/ls igaz universalis monarchia, mond Buch-holz; bizonyos ideának erejében nyilatkoztatja ki may at, nem pedig bizonyos személynek hátaiméi-ban ; mint valamelly franczia vayy nyuyoti csá-szárnak személye lehetne. Mert az idea nyugal-mat ad, a személy ellenben visszavonást szerez
s háborút. Illyen idea a' vallásnak, az istenségnek i d e á j a , mellynél s z e n t e b b e t , bájolóbbat találni nem lehet. Ezen ideában emelte föl magát egykoron a' r o -mai szék. 'S valljuk m e g , hogy m.nden m á s , erre a' végre összeszerkesztetett okok egyedül ezen a' talp—
kövön fundálhatták m a g o k a t , 's e' nélkül vagy soha föl nem tűnhettek, vagy haszontalan rakássá omlot-tak volna. A ' vallás tiszteletbe hozta a' p a p s á g o t , a' hit szülte az engedelmességet; és ez lön amaz egyet-lenegy princípium, a' mellyből és a' melly mellett folyhattak ki és tűnhettek föl mindazon s e g é d e k , mellyeket Romának nagy n e v e , a' romai nép' b ü s z
-* ) Lásd „Elet és Literature*' 1 8 2 7 . második kütetjét 35—
42 lap. — Hogy az ott előforduló Cselkiivi név alatt Kölcseyt kelljen é r t e n i , melly név Cselíöviben a n a -grammizálva v a n , e g y e b e k e n kivül kitetszik Döbr&ntei Gábornak ( u g y a n o t t a' 4 1 4 lapO e ' szavaiból : „ A k á r -mellyitek ez a1 Cselkövi : hanem mintha t u d n á m , ki Kölcseyskedik a b b a n az A n a g r a m m á b a n . " •£) — d —
•jO K ö l c s e y t ö l , mini protestánstól e' vallomás a ' h i e r a r -chiáról é s katholicismusról elégséges : e g y é b i r á n t hogy minden kifejesésekben vele nem o s z t o z h a t u n k , m a g á
-ban értődik. S z e r k .
kesége és fényszerelme, a' császári thronus' Konstan-tinápolyba költözte, Pipinusnak és Nagy Károlynak hatalmas k a r j a i k , a' térítések , az ecclesiai e g y s é g r e t ö r e k e d é s , az Isidorus' decretumai, a' Winfriedek 'stb.
a' hierarchiának nyújtottak.
Azon sokféle és sokfelül nem beköltözött, de b e -rohant népnek, melly a ' r o m a i birtokokat e g y m á s u t á n meglepte, elmulhatatlanul szüksége volt egy olly középpontra, melly által bizonyos meghatározott p á -lyába szoríttassák: mint a' planéták a' nap által. 'S ez a' pont a' hierarchia lön. Azon sokféle r a j n a k , azon söpredékesen összefolyt, bárdolatlan, de erővel teljes generatiónak elmúlhatatlan szüksége volt olly fölülegre, melly alatt magát a' kívánt tisztulásig k i forrhassa a' nélkül, hogy az, idő előtt szélylyel p a t -tanjon. 'S ez a' fölüleg is a' hierarchia lön. De magok a' hierarchák nem hagyták azt csak holt eszköz g y a nánt szolgálni. Ezerféle impulsiókat adtak ők E u r ó p á n a k , mellyek ugyan egyfeliil a' papi uralkodás' g y á -molitására találtattak; de másfélül Európának jövendő s o r s á r a , kifejtésére 's emberesedésére csalhatatlanul előre dolgoztak.
Igy talált az európai békétlenül küzdő vad fajzat a' hierarchiának kebelében néminemű nyugalmat és m e g e l é g e d é s t , 's néminemű e g y a r á n y t , é s összeérés-nek pontjait különböző statusai között; 's ez által az emberiségnek egyik szép c z é l j á h o z , a' közösüléshez és testvéresedéshez közelgetett. A ' keresztes hadak legelőször szoktatták a' nyugoti népeket bizonyos köz e g y e s ü l é s h e z , bizonyos európai rokonsághoz.
A ' pontiflcalis monarchia megtanította a' fejedelmeket és népeket u g y nézni egymást : mint ugyanazon h a -zának fiait ; mivel mind egyenlően Romának alatta voltán ak.
