatva is, biztositja nekik az eredményteljes védelmet. Minden azt mutatja, hogy a sept, lő-i szerződés pontosan fog végrehaj-tatni. Fölséged mindig kettőt a k a r t : Italiát tiszteltetve Európától, a pápaságot tiszteltetve Italiától. Az elengedhet-len pápai hatalomnak föntartása, valósitani fogja Fölséged-nek kiengesztelési gondolatját." Mily kételyeket távolit el eme fölirat ? Azt, hogy a franczia császári kormány, látván, mily erősen, mily változatlanul a k a r j a a franczia nemzet a pápai fejedelemség föntartásátj kénytelen volt nyiltan szólni, hogy a mai pápai területet föntartani a k a r j a a forradalmi factio incselkedései ellen. De sikeresen akarja-e vagy csak tunyán ? tettlegesen-e vagy csak szóval ? mindig-e, vagy csak ma '? és ha a forradalom az ő ismert furakodásaival ezen területet is feldúlná, mit tevő leend akkor a kormány ? fogja-e visszaparancsolni a most kivont seregeit Romába ? fogja-e engedni, miután a legnagyobb méltánytalansággal minden segélyt elzár Romától, hogy más hatalmak lépjenek közbe ? Ez a főkérdés, s épen ez az, amire választ nem ad III. Napoléon kormánya, felszólít azonban, hogy bizzunk benne. 0 benne, mely maga nem biztosit, s még biztosságot sem enged keresni, hol talán fellelhetnök. Spanyolország gyenge, mivel benső pártokra v a n oszolva ; reá nézve ked-ves diversio lenne a romai hadjárat, mely a pártokat egy tervbe, s a hadjárat alatt egy testté olvasztaná. A spanyol nemzet önmagát emészti, mivel küldetését a kath. érdekek védelmében elhanyagolta, s a mai kormány Prim lázadásán okulva, saját léptein visszafelé megy ; s a Pester Lloyd, mi-kor a remények u j csillaga gyanánt üdvözölte a spanyol lázadást, talán mivel egykoron a hazaáruló zsidók Spanyol-országban törvény elé idéztettek, mai napig is az I. vezér-czikknél maradt.
A senatus vitái csak a romai kérdésben nyújtottak ér-deket. Donnet bibornok örül, hogy a császár elengedhetlen-nek nyilatkoztatta a pápai fejedelemséget. Bo>ssyelengedhetlen-nek első elve : „a pápai fejedelemség megvédve mindenki ellen. Ez a császár legfőbb érdeke, O az egyház elsőszülöttjének nevez-tetik ; a íiu nem h a g y j a abba anyját, kivált ha ezen tin I I I Napoléon, és az anya a kath. egyház." Igen, lia e fin kőmi-ves nem volna. Ségur-d-Aguesseau febr. 12-i tárgyalásban sajnálja, hogy a fölirat az őrsereg maradását Romában nem mondja- ki ; nincs bizalma a forradalmi factioba ; a pápai állam teljes visszaállítását követeli, ezt a császárnak ígéretei biztosították. Felsorolja ezen Ígéreteket, a franczia becsület parancsolja tehát, hogy amit védelembe vett, azt sikeresen megvédje. Bonnechose bibornok bebizonyítja, mennyire el-lenkezik az olasz kormányba vetett bizalom ezen kormány
szavaival, tetteivel, egész helyzetével. Kiván a császári kor-mánytól határozott nyilatkozatot, mit teend, ha Romában az örsereg kivonulása után forradalom ütne ki ? Gemeau tábornok nem bizik a forradalmi factioba, kívánja az őrse-reg meghagyását Romában. E z t Francziaországnak, nem különben a pápaságnak érdeke parancsolja. „Ha a világi fejedelemség elengedhetlenül szükséges a religionak, a re-ligio elengedhetlenül szükséges a mi családainknak, a mi népünknek, a közjónak, hazám jövőjének."
