2ik levél.
A' protestáns és protestantismus névről.
Nagyon szomoritó újságot mondok kedves b a r á -tom ! mi romai katholikusok Krisztus és az apostolok' követői már nem v a g y u n k . H o g y - h o g y ? fogod kérdeni?
Röviden megmondom, csak halljad. Garanszeghy ( k i légyen nem t u d o m ) a' protestáns egyházi és iskolai lap' 3ik számában „A' protestáns és protestantismus névről" é r t e k e z v é n , három tárgyat vesz vitatás a l á : a ) hogy a' protestantismus e l v - és szellemben előbb létezett, hogysem névvel neveztetnék ; b ) a' speyeri protestatiót taglalja; c ) azon kérdésre felel: l e h e t - e , k e l l - e a' protestáns és protestantismus nevezetekkel élnünk különösen hazánkban ?
Mi az elsőt illeti, itt Krisztust és az apostolokat protestánsokká teszi. Már mivel sem n e k e d , sem n e -k e m , setn más józan romai -katholi-kusna-k -kedve nincs protestáns vezérek után indulni: nincs egyéb h á t r a , mint Krisztustól 's apostolaitól elválni. — Nem kétlem, kíváncsi vagy tudni: mikép bizonyítja b e G . ezen h a l -latlan és merész állítását. Ezt is röviden megmondom.
Csak amúgy protestáns modor szerint. A ' protestáns-nak , fő elve szerint, szabad a' sz. irást is nézetei 's önkénye szerint magyarázni, mennyivel inkább tehát e g y e s emberi szavakat 's kifejezéseket. Ezen s z a b a d -sággal élvén G. imigy nyilatkozik : „A' protestantis-mus, mellynek jelszava „sapere audemint elv , egykorú a' lélekkel. Mert természetére tartozik a' l é leknek szomjúhozni az igazságot, ' s hogy erre e l j u t -h a s s o n , minden állitmányt próbatüzben megvizsgálni, az isteni tantól az emberi véleményt, a' valótól az á r n y é k o t , az aranytól a' salakot elkülönözni;
természetére tartozik a' léleknek kifejleni lánczoló b i l i n csekből ' s önerővel szabadon emelkedni az örök i g a z ság' kútfejéhez, a' világ' tüzpontjához, honnan k i s u gárzók ; természetére tartozik a' léleknek minden e l ő -ítélet, balvélemény, tévtan ellen szót emelni, a z a z protestálni." Ezt tették pedig Krisztus és az apostolok.
Mellőzve a z t , h o g y épen a' protestánsok' f ő b b jelentőségeitől vitattatott azon t a n , hogy Jézus é s az apostolok tudva 's akarva a' nép' megrögzött e l ő í t é leteihez simultak, 's azokat ekképazokban m e g e r ő s í tették , jelenleg csak azt mondom : ha tán azt m e r nénk v i t a t n i , hogy mi romai katholikusok is s z o m j ú -hozzuk az i g a z s á g o t , mi is elkülönözzük az isteni tantól az emberi véleményt, mi is szabadon e m e l k e -dünk , nem ugyan egyedül ö n e r ő v e l , hanem főkép Isten' kegyelmével az örök igazság' kútfejéhez, mi is emelünk a' megismert előítélet, balvélemény és t é v -tan ellen s z ó t , de nem azon pogány „ s a p e r e aude"
hanem imez apostoli tanács szerint „non plus sapere quam oportet sapere, sed sapere ad sobrietatem ( n e értsetek t ö b b e t a n n á l , a' mint kell érteni, hanem értsetek józanság szerint. Rom. 1 2 , 3 . ) nem kétlem, ez ellen G. protestálna; mert ha ezt nem tenné, azon protestantismusra, melly a' lfiik században e' névvel neveztetett, igen nagy homályt boritana. — J e l e n l e g , gondolom, Gnek elég volna e' részről azt mondani, hogy a' protestantismus' igaz isméretére nem fictiók ' s a' szavak' önkényü értelmezése vezetnek minket, h a nem a' lfíik században e' névvel határozottan m e g -különböztetett 's maiglan közöttünk fönálló protestantismus szellemének's fő elveinek részrehajlatlan v i z s gálata. Mert a' „protestáns" névnek az élet 's t a p a s z -talásból elvont csillogó meghatározása mellett könnyen még a' praeadamilákra (kiknek létét protestáns irók vitatták) s ő t , ha vannak , a' roppant é g i testek' l a -kóira is ki lehetne a' protestantismust terjeszteni, e' sublunaris világban pedig a' sült eszteleneket 's g o -noszokat kivéve, minden jóravaló embert protestánssá
21
245
varázsolnánk ; ez pedig véleményem szerint nagy proselytáskodás sőt kissé erőszakos toborzás volna.—
Van K r i s z t u s n a k , van az apostoloknak becsületes c z i m ö k , G.' ujabb titulaturájáranincs s z ü k s é g ; ha a' protestáns név neki olly i g e n t e t s z i k , ám használja magára n é z v e , de üdvözítőnkre 's az apostolokra e' zavart nevet ne tukmálja, mert ez ellen, bár különben n a g y o n idegenkedünk a' protestáns névtől, h o g y e k kép mi katholikusok is a' bölcseség, szabadság 's f e l -világosodás' firmája alá juthassunk ( m e r t illy varázs erejű a' protestáns s z ó ) , ünnepélyesen é g 's föld előtt protestálunk.