Miben állott, azt kérdi Herder, az az európai rokonság 's egyesület f az egyféle istentisztelet-ben? Az nem sok jó vala. X pup ai itélő széktől függésben í Azt Európa maija sem ohajtá. Béke
1 8 '
2 4 5
nem volt <i katholicismusnnh népei közt; egye-dül a' hitetlenek ellen egyesülteitek ók egg európai köztársasággá. D e , ki is várhatott valaha az embe-riség' körében tökéletest? Azonban ki fogja t a g a d n i , h o g y az egyféle isteni tisztelet, századokig ótta meg Európát azon borzasztó belső háborúktól, mellyeket a' világosodásnak napjai a' többféle isteni tisztelet által feltüntettenek? Ki fogja t a g a d n i , h o g y az e g y -féle isteni tisztelet a' honszeretetnek erős köteléke volt, a' többféle isteni tisztelet pedig milliomokat k a -pott ki a' patriotismusnak határaiból? Ugyanazon földnek két különböző oltárnál áldozó lakosa gyűlölte e g y -m á s t , ' s tul h e g y e n , folyón és tengeren az idegen föld' rokonhitü lakójához érzett rokon vonzódást ; 's a' hazafinak lángérzeményeit vagy a' fanatikusnak vad d i i h e , vagy a' kosmopolitának hidegsége fojtotta el.
A' romai itélő széktől függést pedig, ha voltak a' kik rettegték, azok bizonyosan nem tevék Európának több-ségét. Ugy látszik ezen f ü g g é s Európát rabságra nem kényszeritette. Rabszolga csak a z , a' ki saját kedve, a k a r a t j a , meggyőződése ellen kénytelen engedni: de a' hierarcháknak inkább szükségök volt az európai nép' s z i v é r e , mintsem azt kényszerítés által elidegeníteni próbálták volna. A' vallás nem lehetett rabláncz, h a -nem legfölebb is az a' vezető főnéd, mellyet a' nép (akkor mint mindig) készen k ö v e t e t t , 's mindaddig, míg az ember ember lészen (akármelly színekre v á l -tozzék is a' fonál időről időre) készen követni fog.
V é l i t e k - e , hogy máskép a' Hildebrandok és Henrikek közt történt scenák feltűnhettek volna? Ha volt, a' ki a, hierarchiát, mint hatalmat, retteghette, az legalább nem a' nép vala, 'S ezen félhomályos állítást annyival inkább nem szükség fölvilágositanom ; mivel azt a reformatio' kezdetével párosult jelenősek minden g o n -dolkozó fej előtt bőven fölvilágosították.
Emlékezem azon helyre Tacitusból, hol a' szabad Frankusokról beszélvén , azt mondja : hogy nálok
büntetést a' papokon kivül senki nem adhatott. Es ez igen természetes, hogy a' legszabadabb lélek, ki a' világi hatalmaskodástól visszairtózik, ne tartsa n y o -másnak a ' vallástól és vallásban való függést : mint saját indulatainak, szenvedelmeinek 's értelmének való engedést.
A ' romai szék' hatalma nem a' szabadságnak sírja, hanem inkább az az ellensúly vala, melly a'fejedelmi és nemességi despotismusnak ellene dolgozott., 's a' n é p -nek alsó-rendét fölemelte. Mi fogott volna e' nélkül
történni a' s ö t é t s é g n e k , zűrzavarnak ' s elnyomásnak századaiban, midőn a' művész és kézműves csak a ' klastromokban lelt menedéket, nehogy az uralkodó nemestől jobbágyi szolgálatokra kényszeríttessék; m i -dőn nem volt philosoph, ki az emberiség'jusait szóra h o z z a , ' s a ' józanabb politikának magvai még elhin-tetve sem valának . . . . ?
Ki tagadta azt valaha, hogy a' hierarchia az e g y másra tolduló barbarusok ellen menedéket és s z a b a -dítást n y ú j t o t t ? A' romai püspök nem egyszer szerzeit Italiának A t t i l a , Genserich és a' longobardus királyok elölt váratlan segédet. Sok franczia, s p a n y o l , olasz és német püspökök nem egyszer nyitották meg a' vad üldöző előtt futónak szánakodva kebleiket. A' m ü -vészség, a' földművelés, a' kereskedés nem egyedül a' vallás miatt szentté lett helyeken találtake n y u g helyet és később virágzást? Hol maradtak meg a ' c l a s sicus irók' nagybecsű dolgozásai, hanem lia a' k l a s -tromokban ? Hol a' romai n y e l v , hanem ha az isteni tiszteletben? 'S mi lett volna a' tudományokból, 's mi lett volna a' későbbi gcneratióból tudományok n é l k ü l , ha a' gondviselés ezen az uton nem segített volna ?