Mit válaszolhatott volna eme sürgetésekre a császári kormány mást, ha egyenes ütőn jár, mint : ha Italia kijátsza a conventiót, ha Romában lázadás üt ki, a franczia seregek visszatérnek Romába. Ily nyilatkozat elvenné az olaszoktól a kedvet Roma ellen áskálodni, s épen azért nem térne vissza Romába a franczia örsereg, mivel kereken kimonda-tott, hogy azon esetben visszatér. Ezt Rouher, a kormány szónoka, ki nem mondta, kimondani vonakodott, s épen azért következtethetni, hogy a franczia seregeknek vissza kellene térni, de nem térnek vissza, a forradalmi factionak kalózle-vele van Roma ellen, mint 1860-ban. „A septemberi szerző-dés, igy szólt Rouher, két fejedelemséget alkotott Olaszor-szágban egymás mellett. A conventio nem játszott a ,hata-lom' szóval, mintha ez a szellemi hatalmat jelentené. A con-ventio a világi fejedelemségről szól. Bonnechose bibornok urnák nincs bizalma az olasz kormányba ; nekem van. Sella minister lázadónak nyilatkoztatta azt", aki Roma ellen in-dulna. Malaret követ mondja,, hogy az olasz kormányba biz-hatni. A bizalmatlanságot tehát semmi sem igazolja. A szentatya hadserege most szerveztetik ; az adósság egyik részének átvitelén most dolgozunk. Az embernek számításai csalhatnak, reményeit az események lerombolhatják. A félelem nincs igazolva ; a jövő ismeretlen. Mit fog tenni F r a n -cziaország ? azt kérdik. Cselekvési szabadságunkat föntar-tottulc ; ha a kormány kimondaná, mit tevő leend ; cselek-vési szabadságáról lemondana, kezeit lekötné. Visszatér-nek-e a franczia seregek V Billault már mondta, hogy sere-geink nem harczolhatnak az olasz seregek ellen. Mondjuk ki, hogy seregeink vissza nem térnek ; nem lázitjuk-e fel az olaszokat Roma ellen? A kérdés nehéz; a kormány k é t . szikla között evez ; a császár két kiengesztelhetlen rész kö-zött kiengesztelést keres. Ez a jövő." — ,A jövő ismeretlen, az ember számitásai csalhatnak,' Sella ministernek szavai, ki már régen megbukott: ez a kath. világ aggodalmas kér-déseire a válasz, mikor az. őrsereg kivonatása közelget, s a szentatya magára hagyatva lesz. ,A conventio két fejede-lemséget alkotott,' mondja Rouher. A történet pedig mondja, hogy a pápai fejedelemség ösebb a Napoléonok, az orléan-sok, a bourbonok fejedelemségénél. Talán a pápai fejede-lemség fönléte szülte a conventiot, nem pedig a conventio a fejedelemséget, mely ha nem lett volna, a conventio soha nem köttetik, miután oly tárgyakról, melyek nem léteznek, nem szoktak conventiót csinálni. Kétségbeesett helyzet az már, mikor a dolgok természetét kell felforgatnunk, hogy valamit mondhassunk. Rouher határozott nyilatkozatot igért, s mit mondott ? A jövö bizonytalan, ismeretlen. Hoc unum scio me nihil scire. Engesztelhetetlennek vallja a két részt, mégis engesztelni a k a r j a . A pápa nem helyeselheti a bűnt, á biin nem tűrheti a pápát ; közbe lép Napol éon,
kiengesz-19*
telni akarja, amik természettől kiengesztelhetetlenek. A conventiót másképen értik Parisban, másképen Florencz-ben ; L a Marmora ünnepélyesen kimondta, bogy ők saját értelmezési módjukat föntartják ; ®) Napoléon nem ért egyet saját szövetségessévei, s a k a r j a hogy a pápa egyetértésre lépjen halálos ellenségeivel. A császári kormány fárad, az olasz forradalmi factio is halad, eltörli a szerzetes rendeket, rabolja az egyházi j a v a k a t , elfojtja a papneveldéket, 235 érseki püspöki széket önhatalmából 50-re von össze ;7) Cantù Caesar inditványt tesz az eskü eltörlésére, a kamara azt válaszolja : eltörüljük, ha Romában leszünk.8 ) F á r a d , fáradhat a császár a kiengesztelésben ; a forradalom is ha-lad, fárad az üldözésben, mikor az egyházat egészen kipusz-tította, feldúlta, a k k o r készen lesz a kiengesztelés, hol Krisz-tus nincsen, Bélial békében nyugszik. Es mégis bizni kell a szajnai n a g y ú r b a ! Pilatus is ily conciliator volt ; hogyan conciliált ? az egész világ tudja, csak hogy nem áldja érette.