Azonban előttem legalább nagyon szembeszökő az, hogy G. czikkelye' folytában ollyakat emlit, mely-lyekből bátran azt lehetne következtetni, hogy sem a' reformátorok sem a' protestáns papok nem va-l ó s á g o s protestánsok. Mert a' többi között G. igy szóva-l :
„ A z u j szövetségi iratok — mindenkit nem csak j o -g o s i t n a k , hanem köteleznek is vizs-gálódni, az i-gaz- igaz-surf után csi/ggedetleuül küzdeni, önmeggyőződé-sen 's nem tekintélyen épitni a' h i t e t , az elismert igazságokat szabadon emberektőli félelem nélkül hirdetni, minden jogtalan kényszerítésnek 's aka-dálynak, minden illetéktelen tekintélynek hit 's lel-kismeret' d o l g á b a n , ellenszegülni az az protes-tálni." — Ha az igazság utáni csüggedetlen küzdés egyik fő tulajdona a' protestánsnak : akkor Luther igaz protestáns nem volt ; mert e g y helyt igy s z ó l : Si semel deprehendercr falsus, jam tota mea d o c t r i n a , fideset honor finem penitus haberet ( L . cont E m s e r u m ) . M á s -kor p e d i g irnigy : Si vim evaserimus dolos men-dacia et lapsus nostras facile emendabimus. Kiillye-seket mond, az csüggedetlenül igazság után nem küzd.
Calvin is Melanchtonhoz igy ir : I n t e r e s t , ut ad f u -tura secula nulla divisionum suspicio perveniat, plus enim quam dici potest ridiculum e s t , n o s dum toti mundo adversamur, tam p a r u m inter nos ab initio r e -formationis convenire! már pedig kiki t u d j a , hogy az igazság' természete a' m a g a magával megegyezés, a' hamisságé pedig a' maga magával ellenkezés. E g y é b -iránt is az igaz protestáns a' fönnérintett jogokat nem e g y e d ü l maga sajátjának t e k i n t i , hanem azokat m i n denkire kiterjeszteni kötelességének t a r t j a , már p e -dig a' reformátorok mindjárt kezdetben a' sz. irás' szabad vizsgálatát, melly a' protestantismus' szemfénye, confessiók' békójába ver ék, 's ekkép az ön állította elv' ellenére jogtalan kényszerítést 's a k a d á l y t tevének,
és hit 's lelkismeret' dolgában illetéktelen tekintélyt állitának föl. Mivel pedig a' protestáns papok mindn y á j a mindn a' comindnfessiók szerimindnti tamindnításra esküvel k ö t e l e z t e t n e k , bár belső meggyőződésök merőben e l l e n -keznék is a' confessióval : nyíltan következik, hogy ők az „elismert igazságokat s z a b a d o n , emberektőli félelem n é l k ü l " nem hirdethetik, és h i t ' s lelkismeret' dolgában j o g t a l a n kényszerítésnek, a k a d á l y n a k ' s ille-téktelen tekintélynek sokkal inkább alája v e t t e t t e k , azoknak sokkal inkább hódolni tartozók, mint ecclé-zsiájokból a k á r m e l l y i k , tömegbeli e g y ü g y ű ember.