Nagy a ' k ü l ö n b s é g a' közt a' m i t a ' d e á k nyelv ma t e h e t n e , és a' középkorban tehetett. Mert ha a' mi korunkban a' nemzetiséget és a* tudományos fölvilágosodásnak elterjedését akadályoztatná is : de a' k ö -zép időkben egyfeliil a' tudomány' örökös vesztét előzte meg, másfelül a' jövendő világosodásnak és kifejlés—
nek elébe dolgozott. TVladimir nem fogadta el a' romai pápának követeit, 's ugyan azért, mond Herder, egyedül az orosz nép'' történetei azok , mellyek nemzeti emlékeken fundáltatnak. De ki fogja azt megbizonyíthatni, hogy ezen körülmény az orosz népet Európának több népei fölött magosabb műveltségi polczra segítette ? Épen mivel Wladimir Romának követeit el nem f o g a d t a , maradt Russia az európai nagy egyesületnek kiviile. A' hierarchiának ölében fekvő nemzetek pedig a' deák nyelv' s e g é d e által szerezték mindazt a' tudományt és fölvilágoso-d á s t , a' mit saját nyelveiken és saját régiségeikben hiában kerestek v o l n a : valamint egyedül a' d e á k , 's a' deáknál fogva, a' görög classicusi müveken s z e dett zsákmányokból gazdagították meg nemzeti n y e l -veiket, 's igy léptek azon magosságra , mellyen fénylenek.
A' világosodás, melly név a' tudomány' helyre állításával egyre megyen k i , azon földön tiint f ö l ,
2 7 8
mellyben a' katholicismus' thronusa állott — Italiában.
Minden ismeri, csak említenem kell, azon olasz p o é -tákat 's művészeket, kik a' p á p á k n á l , 's a' f e r r a r a i ' s florenczi udvaroknál o l t a l m a t , segédet ' s hospitalitást találtak; és a' kik előbb adtak a' népnek ismeretes n y e l -ven készült m u n k á k a t , mint a' német reformátorok ; és minő munkákat ! D a n t e és P e t r a r c h a , Ariost és Tasso e g y olly hajnalnak vezetői v o l t a k , melly nem sötétséget hagyott n a p p a l á n reményleni. Mit nem tett a' deák és görög literaturáért Petrarcha és mások ? Mit nem tett maga X. L e o ? Olaszország sokáig egész Európának iskolája volt ; ' s azon n a g y o k a t , kik ezen iskolából k e r ü l t e k , csak azért nem mondom elő, mert mindenek előtt ismeretesek. Villers a' reformatiót az újonnan született világosodás leányának nevezte. H o n -nan tehát a' világosodás? A' katholicismus' kebeléből.
Honnan a' reformatio ? A' katholicismus' fölvilágoso-dásából. Elmondom a' mit akarok. A' sötétség' hosszú századaiban lehetetlen, h o g y a' tudatlanság a' vallási tárgyakkal is ne közölte volna szennyét. D e mikor a históriának fölüleges ismerete is nyilványnyá t e s z i , miként támadott föl mind e' mellett is a' tudománynak és józan észnek o r s z á g a : v a n e okunk a' terjedő v i -l á g o s s á g ' j ó t e v ő , békés következéseirő-l kéte-lkednünk?
'S midőn már azon században olly világos fejek s z á r -mazhattak, mint Savonarola és Luther, mint Erasmus és M c l a n c h t o n , mint Ximenes és Sarpi : ha ekkor szüksége v o l t e az emberiségnek azon pusztító r e v o l u t i o n , melly Európának culturáját e g y századdal b i -zonyosan késleltette? H a d és theologiai versenygések foglalták el az előre t ö r e k e d ő culturának h e l y é t . . . . Mikor már Copernicust és Galilaeit és Gassendit s z á m lálhatott Europa : k e l l e t t e , hogy Coccejust és V o e -tiust és Calmetet és Venemát számláljon ? Ez volt-e az u t : h o g y idővel Linne és Leibnitz, Hemsterhuys és Herder t e r e m j e n e k ? ki bizonyíthatja m e g : hogy sok e m b e r , ki homályos controversiák közt haszon nélkül ment el e' v i l á g b ó l , nem lehetett volna j ó t e -vője az e m b e r i s é g n e k , vezetvén azon f é n y t , mellyet a' jónak és szépnek müveltetése hoz m a g á v a l ?