A diplomatia sok philologicus nyomorai között Ber-mudez de Castro spanyol küliigyminister válasza L a Marmora elbizakodott jegyzékére, kivált Antonelli államtitkár jegy-zéke a romai kérdés múltjáról, jelenéről, s jövőjéről a fény-pontok, melyeken az eszmék torzitásai között a jó lélek n y u g h a t i k . A florenczi és párisi udvar minden állításai meg-czáfolvák, ha az elméleti czáfolatok valamit érnének a ha-talmasoknál. A franczia törvényhozó testület vitái küszöbön állanak, talán a szónokok valamit kicsikarnak. Várunk, imádkozunk ; közel van, hogy az Isten közbelép az ő Ígé-reteinek teljesítésére.
Igazán mondhatjuk, s mondjuk is földi küzdelmeink-ről : vides, quoniam tu laborem et dolorem considéras, ut tradas eos in manus tuas.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
r
P E C S , febr. 21-én. Alig hegedtek be a sebek, melye-ket a gyászos emlékű követválasztások alkalmával a raga-dozó farkasok több helyütt a n y á j fölött őrködő pásztorokon ejtettek, és íme néhány nyugtalan azokat ismét felszaggatni akarja, midőn a mult levelemben emiitett péterfillérek gyűj-tésének meggátlására mindenek előtt a nép és lelkipásztora közötti bizalmat holmi korcsmai ékesszólással megdönteni törekszik. V a n n a k ugyanis emberek, kik különösen hetivá-sárok alkalmával szónoki tehetségeik fejlesztése végett fel szokják keresni ama vendéglöket, hol szegény falusi polgá-rok megszállnak, és ott hol ingyen, hol borért beszédeket tartanak. I g y történt ez a követválasztásokkor, és igy tör-ténik az folytonosan, valahányszor a vidéken átalánosabb ér-dekű s fontosabb ügyről van szó, mint például jelenleg a péterfillérek elrendelt gyűjtése. Aminap ugyanis ily tartalmú beszédnek jöttem tudomására : „Atyafiak ! hallom, hogy a papok már ismét uj adóval a k a r n a k benneteket, szegényekot terhelni. Vigyázzatok és, ne liigyjetek nekik. Most azt
mond-6) J a n . 26-án Teccliio iiiterpellatiojára : „ l n t e r n o alle consequenze della convenzione ciaselieduno dei govern! tiene per sè le proprie interpre-tazioni." Atti uff. 1866. n. 144. p. 558 col. 1.
7) Monde 23 sz. j a n . 24. 1866.