I g y szokta a' következetlenség maga magát büntetni ! Hajdan a' reformátorok a' nép' vallási szabadságait, a' protestantismus fő elvének e l l e n é r e , confessiókkal korlátozák , u t ó b b a' nép a' protestáns p a p o k ' f ü g -getlenségét a' „pátere l e g e m , quam tulisti" törvény
r
szerint, u g y a n a z o n confessiok által akadalyozta. Erezte ezen nehézséget Bretschneider gothai superintendens, ki (Die Unzulässigkeit des Symbolenzvvangs in der evangelischen Kirche. Leipzig 1841 czimü k ö n y v é -ben 30 1.) imigy szól: „ W e r jetzt ein Kirchenamt übernimmt, erklärt damit auch stillschweigend, dass er die in den j e t z t lebenden Gliedern der Kirche h e r r -schende Gesammtüberzeugung(a' mia' protestantismus-ban teljes l e h e t e t l e n s é g ) t h e i l e , und daher im Sinne derselben lehren werde. Sollte er daher auch auf b e -sondere Meinungen in Religionssachen kommen so darf er dieselben doch nicht auf der Kanzel den Gemeinden vortragen , da er w e i s s , dass d i e -ses dem gemeinsamen Glauben der jetzt Lebenden entgegen s e y n würde." E z e k e t egy fő superintendens mondja. Millyen lehet azon vallási tanitás , mellyet ön belső m e g g y ő z ő d é s ü n k ' ellenére hivatalos k é n y -szerítésből t e l j e s í t ü n k ! I l l y e n nyilatkozások 's vallo-mások után épen nem lehet csodálni, ha Dobos a' Protestáns lap' l s ő számában nyíltan k i m o n d j a : hogy azon k u l c s o k , mellyekkel Calvin nem csak nyitott és z á r t , hanem sújtott is, ma már a' protestáns papság' kezébe rozsdásodtak.
Lássuk már most az 1529ben á t n y ú j t o t t speyeri protestatio' t a g l a l a t j á t , mert azt mondja G . , hogy
„ezen nyilatkozatból lehet kifejteni a' protestantismus' alapelveit." Mindenek előtt méltán kérdezhefnők, mért kell a' protestantismus' alapelveit inkább a' speyeri protestatióból, mint az ágostai hitvallásból tanulnunk, holott amaz 1529ben emez pedig e g y évvel utóbb nyújtatott át, következéskép amannál sokkal tökéletesb
245 3 2 6
lehet? Továbbá az ágostai hitvallást Melanchton s z e r -keszté 's Luther j ó v á h a g y á , mit a' protestatióról nem állíthatunk; végre a' confessióra esküvel tartoznak magokat a' papok kötelezni , a' protestatióra nem.
Alaptalan t e h á t , ha csak vitatni nem a k a r j u k , hogy az esküvel csak játszani akart a' protestantismus, G.' állítása, hogy ,,a' protestantismus' e g y s é g e nem a' symbolikus könyvekbeni hitczikkek' öszhangzásában , hanem a' protestatióban nyilványitott elvek felőli egyező értelemben, azokhoz egy akarattal r a g a s z k o -dásban á l l . " — De lássuk a' protestatióban kifejtett alapelveket, mellyek tagadok és állítok. — „ 7 V -gadja, úgymond G. a' protestantismus emberi hatahnaskodásnak hit 's lelkismereC országában jogszerűségét;u ( é p e n ezt teszi a' katholicismus ; és azért Luther és Calvin hatalmaskodásainak hit 's lelkismeret' országában ellenszegült, 's mindenkoron e l -lenszegülend ;) „ t a g a d j a szavazatok többségének a' lelkiekben kötelező erejét ; " ( t a g a d j a a' katholikus i s , ki isteninek 's igy kötelezőnek csak azt i s -meri el, mit az apostoli tanítás1 nyomán az egész k e -reszténység egy szívvel 's lélekkel vallott , quod s e m p e r , quod ubique, quod ab omnibus credebatur;)
„ tagadja az ellenkezőknek mint pártnak bírói igényeit ;" (tagadja a' katholikus is, bírónak egyedül Krisztus' e g y h á z á t , nem pedig e' vagy ama' pártot állítván. Luther mondá : ob ein schlechtes Müllers Mägdlein, ja ein Kind neun Jahr alt, das Glauben h ä t t e , und urtheilt nach dem Evangelio, dem ist der Papst schuldig Gehorsam, um unter die Fiisse sich zu legen — — Solchen sind auch schuldig alle hohen Schulen und Gelehrten und Sophisten. Über das Evang.
am 12 post Trinit;) ,,tagadja hitczikkek' alkotá-sában 's ige-magyarázatban emberi vélemények nyomatosságéit ;" (ezt teszi főkép 's egyedül a ' k a tholikus ; és épen azért á l l í t j a , hogy a' sz. irást h i -telesen csak azon isteni szellem magyarázhatja, melly ihletése által a' sz. ivókat tévedéstől megmentette;
állítja egyszersmind, h o g y mivel a' protestánsok sz.
irási magyarázata kétségen tul emberi véleményben alapszik, legkisebb hitelt sem érdemel;) „tagadja sz.