A' következés mindig e g y marad.
Azon századokbeli tudatlanság külső dolgok' összejöttétől okoztatott, é s nem a' katholicismusnali következése volt. E' szerint lehetetlen, h o g y a' s ö tétség a ' katholicismussal természetesen és s z ü k s é g -képen köttetett volna össze. Valamint a' katholicis-musban vette vissza Schvveitz a' s z a b a d s á g o t : u g y
visszavehette Europa a' culturát,'s Németország s z i n t -úgy lehetett volna a' világosságnak 's philosophiának
forrása. — d —
Iskolai törvények a' népiskolák' számára.
( V é g e . )
III. Viselet a' templomban.
1. A z o k , kik tanítás előtt vezettetnek isteni t i s z teletre , iskolai szereiket azalatt h a g y j á k az i s k o l a -padokban ; de elvigyék azokat m a g o k k a l , ha csak a' tanítás után mennek oda.
2. P á r o n k é n t , 's hol az iskola v e g y e s , elől a' fiuk hátul a' leányok csöndesen, nyugalmasan 's i l l e n -dően menjenek a ' t e m p l o m b a , foglalják ott kirendelt helyeiket, isteni szolgálat alatt álljanak vagy t é r d e l j e n e k , mikép nekik mondatni f o g , ájtatosan 's t i s z
-tességesen imádkozzanak vagy é n e k e l j e n e k , azután pedig az előbbi rend és mód szerint ismét t á v o z -zanak.
3. Vasár - és ünnepnapokon jókor g y ű l j e t e k össze kirendelt helyeitekre a' templomban, a' tanítás alatt figyelemmel, az isteni szolgálat alatt ájtatosan 's tisztességesen legyetek.
4. Közös énekeknél ' s imádságoknál ne kiáltoz-zatok ; nyilványos körmeneteknél j ó rendet tartsatok, és imádkozzatok vagy énekeljetek a' helybeli l e l k i -pásztor vagy catecheta' utasítása szerint.
5. I g y cselekedjetek a' nyilványos áldozási m e -n e t e k - 's temetésekkor, ha azoko-n megjele-n-netek kell.
6. Kik vasárnapokon a' délesti keresztény t a n í táson megjelenni tartoznak, hol csak l e h e t , az i s k o -laszobába g y ű l j e n e k össze , menjenek p á r o n k é n t , csöndesen és tisztességesen a' t e m p l o m b a , 's h a l l -gassák helyeiken figyelni elcsen a' tanítást.
7. Szinte igy azok, kik bizonyos napokon g y ó -n á s - és sz. áldozásra m e -n -n e k , e l ő l e g e s e -n , a' hol l e h e t , az iskolába gyűljenek ö s s z e , innét páronként menjenek templomba, ott illendően viseljék magokat, 's aztán csöndesen 's nyugalmasan térjenek haza.
8. Templomokban, kápolnákban 's Istennek s z e n telt mindennemű helyeken teljes tisztelettel 's á j t a -t o s s á g g a l legye-tek. Ne kacsingassa-tok könnyelmüleg i d e ' s tova, no menjetek egyik helyről a' másikra, n e vigyetek magatokkal bokrétákat v a g y virágokat.
Lássátok el magatokat imádságos vagy énekes k ö n y v -vel. Kerüljetek mindennemű t o l a k o d á s t , 's m e n j e t e k ,
hol csak l e h e t s é g e s , bevégzett isteni szolgálat után a' felnőttek előtt k i , e l ő s z ó r a ' fiuk azután a ' l e á n y o k .
IV. Viselet a' templomon s iskolán kivül.
1. Ha v a s á r vagy ünnepnapokon hazulról t e m -plomba m e n t e k , tisztességesen 's rendesen viseljétek
r
magatokat. Epen igy terjetek vissza is.