8) U n i t á catt. 33 sz. febr. 9.
j á k , hogy egy évben csak 4 krt. fizessetek. De csak Írassá-tok be magaÍrassá-tokat, majd meglátjáÍrassá-tok, esztendőre már 50 k r t , később 1 frtot és igy mindig többet, és többet keilend fizet-netek ; ugy jártok, mint a császári pótlékadóval stb." Kell-e ennél több a szegény polgár embernek, ki a különféle adók terhe alatt u g y is csak ugy görnyed ? Igaz ilyféle dictiokat többnyire csak nagyobb városokban lehet hallani; de ahol hetenkint 10—12 községből fordulnak meg emberek — és egy megyében több ily nagyobb város van. A szomszéd el-mondja, mit hallott, a szomszédnak, egyik község a másik-n a k . És igy másik-nem csuda, ha a legbuzgóbb lelkipásztor is másik-nagy zavarba jön, midőn látja, hallja és tapasztalja, hogy népe már előlegesen is oly megrögzött eszmékkel van saturálva, melyek kiirtására vagy igen csekély vagy épen semmi re-ménye sincs. Szomorú jelensége az időnek ! Szinészeink szín-darabjaikkal vagy báljaikkal norma- vagy nem norma-na-pon tetszésök szerint szerezhetnek pénzt; kofáink Fábián és Sebestyén napján, városunk eme kiváló ünnepén a főtéren szabadon árulják áruczikkeiket ; egy mohamedán köz és egyesek költségén már második hónapja vendégeskedik fa-laink között, stb. stb. és ez mind történik anélkül, hogy va-laki ellentmondana; de ha a legszeretőbb atya érdekében a gyermekek szeretetéhez fordulunk, és tőlök a szűkölködő-nek évenkint egy pár fillért k é r ü n k : ekkor már a kortesek egész serege támad, hogy a fiút atyja ellen lázitsa.
Meglehet, hogy hazánkban a kath. sajtó — megeléged-vén a factum historicum egyszerű följegyzésével — csupa eszélyességböl hallgatja agyon e több figyelemre méltó ügyet, mely legalább három nagy egyház megye lelkészei között a közbeszéd tárgyát képezi ; de hogy mennyiben lehet helye-selni emez eljárást, az más kérdés. A föllépés nyilt, a czél mindenki előtt tudva van, a kath. egyház intézkedéseit senki előtt nem titkolja, mert azokért a felelősséget mindenki
©lőtt bátran elvállalja. Péterfillér már hat éven át gyűjtetik ; ez tehát nem újság. A végrehajtás több kőszirtre talál, mint tán gondolok ; a végrehajtó nehezen tájékozhatja magát, ve-szélyeket lát maga előtt és aggódik. Ily körülmények között az irány kijelölésére, a netán sejthető félreértések vagy ve-szélyek elhárítására és a túlságos aggodalom miatt vissza-vonuló kedélyek fölbátoritására ki van inkább hivatva, mint épen a sajtó V Vagy tán még továbbra is hivatásszerű köte-lességünknek fogjuk ismerni, hogy bármely nagyobbszerü kath. vállalatnál vagy egymás hajába kapjunk, vagy az eszélyesség örve alatt a küzdtérről szerényen, hogy ne mondjam, gyáván viszavonuljunk ? Épen ma esztendeje pendittetett meg e lapok hasábjain egy magasztos eszme, mely alig néhány hónap alatt a túlságosan féltett önérdek és az ügyesen elpalástolt nagyravágyás áldozatává lett.