írással 's az ember1 szellemi és erkölcsi természetével ellenkező tanoknak értékét fillyesek' é r -tékét csak isteni jogbitorló 's botor ember állithatná, de mivel a' megromlott ember kevélysége' kielégíté-sére a' religio' titkaiban világosságot, engedetlensége' takargatására pedig a' religio' parancsaiban homályt
k e r e s , és ekkép gyakran ön magát vakítja : azért a' katholikus, hogy az Írással és az ember 'meg nem romlott szellemi és erkölcsi természetével ellenkezőt soha ne állítson, ön ítéletén megnyugodni sem t a n á -c s o s n a k , sem az írással megegyezőnek nem t a r t j a . )
Állítja ellenben a' protestantismus : „ h o g y lel-kismeret 's hit' dolgában istennek kell inkább mint tmbereknek engedelmeskedni;" ( é p e n azért a' k a -tholikus tilosnak tartja a' sz. írásnak nem csak e g y e s helyeit, hanem annak szellemét is kinekkinek b i r ó s kodása alá b o c s á t a n i , mert ekkép tagadhatlanul e m -bernek engedelmeskednék ; egyébiránt a' legújabb időkben a' katholikusok tettlegesen bebizonyiták, hogy Istennek inkább kell és tudnak engedelmeskedni mint embereknek ; a' famosus „cujus est regio, illius est et religio" protestáns állitásnak gyakorlatát továbbra is a' protestánsoknak átengedvén ; ) „ á l l í t j a , hogy a' keresztyén ember köteles önmeggyőződését sza-badon, nyilván kijelenteni 's e' tekintetben!: jogá-nak illetéktelen erőszakos megszorítása ellen óvást tenni;11 ( h a ezen állítást a' protestáns papok tettle-gesen a' szónoki széken teljesitendik, 's a' hínárból a' fönn idézett Bretschneiderféle subtilis distinctio n é l kül kivergődhetendnek : fogunk ezen állításra is f e -lelni;) „ á l l í t j a , hog íj az igaz keresztyén nem má-sok tekintélyén hanem helyes ismereten 's meg-ggőződésen alapítsa hitét 's hitvalláséit, miért ön maga jelelŐK Istennek •" (a' katholikus az egy I s -ten' tekintélyén kivül mások' tekintélyét hit' dolgában el nem ismeri, de helyes ismeretet 's meggyőződést kinyilatkoztatott vallásban isteni tekintély nélkül k é p -zelni sem tud; 's noha t u d j a , h o g y hitvallásáért ön maga felelend egykor Istenének, de tudja azt is, hogy ki vétkesen másokat t é v t a n o k - 's utakra vezet, Isten előtt a' botrányért cs lelki veszedelemért felelős leend;) ,,állítja, hogy az egyház , tagjainak szabad ősz-hangzó megegyezésén féneklik;"s épen azért Plank prot. dr'. állítása szerint a' protestánsoknál egyház nincs, hanem egyházak, mellyekben a' papok' kezében a' hatalom' kulcsai belé rozsdásodtak, Isten' igéje pedig a' község' akaratja 's megegyezése szerint tétetik a j a -kokra;) „állítja, hogy d hit'' dolgába/ti határozá-soknál egyedül istenige, lélekiidvre tekintés a' lelkis mer et kivéinatai vethetők alapokni ;" ( t e r m é -szetesen némi tekintettel a' korszellemre, a' Gesammt-i Gesammt-i b e r z e u g u n g - r a , ' s kGesammt-inekkGesammt-inek alanyGesammt-i önkényére, mert ezek igen jó expediensekminden nehézségben;),,«///'//'«,
*
hogy a' keresztyén tudománynak és hitnek az evangélium eggediili zsinórmértéke, mellynek nem tekintély után "'s hagyományok' nyomán hanem
önmagufjól, 's a' szövegből kell fejtegettetnie 's értelmeztetnie ; " (főkép h a az evangélium à la Strauss mythisáltatik, 's dr P a u l u s et compagnie szerint a' siiblimior critica' segedelmével a' szövegbe heterogenous szálak ' s fonalak s z ö v e t n e k , mellyek a' l e g -képtelenebb hagyományoknál is -képtelenebbek.)