2. Ne ácsorogjatok a' templom e l ő t t , ha mindjárt az isteni szolgálat nem kezdődött is el. Annál k e -vesbbé szabad ott játszanotok. Engedelem nélkül föl ne menjetek a' toronyba, ne mászkáljatok a' templomudvar' falain , n e vakarcsáljatok a' f a l a k o n , 's ne Í r -jatok vagy rajzol-jatok azokra semmit.
3. Mikor templom- v a g y iskolából páronként vezettettek k i , olly sokáig menjetek ezen r e n d b e n , mint csak lehet. Azért nem szabad az iskolaház körül mulatoznotok, ott vagy a' melléképületeknél s z ü k s é g -teket végeznetek, nem szerte szaladgálnotok, hanem csöndesen 's tisztességesen haza kell menetek.
4. Az uton egymásnak az iskolában kapott p i -rongatások, dorgálások vagy büntetések miatt szemrehányásokat ne tegyetek, azokért egymást ki ne n e v e s -s é t e k , azokról má-sok előtt n e -szóljatok. N e ille-s-sétek egymást c s ú f vagy álnevekkel, ki ne csúfoljatok v a lakit g y ö n g é b b észtehetségeiért vagy testi f o g y a t -kozásaiért.
5. Senkinek se legyetek u t a k o n , utczákon, sem másutt akárhol t e r h é r e , seholse firkáljátok össze a' falakat vagy kerítéseket, semmit meg n e sértsetek a' h á z a k o n , h a j l é k o k o n , sövényeken , v e t e m é n y e k e n , fákon , r é t e k e n , mezőkön ' s t b .
6. Senkitől semmit el ne t u l a j d o n í t s a t o k , ne n y ú l j a t o k más g y ü m ö l c s é h e z , szőlőjéhez,
földtermé-nyeihez.
7. Köszöntsétek az elétekbe j ö v ő k e t , 's t e k i n -tetheti személyeknek csináljatok tisztes bókot.
8. Tanuljátok 's készítsétek el otthon a' f ö l a d o t -t a k a -t : o l v a s s a -t o k , í r j a -t o k , s z á m o l j a -t o k , rajzolja-tok, ismételjetek. De örömest é s pontosan teljesítsétek a ' munkákat i s , mellyeket sztileitek reátok biznak.
9. Ha megengedtetik játszanotok, olly helyeket v á l a s z s z a t o k , hol senkinek sem estek terhére. J á t szatok k ü l ö n , fiuk fiukkal, leányok leányokkal. J á t szatok czivódás és vad lárma nélkül. Semmit ne j á t -szatok, mi egészségiek, a' tisztesség és böcsület ellen volna. Eziránt kérdezzétek szüleiteket és tanítóitokat.
10. Ne csúszkáljatok veszélyes j é g h á t a n , sem házak m e l l e t t , vagy m á s járt helyeken ; ne f ö r ö d j e -tek veszélyes v i z e k b e n , é s soha meztelen.
11. N e kapaszkodjatok hátul szekerekhez vagy s z á n o k h o z , ' s átalán semmi ollyast n e t e g y e t e k , mi elöljáróitok által tiltva van.
12. Ha egészen kiléptek az i s k o l á b ó l , j e l e n t s é -tek azt illendően, 's mondjatok köszönetet mindnyá-j o k n a k , kik veletek bántak. Tekintsétek tanítóitokat mint l e g n a g y o b b j ó t e v ő i t e k e t , kik iránt egész é l t e -tekben háládatossággal tartoztok. Hálátokat legelöl azzal tanúsítsátok, h o g y szerzett isméreteiteket a' f e -ledékenységtől megőrzitek 's haszonra fordítjátok.
* *
Teljesítsétek mindezen szabályokat örömest é s pontosan. Ki ellenök v é t , a' körülményekhez k é p e s t , titkos vagy nyilványos dorgálással é s f e n y e g e t é s s e l , t i s z t e l e t h e l y , j e l v a g y szolgálat' elvesztésével, e l -különözött helyen való üléssel vagy állással, nevének a' tisztelet' könyvéből kitörlésével, szégyenhelylyel, nevének a' fekete könyvbe íratásával, v a g y épen v e s z -szővel vagy pálczikával fenyíttetik, ' s ez által az erkölcsben rossz osztályt érdemel. A' megjavithatlanok az iskolából kizáratnak.
ÇA. / . TO