Jelenleg h a z á n k r a nézve nem kevésbbé fontos kérdés-nek ismerem a péterfillérek gyűjtésékérdés-nek átalánositási ügyét, mely mint esemény egyháztörténelmüukben egykoron a leg-illetékesebb helyet foglalandja el. Ez eszmét meg az idén hallgatagságunk és visszavonulásunk által a k a r j u k - e elej-teni ? Francziaország és Belgium, a szabadkőmivesek eme két szabad hazája, a kath. hitéletnek a péterfillérek gyűjté-sében is oly bámulatos jeleit adja, hogy mi Máriaország gyermekei valóban csak pirulva olvashatjuk azok szeretet-adomá nyait. Ugy, de ez eszme épen most nem korszerű
« 149 m
mondják sokan. Mi a korszerű ? Ami a kor igényeinek meg-felel. Melyek ezen igények ? Különfélék, ezernemüek, el-számlálni nem lehet, az érdekek szerint osztályozvák. Min-denkinek megvannak a maga igényei, melyeknek kielégí-tésére mások a szerények nem kis rovására roppant erőmeg-feszitéssel törekszenek : csak mi katholikusok nézhetjük összetett kezekkel nyugottan s békében az események fo-lyását, nekünk nincsenek igényeink. (! ?) És ha v a n n a k , nem első helyen állanak-e azok, melyek kielégitése által egész egyházunk és ebben mindnyájunk közös érdekeit moz-díthatjuk elő ? A Mastai grófnak nincs szüksége a mi fillé-reinkre, van neki annyi magánvagyona, amennyiből mint olyan tisztességesen megélhet ; de az érdekek, amelyeket mint pápa képvisel, a missiók, az egyház kormányzására okvetlen megkívántató különféle társulatok stb., szenvednek napjainkban nagy szükséget, hacsak azok fölsegélésére idejekorán tömegesen közreműködni nem iparkodunk. Ö eminentiája, országunk herczeg-primása megtette az első lé-pést. A példát Pécs- és Veszprém-megye nm. főpásztorai csakhamar utánozták és az egész nm. püspöki k a r valószínűleg követni fogja. L e verő leg hat mindenesetre a j ó p á s z -torra, ha nyája közé tekintvén a n n a k jelentékeny részét olyannyira bemételyezve látja, hogy a gyapjúból gazdája számára igen igen csekély jövedelmet reményi ; de egyáta-lán nincs feljogosítva arra, hogy ura parancsa daczára a használhatót megtakarítani elmulaszsza, söt a csekélység gondolata ösztönül szolgál nagyobb szorgalom s ügyesség kifejtésére. *) Vessünk, öntözzünk tehetségeink szerint és fáradalmaink sikerét bizzuk arra, ki a növényeknek a nö-vekedést adja. H a oly néppel van dolgunk, mint amilyen-ről levelem elején emlékeztem, ott egy sz. beszéddel nehe-zen megyünk valamire; de a 3—4 beszéd a romai pápáról, ennek a catholicismushozi viszonyáról stb., és legutoljára a péterfillérekröl, hiszem, csekély várakozásunkat meghaladná.
ROMA, febr. 10-én. A szentatya, ki tökéletes egész-ségnek örvend, a p á p á k hagyományos szokása szerint a far-sangi napok alatt, midőn a világ földi örömöknek nagyobb mérvben szokott élni, zárdákat, templomokat látogat. E hó 8-án fogadta azon áldozárokat, kik a böjt t a r t a m a alatt a különböző templomokban szónokolni fognak, és hozzájok beszédet intézett, melynek nem ugyan szavait, de, amennyire sikerült megjegyeznünk, értelmét adjuk. „Kiki t u d j a köző-letek, hogy mai nap az emberek kiválóan a földi j a v a k fej-lesztésének, szeretetének élnek. Itt vaspályákat láttok, ott bányákat, fegyvertárakat, hatalmas hajókat, hogy folytonos munka által az állam ereje, gazdagsága növekedjék. És senki sem látszik az elveszithetlen, az égi javakról gondoskodni.