Lásd barátom, milly tekervényesen 's j o b b r a balra magyarázhatólag fejté a' protestatio' nyoma után G.
a' protestantismus' alapelveit, mellyek tulajdonkép e' kevés szavakban központosulnak : a' keresztény v a l -lás' egyedüli kútfeje a' sz. i r á s , mellyet mindenki nézetei szerint szabadon magyarázhat. G. ezt jónak látá e g y kis nimbusba takarni.
Mi G. czikkelyének harmadik részét illeti, nekünk mindegy : akármikép neveztessenek a' tőlünk külön vált keresztény társulatok ; az bizonyos, hogy az 1 7 9 0 k i organious országgyűlésen, 's annak törvényei-ben a' protestáns szó soha elő nem f o r d u l , hanem egyedül az „evangelici utriusque confessionis" neve-z e t , de aneve-zóta váltoneve-zhattak a ' körülmények. Aneve-zonban halljuk a' protestáns névről Fessier' Ítéletét : „Weder in den Diarien, und A c t e n , noch in den Artikeln, R e i c h s g e s e t z e n , öffentlichen Verhandlungen und U r kunden kommen die Benennungen P r o t e s t a n t , p r o testantische Kirche, Schulen etc. auch nur ein e i n -ziges Mahl v o r , weil Gott Lob ! der rationalis-tische Protestantismus das evangelische Kirchen-wesen in Ungarn noch nicht erstickt hat; oder weil die Ungern sich keiner Benennung bedienen wollten, welche dem klar gefassten Begriffe von dem W e s e n einer Kirche geradezu widerstreitet.
Möchten daher auch ungrische evangelische Gelehrte, wenn sie deutsch schreiben, den Nationalruhm in Ehren haltend nur von d e r evangelischer Kirche Augsburger und Schweitzer Confession s p r e c h e n , und das , im Kirchlichen Sinne nichts sagende 11 ort Protestant den deutschen Rationalisten, als deren höchst beliebtes Eigenthum , ungetheilt überlassen.
Die evangelischen Gemeinden beyder Confessionen im ungrischen Reiche dürften mit der Z e i t , unter
der Macht, und unter der strengen dialektischen Con-sequenz der katholischen Clerisey um den königlichen Schutz, nudum alle Rechte und Frey heften ge-bracht werden, wenn sie aufhörten evangelische
Kirchengemeinden, treue Bekenner der Augsburger oder der Schweitzer Confession zu seyn; und für protestantische Gemeinden, das ist, für Leute, welche g e g e n den rein theologisch und kirchlich bestimmten Sinn der Bibel, gegen ihre eigenen symbolischen B ü c h e r , gegen das W e s e n ihrer eigenen Kirche und g e -gen alle kirchliche Socialauctorität protestiren, gelten und geschützet werden wollten. ( 1 0 . Th. 636 S . ) — Ezek után figyelemreméltónak v é l e m , h o g y , mikép G. is emliti, ezelőtt husz évvel az elhunyt porosz k i -rály egyik cabinetrendeletében a'protestáns név helyett az evangelikus nevezetet ajánlá. Fontos ok nélkül ez nem történt ; 's Poroszországnak véleménye e' t á r g y -ban annyival fontosabb, mivel Menzel Farkas szerint:
„Preussen ist der natürliche Erbe der Reformation, der erste Beschützer des Protestantismus auf dem F e s t -land." (Allg. Zeit. 1 8 4 0 Nro 3. Beilage) Tudja P á l , hol kaszál!
Többnyire, mivel G', nyilatkozata szerint „«' pro-testantismus , mellynek jelszava „ sapere aude , "
mint elv, egykorú a! lélekkel," ' s igy szükségkép nem is tételez föl keresztény religiót : azért az egy-kor bizonynyal összeölelkezendő ikertestvér-nek ( a ' két ágra szakadt reformált felekezetikertestvér-nek) nem
„protestáns keresztyén" mint G. s z e r e t n é , hanem
„keresztyén protestáns" nevet kellene adni, m e g különböztetésül a' zsidó, muhamedanus, pogány p r o testánsoktól , kik szinte (véleményök vagy m e g g y ő -ződésök szerint) „ m i n d e n elő Ítélet, bat vélemény, tévtan ellen ( a ' protestantismus ellen i s ) szót emelnek , az az protestálnakámbár külsőkép k e r e s z -tény egyházi testületbe össze nem olvadnak.
Ezekből már eléggé láthatod, milly zavaros d o l -got űz Garanszeghy, a' protestáns egyházi 's iskolai lap' 3dik számában, a' protestáns és protestantismus nevezettel 's annak elveivel. — Isten' áldása legyen
velünk ! — c z y .