Amiből következik, hogy nektek a földi j a v a k csekélyebbre becsülésének, és az égiek szükségét kell hirdetnetek. Ti nektek a püspökökkel kell egyesülni, és velők Isten harczát harczolni, mert ti vagytok : adjutores Dei. A világ megvet-het benneteket, de viseljétek magatokat ugy, hogy : sic vos
existimet homo, sicut ministros Dei, et dispensatores myste-riorum Christi. Hogy ez igy legyen, emlékezzetek azon pél-dákról, és bátorításról, melyet nektek a kenyér sokasitásá-nak csudája nyújt. Jézus irgalommal viseltetvén a kiéhezett nép iránt, meghagyta az apostoloknak, hogy 30, 50, 100 fő-nyi csapatokra oszszák, értésünkre adván ez által, hogy a a keresztény népnek megyék, és plebániákrai osztása nem a fejedelmekre, hanem az apostolokra bizatott. *) Mi va-gyunk az apostolok utódai. Méltóságunk, mint akikre az is-teni ige hirdetése bizatott, minden kifejezésen felőli. De a méltósággal növekszenek a kötelmek is, és ezek teljesitheté-sére segélyre szorulunk. Ezen segélyt megnyerjük, teljesít-vén isteni mesterünk parancsát : vigilate et orate. Hogy szá-motokra megnyerjem e segélyt, Isten szent fiához fordulok, feléje terjesztem ki lankadó karjaimat. Az övéi erősek és hatalmasak."
K Ö L N , febr. 19-én. Városunk egy különszerü szabad-kőmivesi nyilatkozványnak volt színhelye. H . . . . urnák, a titkos társulatba felvételének ötvenedik évfordultával, felirat nyújtatott, melynek csak következő figyelemre méltó sza-kaszát k í v á n j u k idézni. „Nem tudjuk-e mindannyian, hogy dicső társulatunk a keresztényelem isteni tanitmányának alapján n y u g s z i k ? Tagadhatnók-e eme elvet, és elhagyhat-juk-e gyáván egyesületünk zászlóját, ha tévedésből, vagy rosz akaratból azt gyalázzák ? Elhagyhatnók-e, mivel a vak-buzgóság követeli, hogy váljunk el az egyesülettől, mely fel-séges k i r á l y u n k védelme alatt áll ? Ez nem történhetik, mert kettős árulást követnénk el, nemcsak a kömivesség és királyi pártfogója, hanem a keresztény vallás ellen is, mely egyesületünknek megszentelését n y ú j t j a . " Állítják, hogy az ünnep hősének ez alkalommal egy feszület is át-nyujtatott volna. Nem különcz dolog-e látni, miszerint egy országban a szabad-kőmivesek a keresztényelem védőiül a k a r n a k feltűnni, midőn a szomszéd Franczia- és Belgaor-szágban ugyanazon titkos társulat tagjai Isten létét elta-gadni, a keresztényeimet kiirtani, szertartásait eltörülni ipar-kodnak ? A kömivesség érti a körülményekkeli alkut, elvei simulékonyak. Ott, hol még nem bir egészen biztos alappal, hol szemben áll mélyen vallásos néppel, mint Kölnben, ott fentartja az álczát, hogy annál könnyebben hálójába kerít-hesse az együgyűeket. Mily erkölcsi elvetemültség, mily jel-lemtelenség, mily kiszámitott gonoszság ! — Nem rég a tűz-oltó egyesület egy kath. t a g j a , ki leányát nevelőnének a k a r t a képeztetni, segélyzést kért a községi hatóságtól, mint amelyre alkalmazásánál fogva jogot tarthatott. Havon-kint két tallért réndeltek számára a tanpénz fizetésére, oly kikötéssel azonban, hogy prot. és nem katholikus képezdébe küldje leányát. Ez meg is történt ; de a leánynak nemcsak a t a n á r o k n a k a kath. hit, és intézmények ellen szórt foly-tonos gyalázásai, hanem saját társnői gúnya, és üldözése mellett is a tanfolyamot el kellett hagyni. Prot, türelem ! — A sz. Bonifácz-egylet által Nassauban alapított braubachi plébánia az ö folytonos küzdelmeitől nem szabadulhat. Vet-tek ugyanis a katholikusok helyet, melyen templomot építse-nek, a községi hatóság a szerződést helybenhagyta ; de a
*) E z az olasz forradalmi kormány l e g ú j a b b intézkedése ellen tette, mely szerint 235 püspöki megyét, s a j á t erőszakoskodásával ôO-r»
devalválja.
*) Bizony csak igy, hogy a lehetőt t e g y ü k meg. A nehézségek na-gyok, plébánosaink mindent nem létesíthetnek, némely előítéleteket t ö v i g ki nem irthatnak. T e r r a invia et inaquosa sumus h a z á n k b a n összesen ; ha in viridi alegszebbvál l a l a t m e g a k a d á l y o z t a t t a t o t t , quid in arido inter laicos?
H á l a legyen tehát a plébános u r a k n a k előre, ha bölcseségök mellett csak valamit is teendenek. Szerk.
« 150 «
kormány felbontotta azt a helybeli prot. egyházi tanács tilta-kozására, mely utóbbi ugyanazon helyen állítólag maga a k a r épiteni templomot. Most u j helyet választottak, megvették, a kormány is helybenhagyta a szerződést ; azonban újra til-takozás, és pedig most a helyi, községi hatóság részéről.
Eddig a kormány nem döntött még ez ügyben. Ily eljárást a 19-ik században jellemteljésnek mondanak. — Lipcsében két egyetemi hallgató öngyilkosságot követett el. Társaik nagy pompával készültek eltemetni őket, mit a rendőrség a második esetben gátolván, a szabadelvű (!) lapok roppant haragját költé fel.
V E V E Y , febr. 14-én. A comoi püspökség tudvalevőleg a tessini canton és Graubündten két völgyére is kiterjed. Hat évvel ezelőtt a szövetségi kormány megtiltotta külföldi püs-pököknek Helvetia határai között a joghatóság gyakorlatát.
Most, midőn a comoi püspökség üresedésben van, a grau-bündteni kormány felhasználja az alkalmat, hogy az ottani kath. lakosok lelki igényei kielégítése ügyében ujabb rende-zés történjék. Tárgyalások vannak.folyamatban a szentszék-kel arra nézve, hogy az eddig a comoi püspökséghez tartozó graubündteni katholikusok a churi megyéhez t a r t o z ó k n a k nyilváníttassanak. Biztos a remény, hogy a tárgyalásokat jó siker fogja követni. A tessiniek pedig azt kívánnák, hogy cantonjukban u j püspökség állittassék fel. Ezen kivánat, te-kintve a cantoni, és szövetségi kormány kettős oppositioját, aligha fog meghallgattatni, noha az érdeklettek ép ugy, mint az összes svájczi püspöki kar, és a pápai ügyvivő Bian-chi óhajtanák teljesedését.—Ezen canton vallási sajtója ez év elején nevezetes változáson ment át. A tessini katholikusok-n a k volt ugyakatholikusok-n jeles lapja „Credekatholikusok-nte cattolico," mely hetekatholikusok-n- heten-kiut kétszer jelent m e g , hanem sokkal tudományosabb,
Most, midőn a comoi püspökség üresedésben van, a grau-bündteni kormány felhasználja az alkalmat, hogy az ottani kath. lakosok lelki igényei kielégítése ügyében ujabb rende-zés történjék. Tárgyalások vannak.folyamatban a szentszék-kel arra nézve, hogy az eddig a comoi püspökséghez tartozó graubündteni katholikusok a churi megyéhez t a r t o z ó k n a k nyilváníttassanak. Biztos a remény, hogy a tárgyalásokat jó siker fogja követni. A tessiniek pedig azt kívánnák, hogy cantonjukban u j püspökség állittassék fel. Ezen kivánat, te-kintve a cantoni, és szövetségi kormány kettős oppositioját, aligha fog meghallgattatni, noha az érdeklettek ép ugy, mint az összes svájczi püspöki kar, és a pápai ügyvivő Bian-chi óhajtanák teljesedését.—Ezen canton vallási sajtója ez év elején nevezetes változáson ment át. A tessini katholikusok-n a k volt ugyakatholikusok-n jeles lapja „Credekatholikusok-nte cattolico," mely hetekatholikusok-n- heten-kiut kétszer jelent m e g , hanem sokkal tudományosabb,